Fővárosi Közlöny, 1935 (46. évfolyam, 1-29. szám)

1935-01-18 / 4. szám

nem emel és tudomásul veszi, hogy ez összeg bánatpénzül szolgál az illető hatósággal szemben, melynek beleegyezése nélkül ki nem fizethető ; 2. azoknak a hazai pénzintézeteknek az értékpapírjai, amelyeket a pénzügyminiszter biztosítékképesnek elismert. A befizetési elismervényt, illetőleg letéti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A bánatpénzt a székesfővárosi központi pénztárnál kell letenni. Pénzt vagy értéket az ajánlatokhoz csatolni nem szabad. A készpénzben letett bánatpénz után a székesfőváros csak az odaítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábának megfelelő kamatot, a kezességi nyilatkozatban letett bánat­pénz után pedig a kezesség vállalásáért ugyancsak az odaítéléstől számított egy hónap után a pénzintézetnek ettől az időtől fogva járó költségtérítést fizet. A készpénzben letett bánatpénzt a fentebb meg­határozott értékekkel bármikor ki lehet cserélni. A vállalkozó kérelmére a székesfőváros az értékpapírok esedékes kamat­szelvényeit kiadni, a letétben elhelyezett összegeknek esedékes kamatait pedig a vállalkozó költségére felvenni és a vállalkozónak kifizetni köteles, feltéve, hogy a letét letiltva nincs. Hasonló árura kötött előző szerződés kapcsán kész­pénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánatpénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. A bánatpénzt a székesfőváros még az odaítélés előtt visszautalja, ha az ajánlattevő ajánlatában ezt kifejezetten kéri arra az esetre, ha ajánlata nem lesz a három elsősorban figye­lembe jövő ajánlat között. A bánatpénz visszautalása esetén az ajánlattevő a közszállítás odaítélésére nem tarthat igényt. Az ajánlati minta, a feltételek, tervek, költségvetési űrlap stb. a hivatalos órák alatt a Központi Városháza II. emelet 289. szám alatt 9 pengő áron megszerezhetők, a helyszín, részlettervek valamint a polg. II. ügyosztálynak a beren­dezésére vonatkozó előzetes tervezete IX. ker., Soroksári­ út 31. szám alatt hétköznapokon délelőtt 12—2 között meg­tekinthető. Ugyanott szóbeli felvilágosítás is kapható. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig (Közszállítási Szabályzat 44. §.) kötelezettségben maradnak. Kivételesen visszavonható az ajánlat, ha a Közszállítási Szabályzat 63. §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyúj­tása után emelkedtek. A hivatal az ajánlatok között az árakra tekintet nélkül szabadon választ. Ha az ajánlattevő bejegyzett cég, csatolnia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatok (cégszöveg, cégjegyzés), igazolására szolgáló okiratokat. Szállításoknál és munká­latoknál : az ajánlattevőnek iparjogosítványát egyszerű (a megrendelő hivatal felhívására hiteles) másolatban is csatolnia kell. Kisiparosok, ipartestületek bizonyítványával is igazolhatják, hogy jogosultak annak a munkának elvég­zésére, amelyre ajánlatot tettek. Magasépítésnél az az ajánlattevő, aki az építés végrehajtására jogosító ipar­jogosítvánnyal nem rendelkezik, köteles azt az iparjogosít­vánnyal rendelkező önálló iparost megnevezni, aki az illető munkát tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni kell az illető iparos iparjogosítványát, egyszerű másolatban és az illető munka elvállalására vonatkozó sajátkezűleg alőírt nyilatkozatát. Ha a fővállalkozó tesz ajánlatot, köteles megnevezni az alvállalkozókat, akiket a közszállításnál alkalmazni óhajt és köteles bemutatni ezeknek a reájuk bízott munka elvál­lalására vonatkozó nyilatkozatait (Közszállítási Szabályzat 50. §.) (2. bek. 2. pont) Alvállalkozóul csakis önálló iparosokat nevezhet meg. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társadalombizto­sítási (Országos Társadalombiztosító Intézettel, a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézetével stb. szemben fennálló) tartozásairól olyan kimutatást csatolni, mely igazolja, hogy a versenytárgyalási hirdetmény lejártát megelőző 6 hónapnál régebben esedékessé vált betegségi, öregségi, balesetbiztosítási járulékkal stb. nem tartozik, vagy ajánlatá­ban odaítélés esetére a vállalati összeg kifizetéséig a fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek a mindenkori törvé­nyes rendelkezések szerint megállapított részéig terjedhető összeget köteles a biztosító intézetre engedményezni és a megrendelő hivatalt feljogosítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztosító intézetnek utalja át. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a leg­kisebb munkabéreket, melyeket a vállalati összeg 20%-áig terjedhető kötbér mellett munkásainak fizetni fog. A vállalkozó tartozik legalább 2 (kettő) a polgár­mesteri II. ügyosztály vezetője által kijelölt, műegyetemet végzett okleveles mérnököt a munka megkezdésétől a munka befejezéséig legalább heti 30 pengő fizetés mellett, a meg­levő tisztviselői létszámon felül alkalmazni. A nem szakmunkásoknak, vagyis napszámosoknak legalább 36, azaz : Harminchat fillér órabért kell fizetni, még akkor is, ha akkordban végzett munka esetén a ki­számított heti keresetből egy munkaórára 36 fillérnél kevesebb esik. Azok az ajánlattevők, akik a közszállítást már teljesí­tették, kötelesek ezt ajánlatukban a megrendelő meg­nevezésével a szállítás vagy munkálat minéműsége, értéke és a teljesítés ideje megjelölésével megemlíteni. Akik több éven át nagy számú közszállítást teljesítettek, csak az utolsó két évben teljesített szállításaikat vagy munkáikat sorolják fel, de jelöljék meg a még folyamatban levőket. A nyertes ajánlattevő a biztosítékot a hozzáintézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Jogában áll bánatpénzét, ha ez kiegészíthető, biztosítékul a vállalati összeg 5%-ára kiegészíteni. Ha ezt elmulasztja, a közszállításra való minden igényét és a bánatpénzét elveszti. A biztosíték letételének módja a biztosíték kamatozása, a készpénz helyettesítése, a kamatszelvények kiadása s a régi biztosíték felhasználása tekintetében a bánatpénznél mondottak megfelelő alkalmazást nyernek. A kisiparosokat, vitézeket, hadirokkantakat, stb. illető kedvezmények felsorolását a Közszállítási Szabályzat 51. §-a tartalmazza. E kedvezményekre való igényt a következőképen kell igazolni: 1. a kisipari kedvezményre való igényt az illetékes ipartestület bizonyítványával. Aki ipartestület kötelékébe nem tartozik, annak városokban az elsőfokú iparhatóság, bizonyítványát kell becsatolnia ; 2. a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt annak, aki a Szabályzat szempontjából kisiparosnak tekintendő, az 1. pontban megjelölt módon, másnak, ha ipartestület kötelékébe tartozik, az ipartestület bizonyítványával, ha ipartestület kötelékébe nem tartozik, az elsőfokú ipar­hatóság bizonyítványával kell igazolnia ; 3. a vitézi kedvezményre való igény igazolására a Vitézi Rend illetékes szervének igazolványa, a hadirokkant kedvezményre való igény igazolására a hadigondozási igazolvány szolgál ; 4. az 51. §. (6) bekezdésében felsorolt előnyökre való igény igazolása a következőképen történik : az 1. és 2. pontok eseteiben a jelen paragrafus 2. pontjá­ban megjelölt módon, illetve amikor magyar mérnöki munka eredményének igazolásáról van szó, a Budapesti Mérnöki Kamara bizonyítványával, a 3. pont esetében az illetékes kereskedelmi és ipar­kamara bizonyítványával , a 4. pont esetében az illetékes kereskedelmi és ipar­kamara bizonyítványával, a 6. pont esetében az elsőfokú iparhatóság bizonyít­ványával ; az 1—3. pont alatt felsorolt okiratokat az ajánlathoz kell csatolni, a Közszállítási Szabályzat 51. §. (6) bekezdés 5. pontjában említett kedvezmény elnyerése végett az ajánlatban csak bejelentést kell tenni. A közszállítás elnyerője köteles a Közszállítási Szabályzatnak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit (85—94 §.),az azokban foglalt megtorló intézkedések terhe mellett pontosan megtartani. A végszámla összegét és annak a Nemzeti Bank kamatlábát 1%-kal meghaladó kamatait a munka befejezése után a főváros három­­év alatt 36 havi egyenlő részletben fogja kifizetni. A székesfőváros a munkára és szállításra előleget nem nyújt s a munka folyamán időközi kereseti részösszeget nem folyósít. A székesfővárosnak azonban joga van bármely részlet esedékességének időpontjában a hátralékos tőke­összeget a hitelező előzetes értesítése nélkül, részben vagy egészben egyszerre visszafizetni anélkül, hogy ebből kifolyó­lag a vállalkozónak bármi néven nevezendő kártérítésre (stornadíj) volna igénye.

Next