Fővárosi Közlöny, 1966 (16. évfolyam, 1-13. szám)
1966-01-31 / 1. szám
karítást át kell vinni a következő évi „prémiumalap-számlára". Amennyiben a tárgyévre vonatkozó prémiumkifizetések a „prémium-alap-számlán' rendelkezésre álló összeget meghaladják, a különbözettel a premizált dolgozók — elsősorban a vezetők — nyereségrészesedését kell csökkenteni, illetve megvonni és ezzel a hiány fedezetét biztosítani. A még ezután fennmaradó hiánnyal a következő évi „prémiumalap-számlát" kell megterhelni. 25. A „prémiumalap-számláról" történő összes kifizetéseket az átlagkereset kiszámításánál munkabérnek kell tekinteni. 26. A prémiumfeltételek kitűzésének alapjául szolgáló előzetes számításokat, a kiadott prémiumfeladatokat, valamint a feladatok teljesítését igazoló és a prémium kifizetését elrendelő, csökkentő vagy megtagadó iratokat három évig meg kell őrizni. 27. A prémiumrendszerrel, a prémiumok kitűzésével és kifizetésével összefüggő kérdéseket prémiumszabályzatba kell foglalni, amely a vállalati bérszabályzat mellékletét képezi. 28. Az 1965. évi teljesítéésnek alapján 1966. első félévében kifizetésre kerülő — az 1965. évi prémiumkereteket terhelő — prémiumösszeg az eddigi eljárás szerint könyvelendő és azt az első ízben 1966-ban megnyitandó „prémiumalap-számlára" rávezetni nem szabad. 29. Az 1965. évben kiérdemelt, de fel nem használt (megtakarított) vállalati prémiumkeret összegét — a szakigazgatási szervekhez történt bejelentést követően — az éves mérlegbeszámoló elfogadása, illetve az éves prémiumelszámolás megtörténte után kell a „prémiumalap-számlán" jóváírni. 30. A szakigazgatási szerveknek a rendelkezésükre bocsátott prémiumkeret lebontásáról, felhasználásáról, illetve a következő évi „prémiumalap-számlákra" történő jóváírásról nyilvántartást kell vezetni. 31. A szakigazgatási szervek irányítása alá tartozó vállalatokra érvényes prémiumrendszert a szaktárcák által kiadott végrehajtási utasítás figyelembevételével jelen utasításom alapján — a VB. munkaügyi osztályával és az illetékes szakmai szakszervezet Budapesti Bizottságával egyetértésben — a szakigazgatási szerv vezetője adja ki. A nyereségrészesedés alakulásától függő prémiumrendszerbe bevonandó tanácsi vállalatok köre külön intézkedés alapján kerül meghatározásra. 32. Ez az utasítás 1866. január 1-én lép hatályba, melylyel egyidejűleg a 222.123/1961. sz. VB-elnöki utasítás hatályát veszti. Budapest, 1965 december 31. Sarlós István s. fc. a Végrehajtóbizottság elnöke A FŐVÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGÁNAK IRÁNYÍTÁSA ALATT MŰKÖDŐ SZERVEK TERÜLETÉN JELENTKEZŐ ÜGYVITELSZERVEZÉSI ÉS ÜGYVITELGÉPESÍTÉSI FELADATOK SZERVEZÉSÉRŐL 28.002/1966. 1. §• (1) A Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi és kommunális ágazatainál az ügyvitelszervezési munka irányítása a szakigazgatási szervek feladata. (2) Az ügyvitelszervezési munka szakszerű irányításának biztosítására a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei közül a Közlekedési, a Közmű- és Szolgáltatási és Házkezelési Igazgatóságnak, továbbá az ipari és kereskedelmi osztályoknak tervszerűen kell az ügyvitelszervezéssel foglalkozni. (3) Az Építési Igazgatóság területén az ügyvitelszervezési feladatokat a Fővárosi Építőipari Szervező és Ügyviteltechnikai Iroda látja el. (4) A (2) és a (3) bekezdésben fel nem sorolt szakigazgatási szerveknél jelentkező ügyvitelszervezési feladatok ellátása — átmenetileg — a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályára hárul. (5) Az ügyvitelszervezéssel kapcsolatban a szakigazgatási szervek feladata: a) azoknak az ügyviteli területeknek a feltárása, amelyeken az adatfeldolgozás korszerűsítése szükséges, b) a szakigazgatási szerv területén folyó ügyvitelszervező munka irányítása: egyes témakörökben szervezési feladatok megoldása és egységes szervezési megoldásokra* javaslattétel, c) a szakigazgatási szerv felügyelete alatt működő gazdálkodó szervek adatfeldolgozási igényeinek megfelelő ügyvitelgépesítési eszközök meghatározása, d) az irodagépek és adatfeldolgozó berendezések felhasználásának figyelemmel kísérése, e) az ügyvitelszervezéshez és az ügyvitelgépesítéshez szükséges szakképzettség megszerzésére alkalmas szakemberek felkutatása és a szervezett oktatás előkészítése, f) kapcsolat tartása a Fővárosi Ügyvitelszervezési és Ügyvitelgépesítési Bizottsággal, g) a szakigazgatási szerv távlati fejlesztési tervének kidolgozása az ügyvitelgépesítés terén. (6) A szervező munkával kapcsolatos ügyrendet a Fővárosi Ügyvitelszervezési és Ügyvitelgépesítési Bizottság által meghatározott irányelvek alapján a szakigazgatási szervek dolgozzák ki. 2. §. (1) Az ügyvitelszervezési és ügyvitelgépesítési feladatok irányítása és összehangolása a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága mellett működő Fővárosi Ügyvitelgépesítési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladata. (2) A Bizottság tagjait a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke nevezi ki. (3) A Bizottság ügyvitelszervezési és ügyvitelgépesítési kérdésekben a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának tanácsadó szerve. Feladatkörébe tartozik a javaslattétel és véleményezés a) a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának területén végrehajtandó szervezési feladatok szervezeti kérdéseiben, b) az ügyvitelgépesítés fejlesztési irányának meghatározása tekintetében, c) a szakigazgatási szervek adatfeldolgozó berendezéseire vonatkozó igényeinek teljesítése kérdésében, d) az adatfeldolgozó berendezések (számológépek, könyvelőautomaták, számlázógépek, lyukkártyarendszerű és elektronikus adatfeldologozó berendezések) és az adatfeldolgozáshoz szükséges egyéb eszközök (lyukkártya, papír, nyomdakapacitás stb.) biztosítása és azok elosztása kérdésében, e) a szakigazgatási szervek mellett működő szervezőrészlegek munkájának összehangolása kérdésében, f) oktatási kérdésekben, g) az ügyvitelszervezés és ügyvitelgépesítés területén dolgozók bérezése kérdésében, h) a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának hatáskörén kívül működő szervek részére adandó