Fővárosi Közlöny, 1935 (46. évfolyam, 1-29. szám)
1935-01-18 / 4. szám
nem emel és tudomásul veszi, hogy ez összeg bánatpénzül szolgál az illető hatósággal szemben, melynek beleegyezése nélkül ki nem fizethető ; 2. azoknak a hazai pénzintézeteknek az értékpapírjai, amelyeket a pénzügyminiszter biztosítékképesnek elismert. A befizetési elismervényt, illetőleg letéti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A bánatpénzt a székesfővárosi központi pénztárnál kell letenni. Pénzt vagy értéket az ajánlatokhoz csatolni nem szabad. A készpénzben letett bánatpénz után a székesfőváros csak az odaítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábának megfelelő kamatot, a kezességi nyilatkozatban letett bánatpénz után pedig a kezesség vállalásáért ugyancsak az odaítéléstől számított egy hónap után a pénzintézetnek ettől az időtől fogva járó költségtérítést fizet. A készpénzben letett bánatpénzt a fentebb meghatározott értékekkel bármikor ki lehet cserélni. A vállalkozó kérelmére a székesfőváros az értékpapírok esedékes kamatszelvényeit kiadni, a letétben elhelyezett összegeknek esedékes kamatait pedig a vállalkozó költségére felvenni és a vállalkozónak kifizetni köteles, feltéve, hogy a letét letiltva nincs. Hasonló árura kötött előző szerződés kapcsán készpénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánatpénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. A bánatpénzt a székesfőváros még az odaítélés előtt visszautalja, ha az ajánlattevő ajánlatában ezt kifejezetten kéri arra az esetre, ha ajánlata nem lesz a három elsősorban figyelembe jövő ajánlat között. A bánatpénz visszautalása esetén az ajánlattevő a közszállítás odaítélésére nem tarthat igényt. Az ajánlati minta, a feltételek, tervek, költségvetési űrlap stb. a hivatalos órák alatt a Központi Városháza II. emelet 289. szám alatt 9 pengő áron megszerezhetők, a helyszín, részlettervek valamint a polg. II. ügyosztálynak a berendezésére vonatkozó előzetes tervezete IX. ker., Soroksári út 31. szám alatt hétköznapokon délelőtt 12—2 között megtekinthető. Ugyanott szóbeli felvilágosítás is kapható. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig (Közszállítási Szabályzat 44. §.) kötelezettségben maradnak. Kivételesen visszavonható az ajánlat, ha a Közszállítási Szabályzat 63. §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyújtása után emelkedtek. A hivatal az ajánlatok között az árakra tekintet nélkül szabadon választ. Ha az ajánlattevő bejegyzett cég, csatolnia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatok (cégszöveg, cégjegyzés), igazolására szolgáló okiratokat. Szállításoknál és munkálatoknál : az ajánlattevőnek iparjogosítványát egyszerű (a megrendelő hivatal felhívására hiteles) másolatban is csatolnia kell. Kisiparosok, ipartestületek bizonyítványával is igazolhatják, hogy jogosultak annak a munkának elvégzésére, amelyre ajánlatot tettek. Magasépítésnél az az ajánlattevő, aki az építés végrehajtására jogosító iparjogosítvánnyal nem rendelkezik, köteles azt az iparjogosítvánnyal rendelkező önálló iparost megnevezni, aki az illető munkát tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni kell az illető iparos iparjogosítványát, egyszerű másolatban és az illető munka elvállalására vonatkozó sajátkezűleg alőírt nyilatkozatát. Ha a fővállalkozó tesz ajánlatot, köteles megnevezni az alvállalkozókat, akiket a közszállításnál alkalmazni óhajt és köteles bemutatni ezeknek a reájuk bízott munka elvállalására vonatkozó nyilatkozatait (Közszállítási Szabályzat 50. §.) (2. bek. 2. pont) Alvállalkozóul csakis önálló iparosokat nevezhet meg. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társadalombiztosítási (Országos Társadalombiztosító Intézettel, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével stb. szemben fennálló) tartozásairól olyan kimutatást csatolni, mely igazolja, hogy a versenytárgyalási hirdetmény lejártát megelőző 6 hónapnál régebben esedékessé vált betegségi, öregségi, balesetbiztosítási járulékkal stb. nem tartozik, vagy ajánlatában odaítélés esetére a vállalati összeg kifizetéséig a fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek a mindenkori törvényes rendelkezések szerint megállapított részéig terjedhető összeget köteles a biztosító intézetre engedményezni és a megrendelő hivatalt feljogosítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztosító intézetnek utalja át. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a legkisebb munkabéreket, melyeket a vállalati összeg 20%-áig terjedhető kötbér mellett munkásainak fizetni fog. A vállalkozó tartozik legalább 2 (kettő) a polgármesteri II. ügyosztály vezetője által kijelölt, műegyetemet végzett okleveles mérnököt a munka megkezdésétől a munka befejezéséig legalább heti 30 pengő fizetés mellett, a meglevő tisztviselői létszámon felül alkalmazni. A nem szakmunkásoknak, vagyis napszámosoknak legalább 36, azaz : Harminchat fillér órabért kell fizetni, még akkor is, ha akkordban végzett munka esetén a kiszámított heti keresetből egy munkaórára 36 fillérnél kevesebb esik. Azok az ajánlattevők, akik a közszállítást már teljesítették, kötelesek ezt ajánlatukban a megrendelő megnevezésével a szállítás vagy munkálat minéműsége, értéke és a teljesítés ideje megjelölésével megemlíteni. Akik több éven át nagy számú közszállítást teljesítettek, csak az utolsó két évben teljesített szállításaikat vagy munkáikat sorolják fel, de jelöljék meg a még folyamatban levőket. A nyertes ajánlattevő a biztosítékot a hozzáintézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Jogában áll bánatpénzét, ha ez kiegészíthető, biztosítékul a vállalati összeg 5%-ára kiegészíteni. Ha ezt elmulasztja, a közszállításra való minden igényét és a bánatpénzét elveszti. A biztosíték letételének módja a biztosíték kamatozása, a készpénz helyettesítése, a kamatszelvények kiadása s a régi biztosíték felhasználása tekintetében a bánatpénznél mondottak megfelelő alkalmazást nyernek. A kisiparosokat, vitézeket, hadirokkantakat, stb. illető kedvezmények felsorolását a Közszállítási Szabályzat 51. §-a tartalmazza. E kedvezményekre való igényt a következőképen kell igazolni: 1. a kisipari kedvezményre való igényt az illetékes ipartestület bizonyítványával. Aki ipartestület kötelékébe nem tartozik, annak városokban az elsőfokú iparhatóság, bizonyítványát kell becsatolnia ; 2. a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt annak, aki a Szabályzat szempontjából kisiparosnak tekintendő, az 1. pontban megjelölt módon, másnak, ha ipartestület kötelékébe tartozik, az ipartestület bizonyítványával, ha ipartestület kötelékébe nem tartozik, az elsőfokú iparhatóság bizonyítványával kell igazolnia ; 3. a vitézi kedvezményre való igény igazolására a Vitézi Rend illetékes szervének igazolványa, a hadirokkant kedvezményre való igény igazolására a hadigondozási igazolvány szolgál ; 4. az 51. §. (6) bekezdésében felsorolt előnyökre való igény igazolása a következőképen történik : az 1. és 2. pontok eseteiben a jelen paragrafus 2. pontjában megjelölt módon, illetve amikor magyar mérnöki munka eredményének igazolásáról van szó, a Budapesti Mérnöki Kamara bizonyítványával, a 3. pont esetében az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványával , a 4. pont esetében az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványával, a 6. pont esetében az elsőfokú iparhatóság bizonyítványával ; az 1—3. pont alatt felsorolt okiratokat az ajánlathoz kell csatolni, a Közszállítási Szabályzat 51. §. (6) bekezdés 5. pontjában említett kedvezmény elnyerése végett az ajánlatban csak bejelentést kell tenni. A közszállítás elnyerője köteles a Közszállítási Szabályzatnak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit (85—94 §.),az azokban foglalt megtorló intézkedések terhe mellett pontosan megtartani. A végszámla összegét és annak a Nemzeti Bank kamatlábát 1%-kal meghaladó kamatait a munka befejezése után a főváros háromév alatt 36 havi egyenlő részletben fogja kifizetni. A székesfőváros a munkára és szállításra előleget nem nyújt s a munka folyamán időközi kereseti részösszeget nem folyósít. A székesfővárosnak azonban joga van bármely részlet esedékességének időpontjában a hátralékos tőkeösszeget a hitelező előzetes értesítése nélkül, részben vagy egészben egyszerre visszafizetni anélkül, hogy ebből kifolyólag a vállalkozónak bármi néven nevezendő kártérítésre (stornadíj) volna igénye.