Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)

1947-10-30 / 45. szám

csakis azért hívtuk létre, — és ezt a szempontot a sajtóban többször ismertettük a közvéleménnyel — mert nem volt megfelelő az a gyakorlat, amely a költségvetés nélküli időszakban ki szokott alakulni, hogy tudniillik havonta a múltévi költségvetés Wi2-ed részét lehet felhasználni. Mivel úgy véltük, hogy a költségvetést október végéig elkészíteni nem tudjuk és mivel a költségvetés összeállítása után még szakbizottsági, majd törvényhatósági tárgyalásra is szükség van, szükségét éreztük annak, hogy a meglevő pénzeket mindenkor igazságosan és az egyes feladatok fontosságának szem előtt tartásával osszuk el. A cél tehát — mondjuk — egy gazdálkodási koordinálás volt, a különböző szempontok összeegyeztetése és a reális anyagi helyzethez való illesztése, nem pedig a polgármesteri felelősség csökkentése. Most történtek meg a tanári kinevezések. Történtek pedig azért, mert az általános iskolában olyan sok fakul­tatív tárgy van, hogy szükség volt a tanerők kinevezésére. A kinevezések azonban a megállapított létszámon még mindig jóval belül vannak. A kinevezésekkel egyes osztályok tanár nélkül maradását akadályoztuk meg. Áll természe­tesen, hogy politikai szempontok érvényesültek abban az értelemben, hogy a különféle pártokkal megtárgyaltuk a kérdést, ajánlott személyeket figyelembe vettünk, de ugyan­csak áll az is, hogy jó végzettségű tanerő rovására rossz végzettségűt egyetlen esetben sem vettünk fel, a szak­képzettség, a szaktudás szempontjait tehát a legteljesebb mértékben szem előtt tartottuk. Azzal is tisztában voltunk, hogy nem a legigazságosabb mérték az alkalmaztatást a végzettség minőségéhez kötni, mégis ehhez kötöttük egy­részt azért, mert másként sehogyan sem tudtuk volna útját állni egy lavinának, amely esetleg azzal végződhetett volna, hogy meg nem felelő emberek kerültek volna be, másrészt pedig azért, mert az volt a meggyőződésünk, hogy aki élethivatásának választ egy pályát, annál meg kell látszania a szaktudásnak, az egyetemi években is, a tanítóképző-intézeti években is. Semmiképen sem hozható tehát ez a kérdés közös nevezőre azzal, hogy ha valaki a középiskolában rossz tanuló volt, attól még bármilyen vonatkozásban a lehető legjobb szakember lehet. A közép­iskola ugyanis nem szakképesítést ad, szemben az egye­temmel vagy a tanítóképzővel. Itt tehát semmiféle meg nem engedett politikai szempont nem érvényesült. A szak­képzettség minőségére valamennyi kinevezés során teljes mértékben figyelemmel voltunk. Kéry bizottsági tag úr sürgette, hogy adjunk ki nyilat­kozatot arról, hogy B-listázás nem lesz, bár erről a kérdésről már a múlt héten is elhangzottak különféle nyilatkozatok. Mindenesetre megfontolom a kérdést, bár a közvélemény mai állapotában általában úgy szokott lenni, hogyha valamit sokszor cáfolnak, akkor a sok cáfolat rendszerint gondolkodóba ejti az embereket. Kabakovits bizottsági tag úr szóvá tette az Andrássy­úti tűzesetet. Felszólalásának erre a részére írásbeli választ fogok adni. Magam is nagyon fontosnak tartom, hogy a tűzoltóság felszerelése megfelelő legyen. Erre a célra egyéb­ként az elmúlt hónapban 185.000 forintot fordítottunk. Révész bizottsági tag úr az élelmiszerjegyközpontba történő kirendelésekről és a sorozatos áthelyezésekről beszélt. Ami az áthelyezéseket illeti, meg kell mondanom, hogy éppen azért volt sok áthelyezés, mert a központban viszonylag túlságosan sok a fogalmazási karbeli tisztviselő, míg a kerületek szűkölködnek ilyen tisztviselőkben, így tehát pártállásra, személyre és minden másra való tekintet nélkül, egyedül a kerületi közigazgatás megjavítása érde­kében ... Révész Mihály : . . . helyeztek át embereket az Élelmi­szerjegyközpontba ! Bognár József, polgármester: Mindjárt rátérek az Élelmiszerjegyközpontra is. Szóval az áthelyezések egyedül a kerületi közigazgatás megjavítása érdekében történtek és történnek ezután is, mert mindenképen tarthatatlan állapot az, hogy a tisztviselők a kerületi elöljáróságokat valósággal internálótáboroknak tekintik, senki se akar a kerületi közigazgatásba menni, sőt a tisztviselők a legnagyobb sértésnek érzik, ha történetesen oda helyezik át őket. Természetesen az ezzel összefüggő kérdéseket is orvosolni kell, tehát a központi és a kerületi helyzet egyenlőtlenségét, mert csak így remélhetjük a kérdés intézményes rendezését! Ami pedig az Élelmiszerjegyközpontba történt kiren­deléseket illeti, konkréten arról volt szó, hogy az Élelmiszer­jegyközpontban a részbeni kötöttgazdálkodásra való áttérés folytán hiányok, a másik oldalon pedig — ettől függetlenül — közigazgatásban, az elnöki ügyosztály jelentése szerint feleslegek mutatkoztak ; az elnöki ügyosztály véleménye szerint a közigazgatásban felesleges embereknek az élelmiszer­jegyközpontba való kirendelése tehát egy alpolgármesteri értekezlet elhatározása alapján történt, természetesen átmeneti időre. Az odahelyezett tisztviselők fizetésüket onnan kapják, így tehát bizonyos megtakarítást is elérünk a közigazgatásban. Valóban áll az, hogy ha a kötöttgazdálkodást még inkább bevezetik, akkor az élelmiszerjegyközpontnak még mindig szüksége lesz emberekre és ebben az esetben előre­láthatólag sor kerül azokra a felvételekre, amelyekről Révész Mihály bizottsági tag úr beszélt. Révész Mihály : Rendben van, de az áthelyezések men­jenek keresztül a csoportvezető alpolgármester kezén!. Bognár József polgármester: Ezzel a kívánsággal egyetértek, de nem tudok olyan áthelyezésről, amely nem ment volna keresztül a csoportvezető alpolgármester úr kezén. Ha ilyen eset tudomásomra jutna, természetesen kivizsgáltatom. A bizottsági tag urak felszólalásaira ezeket voltam bátor válaszolni. Megköszönöm a pártok képviselőinek, hogy jelentésemet egyhangúlag tudomásul vették. Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a polgár­mester úr jelentését és a felszólalásokra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozat­ként kimondom. Következik a tiszti főügyész jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozat­ként kimondom. Következik a székesfővárosi árvaszék jelentése. Szó­lásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a tiszti főorvos jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen­­.) Ha igen, akkor ezt határozat­ként kimondom. Következik a pénzügyigazgató jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóz­tatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a budapesti államügyészség jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a tanfelügyelő jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozat­ként kimondom. Következik a Közmunkatanács elnökének jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a főkapitány jelentése. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést elfogadni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozat­ként kimondom. Több tárgy nincs, az ülést berekesztem. — Az ülés 14 óra 40 perckor ért véget. — • ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Illetékkiszabási Hivatal kézbesítőinek lifthasználata. A polgármester 1. évi október hó 27-én 172.494/1947— IX. szám alatt a következő határozatot adta ki : A Magyar Illetékkiszabási Hivatal bejelentette, hogy egyes házfelügyelők a felvonó díjmentes használatát a hivatalosan eljáró kézbesítői számára nem engedélyezték. Kéri a Magyar Illetékkiszabási Hivatal annak meg­állapítását, hogy a hivatalosan eljáró kézbesítői jogosultak-e a felvonó díjmentes használatára. A »Budapest Lakásbérleti Szabályrendelete« 27. §-ának (7) bekezdése értelmében,­­ a hatósági kézbesítők hivatalos eljárásuk során a felvonót díjazás nélkül használ­hatják. Tekintettel arra a körülményre, hogy a Magyar Illetékkiszabási Hivatal kézbesítői hivatalos eljárásuk során hatósági kézbesítőnek tekintendők, a felvonó díjazás­nélküli használatára jogosultak.

Next