Fővárosi Közlöny, 1979 (29. évfolyam, 1-.12 szám)

1979-02-28 / 1-2. szám

II. RÉSZ A TANÁCS RENDELETEI BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK 5/1978. SZ. RENDELETÉVEL MÓDOSÍTOTT ÉS KIE­GÉSZÍTETT 7/1973. SZ. RENDELETE AZ ÚT-, KÖZMŰ- ÉS VASÚTÉPÍTÉSEK, VALAMINT A BUR­KOLATBONTÁSOK SZABÁLYOZÁSÁRÓL A rendeletet egységes szerkezetben közöljük. A 7/1973. sz. rendelet (alaprendelet) álló betűvel, a 5/1978. sz. rendelet (módosítás és kiegészítés) dőlt betűvel kerül közlésre. 1. § (1) A rendelet hatálya Budapest közterületeire terjed ki. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület: a közforgalomnak átadott, telekkönyvileg köz­területként bejegyzett, vagy a közforgalomnak átadott, de nem közterületként bejegyzett te­rület. (Út, utca, épület, árkádok alatti járda, tér, park, parkosított terület, gyermekjátszó­tér, épületekkel és épületrészekkel­, iparvá­gánnyal elfoglalt közterület, a Dunapart, a közterülettel határos természetes tavak és pa­takok partjai stb.); útpálya: általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően szabadon használ­ható közterület; járda: gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület (gyalogút, lépcső stb.); műtárgy: a közlekedést szolgáló híd, aluljáró, felüljáró, áteresz, támfal, bélésfal, mellvédfal, alagút stb.; közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett ve­zetékhálózat a hozzátartozó műszaki létesítmé­nyekkel ; vasút: nyomvonal jellegű vasúti pálya és az azzal összefüggő, közbeiktatott állomás műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény (alagút, híd, gyalogos alul- és felüljáró, moz­gólépcső, beépített rakodó stb.); burkolat, útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szi­lárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt stb. alap- és ágyazattal együtt); közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelző­táblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjel­ző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jel­zései, taxiállomások jelzései. (3) Közterületen utat építeni, a terület meglévő burkolatát véglegesen, vagy ideiglenesen fel­bontani, a terület alatt, vagy felett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni, felújítani, korszerűsíteni, vagy megszüntetni csak az út­ügyi hatóság előzetes engedélye, ahol pedig az engedély megadása más hatóság hatáskörébe tartozik, az útügyi hatóság előzetes hozzájáru­lása alapján szabad. Burkolatbontással járó munkákat megkezdeni azoknál a létesítményeknél, ahol az építési en­gedély megadása más hatóság hatáskörébe tar­tozik, az útügyi hatóság burkolatbontási en­gedélye, ahol az építési engedély megadása is az útügyi hatóság hatáskörébe tartozik, külön kezdési engedélye­, továbbá, ahol építési en­gedély nem kell, burkolatbontási engedély alapján szabad. Az útügyi hatóság engedélye nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek meg­szerzése alól. (4) Az útügyi szakigazgatási feladatokat a kerüle­ti tanácsok végrehajtó bizottságának műszaki feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (továb­biakban: kerületi műszaki osztály), mint első­fokú útügyi hatóság, Budapest Főváros Taná­csa V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgató­sága, (továbbiakban: Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság), mint másodfokú útügyi ható­ság látja el. A főváros főúthálózatába tartozó és a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság ál­tal kiemelt (továbbiakban: kiemelt) utak út­ügyi szakigazgatása elsőfokon a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, másodfokon a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisztérium hatásköré­be tartozik. (5) Kerületek határán levő útvonalakra az alacso­nyabb számozású kerület az illetékes útügyi hatóság. Több kerületet érintő munkára — az érintett kerületek észrevételeinek figyelembe­vételével — az a kerület adja ki az engedélyt, amelyik kerület területén a munka nagyobb része történik. Vitás esetekben az eljáró ható­ságot a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság jelöli ki.

Next