Fővárosi Közlöny, 1950 (59. évfolyam, 1-15. szám)

1950-01-07 / 1. szám

A FŐVÁROSI KÖZLÖNY 1. siám — január­­­ ­ekedés- és postaügyi miniszterek, valamint a Műemlékek Országos Bizottságának képviselői. Elrendelem, hogy amíg a kormányhatóság a felsorolt, nem hatóságok felügyelete alá tartozó bizottsági tagok állandó kirendeléséről nem dönt, a bizottság üléseire a felsoroltakat esetenként kell meghívni az illetékes hatóság útján. Ugyan­csak esetenként kell meghívni az érdekelt egyéb tárcák vagy hatóságok képviselőit is, amennyiben az állandó bizottsági tagok között nem szerepelnek. III. Az ügymenettel összefüggő intézkedések. A Budapest Városrendezési Intézet munkáit megbízások alapján látja el és ezeket díjszabás vagy előzetes megállapodás alapján számolja el úgy, hogy minden munkának a munkaidő­szükségletét előre megállapítja. A megbízásokat általában a polgármesteri XV. (városrendezési) ügyosztály adja és a fel­merülő költségeket a főváros költségvetésében a városrendezési célokra beállított összegekből fedezi. Ezenkívül a Budapest Városrendezési Intézet az ügyosztály vezetőjének hozzájáru­lásával más hatóságoktól vagy társügyosztályoktól is kaphat megbízást. Az ügyosztály ügyköréhez tartozó kisebb jelentőségű ügyeket az ügyosztályvezető által aláírt polgármesteri határo­zattal kell elintézni. Minden egyéb ügyet a városrendezési bizottság elé kell terjeszteni. A bizottság által egyhangúlag jóváhagyott javaslat polgármesteri határozattal adható ki. Azokat az ügyeket, amelyekben nézeteltérés merül fel, értelem­szerűen az Országos Tervhivatalhoz, az Építésügyi Miniszté­riumhoz, esetleg a Népgazdasági Tanácshoz stb. kell felter­jeszteni. A Budapest Városrendezési Intézet által elkészített ter­veket, a kisebb jelentőségű kérdésekben ugyancsak az ügy­osztályvezető hagyja jóvá, míg egyéb esetekben a bizottság elé kell terjeszteni. Az ügyosztály munkairányítása hatáskörömbe tartozik. A szakmai irányítás szempontjából az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium felügyeleti joga tekintetében a fennálló jogszabályok az irányadók. IV. Egyéb intézkedések. A Budapest Városrendezési Intézet és a FŐTI megmaradó részének jogi helyzete külön-külön ugyanaz, mint amelyet a FŐTI tekintetében a 910—1949. Korm. számú rendelet meg­állapított. A rendeletnek a FŐTI-re vonatkozó rendelkezései irányadók mindkét Tervező Irodára, illetve Intézetre. A FŐTI megmaradó részének szervezetéről, ügyköréről, működéséről és hovatartozásáról külön rendeletben fogok intézkedni. Felhívom a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztályt, hogy a szükséges személyzeti beosztásokra és megbízásokra az intézkedéseket a polgármesteri XV. (városrendezési) ügyosz­tállyal egyetértve, haladéktalanul tegye meg. E rendeletem azonnal hatályba lép. Budapest, 1949 december 31. Pongrácz s. k., polgármester. 64.092/1949—VI. szám. A közüzemi számlák kiegyenlítési módjának újabb szabályozása. A fővárosi hivatalok és intézmények közüzemi fogyasz­tásáról kiállított számlák közül a gáz-, víz-, csatornázási díj és kéményseprési számlák a Fővárosi Díjbeszedő Vállalat kezelésébe tartoznak ; az elektromos­ számláknak a Díjbeszedő Vállalat kezelésébe utalása ügyében a tárgyalások folyamatban vannak. A termelő közüzemek tehát szolgáltatásaikért követe­léseiket központosítva érvényesítik. A főváros viszont 1950 január 1-től kezdve a hivatalok és intézmények eddig legnagyobbrészt központosított gazdál­kodását a nép széles rétegeinek a közigazgatásba bevonása, valamint a közigazgatás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében, megszünteti (illetőleg már 1949 folyamán fokozatosan meg­szüntette) és így a közüzemi számlák felülvizsgálata és kiegyen­lítése nem egyetlen központi szerv, hanem az önálló gazdál­kodással megbízott különböző szervek feladata lesz. Az új rendszer szerint a hivatalok és intézmények gazdálkodásának irányítása és vezetése általában a területileg illetékes kerületi elöljáró hatáskörébe tartozik , önállóan gazdálkodnak azonban továbbra is a közkórházak és a központi városháza. A központ­hoz tartozik továbbra is néhány olyan hivatal és intézmény, amelynek hatásköre az egész főváros területére kiterjed (pl. a Statisztikai Hivatal, a Fertőtlenítő Intézet, a Dózsa György Otthon, a munkásszállások, a Népművelési Központ, az Állat­kert, a könyvtárak és a neveléstudományi intézetek). A főváros hivatalainak és intézményeinek közüzemi fogyasztásáról kiállí­tott számlákat 1950 január 1-től kezdve tehát a Díjbeszedő Vállalatnak kiegyenlítés végett vagy a területileg illetékes kerületi elöljárósághoz, vagy az illetékes kórházcsoporthoz, vagy a központi városházára kell bemutatnia. A Díjbeszedő Vállalattal folytatott tárgyalás és megálla­odás alapján a közüzemi számlák kiegyenlítésének módját k­övetkezőképpen szabályozom : A Díjbeszedő Vállalat a közüzemi számlákat egy-egy másolattal mutatja be a területileg illetékes kerületi elöljáró­ságnak, az illetékes kórházcsoportnak, illetőleg a polgármesteri VI. (pénzügyi) ügyosztálynak. A gazdálkodó szerv (kerületi elöljáróság, kórházcsoport, városházán a polgármesteri VI. ügyosztály) a rendelkezésre álló hitelfedezet felhasználásával a számlákat átutalással azonnal kiegyenlíti; a számlák másola­tát egyidejűleg megküldi a közüzemi fogyasztó hivatalok és intézmények gondnokainak. A gondnokok a számlákat három napon belül felülvizsgálni tartoznak és ha a számlát helyesnek találják, ennek igazolásával, ha a számlák ellen bármilyen észre­vételt tesznek, írásbeli észrevételükkel visszaküldik a gazdál­kodó szervnek. Ez alatt az idő alatt a gazdálkodó szerv az eredeti számla számszerű ellenőrzéséről (beszorzások, össze­adások felülvizsgálata) gondoskodik. A számlák esetleges számszerű helyesbítését, a gondnokok részéről felmerült eset­leges észrevételeket a gazdálkodó szerv közli a Díjbeszedő Vállalattal; a gazdálkodó szerv folytatja az észrevételek alap­ján esetleg szükséges tárgyalásokat és gondoskodik arról, hogy a számlák felülvizsgálata alapján esedékes jóváírás vagy terhe­lés megtörténjék. A számla másolatát a pénztári okmánykét­t kezelt eredeti számlához kell végül csatolni. A kerületi elöljáróságon a közüzemi számlák ügye a pénzügyi és gazdasági csoportvezető, a központi városházán a polgármesteri VI. (pénzügyi) ügyosztály könyvelési osztálya munkakörébe tartozik. Avégett, hogy a Díjbeszedő Vállalat a fővárosi hivatalok és intézmények közüzemi fogyasztásáról kiállított számlákat helyesen csoportosítsa és az illetékes gazdálkodó szervnek küldje meg, közölni kell a Díjbeszedő Vállalattal, Hogy minden egyes fővárosi hivatal és intézmény hova tartozik. Felhívom tehát a kerületi elöljárókat, hogy a kormányrendelettel meg­állapítandó kerületi beosztás alapján, a rendelet megjelenésétől számított három napon belül, ajánlott levélben közöljék a Díjbeszedő Vállalattal a gazdálkodási körükbe tartozó köz­üzemi fogyasztó hivatalok és intézmények pontos jegyzékét. E jegyzék összeállítását azonban e rendeletem kézhezvétele után a mai állapotnak megfelelően haladéktalanul kezdjék meg, hogy az új kerületi határokat megállapító kormányrende­let megjelenése után csak a szükséges kiigazításról kelljen gondoskodni. Ugyancsak felhívom a polgármesteri X. (köz­egészségügyi) ügyosztályt, közölje ajánlott levélben a Díj­beszedő Vállalattal, milyen kórházcsoportok vannak és s ennek megfelelően jegyzékbe foglalva sorolja fel a fővárosi kezelés­ben levő összes kórházakat és a kórházakhoz tartozó intéz­ményeket annak megjelölésével, hogy a közüzemi fogyasztás­ról szóló számlákat hova kell küldeni. A kerületi elöljárók és a polgármesteri X. (közegészségügyi) ügyosztály jegyzékeiben nem szereplő fővárosi hivatalok és intézmények közüzemi számláit a Díjbeszedő Vállalat a központi városházára a polgár­mesteri VI. (pénzügyi) ügyosztálynak mutassa be. Ha valamelyik gazdálkodó szerv olyan közüzemi számlát kap, amely nem őt illeti meg (ami az első hónapokban kétség­telenül elő fog fordulni), a számlát haladéktalanul illetékességi helyére továbbítja, egyidejűleg azonban erről a Díjbeszedő Vállalatot írásban értesíteni tartozik. Ugyancsak írásban kell értesíteni a Díjbeszedő Vállalatot a közüzemi fogyasztó hiva­talok és intézmények körében történő minden változásról is. A szabályszerűen kiállított közüzemi fogyasztási számlák utalvány nélkül kiegyenlíthetők; az utalványt a kerületi elöljáró vagy megbízottja, illetőleg a polgármesteri VI. (pénz­ügyi) ügyosztály vezetője vagy megbízottja, illetőleg a kórház­csoport gondnoka részéről a számlára vagy számlaösszesítőre vezetett alábbi minta szerinti járadék pótolja : »Kifizethető. Budapest. (eredeti aláírás.)«

Next