Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-12-11 / 50. szám

­ 10%-os részesedés helyett 50%-os részesedést kapna. Nehogy azonban elessék a város a kincstár nagyobb részesedése miatt az őt megillető jövedelemtől, amely tavaly hasonló idő alatt mentette, az államkincstár kötelezettséget vállal arra, hogy a különbözetet — indokolt esetben — a községnek vagy a városnak megtéríti. Ez a rendelet szeptember 1-én jelent meg és bennünket csak annyiban érint, hogy december 31.-ig lesz gazdasági vonat­kozása a fővárosra nézve. December 31 .-e után ugyanis ez a tétel már a nemzeti költségvetés egyik tétele lesz és a főváros­nak ezekből az adóbevételekből részesedése nem lesz. Úgy tudom, hogy a városvezetés már érintkezést keresett a Gazdasági Főtanáccsal és a pénzügyminisztériummal ebben az ügyben, mégis szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, h­ogy már most tegyünk lépéseket a különbözet megtéríté­sére, mivel a különbözetet költségvetésünkben bizonyos kiadások fdezetére előirányoztuk. Elnök : Már folynak tárgyalások ebben az ügyben! Dárdai Gábor: Egyébként pedig felhívom a pénzügyi bizottság figyelmét arra, hogy a hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormánynak azt az új rendeletét, amely a bor forgalmá­nak részbeni korlátozását tartalmazza, amennyiben az Állami Borfogyasztási Részvénytársaságot bízza meg mindazoknak a boroknak a szállításával, amelyeket a főváros területére behoznak. Ilyenformán rendkívül egyszerűvé válik a bor­fogyasztási adó beszedése, mert — legalább is az én elképzelésem szerint — nem tételenként kell majd elszámolni, hanem az ABOFORT-nak kell majd elszámolnia az államkincstárral, a kiadott szállítási engedélyek alapján. Ezen a problémán túl azonban arra is fel kell hívnom a város vezetőinek a figyelmét, hogy az ABOFORt-tal kapcsolat­ban kiadott új rendelkezés folytán a javadalmi őrségre fokozot­tabb kötelesség és gondosság hárul. Most már nemcsak az lesz a probléma, hogy befolynak-e azok az adók, amelyeket a főváros­nak a borszállítmányok után eddig be kellett szednie, hanem a felhozatal új rendjének ellenőrzése is ezt a szervet terheli. Arra kérem tehát a polgármester urat, hogy a javadalomi őrségnek e vonatkozásban szükséges figyelmeztetését tegye meg. Elnök: Közölhetem a tisztelt pénzügyi bizottsággal, hogy a borfogyasztási adórészesedés kérdésében szükséges lépéseket már megtettük. Amikor ez az egész ügy tárgyalásra került, mi már akkor bejelentettük igényünket, mert hiszen be volt állítva költségvetésünkbe az a különbözet, amelyről a bizottsági tag úr szólott. Hatalmas póthiteleink voltak, amelyekre fedezetet igyekeztünk keresni, mert nem akarunk adósággal átmenni a jövő évre. Most folynak a tárgylások arról, hogy e pénzeket milyen arányban adják vissza. A javadalmi Őrségnél is megtettük az új rend életbe­léptetésével kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. Ezek után felteszem a kérdést : elfogadja-e a pénzügyi bizottság az előterjesztést? (Igen !) Ha igen, akkor ezt hatá­rozatként kimondom. Következik a tárgysorozat 5. pontja: előterjesztés a vigalmi adó egyes tételeinek újabb megállapítása tárgyában. Szólásra jelentkezett Frey Endre bizottsági tag úr. Frey Endre: Tisztelt Pénzügyi Bizottság! Örömmel üdvözlöm a vigalmi adók leszállítását, nemcsak azért, mert a leszállítással a vendéglátó üzemeket kedvezőbb helyzetbe juttatjuk, ami nagyon fontos dolog, hanem azért is, mert maguknak a dolgozóknak a szórakozását is olcsóbbá tesszük. Valóban tarthatatlan az a helyzet, hogy a 8 forint vigalmi adó legtöbb esetben több, mint az egész fogyasztás. A vigalmi adó a múltban a tehetősebb osztályok meg­adóztatását célozta és a városnak tulajdonképpen le kellett fölöznie a luxuskiadásokat. Ma azonban teljesen más a helyzet, mert a mai mulatság és szórakozás már nem úri mul­ többé, hanem a dolgozók jogos igénye. A magyar dolgozóknak ma már nemcsak joguk van a szórakozásra, hanem az okuk is megvan rá. Nagyon fontos tehát, ha a szórakozást a kispénzű dolgozók­nak is lehetővé tesszük. Ezt pedig nagyon helyesen segíti elő az a passzus, amely a kis táncmulatságok vigalmi adóját leszállítja. De gazdasági szempontból is fontos a szórakozás, mert a napi, vagy a heti nehéz munka után növeli a munka­kedvet, a munkaképességet és így a termelékenységet. Ezzel kapcsolatban megkérem a polgármester urat és mindenkit, aki illetékes ebben az ügyben, hogy hasonló intéz­kedésekkel a nemesebb szórakozásokat is tegyék olcsóbbá,­tegyék lehetővé, hogy a dolgozók a nemesebb szórakozásokhoz is sokkal olcsóbban juthassanak hozzá, mint most. E kérés hangoztatásával az előterjesztést pártom és a magam nevében természetesen elfogadom. Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a bizottság az előterjesztést? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a tárgysorozat 6. pontja: előterjesztés a Ságvári-poliklinika és a XIII ker . Egészségház orvosi és egyéb állásainak szervezése tárgyában. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a bizottság az elő­terjesztést? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a tárgysorozat 7. pontja: előterjesztés a Bajcsy-Zsilinszky közkórház önállósítása és a Gizella királyné szülő- és nőbetegosztály fiókkórházként való hozzácsatolása tárgyában. Szólásra senki sem jelentkezett, felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a bizottság az előterjesztést? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. A szakbizottság a nyilvános ülésben tárgyalandó ügyeket ezzel letárgyalta, a nyilvános ülést ezért berekesztem és zárt ülést rendelek el. Felkérem a hallgatóságot, legyen szíves a termet elhagyni.­ (Megtörténik.) (Ezután a pénzügyi bizottság zárt ülésben tárgyalta a szám­széki igazgatónak az 1947148. költségvetési év negyedik negyedében végzett munkásságáról szóló jelentését.) (Nyílt ülésben.) Elnök: A nyílt ülést újból megnyitom és felteszem a kérdést, elfogadja-e a bizottság a számszéki igazgatónak az 1947/48. költségvetési év negyedik negyedében végzett munkásságáról szóló jelentését? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Több tárgy nincs, az ülést berekesztem. — Az ülés 12 óra 7 perckor ért véget. —

Next