Fővárosi Közlöny, 1976 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-30 / 5-6. szám

Kisléghy Imre. Véleménye szerint a tervjavaslat az elkövetkezendő öt év legfontosabb feladatait tar­talmazza. Rendkívül fontos a rekonstrukcióra szoruló régi, elavult városrészek felújítása. A nagy mennyi­ségű lakásépítésre azokat a területeket kell felhasz­nálni, ahol a közművesítési és egyéb költségek meg­felelően betarthatók. A szanálásokkal kapcsolatban ja­vasolja, hogy ha az építőiparban jelentkező árváltozás a lakásszámok csökkenéséhez vezetne, akkor feltét­lenül vizsgálja felül a Tanács azokat a területeket, ahol a szanálási arányszám 70—80%-os. Ezután a XIII. kerületben épülő lakásokkal kapcsolatban örö­mét fejezi ki, hogy az V. ötéves tervben ismét meg­kezdődik Angyalföldön a lakásépítés. Majd szól a Li­pótváros II ., valamint a Róbert Károly krt., Tatai út, Jász utca és a vasút által határolt területekről és kéri a Végrehajtó Bizottságot, hogy a VI. ötéves terv előkészítő munkáinál e területeket lakásépítés szem­pontjából vegye figyelembe. Szükségesnek tartja az Élmunkás téri piac rekonstrukciójának elvégzését 1980-ra. Az előterjesztést elfogadja és elfogadásra javasolja. Szépvölgyi Zoltán: Köszönetet mond az elhangzott észrevételekért, javaslatokért, elismerő szavakért és bíráló megjegyzésekért, melyek kifejezik a fővárosi tanácstagok nagyfokú felelősségérzetét a terv jóváha­gyása és végrehajtása iránt. Válaszolva a "kontárok­kal" kapcsolatos felvetésre, elmondta, hogy vizsgálat végzésére véleménye szerint nincs szükség. Ha valaki szakértelem, hozzáértés és építőmesteri engedély nél­kül vállal építési munkát, az ellen szabálysértési el­járást kell indítani. Erre a lehetőség megvan. Azonban a Fővárosi Tanácsnak nem célja, hogy az olyan jelle­gű építkezéseket is megakadályozza, ahol munkatár­sak, családtagok segédkeznek az építkezésnél. A négy­szintes épületek összekötési és lifttel való ellátási le­hetőségével kapcsolatban elmondta, hogy a fő problé­ma a belső kerületekben az, hogy a meglevő liftek döntő többsége nincs jó állapotban. Először nyilván­valóan a meglevő, de használaton kívüli lifteket kell megjavítani. Egyetért azzal a felvetéssel, hogy kon­centrált felújítások esetén végezzék el a rehabilitációt is. A környezetvédelem kérdésével összefüggésben el­mondja, hogy nemcsak az ipari gócok kötelezhetők a korszerű fűtésre. Van rá minisztertanácsi és fővárosi tanácsi rendelet. Nagyon sok szerv azonban inkább kifizeti a bírságot, mert nem talál kivitelezői kapaci­tást. A Fővárosi Tanács a Levegőtisztasági Alapból támogatja azokat a szerveket, amelyek korszerű fű­tésre állnak át. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva elmondja, hogy folyamatban van a munka­er­őgazdálkodással kapcsolatos terv kidolgozása az Országos Tervhivatal utasításával megegyezően és a Tanács elé terjesztendő anyagban ezzel a kérdéssel külön fejezetben foglalkoznak. A fővárosi ipar sze­lektív, intenzív fejlesztési koncepciója keretében ki­dolgozásra kerül egy javaslat. Ebben konkrétan meghatározzák, hogy melyik vállalat hány munka­erőt foglalkoztathat. Az Üllői úti forgalom-eltere­léssel kapcsolatban megemlíti, hogy az elterelésnek csak ez az egy módja lehetséges, ezért azt további vizsgálat tárgyává nem kívánja tenni. Az autóbusz-beszerzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezet megfelelő számításokkal alá van támasztva. Az 1100 autóbusz egy része természetesen állomány­felújítás céljából kerül felhasználásra, egy részét pedig a lakótelepek közlekedési hálózatba való bevonására kell felhasználni. Ebből az összegből fedezik 200 tro­libusz beszerzését is. Az említettek alapján nem ért egyet az ebben a kérdésben elhangzott javaslattal. Az Árpád-híd építésével kapcsolatban elmondta, hogy azt szükségesnek tartják, az Országos Tervhivatal illeté­keseivel tárgyalásokat folytattak, melyek eredmé­nyeként lehetővé válik az Árpád-híd kiszélesítésének előkészítése beruházási cél formájában. Természetesn e­ m­ időben kell megoldani a híd építésével a Flórián tér rendezését is. Egy új egységes fővárosi építőipari vállalat szervezésével nem ért egyet, a probléma in­kább az, hogy nincs megfelelő összhang a lakás­építő vállalatok, a hozzá szükséges mélyépítő vállalat, valamint a szakipari vállalat között. A kapcsolódó létesítmények építésére azonban egy önálló új válla­latot kívánnak létrehozni. Az ipar­telepítéssel kapcso­latban rámutat arra, hogy az általános városrendezési terv határozza meg, hogy mely kerületbe telepítenek ki ipart. Új ipartelepítésre azonban nem kerül sor. A gy­­ermeklétszám alakulásával kapcsolatban rámutat arra, hogy a számításokat nagy körültekintéssel vé­gezték. Az azonban előfordulhat, hogy valamely ke­rületben eltérés lesz a tervezett és a valós számok között. A korrekció elvégzésére legkorábban 1978-ban kerülhet sor. A Centenáriumi lakóteleppel kapcsolat­ban helyesnek tartja, ha a kerület és a főváros veze­tői közösen keresnek megoldást a még meglevő prob­lémákra. A békásmegyeri lakótelepen új szakorvosi rendelőintézet építésére anyagi fedezet híján nincs mód. Arra viszont lehetőséget kell találni, hogy a III. kerületi rendelőintézet bővítésre kerüljön. A Szent­endrei HÉV elővárosi gyorsvasúttá való kiépítését 1978-ra anyagi okok miatt nem lehet előrehozni. A Szentendrei út előbb el fog készülni, mint a HÉV. Az ott beindítandó autóbuszközlekedés szintén enyhíteni fogja a közlekedési gondokat. Ezután részletesen fog­lalkozik a Királymajori lakótelep építésével kapcso­latban felmerült problémákkal. Elmondja továbbá, hogy a Tanács támogatja azt a kezdeményezést, hogy a kerületben megépüljön a 2.300 munkáslakás. A le­vegőtisztaság kérdésével kapcsolatban rámutat azokra a problémákra, amelyek akadályozzák az ezzel kap­csolatos terv végrehajtását Az Újlipótváros T­­ h üze­me azért nem szerepel a tervben, mert az V. ötéves tervben erre anyagi lehetőség nem nyílik, de ez nem jelenti azt, hogy a VI. ötéves tervben erre nem kerül­het sor. Ugyancsak nincs anyagi fedezet a Lehel úti piac rekonstrukciójára. Ezután javasolta, hogy a Ta­nács bizottságai tekintsék az elkövetkezendő időszak­ban egyik roszfantosabb feladatuknak a terv céljai­nak megvalósítását és azok ellenőrzését. Kelemen Lajos elnök: Elnöki összefoglalójában javasolja, hogy a Tanács az előterjesztést az alábbi módosítással, illetve kiegészítéssel fogadja el. A Ta­nács részesítse dicséretben a terv és költségvetés ké­szítőit, valamint a határozati javaslat 4. pontjának 3. bekezdését az elhangzott javaslatnak megfelelően egé­szítse ki. A határozati javaslatok 5. és 6. pontjának változatlan elfogadását javasolja a Tanácsnak. Határozat: A Tanács 56. a főváros V. ötéves fejlesztési tervét a követ­kezők szerint elfogadja: a. az 1976—1980-ig terjedő időszakra a főváros fej­lesztési alapjának bevételeit és kiadásait — tár­sadalmi munka és helyi anyag értéke nélkül — 63. 851,6 millió forintban, ezen belül a célcsopor­tos beruházások előirányzatait 43.972,5 millió forintban állapítja meg, b. az a. pontban megállapított előirányzatokon belül a főváros központi fejlesztési alapjának bevételi és kiadási előirányzatait a 2, 3. és 6. sz. táblázat szerint 61. 278,5 millió forintban hagyja jóvá. c. elhatározza, hogy a kerületi tanácsok fejlesztési alapjához 232,7 millió forint „tanácsi hozzá­járulás"-t, és a 4. sz. táblázat szerint 313,4 mil­lió forint céltámogatást, ezen felül az elmaradt gyermekintézmények megvalósításához a célcso­portos lakásépítés előirányzatából 657,9 millió forintot biztosít. 57. a Tanács jóváhagyja a. a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beru­házásokat tételesen a 12. sz. táblázat 7. sz. oszlopa szerint, b. a célcsoportos lakásépítés területeit a 16. sz. táblázat 2. oszlopa szerint, c. a telepszerű magánerős lakásépítés területeit a 17. sz. táblázat 2. oszlopa szerint.

Next