Fővárosi Közlöny, 1979 (29. évfolyam, 1-.12 szám)
1979-02-28 / 1-2. szám
II. RÉSZ A TANÁCS RENDELETEI BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK 5/1978. SZ. RENDELETÉVEL MÓDOSÍTOTT ÉS KIEGÉSZÍTETT 7/1973. SZ. RENDELETE AZ ÚT-, KÖZMŰ- ÉS VASÚTÉPÍTÉSEK, VALAMINT A BURKOLATBONTÁSOK SZABÁLYOZÁSÁRÓL A rendeletet egységes szerkezetben közöljük. A 7/1973. sz. rendelet (alaprendelet) álló betűvel, a 5/1978. sz. rendelet (módosítás és kiegészítés) dőlt betűvel kerül közlésre. 1. § (1) A rendelet hatálya Budapest közterületeire terjed ki. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület: a közforgalomnak átadott, telekkönyvileg közterületként bejegyzett, vagy a közforgalomnak átadott, de nem közterületként bejegyzett terület. (Út, utca, épület, árkádok alatti járda, tér, park, parkosított terület, gyermekjátszótér, épületekkel és épületrészekkel, iparvágánnyal elfoglalt közterület, a Dunapart, a közterülettel határos természetes tavak és patakok partjai stb.); útpálya: általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően szabadon használható közterület; járda: gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület (gyalogút, lépcső stb.); műtárgy: a közlekedést szolgáló híd, aluljáró, felüljáró, áteresz, támfal, bélésfal, mellvédfal, alagút stb.; közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzátartozó műszaki létesítményekkel ; vasút: nyomvonal jellegű vasúti pálya és az azzal összefüggő, közbeiktatott állomás műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény (alagút, híd, gyalogos alul- és felüljáró, mozgólépcső, beépített rakodó stb.); burkolat, útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt stb. alap- és ágyazattal együtt); közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései. (3) Közterületen utat építeni, a terület meglévő burkolatát véglegesen, vagy ideiglenesen felbontani, a terület alatt, vagy felett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni, felújítani, korszerűsíteni, vagy megszüntetni csak az útügyi hatóság előzetes engedélye, ahol pedig az engedély megadása más hatóság hatáskörébe tartozik, az útügyi hatóság előzetes hozzájárulása alapján szabad. Burkolatbontással járó munkákat megkezdeni azoknál a létesítményeknél, ahol az építési engedély megadása más hatóság hatáskörébe tartozik, az útügyi hatóság burkolatbontási engedélye, ahol az építési engedély megadása is az útügyi hatóság hatáskörébe tartozik, külön kezdési engedélye, továbbá, ahol építési engedély nem kell, burkolatbontási engedély alapján szabad. Az útügyi hatóság engedélye nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól. (4) Az útügyi szakigazgatási feladatokat a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságának műszaki feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (továbbiakban: kerületi műszaki osztály), mint elsőfokú útügyi hatóság, Budapest Főváros Tanácsa V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága, (továbbiakban: Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság), mint másodfokú útügyi hatóság látja el. A főváros főúthálózatába tartozó és a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság által kiemelt (továbbiakban: kiemelt) utak útügyi szakigazgatása elsőfokon a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, másodfokon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. (5) Kerületek határán levő útvonalakra az alacsonyabb számozású kerület az illetékes útügyi hatóság. Több kerületet érintő munkára — az érintett kerületek észrevételeinek figyelembevételével — az a kerület adja ki az engedélyt, amelyik kerület területén a munka nagyobb része történik. Vitás esetekben az eljáró hatóságot a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság jelöli ki.