Fővárosi Közlöny, 1951 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1951-04-15 / 1. szám

16. §. A véd­őművek átszakadásakor teendő intézkedések (1) Ha az árveszély további növekedésével a védvonal átszakadása és a víz kitörése várható, az árvédekezés vezető­jének javaslatára a végrehajtó bizottság elnöke a veszélyez­tetett városrész kiürítését rendeli el. Ezt az intézkedést az árvízvédelmi kormánybiztosnak haladéktalanul (távbeszé­lőn vagy távirat útján) bejelenteni köteles. (2) A kiürítést a kiürítési és mentési terv­­5. § (3) bek. a) pontja alapján kell végrehajtani. (3) Ha a víz a védőműveken egy vagy több helyen áttört, az árvízvédekezés vezetője az elszigetelési terv (5. §. (3) bek. bj pont) alapján megteszi mindazokat az intéz­kedéseket, amelyek a víz tovaterjedésének megakadályo­zására vagy annak leeresztésére szükségesek. A végrehajtó­bizottság elnöke pedig a végrehajtóbizottság egész hivatali szervezete útján gondoskodik mindazoknak az intézkedé­seknek a megtételéről, amelyek a lakosság életének és vagyonának mentéséhez szükségesek. (4) A víz által meg nem bontott védelmi szakaszon az árvédekezés vezetője az árvédekezés további zavartalan folytatásáról gondoskodni köteles. 17. §: Az árvíz lefolyása utáni intézkedések (1) A végrehajtó bizottság az árvédekezés vezetőjének a javaslatára az árvédekezés megszüntetését akkor rendeli el, amikor a Duna folyó vízállása a lánchídi vízmércén a + 6,00 m magasságú vízszint alá esik és további árveszély nem várható. (2) A végrehajtóbizottság az árvédekezés megszün­tetését az országos árvízvédelmi kormánybiztosnak az OVH központ ügyelete útján jelenti be. (3) Az árvédekezés megszüntetése után az árvédekezés vezetője a felhasznált anyagokat és eszközöket selejtezi, a jókarba hozhatókat pedig — a jókarbahelyezés meg­történtével — elraktár­ozza. A rendkívüli veszély alkalmával lefoglalt és felhasznált anyagok, eszközök, valamint az okozott károk megtérítése ügyében a vízjogi törvény 152. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. (4) Az árvíz lefolyása után az árvédekezés vezetője az árvízzel kapcsolatos tapasztalatairól és észrevételeiről, a vízállásokról, az árvédekezéseknél felhasznált anyagokról, eszközökről, a foglalkoztatott munkaerőkről a végrehajtó­bizottságnak két példányban jelentést készít, a végrehajtó­bizottság a jelentés egy példányát az árvédekezés megszű­nését követő 15 nap alatt — saját kiegészítő jelentésével — az OVH-hoz terjeszti fel, egy példányt pedig megőrzés végett az árvédekezés vezetőjének ad ki. Budapest, 1951. január 26. A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottsága : Pongrácz Kálmán s. k., Nagy József s. k., elnök titkár * Belügyminiszter 5274­2/1951. 11/8. A szabályrendeletet a 14311950. (V. 18.) M. T. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján jóváhagyom. Budapest, 1951. január 26. Kovács s. k., osztályvezető P. H. 6761/35/1950. Szabályrendelet az útburkolatok felbontásáról 1­ §• Burkolatbontásra jogosultak Budapest fővárosban a közterület jellegű — szabad közlekedés és átjárás céljára fenntartott — utcák, útvonalak és terek gyalog-, kocsi stb. közelekedésére szánt területen, nyilvános közkertekben, nyílt piacokon, vásártereken, magántulajdonban levő utcákban, tereken, kertekben stb. ha ezek a közforgalom céljára nyitva állanak, az útburkolatot csak a következő szervek bonthatják fel : a) Kocsi- és gyalogburkolatok egyaránt : 1. a közlekedés és postaügyi miniszter (MÁV keresz­tezések, iparvágányok és postakábelek); 2. a városi tanács végrehajtóbizottsága (az illetékes osztály útján) ; 3. a városi kerületi tanácsok végrehajtóbizottságai; 4. a fővárosi közlekedési vállalatok ; 5. a fővárosi közművek (csatorna, víz- és gázvezeték, elektromos kábel); 6. megbízásból, mint kivitelezők mindazok a vállalatok, melyek a kövező-, útépítő-, vagy mélyépítőipar gyakor­lására jogosultak. b) Csak gyalogútburkolatot: 1. a Fővárosi Kertészeti Vállalat; 2. magasépítés végrehajtására jogosult közületi vál­lalatok. 2­ §• A burkolatbontás feltételei (1) Útburkolatot általában csak előzetes engedéllyel és a városi tanács végrehajtóbizottsága által negyedévenként elkészített burkolatbontási terv keretében szabad felbontani. (2) Burkolatbontási engedélyt általában csak burkolat­bontási tervbe illeszthető munkálatokra szabad kiadni. (3) Kivételesen megadható­­a burkolatbontási engedély akkor, ha a felmerülő munkák azonnali elvégzése közérdek­ből szükséges és a munkát arra az időpontra, amikor a burkolatbontási tervbe beilleszthető, elhalasztani káros következmények nélkül nem lehet, továbbá a közművek tervmunkáinak változása, illetve előrehozatala esetén. (4) Burkolat felbontásához csak a burkolatbontási engedély megszerzése után szabad hozzákezdeni. (5) Kivételt képeznek azok a hirtelen felmerült veze­tékjavítási (csőtörés, repedés, áramzavar stb.) munkálatok, amelyeket közérdekből azonnal kell elvégezni. Ezeket a munkálatokat a munka megkezdésétől számított 24 órán belül a budapesti városi tanács és az illetékes kerületi tanácsok végrehajtóbizottságainak kell bejelenteni. (6) Nem kell burkolatbontási engedély azokhoz a munkálatokhoz, amelyeket a városi tanács végrehajtó­bizottsága és a kerületi tanácsok végrehajtóbizottságai végeztetnek. A burkolatbontási terv figyelembevételére vonatkozó előírások azonban ezeket a hatóságokat is teljes mértékben kötelezik. 3. §. Burkolatbontási terv (1) A városi tanács végrehajtó bizottsága köteles minden év január, április, július és október hó 1.. lájáig burkolat­bontási tervet készíteni és azt ugyand­sít ."főpontokig az Országos Tervhivatalnak, a budapesti rendőrkapitányság­nak és az 1. §-ban felszerelt szerveknek megküldeni. (2) Az 1. §-ban felsorolták a negyedévi burkolatbontási terv elkészítéséhez szükséges összes adatokat — különösen azt, hogy a főváros területén mikor, hol és mekkora útbur­kolatot kívánnak felbontani — minden év december, már­cius, június és szeptember hó 15. napjáig a városi tanács végrehajtó bizottságának (VIII. osztály) bejelenteni köte­lesek.

Next