Fővárosi Közlöny, 1957 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1957-02-16 / 1. szám
kabérrel való ellátottság kiszámításához a következő példát adjuk: Valakit elbocsátottak 1. év január 15-én, akinek 15 évi szolgálata volt. A munkabérrel való ellátottság kiszámítása a következő: A kétheti felmondási idő február 1-ig tart. Ehhez hozzá kell adni az illetményen felüli egy havi átlagkeresetének megfelelő 30 naptári napot, azonkívül minden eltöltött év havi átlagkeresetének 5%-át, vagyis 102 napot, tehát 15172 nap , 22,5 napot. Ebben az esetben az ellátottság 67,5 napra szól. Tehát a segélyre jogosultság megnyílik március 24-én, vagyis munkanélküli segélyt március 24.-ét követő 1 hónap múlva lehet folyósítani. A családi pótlékot a pénzügyi osztálynak kell folyósítani abban az esetben, ha olyan intézmény, vállalat szűnt meg, amelyiknek a megszűnése előtt nem az SZTK folyósította a családi pótlékot. A családi pótlékot a munkanélküli segély megszűnéséig kell folyósítani. A munkanélküli segély kifizetésére a kerület letéti számlájára első ízben 50.000 Ft ellátmányt bocsátok rendelkezésre, az ellátmányról a következő hónap 10.-ig kell a központi pénzügyi osztályhoz az elszámolást benyújtani. Nyomatékosan felhívom a pénzügyi osztály vezetőjét, hogy a munkanélküli segély kifizetésénél legkörültekintőbben járjon el, különös gondot fordítson arra, hogy torlódás a kifizetések körül ne keletkezzék. Első alkalommal a munkanélküli segély kifizetését tört hónapra is meg lehet állapítani; közölni kell a segélyezettel, a következő hónapban melyik napon történik a kifizetés. II. A 15/1956. (XII. 29.) számú kormányrendelet 1. §-a a rendelet hatályáról intézkedik. Az (1) bek. felsorolja azokat a szerveket, amelyekre a rendelet vonatkozik, de nem sorolja fel a társadalmi szerveket. A 8. §. (1) bekezdése kimondja, hogy munkanélküli segélyt kell folyósítani annak, akinek munkaviszonya 1956. október 23-án szűnt meg, ennek alapján a rendelet vonatkozik a társadalmi szervek volt alkalmazottaira is. Általában az a szempont, hogy azokra a munkanélküliekre vonatkozik, akik olyan intézményeknél, vállalatnál voltak alkalmazásban, amely intézmény, vállalat, szerv állami támogatásban részesült. A 3/1957. (I. 13.) PM. számú rendeletmegjelent a Magyar Közlöny 4. számában) II. rész 4. § (2) bekezdése szerint, ha nincs jogutód vállalat, a terhes dolgozónőt állományilag, mint létszámfelettit a kerületi Tanácsnak kell nyilvántartania. A terhes nő foglalkoztatásáról és a ténylegesen ellátott munkakörnek megfelelő munkabér folyósításáról a jogutód vállalat, illetőleg a Tanács Végrehajtóbizottsága költségvetésének terhére köteles gondoskodni. Ennek alapján a kerületi Tanácsnál jelentkező terhes nőket bármely intézményhez, ahol munkalehetőséget lehet biztosítani részére, létszám felett be lehet sorolni és olyan illetményt kell részére megállapítani, amilyen munkakört ellátni képes. A besorolásnál mindig az átlagbért kell figyelembe venni. Célszerűségi szempontból azonban a Tanács és VB címen kell az összes létszámfeletti alkalmazottat nyilvántartani és bérüket folyósítani, ami igazolt béralaptúllépés és amire a Kerületi Tanácsnak póthiteligénye van. A kormányrendelet 8. §-a (3) bekezdése szerint munkanélküli segélyben részesülők számára, a munkanélküli segélyen felül minden eltartott családtag után 40.5 Ft-ot kell folyósítani. A rendelet értelmében eltartott családtagnak kell tekinteni a segélyben részesülővel egy háztartásban élő személyeket, akiknek ellátásáról a törvényes rendelkezések szerint a segélyben részesülő köteles gondoskodni, amennyiben azok önálló keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkeznek. A félreértések elkerülése végett közlöm, hogy csak a családfő kaphat az eltartottak után családtagonként 40.— Ft-ot, ha a feleséget bocsátják el, a 40.— Ft nem folyósítható, csak a családfenntartónak, tehát a férjnek, abban az esetben ha a feleség a családfenntartó akkor őt illeti a fenti összeg. Szili Géza a VB. elnökehlyettese- 42/1957. Titk. Az ügyvitel Az ügyvitel egyszerűsítésének előkészítésére és a végrehajtó bizottság részére javaslatok tételére az 1956. december hó 27. napján kelt 1 /1957. titk. szám alatt kiadott intézkedésemmel bizottság alakítását rendeltem el. A bizottság vezetésével dr. Kiss György osztályvezetőt bíztam meg. A bizottságnak — feladatkörénél fogva — időben kell értesülnie mindazokról a javaslatokról, amelyeket, a fővárosi szakigazgatási szervek vezetői, vagy a ker.. tanácsok vb. elnökei a felsőbb szervek (végrehajtóbizottság, felsőbb szakigazgatási szervek) elé terjesztenek. egyszerűsítése Ezért felhívom a fővárosi szakigazgatási szervek vezetőit és a kerületi tanácsok vb. elnökeit, hogy az ilyen természetű javaslataikat azok előterjesztése előtt mutassák be a bizottság elnökének. A bizottság a javaslatokat sürgősen vizsgálja át, az elnök a bizottság állásfoglalását vezesse rá a javaslatra és azt a javaslattevő szervnek küldje vissza. Ezt követően kerülhet sor a javaslat előterjesztésére. Dr. Pongrácz Kálmán s. k. a VB. elnöke A TANÁCSOK LAPJA ismét megjelent. A tanácstagok, a tanácsi apparátus vezetői és dolgozói részére nélkülözhetetlen. A mutatványszámként mellékelt példány 5-ik oldalán lévő megrendelőlap beküldése után a TANÁCSOK LAPJA kiadóhivatala intézkedik a legközelebbi szám kézbesítése iránt. FELELŐS SZERKESZTŐ DR. RÁTKAI KÁROLY FELELŐS KIADÓ: A BUDAPESTI FŐVÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA A SZERKESZTŐSÉG TÁVBESZÉLŐSZÁMA: KÖZPONTI VÁROSHÁZA (189—850) 125 MELLÉKÁLLOMÁS Kiadóhivatal: A VB. Titkáságának gazdasági csoportja Központi városháza, földszint 7. Távbeszélő: 169. mellékállomás Előfizetési díj egy évre 24 Ft, számonként 1.— Ft. 1500 péld. 1957. II. — 267 — Zuglói ny. Fr. Németh Józsefné ig.