Fővárosi Közlöny, 1950 (59. évfolyam, 1-15. szám)

1950-02-11 / 4. szám

Községi Vállalatok létesítése tárgyában tett polgármesteri előterjesztéseket. E három községi vállalat a nép tulajdonában levő hatalmas nemzeti vállalataink mellett komoly mértékben járul hozzá Nagy-Budapest és egész dolgozó népünk életszín­vonalának emeléséhez, egyben az észszerű szocialista terv­gazdálkodás kifejlesztéséhez. Ugyanakkor komoly tényezői lesznek fővárosunk pénzgazdálkodásának. A Fővárosi Varró- és Ruhajavító Községi Vállalat jelentő­sége abban lesz, hogy a társadalompolitikai ügyosztályhoz tartozó intézetek, gyermekvédelmi és ifjúsági intézetek, csecsemőotthonok, valamint a kórházak fehérnemű-és ágynemű­szükségletét. annak javítását látja el. Ezt a széles területre kiterjedő munkát eddig a főváros társadalompolitikai ügyosz­tálya végeztette a keretében működő háziipari foglalkoztatóval. Nem kétséges, hogy az ügyosztály egyéb, igen komoly feladatai mellett nehezen tudta végezni ezt a széles területre kiterjedő munkát. Mennyivel észszerűbb, egyben takarékosabb gazdál­kodást biztosít társadalompolitikánk területén a Fővárosi Varró- és Ruhajavító Községi Vállalat létesítése! Nem kisebb jelentőségű azonban a Fővárosi Finom­mechanikai Községi Vállalat létesítése sem. E vállalat végez majd a fővárosi intézményeknél, intézeteknél, hivataloknál előforduló minden finommechanikai és írógépjav.ító munkát. Ezeket a munkákat eddig a főváros anyagforgalmi hivatala keretében a műszerüzem, a VII. ügyosztály irányításával működő tanszerműhely és a városházi gondnoki hivatalnál levő írógépjavítóműhely látta el. Ezek mellett a munkák mellett végezték, vagy végeztették a kórházi műszerek javítását is. A három helyről irányított munka, annak megszervezése és adminisztrációja igen sok időt és pénzt pazarolt el. Nem lehet vitás, hogy a más és más funkció keretében irányított munka nem lehetett eléggé racionális, tervszerű, összehangolt. Szocialista tervgazdálkodásunk fejlesztése is feltétlenül szüksé­gessé tette, hogy ezeket a részlegeket a racionális gazdálkodás érdekében községi vállalat keretében összefogjuk. Az így összesített finommechanikai községi vállalat a fővárosnak szükséges finommechanikai javítómunkákat sokkal olcsóbban, gyorsabban és tervszerűbben fogja elvégezni. Úgy vélem azonban, hogy mindkettőnél még nagyobb jelentőségű a Fővárosi Karbantartó Községi Vállalat létesítése; egy olyan vállalaté, amely a főváros háztartása keretében kezelt különböző hivatalok, intézmények, intézetek, községi vállalatok telephelyeinek és épületeinek, főleg pedig a KIK kezelésében levő bérházaknak és azok belső részeinek karban­tartását fogja ellátni. Ezeket a karbantartási munkálatokat eddig különböző vállalatok végezték, sőt egyes intézményeknél intézeteknél az ilyen munkákra saját létszámban foglalkoztatott szak- és segédmunkásokat alkalmaztak, akik azonban a város nagy kiterjedését és ezeknek a munkálatoknak tervszerűtlenül való kezelését tekintve,feladatukat ném végezhették el maradék­talanul. Ebből következett azután az, hogy a főváros tulajdoná­ban levő: lakóházakban a különböző felszerelési, karbantartási munkálatokat magánvállalkozókkal, igen drágán kellett el­végeztetni. Ezek a karbantartási munkálatok felelőtlenül, legtöbb esetben spekulációs alapon folytak. Ajig hogy kicserél­tek, vagy kijavítottak egy-egy villanykapcsolót, vízcsapot, ajtó-, ablakfordítókat, zárakat és így tovább, azok máris hasznavehetetlenek voltak, mert sokszor elhasznált, ócska anyagokat, vagy kiselejtezett felszerelési tárgyakat alkalmaz­tak. Egyébként pedig a karbantartási szükségletek kielégítése szörnyű bürokratikus eljárással volt lehetséges. Ez viszont közösségellenes érzést váltott ki a lakókból, ugyanakkor mérhetetlen anyagi károkat is okozott a fővárosnak. Nem egy esetben volt tapasztalható, hogy napokig folytak a fürdő­szobák, a WC-k, de a konyhák vízvezetékei is. Nem volt ritka eset, hogy a lakók testi épségét veszélyeztették a lépcsőházakban és a közös mellékhelyiségekben megrongálódott villanyégők késedelmes rendbehozásával. A Karbantartó Községi Vállalat óriási gazdasági és morális jelentőségét tehát igen könnyen lemérhetjük. De még könnyebben lemérhetők majd a főváros lakóházaiban, vagy az intézményekben, intézetekben és irodákban munkájukat végző dolgozók teljesítményei. Igen helyesnek tartom igen tisztelt Közgyűlés, hogy a Fővárosi Karbantartó Községi Vállalat megszervezésénél négy telephelyet létesítenek, amelyeket természetszerűleg a szükség­hez mérten majd bővíteni kell úgy, hogy minden kerületben legyen egy-egy telephely. így végzi majd a főváros területén levő hivatalok, intézetek, intézmények és községi vállalatok épületeiben, valamint a KIK kezelésében levő épületekben is a villany, víz, gáz, központi fűtési, szerelő, csatornajavítási, épület, bádogos, asztalos, lakatos, bútorjavító, kőműves, festő, mázoló, üveges, stb. karbantartó munkálatokat. A telepek szükségszerű bővítése bizonyára gyors egymásutánban bekövet­kezik, mert a budapest-környéki peremvárosok bekapcsolása folytán fővárosunk 22 kerületre terjed ki és közel 1,600.000 lakosú várossá. Európa hetedik fővárosává növi ki magát. Az imént elmondottakból kiderül igen tisztelt Közgyűlés, hogy a polgármesteri előterjesztésben szereplő három községi vállalat milyen nagyjelentőségű, mind városgazdálkodási, mind pedig a dolgozó népünk jólétét fokozó közszolgáltatási szem­pontból is. Éppen ezért az elmondottakat figyelembe véve, a Fővárosi Varró- és Ruhajavító, valamint a Fővárosi Finom­mechanikai és a Fővárosi Karbantartó Községi Vállalatok létesítésére vonatkozó előterjesztést pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Nagy. taps.) Elnök : A felszólalásra a polgármester úr nevében Pollák Ferencné tanácsnoknő válaszol. Pellák Ferencné tanácsnok : Mélyen tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy a polgármester úr nevében is megköszönjem Reszegi bizottsági tagtársunk felszólalását, amellyel csak alá­húzta azt a nagy fontosságot a mi szocializmus felé való menetelésünkben, hogy.az ötéves terv megindításakor rend­kívüli fontosságú, hogy az ország első nagy közületének, az 1,600.000-es lakosú Budapestnek mindent el kell követnie a közellátás jobbátételére, illetve arra, hogy amit. csak lehet, közüzemmé változtasson át. Mégegyszer nagyon köszönöm Reszegi bizottsági tagtársunk értékes felszólalását. (Nagy taps.) Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a közgyűlés a napirend 5. és 6. pontján szereplő -előterjesztéseket? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképpen kimondom. Javasolom, hogy a napirend 7. és 8. pontját együttesen tárgyaljuk. Hozzájárul ehhez a közgyűlés? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Barát István ügyosztályvezető ismerteti az előterjeszté­seket : a fővárosi vízszolgáltatási szabályrendelet 24. §-ának módosítása, — és a volt peremvárosokra és peremközségekre vonatkozóan csatornaépítési és. közcsőfektetési hozzájárulás kivetésének felfüggesztése tárgyában. Elnök : Minthogy felszólaló nem jelentkezett, felteszem a kérdést: elfogadja-e a közgyűlés a napirend 7. és 8. pontjá­ban szereplő előterjesztéseket? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Következik a tárgysorozat 9. pontja, amelyet dr Szászy Lajos főjegyző úr fog ismertetni. Szászy Lajos főjegyző: Tisztelt Közgyűlés! A belügy­miniszteri rendelet értelmében Budapest fővárosban az önkor­mányzati jogkört a tanácsok megalakulásáig — az igazgatás zavartalanságának érdekében -— átmenetileg a képviseleti bizottság fogja gyakorolni. A rendelet szerint a képviseleti bizottságba Budapest korábbi, a rendezés előtti területéről a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti szerve 148 tagot küld be, lehetőleg a törvényhatósági bizottság tagjai sorából. A tisztelt Közgyűlés tudomására hozom, hogy a Népfront a következő 148 tagot küldte be a megalakuló új képviseleti bizottságba : Rákosi Mátyás (A közgyűlés tagjai felállnak és hosszasan ütemesen tapsolnak.), Árkos Pál, Baráth Géza, Ba'ráth Mária, dr Barsi Imre, Bata István, Bauer Béla, Básta Rezső, Béki Ernő, Bernáth Lászlóné, Biró László, Biszku Béla, Bodai Antal, Bujtás Mihály, Benke Valéria, Biró Ferenc, Bolgár István, Bolgár Miklós, Barcs Sándor, Biró Jenő, Bognár József, Balogh István, Chaiesz Ida, Csillag Ferencné, dr Csobányi Zoltán, Dabronaki Gyula, Dédes Gvula, Dénes István, Döbrentei Károly, Dobi István, Egri Artúr, Erdélyi Kálmán, Érdi Simon, Farkas József, Fáy Bcris, Fenyvesi Gáborné, Ferkó Imre, ifj. Fock Jenő, Fodor Gyula, Földes Mihály, Földes László, Farkas János, Frey Endre, Galló Ernő, dr Gálócsi Györgyné, Gátai Ágoston, Gyömrei Sándor, Gyöngyösi János, Hajdú László, Halász Aladár, Halász Alfréd, Harustyák József, dr Hedri Endre, dr Hegyi Zsigmond, Harrer Ferenc, Igaz Sándor, Jászi Ferenc, Kovács István, Kádár János, Kálmán Tibor, Kelen Béla, id. Keleti Márton, dr Kenyeresné Bolgár Ágnes, Kéri János, Kiss Károly, Kmetty János, Konta Gyuláné, Koós Béla, Kopta Károly, Korbasics Pál, Kossá István, Köböl József, Krausz József, Kádas István, Katona Jenő, Kovács Mátyás, Krasznai Iván, dr Kürti Sándor, Kázmér Henrik, dr Kelemen Sándor, Lakatos Imre, László Lenke, Leszták János, Lévi Tibor, Liebe István, Losonczi Géza, Lukács György, Major Tamás, Maleskovits Lajos, May er Béla, Marczinkó Ambrus, Maróti Károly, Mándi Péterné, Mező Imre, Muszka Imre, Mihályfi Ernő, Majláth Jolán, Nemes Pál, Nezvál Ferenc, Nagy Zsigmond, dr Nádas László, Olt Károly, Ortutay Gyula, Pannyi Ferencné, Perlusz Sándor, Petrovics Jánosné, Pickler Emmi, Pintér Géza, Pollák Ferencné, Pollner György, Pongrácz Kálmán, Pozsonyi István, Pozsonyi Zoltán, Pesta László, Parragi György, Reszegi Ferenc, Riedl István, dr Remetei Béla, dr Reök Iván, Sasvári Géza, Sárfi Rózsi, Sebestyén János, Simon Lajos, Solymár István, Spáczer István, Szakasits Antal, Szerémi Boriska, Székely Lajos, Szinetár Ernő,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék