Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)
1948-12-04 / 49. szám
A főváros népében különösen nagy hatást keltet a különféle egészségügyi intézmények összevonása és az egészségügyi hivatalok összevonásából alakult városegészségügyi ügyosztály felállítása. Ezt az intézkedést melegen üdvözlöm és arra kérem a racionalizálási bizottságot, hogy tegye meg továbbra is a hasonló észszerű javaslatait, a polgármester urat pedig arra kérem, hogy a racionalizálási bizottság javaslatait energikusan és lehetőleg késedelem nélkül hajtsa végre. (Helyeslés.) A jelentésben szó esik a város közutainak és kocsiútjainak megjavításáról. Örömmel látom, hogy például az Útügyi Intézet egymaga kereken 22.000 négyzetméternyi útterületet javított meg az elmúlt hónapban. Ezzel kapcsolatban azt kérem a polgármester úrtól, hogy terjessze ki a figyelmét a perifériák útviszonyaira is. Különösen aktuális ez a kérdés most, a téli időszak beállta előtt. A kültelki járatlan utak salakozása érdekében a kültelkek dolgozói között elég szép és eredményes társadalmi akció folyik, azonban úgy vélem, hogy emellett főleg szállítási eszközök rendelkezésre bocsátásával a polgármester úrnak is meg kell adnia a támogatást ahhoz, hogy a réteken és úttalan részeken az iskolákhoz és gyárakhoz vezető utak — addig is, amíg kőburkolattal, vagy aszfalttal ellátva nincsenek — legalább salakozva legyenek. Az eredmények között örömmel üdvözlöm a BSzKRtteljesítményeit. A BSzKRt. eredményei felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. A jelentésből látjuk, hogy a BSzKRt. a kocsikilométerek számát 155, az autóbuszüzem 164, a fogaskerekű vasút 487, a HÉV pedig 169 százalékkal emelte a teljesítményeit. Emellett emelkedtek ugyanezen intézményeknek a bevételei is. Azt hiszem, hogy a közigazgatási bizottság csak elismeréssel adózhat a BSzKRt dolgozóinak ezekért az eredményekért. (Ügy van! Ügy van!) Végezetül én is utalok arra, hogy sok szó esik ma a főváros lakossága körében azoknak a visszaéléseknek a leleplezéséről, amelyekről Köböl József elvtársam, törvényhatósági bizottságunk elnöke legutóbb a rádióban nyilatkozott és rádiónyilatkozatával a sajtó is elég részletesen foglalkozott. Köböl elvtársam kiemelte azt, hogy a múltban is voltak a főváros igazgatási körében visszaélések, csakhogy amíg a múltban ezeket takargatták, addig a demokratikus városvezetés — a hibák nyílt feltárásával — igyekszik rámutatni ezekre a hibákra és igyekszik azokat kiküszöbölni. Nagy örömmel üdvözlöm fővárosunk vezetőségének ezt a magatartását. A főváros népe körében élve elmondhatom, hogy ez a magatartás a főváros dolgozóinak teljes egyetértésével és elismerésével találkozik. A polgármester úrtól csak azt kérem, hogy a rendcsinálást ezen a téren kérlelhetetlen szigorral folytassa ; azt kérem, hogy továbbra is folytassák ezeket az ellenőrzéseket, és úgy sújtsanak le azokra, akik a nép vagyonát hűtlenül, vagy nem kellő gondossággal kezelik, ahogyan azt megérdemlik. Egyébként a jelentésnek úgy elvi kérdéseivel, mint részleteivel teljesen egyetértek, ezért azt pártom, a Magyar Dolgozók Pártja nevében elfogadom. Elnök : Szólásra következik Rubletzky Géza bizottsági tag úr. Rubletzky Géza: Mélyen tisztelt Közigazgatási Bizottság! Mindenekelőtt pártom nevében üdvözlöm — amint azt törvényhatósági bizottságunk elnöke is tette — a Szovjetúniót abból az alkalomból, hogy most ünnepelte meg a nagy orosz szocialista forradalom 31 éves évfordulóját. Ezt a forradalmat az emberiség egyik legnagyobb tettének tekintjük, annyival is inkább, mert felszabadulásunkat a dicsőséges Vörös Hadseregnek köszönhetjük, amelyet a szovjet forradalom alakított meg. Ennélfogva felszabadulásunkat is úgy tekinthetjük, hogy azt a nagy szovjet forradalom által megteremtett dicsőséges Vörös Hadsereg hajtotta végre. A következőkben szeretném emlékeztetni a közigazgatási bizottságot arra, hogy a Független Kisgazdapárt az elmúlt hónap végén tartott kenesei értekezlete során hozott határozataiban rendkívül fontos politikai tettet hajtott végre. Ezek a határozatok olyan fontos részei a magyar politikának, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A Kisgazdapárt állást foglalt a szövetkezeti kérdésben, valamint az állam és egyház viszonyának kérdésében. Ezzel az állásfoglalásával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy Kenesén 90 százalékig parasztok foglaltak állást. Tehát akkor, amikor a szövetkezeti kérdésben Budapesten, a közigazgatási bizottságban állást foglalunk, akkor nem a parasztság, hanem a városi lakosság foglal állást. Balatonkenesén viszont az történt, hogy ott a parasztok a saját sorsukról döntöttek, mégpedig olyan módon döntöttek, hogy a szövetkezeteket erősíteni és fejleszteni kell a lehető legnagyobb mértékben. (Helyeslés. — Ügy van ! Ügy van !) Egy másik fontos állásfoglalása volt a Független Kisgazdapártnak az állam és az egyház viszonyának kérdésében. Álláspontunk az, hogy a kereszt előtt mélységesen meghajlunk. A magyar köztársaság három és féléves fennállása óta mindent megtett, hogy a keresztet tiszteletben tartsa és ne érje azt mocsok. De a magyar köztársaság meg fogja találni annak módját, hogy ha a keresztet bunkónak használják, akkor a kereszt mögé bújó ellenforradalmárokat le fogjuk tiporni anélkül, hogy a keresztre ezáltal a legkisebb szeny is hullana. A harmadik kérdés, amivel itt foglalkoztunk, a szürke reakció kérdése. Ez kapcsolatban áll a most rendelkezési állományba helyezett fővárosi alkalmazottakkal. A főváros dolgozói, nagy részükben, kétségtelenül jól végezték munkájukat. Ugyanakkor azonban ne feledjük el, hogy a Városháza és általában a főváros, egyik góca volt a suttogó propagandának , egyik góca volt azoknak a sértődötteknek, akik — a jó Isten tudja, hogy miért? — szemben állottak a demokráciával, ugyanakkor, amikor a demokrácia nemcsak kenyeret adott nekik, hanem előléptetésüket is lehetővé tette. Nagyon lényeges szempont, hogy Budapest az ország szíve és innen indulnak ki a hírek. Egy ízben már felhívtam a közigazgatási bizottság figyelmét arra, — most is szóvá teszem — hogy az utóbbi időben lényegesen megerősödött a rémhír-propaganda. Ha csak kis mértékben hallgatna is az ember a rémhírekre, akkor nekem a magam személyében tudathasadásban kellene elpusztulnom, mert két héttel ezelőtt disszidáltam, — ezt közölték velem — és ugyancsak diszidált a közigazgatási bizottságnak egy másik, ugyancsak a pártomhoz tartozó tagja is, aki Pesten van ugyan, azonban a suttogó propaganda szerint disszidált. Ha a suttogó propaganda akár csak két napig is hitelt kap, eredményt ért el azért, mert az emberek idegesek és a saját maguk idegességét még fokozzák. Nagyon kérem a főváros vezetőségét, találja meg a módját annak, hogy a főváros dolgozói ne legyenek itt a suttogó propaganda központjai és ne terjesszék az ilyen híreket. Kétségtelen, hogy az a szürke reakció, amely még megmaradt a közigazgatásban, minden eszközt felhasznál arra, hogy a helyzetét erősítse. Nincs szükségünk azokra az emberekre, akik nem látják be a nagy összefüggéseket, hogy a mi sorsunk nemcsak Magyarországot dől el, a mi sorsunk Kínában, a franciaországi bányászok hősi harcában él és teljesül, és ott kovácsolódik a jövő, mint ahogyan ott kovácsolódott a tragédiánk, amikor Spanyolországban a köztársaságiakat leverték , és ma már az is nyilvánvaló, hogy ugyanekkor rakták vhidaink alá a dinamitot is. Kéry János barátomnak azzal a megjegyzésével, hogy a közigazgatási bizottság a jövőben csak elvi kérdéseket tárgyaljon és ennek következtében erősítsük meg a szakbizottságokat, nem tudok teljes mértékben egyetérteni. Valóban meg kell erősíteni a szakbizottságokat, de azokat át kell formálni. A főváros vezetősége találja meg a lehetőségét annak, hogy a szakbizottságok a hivatásukat komolyan ellátó testületek legyenek. Úgy gondolom azonban, hogy olyan nagyszámú szakbizottságra, mint amennyi ma van, nincs szükség, hanem bizonyos feladatkörök szerint összevonva, jóval több és komolyabb munkát tudnának elvégezni. A polgármester úr jelentését pártom és a magam nevében tudomásul veszem. Elnök: Szólásra következik Mayer Béla bizottsági tag úr. Mayer Béla: Tisztelt Közigazgatási Bizottság! A polgármester úr jelentéséből világosan kitűnik az, hogy gazdasági helyzetünk javulása tovább folytatódik. Pénzünk szilárdulása is tovább tart, értéke növekedik. A forintért mind többet és többet vásárolhatunk. Ez jelenti általánosságban is a magyar dolgozók életszínvonalának emelkedését. A gazdasági helyzet javulását mutatja az adóbevételek jelentékeny emelkedése is. A folyó év október havában elért adóbevétel 51.693.397 forinttal több mint a folyó év szeptember havi bevétel. Ez az emelkedés 21,5 százalékot tesz ki. Már maga ez a tény is mutatja, hogy gazdasági helyzetünk nem lassan, hanem rohamosan emelkedik és ha megnézzük az általános termelői forgalmi adónál elért 17.416.862 forint többletet, ez már igen figyelemreméltó eredménynek számít, mert ez a gazdasági életnek minden szektorán nyomon kísér. Ha pontosabban megnézük az egy év előtti termelői forgalmat, akkor azt látjuk, hogy a termelői forgalmi adóbevétel egy év alatt megkétszereződött. Ez mind mutatja, hogy a gazdasági élet a termelés tervszerűsége által elért eredmények mindenkit megnyugtathatnak. A gazdasági élet javulása természetszerűleg kihat a közélelmezésre is, ennélfogva nem csodálkozhatunk azon, hogy Budapest áruforgalma az elmúlt hónapban csúcsteljesítményt ért el. Vasúton, hajón, közutakon, szekereken, autókon, augusztus hónapban 6.400.000 méter mázsa áru érkezett fővárosunk területére. Annyi, amennyi a felszabadulás óta óta még sohasem és jóval meghaladja a békebeli árufelhozatalt. Ez az árufelhozatal különösen az élelmiszerfelhozatalban jelentkezik, az előző hónapokkal szemben feltűnő módon. Míg júniusban 600.000 mázsa, júliusban 900.000 mázsa érezett, addig augusztusban már ennek a mennyiségnek a kétszeresét is túlhaladva, kétmillió mázsán felüli élelmiszermennyiség