Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-06-24 / 26. szám

ILLETÉKTÁBLÁZAT (Érvényes 1948. évi j­lnius hó 1-től) A magyar köztársaság kormányának 9100/1947. és azt módosító 4630/1948. és 5720/1948. Korm. számú rendelete x­ 3) alapján. I. Ajánlatok illetéke. Az ajánlati okirat (költségvetés) és ahhoz jogszabály vagy versenytárgyalási felhívás alapján csatolandó mellékletei feltételesen illetékmentesek. (5720/1948. 4. § (1) 11—12.) II. Számlák illetéke. A számlailleték kulcsa 0-5%. A számlailleték alapja a számlában feltüntetett követelésnek összege. Ha a követelés egy részéről számlát már kiállítottak s ez a számlából kitűnik, az illeték alapja a követelésnek a korábbi számlában feltüntetett követeléssel csökkentett összege. A számlában külön felszámított számlailletéket az illeték alapjához nem kell hozzászámítani. Az illeték alapját tízzel maradvány nélkül osztható összegre kell kikerekíteni, oly módon, hogy a 10 forintnál kisebb marad­vány teljes 10 forintnak számít. A számla második és többi példányai, valamint másolatai illetékmentesek. Az iparos vagy kereskedő által az üzletében kicsinyben kiszolgáltatott áruról, vagy teljesített munkáról és az abból származó 100 forintot meg nem haladó követeléséről kiállított számla, ha az a vevő nevét nem tünteti fel és a követelésnek azonnali kifize­tését bizonyítja, illetékmentes. (4630/1948. 10. § (1), »(4), (2),« (7), (9), (3), (2),) III. Meghatalmazások illetéke. — 500 forintig •. 2 Ft 500—5.000 « 4 « 5.000 forinton felül 6 « A meghatalmazás illetékét újból le kell róni, ha a meghatalmazott az egy ízben már felhasznált (közjegyzői) meghatalmazást más ügyben újból felhasználja A meghatalmazás illetékköteles, tekintet nélkül arra, hogy az az eljárás, amelyben felhasználják, illetékmentességben részesül-e vagy sem. (9100/1947. 179. § (1), 2, (5), (6).) IV. Biztosítéki okiratok illetéke. Üzleti biztosítékul letett kezességi okiratok. Bánatpénzül letett kezességi okiratok. Üzleti biztosítékul letett pénzintézeti betétkönyvekbe vezetendő nyilatkozat. Bánatpénzül letett pénzintézeti betétkönyvekbe vezetendő nyilatkozat — feltételesen illetékmentesek. (4630/1948. 4. 16. § »(1), (2).) /­­­V. Engedményokiratok. illetéke. Az engedményokirat illetéke 100 Ft Azonban az engedményezés ellenértékének, illetőleg az engedményezett követelés 1%-ánál több nem lehet. (9100/1947. 219. § (1).) VI. Aláírások hitelesítésének illetéke. Bíróság, hatóság, hiteles hely., vagy közjegyző által okiraton (engedményezés) vagy irományon levő aláírás valódiságának bizonyítása, hitelesítése, minden egyes aláírás után az állandó összegű általános tételű okirati illeték (6 Ft) alá esik. 5720/1948. 9. § (1), §(2),­ VII. Nyugták és átvételi elismervények illetéke. 5 forintot meg nem haladó összegről szóló nyugta illetékmentes, 5 forintot meghaladó összeg után Közszállítási szerződés alapján teljesített fizetésekről kiállított okirat (nyugta) illetékmentes. (9100/1947. 181. § (1) és 187. § 1., 4630/1948. 19. , 29.)­­ Egyéb illetékmentes elismervények, nyugták felsorolását lásd 91­00/1947. 187. § 1—24. és 4630/1948. 19. § 25—28. VIII. Közszállítási szerződések illetéke. Az állammal, törvényhatósággal és községgel, valamint ezeknek intézeteivel, intézményeivel, vállalataival, üzemeivel és a felügyeletük alá tartozó, illetőleg kezelésükben álló alapítványokkal és alapokkal, végül az 1927 : XXI. tc. és az 1928 : XL. tc. alapján működő biztosító intézetekkel kötött ingó adásvételi, áruszállítási és műelőállítási (vállalkozási, önálló munkavállalási) szerződésről kiállított okirat illetékmentes. (4630/1948. 1. §.) IX. Bérleti és haszonbérleti szerződések illetéke. 9100/1947. sz. rendelet 202. § (1) alapján 11. / 9100/1947. sz. rendelet 21. §-a értelmében. 1. A százalékos illeték és az illetékegyenérték alapját — amennyiben a jelen rendeletek másképpen nem rendelkeznek — tízzé 1 maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni. A kikerekítésnél az 5 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 5 forintot, vagy ennél nagyobb maradékot pedig teljes 10 forintnak kell venni. 2. Ez a szabály nem alkalmazható, ha az illeték alapjául szolgáló összeg a 10 forintot meg nem haladja. Ilyen esetben az illetékalapot kettővel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni oly módon, hogy az 1 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 1 forintot, vagy ennél nagyobb maradékot pedig teljes 2 forintnak kell számítani. 3. Nincs helye kikerekítésnek, ha az illetékalap 2 forintnál nem nagyobb. Ilyen esetben az illetékösszeget kettővel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni úgy, hogy az 1 fillérnél kisebb maradékot nem kell leróni, az 1 fillér, vagy ennél nagyobb maradék helyett pedig 2 fillért kell leróni. 4. A (3) bekezdés szerint kell az illetékösszeget kikerekíteni akkor is, ha az (1) és (2) bekezdés értelmében kikerekített alap után számított illeték 2 fillérnél kevesebb, vagy ha 2 fillérnél több ugyan, de tört fillért mutat. 1) 9100/1947. sz. rendelet. Megjelent a »Magyar Közlöny« 1947. évi 170/a számában 2) 4630/1948. « « « « « 1948. « 94. « 3) 5720/1948. « « « « « 1948. « 117. « Figyelmeztetés ! Szabályszerűen felülbélyegzett okiratot lehet csak benyújtani. Az okiratot átvevő hatósági közegnek a hiányosan, vagy szabálytalanul illetékezett okiratról hivatalos leletet kell készíteni. (9100/1947. sz. rendelet 55., 58., 99. §-a) Összeállította a székesfőváros számvevőségének VI/B ügyosztálya Felelős szerkesztő : Dr Ráskai Károly — Szerkesztő és felelős kiadó : Fodor Tibor. — Kiadja : Budapest székesfőváros közönsége. Szerkesztőség távbeszélőszáma : Városháza 572 — Kiadóhivatal távbeszélőszáma : Városháza 573 Székesfővárosi h­ázinyomda Budapest, IV., Közp. városháza — 110859 — Felelős vezető: Dr M i­h­a l­i­k G­u­s­z t­áv X. A százalékos illetékek kikerekítése. t

Next