Fővárosi Közlöny, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-31 / 10. szám
1963. október 31. hasem tapasztalta még, hogy felelősségre vontak volna egy tanácstagot is azért, mert tanácstagi munkáját nem végzi eredményesen vagy a tanácsülésekről távol marad. Varga Gyula a tanácsi demokrácia kérdésével foglalkozik. Konkrét példával támasztja alá, hogy a demokratizmus nem mindig valósul meg. Ezek után felhívja a figyelmet arra, hogy a IX. kerületi tanácstagok kérték annak a felülvizsgálatát, hogy a József Attilatelepen, — amelyre a tervezettnél jóval több ember költözött — az új iskolák tanterem-számát emeljék fel. Az áprilisi tanácsülésen a vita befejezése és az előadó válasa után mindezt elmondani nem tudta. Ezek után indítványozza, hogy a tanácsülés mindenkori elnöke külön-külön szavaztassa meg a kiküldött anyagot, a szóbeli előterjesztést és a hozzászólásokra adott választ, mert előfordulhat, hogy valamelyikkel a tanácstag nem ért egyet és ha módosító javaslatot akar tenni, arra a lehetőséget biztosítani kell. Rőder Edit felszólalásában a bürokrácia kérdésével foglalkozik, amelyet nagy általánosságban az emberek a jogszabályok merev alkalmazásának, a paragrafusokba való kapaszkodásnak tekintenek. Álláspontja szerint azonban — és ezt példákkal is bizonyítja — a bürokrácia rendszerint nem a törvények merev alkalmazásából, hanem a törvények be nem tartásából adódik. Ezután rátér a lakóbizottságok munkájára, amelyek mint a lakóterület legkisebb sejtjei valóban az egész társadalmi élet demokratizálásának igen jelentős tényezői. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy a lakóbizottságok a mai formájukban és szerkezetükben még nem képesek megoldani azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak. Ezután a lakásügyi jogszabállyal foglalkozik, amely véleménye szerint jó. Nem a jogszabályban rejlő hiba az, hogy olyan esetekben, amikor a bíróság elrendeli a végrehajtást, a végrehajtás foganatosítása céljából megkeresi a tanácsot, a tanács azonban a határozatokat nem hajtja végre azért, mert a szocialista együttélés szabályait megsértőknek nem tud másutt lakást biztosítani. Ezután kéri, hogy a tanácsülési tárgysorozatot nem 8 nappal, hanem azt jóval megelőzően kapják kézhez annak érdekében, hogy az ülésre megfelelően fel tudjanak készülni. Előadó válaszának elején kijelenti, hogy nem kíván valamennyi felszólalásra reflektálni, és csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban vita volt, vagy amelyekkel nem ért teljesen egyet, vagy amelyekkel kapcsolatban határozathozatal szükséges. Elsőként a lakóbizottságok szerepével és helyzetével foglalkozik és megállapítja, hogy a lakosság valóban őket terheli elsősorban a problémák tömegével. A lakosság általában nem tudja, hogy melyik ügyben kit és mikor kell bántani. Itt példaként megemlíti a XIV. kerületi tanács végrehajtó bizottságát, amelyet a televízióban és másutt is felelősségre vontak, hogy miért nem rendezték a Rákospatak medrét. Először is egy kerület nem tehet arról, ha a Szilas- vagy Rákospatak megárad, mert egyrészt kapacitása sincs arra, hogy saját területén a patak medrét rendezze, ha esetleg rendezi is, de másutt nem rendezik, akkor viszont ugyanakkora a baj. Világos, hogy az ügyintézésnél, a bírálatnál, az igények előterjesztésénél mindig meg kell találni, hogy melyek az illetékes fórumok. Ide kapcsolva az állandó bizottságok feladatairól elmondottakat, bejelenti, hogy ezt a témát a decemberi tanácsülésen terjeszti elő. Jövőre esedékes a lakóbizottságok újjáválasztása, és elhatározták, hogy az előkészítés periódusában a tömegszervezetekkel, az állami szervekkel konzultálva kidolgoznak egy anyagot arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen milyen legyen a lakóbizottság, mi legyen a hatásköre, kivel, mikor, hogyan tartsa a kapcsolatot. Meggyőződése, hogy egyszerűsíteni kell az egy lakóházon belül működő társadalmi szerveket, mert van olyan ház, amelyben 8—10 különféle társadalmi szerv, vagy intézmény működik. A következőkben reflektál a tanácsi apparátus működése körül kialakult vitára. Meggyőződése szerint a felszabadulás után 18 évvel nem lehet Magyarországon olyan állami hivatali szerv, amelyben csak rossz emberek vannak. Szép dolog az emberekkel foglalkozni, de rendkívül nehéz. Sok helyen a fizikai feltételei sincsennek meg annak, hogy jól foglalkozzanak az ügyfelekkel. Ezután válaszol arra, hogy egyáltalán érdemes-e beszélni arról, hogy a költségvetési és a községfejlesztési vitákhoz tartalékot képezzenek. Érdemes, mert az elmúlt tanácsülésen jónéhány javaslattal kiegészítették a jövő évi községfejlesztési tervet és módosították a beruházást és a fejlesztést. A rész és az egész kérdésében továbbra is az a véleménye, a nagy egészet kell szolgálni anélkül, hogy a rész ne törekedjék arra, hogy önálló legyen. Ki-ki a maga javára harcoljon ki valamit, de ne a másik kárára. Egyetért azzal és javasolja is, hogy a szakszervezetek jelenlévő vezetői, a szakszervezetek budapesti bizottságai és a szakigazgatási szervek vezetői a kapcsolódó kérdésekben tartsanak közös megbeszéléseket, elnökségi üléseket és határozataikkal segítsék a munka végrehajtását. A VB. munkatervének mindenki számára való megküldésével kapcsolatban bejelenti, hogy annak egyes, titkosan kezelendő napirendi pontjai miatt, ennyi példányban kikézbesíteni nem lehet. Azzal viszont foglalkozott a végrehajtóbizottság, hogy egy-egy munkatervi példányt valamennyi állandó bizottságnak és a kerületi végrehajtóbizottságok vezetőinek megküld. A fogadóórákkal kapcsolatban hangoztatja, hogy a fővárosi tanácstagok részére hétfőn reggel fél 9-től szombaton délután fél 2 óráig tartanak fogadó órát a VB. vezetői. Egyetért azokkal az igényekkel és javaslatokkal, hogy a beruházásoknál, a feladatok végrehajtásánál jobban kézben kellene tartani az ellenőrzést, mert a tegnap elkészített burkolatot holnap felbontják stb. A következőkben újból alátámasztja azt az igényét, hogy nem kíván jogtalan előnyöket Budapest számára megszerezni, hanem csak azt szeretné elérni, hogy a fővárost ne tekintsék az ország huszadik megyéjének és ne azt vegyék alapul, hogy mennyi az állandóan bejelentett lakosok száma, hanem azt, hogy ez a terület milyen funkciót tölt be az ország életében. Véleménye szerint valóban kevés az az idő, amely a 8 nappal előbb való kézbesítésnél rendelkezésre áll a tanácsülési előterjesztések áttanulmányozására. A végrehajtóbizottság megvizsgálja, hogy miként lehetne ezen a kérdésen segíteni. A lakáshelyzettel kapcsolatban megállapítja, hogy kétségtelenül meggyorsíthatja az ügyintézést az, ha egységes szemléletű intézkedések vannak, de jelentős mértékben csak a lakásmennyiség növekedése oldhatja meg a lakáshelyzetet. A tanácsülési szavaztatás módjára vonatkozó felszólalással csak részben ért egyet, mert újból szót adni annak a tanácstagnak, aki egész idő alatt kifejthette a véleményét, igen nagymértékben elhúzná a vitát. Elnök felteszi a kérdést, elfogadja-e a tanács a tanács demokrácia fejlesztésére, a vezetés színvonalának emelésére vonatkozó irányelveket, az írásban előterjesztett határozati javaslatokat, valamint az előadó válaszát ? Ugyancsak szavazásra teszi fel az 1963. I. félévi tanácstagi beszámolókról szóló jelentést, illetve az 1963. II. félévi tanácstagi beszámolók megtartására vonatkozó javaslatot, az írásban előterjesztett határozati javaslatokat és az előadó válaszát. Határozat: A Tanács 86 a tanácsi demokrácia fejlesztésére és a vezetés színvonalának emelésére vonatkozó irányelveket elfogadja és utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy azokat az ülésen elhangzott javaslatok és észrevételek alapján egészítse ki. Határidő: azonnal Felelős: Sarlós István és Farkas Aladárné 87 utasítja a kerületi tanácsokat, hogy az elfogadott irányelveket, amelyek a VIII. kongresszus határozataiból adódó feladatokat jelölik meg a budapesti tanácsok számára, munkájuk során — a helyi sajátosságok figyelembevételével — alkalmazzák, és ahol még nem tárgyalták, tanácsülésen tárgyalják meg. Határidőő: az irányelvek megtárgyalására december 31. Felelősek: a ker. tanácsok VB. elnökei. 103