Fővárosi Közlöny, 1944 (55. évfolyam, 28-57. szám)

1944-07-14 / 34. szám

I. közig. kerület : Veszprém vm.: pápai járás, Pápa mv. II. « « Sopron vm.: csepregi, csornai és kapu­vári járás. III. « « Zala vm.: keszthelyi, pacsai, sümegi és zalaszentgróti járás. IV. «­­ Tolna vm.: dunaföldvári járás. V. « « Tolna vm.: völgységi, központi járás, Szekszárd mv. VI. « « Bács-Bodrog vm.: óbecsei, zentai járás, Magyarkanizsa és Zenta mv. VII. « « Bács-Bodrog vm.: topolyai, kulai járás. VIII. «­­ Bács-Bodrog vm.: bácsalmási, bajai, jánoshalmi, zombori járás, Zombor thr. v. IX. « « Tolna vm.: tamási, simontornyai járás. X. « Heves vm.: Hasznos, Tar, Maconka, Nagybátony községek, pétervásári, gyöngyösi, egri járás. XI. « « Somogy vm.: lengyeltóti, marcali járás. XII. « « Vas vm.: celldömölki, sárvári járás. XIII. « « Nyitra-Pozsony vm.: érsekújvári, vág­sellyei járás, Érsekújvár mv XIV. « * Heves vm.: hevesi, tiszafüredi járás, a Tiszától nyugatra eső rész, továbbá Borsod vm.: mezőkövesdi járás. 2. A Rendelet 2. §. (3) bekezdésének kiegészí­téseként megjegyzem, hogy az alkalmazott a családjától különélőnek tekintendő akkor is, ha családja az 1. pontban megjelölt felvevőterületek egyikére költözött és az alkalmazott a rendes hivatalos időt meghaladóan teljesítendő állandó jellegű rendkívüli munkássága miatt van akadá­lyozva abban, hogy családjának lakóhelyére vissza­térjen és oda valóban nem is tér vissza. A most említett esetekben a különélési pótlék folyósítását egyénenként — a fennforgó feltételek mérlegelésével — engedélyezem, éspedig a közigazgatási alkalma­zottaknál a polgármesteri I. (elnöki), a közoktatási alkalmazottaknál a VII. (közoktatási), az üzemi alkalmazottaknál a polgármesteri XII. (üzem­gazdasági) ügyosztály útján, mindenkor a közvetlen hivatali főnök javaslata és igazolása alapján. 3. A Rendelet 2. §. (4) bekezdésében foglaltak szerint a különélési pótlékra igénye van tehát annak az alkalmazottnak is, akinek házastársát a hatósági kiürítés szempontjából ugyancsak Buda­pesthez kötött személynek kell tekinteni, de akinek gyermeke (gyermekei) távozott (távoztak) az 1. pontban körülírt felvevő­ területre. 4. A Rendelet 2. §. (5) bekezdésében foglaltak­nak megfelelően a különélési pótlék összegét a következők szerint szabályozom : A) A közigazgatási alkalmazottaknál: a) Az I—XI. fizetési osztályba sorozott tiszt­viselőknél, a gyakornokoknál és a kerületi város­bíráknál havi 120 ; b) a kezelőknél és kezelőnőknél, a havidíjas hivatalnokoknál, továbbá a heti-, napi-, óradíjas hivatalnokoknál, a kerületi szülésznőknél, a gépé­szeknél, az erdő- és mezőőröknél, a tűzoltó- és a javadalmi őrségi legénység tagjainál havi 100 P c) az altiszteknél — ideértve a próbaszolgálatos és a kisegítő altiszteket is — az ideiglenes altiszt­nőknél, a napibéres takarítónőknél és dajkáknál havi 80 P B) A közoktatási alkalmazottaknál : a) A közoktatási rendszerű I—V. fizetési csoportba sorozott végleges alkalmazottaknál, ide­értve az iskolaorvosokat, asszisztensnőket és az óvónőket is havi 120 P b) az ideiglenes közoktatási alkalmazottaknál, ideértve az a) alatti csoporthoz tartozó ideiglenes alkalmazottakat is havi 100 P C) Az üzemi alkalmazottaknál: a) Az I—XI. fizetési osztályba sorozott üzemi havi fizetéses alkalmazottaknál, ideértve a tiszt­viselőgyakornokokat is havi 120 P b) az üzemi irodai kezelőknél, kezelőnőknél, a mestereknél és az ellenőröknél, a szaksegéd­személyzetnél, a kezelőgyakornokoknál, az irodai havi-, heti-, napidíjasoknál havi 100 P c) a segédszemélyzetnél havi 80 P Azok az alkalmazottak, akik járandóságaikat hetenként vagy naponta kapják és szolgálatuk valamely hónapban nem éri el a négy munkahetet, vagy a 25 munkanapot, különélési pótlék címén a munkahetek vagy munkanapok számának meg­felelően az A—C­ csoportban feltüntetett meg­felelő összegek ( vagy 125 részét kapják, de leg­feljebb havi 100, vagy havi 80 pengőt. 5. A különélési pótlék utalványozása iránt külön rendelettel intézkedem. 6. A különélési pótlék elszámolása a rend­szeres álláson (alkalmazáson) lévőknél a megfelelő cím »Személyi kiadások« rovat »Nem rendszeres járandóságok« alrovat terhére, az egyéb alkal­mazottaknál pedig annak a rovatnak (alrovatnak) a terhére történik, amely az alkalmazott illet­ményeinek fedezeti alapja. 7. Minden alkalmazott azt az időpontot, amely­től kezdődően a különélése bármilyen okból meg­szűnik, fegyelmi felelősség terhe alatt hivatali főnökénél haladéktalanul bejelenteni tartozik, ad 3. §. Utazási költség. 1. A székesfőváros alkalmazottait a Rendelet 3. §-ában szabályozott utazási költségtérítés ugyan­olyan mértékben és módon illeti meg, mint a Rendelet hatálya alá tartozó állami, vármegyei stb. alkalmazottakat. 2. A székesfővárosi alkalmazottak az 1. pont­ban megjelölt kedvezmény igénybevétele céljára a Rendelet 3. §-ában említett menetigazolvány helyett erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Közp. nyomt. I. és. 244. sz.) útiszámlát állítanak ki. »A hatósági kiürítés folytán járó utazási költség­térítés céljára« címmel kiállított útiszámlában az alkalmazott csak a Rendelet 3. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak a tényleg felmerült utazási költséget és a Rendelet 3. §-a (4) bekezdésé­ben foglaltaknak megfelelően csak a személyenként legfeljebb 150 kg podgyász szállításával tényleg fel­merült podgyászszállítási költséget számíthatja fel. A tényleg felmerült utazási és podgyászszállítási költséget az érkezés helye szerinti (vasút vagy hajó) állomáson elszámolás céljára visszakért vasúti vagy hajójeggyel, illetőleg hivatalos fuvarlevéllel kell igazolni. 3. Az utazási költségek utalványozása a ki­küldetési díjak utalványozásával azonos módon történik. 4. Az utazási költségek megtérítése címén fel­merülő kiadásokat az évi költségvetésben a ki­küldetések céljára felvett előirányzatok terhére kell elszámolni.

Next