Fővárosi Lapok, 1864. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-17 / 13. szám
rgitséget toborzva, megmentésökre siettem volna. Átkos és szomorú dolog, testi félszegségért magával és mással is jótehetetlennek lenni. Ezúttal is Írok Décseynek s Írok Egloffstein s Nagy Károly őrnagyoknak is. Bár lenne sikere annak, mi iránt Károlyit megkértem, s mi felől Décseynek is írtam. Ugyanez alkalommal Írok Eötvösnek, Mihályinak s Vay Miklósnak. Ismétlem mit utolsó levelemben írtam, hogy t. i. ha jómóddal s rész következés nélkül megtörténhetik, könyveimet, mappáimat, képeimet, főkép a családiakat s mindenekfelett írásaimat jól bepakolva szállíttassák jó biztos helyre. Ha lehet, jó lesz nyergeimmel s lóra való szerszámjaimmal ugyanazt tenni. Köszöntjük a köszöntendőket. Áldja s védje önöket az ég! NÉMET BÍRÁLAT PETŐFIRŐL. 0 A „Mag für die Litt, des Auslandes“ ez idei második számában az Opitz féle fordítás alkalmából igy ír halhatlan dalnokunkról: „Mint a ragyogó meteor, mely az égen megjelenve pillanat alatt ismét semmiségbe vesz, oly váratlanul tűnt föl és le a magyar költészet horizonján Petőfi, a nemzeti hős és költő. 1849-ben mint katona küzdött az oroszok ellen egy csatában melynek gyászos kimenetele után örökre nyoma veszett. Sem hullája, sem a hely hova társai netán temeték, mindez ideig nem jön fölfedezve. Hazája jogosan nevezé el őt K ö r n e r n e k (?!) a kard és lant hőslelkü vitézének ! Tagadhatlan, hogy lyrája külföldön nem részesült oly föltétlen elismerésben, mint hona határain belül, de Körnert sem találja a külföld oly magasztosnak, oly lelkesítőnek, mint Németország. Ez közös sorsa azon korukbeli költőknek, kik verseikben hazájok pillanatnyi helyzetét festik s oly érzelmeket zengenek, melyek csak hazájokban hevítik a kebleket. Azt hiszszük hát, hogy a jelen, pompás kiállítású fordítás is inkább a Magyarországban lakó németekre, mint a nagy német közönségre nézve bír vonzerővel. Régebbi fordításokhoz, különösen a Kertbenyéhez mérve határozott a haladás úgy a költemények szellemének, mint formáinak visszaadását illetőleg. Mindamellett azon nehézségeket, melyek onnét származnak, hogy a magyar nyelv a középeurópai egyéb idiomoktól merőben elütő, ez sem bírta egészen leküzdeni. Csak prózába feloldott áttétel, vagy szabad rhytmicus, a tartalmat híven adó, de az alakhűséggel nem bíbelődő fordítás lesz képes a kritika igényeinek megfelelni. De viszonylagosan ez, melyet mi Petőfi német tisztelőinek melegen ajánlunk, a legjobb. Az első rész a dicső hazafi, Deák Ferencnek, a második, Michel Angelo életírója- Grimm Henriknek van ajánlva. Különben Petőfi költői charakterét maga a fordító leghireben fejezte ki az elmésen választott mottóban: „Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom Az életet; Szabadságért feláldozom Szerelmemet." Eddig a német író. Ami minket illet: Opitzer fordításait szintén lapozgattuk, de csak hajszállal jobbak a Kertbenyféléknél, melyeknek most az az előnyük, hogy a legpompásabb velinkiadás (eredeti ára: 5 frt.) 60 krra jön leszállítva s hogy egyszersmind adalékokat tartalmaz Bodenstaedt, Bettina és Thales Bernardtól, valamint igen-igen bő életrajzot. Townba és az ebédet azon rész chinai porcelánban adták föl, amit Cipriani vett James Townban. Midőn sir H. Lowe megtudta a harmadik és utolsó küldeményt és a porcelánok vásárlását, legyőzve látta magát, hozzám jött, kifejezni élénk sajnálatát s észrevettem, hogy fél kormánya megrovásától. Azt beszélte, ő csak abbeli meggyőződésében cselekedett így, hogy nálunk Longwoodban sok az arany, előtte azt erősítették , s hogy soha egy darab ezüstneműt sem enged vala összetörni, ha gyanítja, hogy idáig ér a dolog . „Bonaparte tábornokinak ugyanoly edényekből kell enni, mint a sziget legutolsó telepítvényesének.Holnap küld a Jóreményfokára, illő asztali készületet kerestet, addig is mig Angliából kaphat. A császár el volt ragadtatva, amint a közlekedést tudtára adtam , de öröme tökéletes kedvetlenséggé változott, midőn a Cipriani által hozott porcellánokon föladott ebéd mellé leült. A physicai eredmény az lett, hogy nem evett és fölkelve az asztaltól, így szólt hozzám: „El kell ismerni fiam, hogy mindnyájan nagy gyermekek vagyunk. Hinnéd-e, nem tudtam leküzdeni részkedvemet e hitványul föladott ebéd miatt, — én, ki ifjú koromban fekete porcellánból ettem?Igazán, ma szégyenlem magamat“... — Ne tartson soká a szégyen — viszonzám — mert holnap jó étvágygyal ebédel Felséged. — Remélem, felelt, mert — mert már aztán nagyon nagy ostobaság is lenne. Öröme gyermekies volt másnap, mikor Marchand (a komornyik) a királyné-levest a fürdőbe szokás szerint azon szép kis aranyzott ezüst csészében hozta, melyet évek óta látni megszokott. Meg nem állhatta, hogy engedetlenségemet nevetve meg ne köszönje s alig tudtánk megállani, hogy titkomat ebédig tartsam, de nem tágítottam, mert remélem, hogy néhány pillanatra kedvező benyomást tesz rá ha látja, hogy ebédjét úgy adják föl, mint rendesen. Igazam is volt, mert belépvén az étterembe, megfogta a fülemet — ami nála mindig nagy megelégedés jele volt — s jó kedvvel azt mondta: „Ah, csalafinta uram, tegnap egy rész negyedórát merészkedett ön velem töltetni. Megvallottam, hogy nem tudván rávenni magamat a fényűzés ez utolsó fokától leendő megfosztatásába is beleegyezni, félretettem, ami személyes ellátására szükségeltetik. — Sokat nevetett e ravaszságon, melyet kényelme iránti buzgóságom sugallt. „Úgy segéljen, jól tetted, mondá, és annyival jobban, mert csak oda jöttél evvel a zsivány Loweval, mintha egy tál ezüstöm sem volna. De a szórakozás ilyen pillanatai csak egy-egy ritka csillámlás voltak a sivár szürkületben, mely a szirthez kötözött félisten szent-helenai napjait borította. NAPOLEON SZENT-ILONÁN. (Montholon tábornok naplójából.) *** Nov. 5. (1816.) A kormányzó meglátogatja Bertrand tábornokot. Ujonau követli, hogy az őrtiszt mindennap lássa a császárt, valamint azt is : adjunk a keze alá pénzt, hogy ne legyen kénytelen új megszorításokat tenni a longwoodi telep költségeire nézve. Ez nap (5-én) Cipriani udvarmester 82 font 9 uncia ezüstneműt visz összetörve Iberson hadibiztoshoz. A vágás most is erős volt sir Hudson Lowenak, de azért helyzetünkön még sem változtat s újra követeli : járuljak a költségekhez, különben arány szerint meg fogja csökkenteni az ellátást. A császár a maga részéről hasonlókép nem tágított , folyvást azt kellett mondanom, hogy egyedüli segélyforrása Szent Ilonán az ezüstnemű, és harmadszor is rendeletet kaptam, összetöretni minden ezüstneműt, tizenkét teríték kivételével. Újabb megjegyzések részemről hasztalanok és illetlenek lettek volna; ettől tartózkodtam s a császár azt hitte, szava teljesedik. 1816 dec. 25-én, 290 fontot és 12 unciát nyomó négy kosár ezüstnemű ment Longwoodból James 51 FŐVÁROSI HÍREK. *** (A gr. Hunyady Julia) elválásáról szóló híreket, melyek német lapok után a hazai sajtóban is körutat tettek, megbízható forrás nyomán alaptalanoknak kell nyilvánitnunk. A fejedelemnő — hazánk lelkes leánya — magas férjével éleitől fogva máig a legszivélyesebb és bensőbb viszonyban él ; hosszasabb távolléte és jelenlegi Közép-Olaszországban tartózkodása egészségi tekintetekből ered ; angolországi utazását pedig oly államtekintetek idézték elő, melyek a Szerbfejdelemség sorsára döntő befolyással birnak. — A fejdelemnő két fivére — két gróf Hunyady — nemrég járt Belgrádon, hercegi sógora látogatására. ~~v (Udvarhelyi temetése) tegnap délután ment véghez a színészet és irodalom számos tagjának jelenlétében. A koporsó fölött a helybeli ev. ref. egyház egyik segédpapja tartott sok jóakarattal készült beszédet, melyet a Nemzeti Színház dalkarának gyászéneke követett. A testet az elhunyt előkelő pályatársai vitték a kocsiig. Színházunk kiválóbb nőtagjai közül egy párnak jelenlétét sajnálattal nélkülöztük. * (A „Színházi Látcsök‘) — mint halljuk — aprilon túl nem fog kiadatni. Mint olyan lapot, mely a német polgári körökben is utat kezdett törni magának, sajnáljuk , hanem másrészt az a meggyőződésünk, hogy a színházi igazgatóságnak nincs külön orgánumra szüksége; a méltatlan megtámadások, vagy alaptalan hírek cáfolatát az intézet érdekében bármely lap felveszi, az alapos vádakra pedig nincs hivatalos mentség. A színházi újdonságok közlésére is minden lap szívesen vállalkozik, csak a titkári hivatal küldje be. * (A magyar hölgyek) arcképcsarnokának első füzete megjelent, tizenkét arcképpel. Néhány arcképe, mint például gróf Zichy Pálné, Obrenovits Mihályné, gróf Andrásyné, igen sikerült, hanem mit csináltak például Jókainé antik szépségű, kifejezésteljes arcából ! — A szöveg, Kempelen Gy. tollából, ügyes , de néhol nem ment a túláradástól. * (Egy helybéli német lap) a nemz. színház mostani csekélyebb számú közönségéről értekezik. A részvétet köszönjük, ha nem lesz az „Ördög piruláit“ — mint halljuk,mert e tekintetben személyes meggyőződést nem szerezhetünk) az újtéri színház is megérzi. — A legközelebbi napokban négy olyan operát láttunk egymásután, mint „Norma“, „Faust“, „Hugenották,“ „Lalla Rookh“ — s így vonzó előadások ellen nem lehet panasz; csak a drámai repertokrra is nagyobb gond lenne fordítva; igaz, hogy most a tanulási időt igen hálátlan dolgok, a többnyire épen nem sikerült pályaművek veszik igénybe, melyektől a közönség már szalad — hanem mellettük épen azért a játékrend legvonzóbb műveivel kellene előállani, mert az „Angyal és Démon“ jeles mű ugyan s Prielle Kornéliának vetélyszerepe, de az újdonság ingerével épen nem bir s a tegnapelőtti „Menekültek“ című dráma sem olyan, mely classicitása által vonzana. (Schwarz Gyula), fiatal tudósunk a külföldön új elismerésben részesül. Vicomte d’ Archiac ugyanis, az Institut tagja, mint halljuk, „Paléontologie Stratigraphique“ című művének sajtó alatt levő függelékében Schwarznak a görög geológiai ismereteiről szóló művét részletesen ismerteti és méltányolja. *** (Azon „Részvét-Album“), melyet az alföldi szűkölködők javára Nagy-Enyeden P. Szathmáry Károly akart kiadni: a szerkesztő nyilatkozata szerint, kellő számú előfizetők hiányában nem fog megjelenni. — Mint értesültünk, az itt Pesten megjelent Alföldi Segélyalbum szerkesztői — ha Szathmáry átadná az előfizetéseket— hajlandók lennének az általuk kiadott könyvből kielégítni Szathmáry úr előfizetőit. (Hogy a gymnasiumi tanulók el ne cserélhessék iskolai bizonyítványaikat, a felsőség rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden ilyen bizonyítványnak az illető tulajdonos aláírásával kell ellátva lenni. Vajon ez aztán elég biztosíték lesz-e? " (Nőszerkesztőség.) „A magyar gazdasszonyok“ jan. 5-én tartott havi vál. gyűlésében „A m. Gazdasszonyok Hetilapja“ emelése tekintetéből gr. Zichy Pálné, Damjanich Jánosné, Hollán Ernőné és Braun Lajosné tagokból álló bizottmány neveztetett ki, mely időnkint a szerkesztőséggel összeköttetésbe téve magát, segédkezet nyujtand értekezések és szakcikkek gyűjtésében és rendezésében. — (Újra egy megfagyott embert) leltek, —az újpesti országúton — egy napszámost. Bizony helylyelközzel nagy a nyomor itt Pesten! — (A népszínházi gyermekballet-kar) újévre az igazgatótól 100 frtos ajándékot kapott. Na, meg is érdemelte, mert sok testtöréssel jár a mesterséges• úgy, hogy néha megesik az ember szíve azon az állatkínzáson ! S (Duka Tivadar) hazánkfia, ki angol szolgálatban mint orvos, éveket töltött Indiákon, jelenleg a hoszszas úttal törődötten Egyiptomban, Alexandriában tartózkodik s a telet Máltában szándékozik tölteni. Tavaszszal pedig a rég nem látott hazát látogatja meg. (A magyar gazdasszonyok egylete) múlt hó 22-én 2000 irtot terjesztett fel a magyar kir. helytartótanácshoz azon kikötéssel, hogy megnevezett 8 helységben a szenvedőknek karácsonyi ajándékul osztassák ki a helybeli lelkészek által, kik híveik közöl a legnagyobb nyomorban levőket legjobban ismerhetik, mi mindjárt másnap teljesittetett is. — Aztán tagadja valaki a gazdasszony-egylet hasznát! (Testvéri kegyelet) A lapunkban említett varasdi jótékonycélu hangversenyt, ott f. hó 5-kén csakugyan megtartották. A hangverseny előtt W...aur prologot mondott el, melyben kiemelte a hangverseny jótékony célját, s kiemelte, hogy ez bizonyítéka annak, „mennyire óhajtják a varasdiak a két lovagias nemzet ismért egyesítését.“ A hangversenyt „Isten áldd meg a magyart“ Kölcsey hymnusa fejezte be, melyet a dalárda magyar nyelven énekelt. A jövedelem 233 frt volt. Se (Szükségben segítség) A pesti takarékpénztár Pest megyének minden zálog nélkül, az ínségesek felsegélésére 80,000 frtot ad kölcsön. (Megcáfolják.) S (A tél) az ország déli részein keményebb, mint feljebb. Mintegy 3—4 hét óta i1a láb magas hóréteg borítja az egész vidéket, de a hideg oly kegyetlen és állhatatos, hogy 8—10 nap óta a hideg 14, és 20 fok közt változik. Képzelni a munkátlan szegénység állapotát. E héten Temesvárott is keletkezett leves-osztogató egylet, eddigelé 100—120 szegényt táplál. (A gáztársulat nem jól kezdi magát forgatni. Épen e percben értesülünk, miszerint az Újvilág utcai 23. sz. ház udvarán levő kútból gázfüst kezdett kitódulni; miután pedig azon házba gáz nincs vezetve, a dolog kétségtelenül valamelyik utcai cső megrepedéséből veszi eredetét. Honnan keresik, de még nem lelték meg. A ház lakóinak egy része már kiköltözött, méltán tartván a felvettetéstől. — De hát itt végre alapos és rendszeres segítségre lenne szükség!... (Hideglelés elleni szer.) A „Gyógyászat“ kétségbe vonja azon sokat pengetett hit valóságát, mintha a francia kormány a hideglelés chinin nélküli gyökeres gyógyszerére 80,000 franknyi jutalmat tűzött .) Volt is meglehetősen pénz, és ékszer.