Fővárosi Lapok 1865. augusztus (174-199. szám)
1865-08-02 / 175. szám
vendékek a lefolyt évben szép előmenetelt tettek. Ebz első év biztos kezesség a jövő sikeréről. A jövő iskolái év szeptember hó elején kezdődik, amikor a növendékek az intézet helyiségében (aldunasor 2-dik sz.) fölvétetnek. * Aradról Szilágyi Béla felöl múlt vasárnapi számunkban oly közlemény volt olvasható, mely csak e lap rendes vezetőjének pár napi távolléte alatt jelenhetett úgy meg, amint beküldetett. Mi, kik mindig szeretünk mértéket tartani úgy a dicséretekben, mint a gáncsokban, kötelességünknek tartjuk e közlemény egy pár oly túlságos kitételét helyre igazítani, melyet csupán a megromolatlanság írhatott le, s a figyelmetlenség bocsáthatott a közlés rostáján keresztül. Annak idejében elmondtuk nézeteinket Szilágyi Béla és társainak azon föllépése felől, mely utóvégre is a színház sajnálatos bezáratását vonta maga után, de mivel meg valánk győződve, hogy a Molnár Gy. ellen most egy éve föltámadt színészeknek legkevésbé sem az volt szándékuk, hogy ez intézet elnémítását eszközöljék , akkor is tartózkodunk őket szigorúan vádolni. Hibáztak mindenesetre, amenyiben nem számíták ki föllépésük lehető következéseit, de nem vétkezhettek, miután csak azt követelték (elmaradt fizetéseiket, pontosságot sat.), amihez kétségbe vonhatlan joguk volt. Midőn a népszínházat, e sokak előtt oly kedves, vidám csarnokot bezárták, a közvélemény súlya kétségkívül a zavart okozó színészek, s azok élén Szilágyi Béla ellen fordult, de akik közelebbről ismerék ez ügyet, akkor is ép oly jól tudták, hogy tulajdonképen az ő föllépésüket mások (náluk hatalmasabb emberek, kiknek szemét rég szúrta ez intézet,) használták arra föl, hogy a népszínház bezáratásával egy régi óhajtásuknak eleget tegyenek. Szilágyi Béla és társai nem azt akarták, ami bekövetkezett, így népszerűtlenekké válhattak ugyan sokak előtt, de föllépésükre távolról sem szabad a hazafiatlanság bélyegét sütni, annál kevésbé, mert e vád oly erős, hogy azzal még nagyobb esetekben is csak igen megfontolva kellene előállani. Szilágyi Béla maga akarta átvenni a népszínházát, s ez legkevésbé sem hazafiatlan törekvés, s hibával is legfölebb csak az által vált, mert gyönge volt kivinni azt, amire törekedett. Továbbá, ez eljárástól egészen független kérdés az ő színpadi értéke. Bármit tett is Molnár ellen, anyi bizonyos, hogy Molnár alatt ő volt a népszínházi operettek lelke, ügyes rendező, szereplő, s a közönség kedvence. Ennélfogva épen nem csodálható, hogy Szigeti Imre is megnyerni törekszik, sőt hisszük, hogy nála egy egy alkalmasabb tagot alig is szerezhetne. Azok is, kik tán nehezteltek egykor a színfalak közti eljárásáért, bizonyosan tapsolni fogják a színpadon, valahányszor csak jól játszik, mert nem volna-e éretlenség színházon kívül történt dolgokért valakinek színpadi értéket is megtagadni ? — Végre, az aradiaknak okuk lehet ugyan neheztelni Szilágyira, ha ígéretét a jövő téli idényre be nem váltja, de ha csakugyan oly „népszerűtlen“, mint a kérdéses közlemény állítja, akkor nincs miért búsulniok rajta. — Átalában újra sajnálkozva jelentjük ki, hogy — a fenn említett körülménynél fogva, — egy igyekező tehetséges szinészről, ki a vidéki szinészet egyik legjobbika, ily meg nem gondolt közlés csúszhatott be lapunkba. — 670 - Vidék. ** A koritnicai fürdőben az ott időző Vámbéry tiszteletére az egyik völgyet „Vámbéry-völgynek" nevezték el. ** Tokaj és Naméoy közt oly csekély a Tisza vize, hogy a gőzhajók közlekedése megszűnt. ** Debrecent a bécsi gyümölcsárusok nagyban látogatják, kik különösen meggyet és barackot nagy menyiségben szállítanak föl. Bécsi hírek: Dr. Hein, a lelépett igazságügyminiszter érzékenyen búcsúzott el hivatalszemélyzetétől. Salonjába hivatván őket, búcsúbeszédet tartott, melynek elmondása alatt könyek tolultak szemébe. * A sajtóvétségekért Magyarországon függőben levő ügyeket, ő Felsége egy julius 31-diki elhatározással megszüntetni rendelte. * Két úgynevezett „kozákot“ fogtak el múlt csütörtökön az északi vaspálya várótermeiben. E derék legények ugyanis a vidékről jövő parasztokra és fiatal emberekre vártak, kik Bécsbe szolgálat keresés végett szoktak menni, ezeket aztán oly ürügy alatt, hogy szállást és szolgálati helyet szereznek számukra, a kávémérésekbe vezetik, s ott játékra csábítván őket, mindenféle cselfogások által, pénzük, ékszereik és ruháiktól is megfosztják. Ilyen jó madarak különben fővárosunkból se hiányzanak és egy cseppet sem ártana, ha a hatóság az iparlovagok ez osztályára is jobban kiterjesztené a figyelmet. Külföld. Lincoln anyjának sírja a Spencer grófságban, Indiánában fekszik, a Gentryville falucska közelében, köröskörül óriási fák környezik. Semmi emlékkő vagy más szobor nem jelöli e helyet, mely épen nem, vagy csak alig látogatott részeskéje az országnak. Lincoln kevéssel halála előtt egy barátjához intézett levelében kijelente ama szándékát, hogy e nyáron illő emléket fog ott fölállíttatni, egyszersmind sajnálkozását is kifejezé a fölött, hogy dolgai e szent kötelesség teljesítésében eddig akadályozák. *** A drezdai halár ünnepély alkalmából f. hó 24-kén nagyszerű menet vonult végig Drezda utcáin, mint még Drezda, de saját állításuk szerint, még maguk a franciák se láttak. Hatvan zenekar működött arányos távolban. A három szinű magyar zászlókat követő 32 magyar férfiú épen a második szárnyba esett, s amint őket az ablakokban és erkélyeken állott legdíszesebb nők s férfiak, valamint a menet körül állott nép meglátta, határt nem ismerő hach,éljen, zsivnoat, fölkiáltással fogadák; a szép delnők saját ruhájukhoz fűzött virágbokrétáikat önkezűleg tűzték föl a zsinóros attilákra; a magyar zászlókra pedig anyi koszorú jutott, hogy már nem férvén reá, a zászlótartónak kellett azokat vállain vinni. Az ünnepély f. hó 25-kén éjfélkor végződött, ágyúdurrogások és harangzúgás közt. A vendég határok nagy része, nevezetesen az észak felöl érkezettek,26-kan reggel a cseh vaspályával a szász Schweic meglátogatására utaztak. *** A Lincoln elnök temetési költségeiről befolyt számlák , egészben véve 25,000 dollárra rúgnak. Harrison elnök temetése, mely alkalommal a köz érlet 72. szám Nemzeti színház. Pest, szerdán augusztus 2 dikán, 1865. A CSIKÓS. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Irta Szigligeti. Zenéjét Szerdahelyi. Rendező : Szigligeti. — Első szakasz: „Az Úrfi mulat.“ Második szakasz : A puszta fia.“ Harmadik szakasz: „A tyúk is kikaparja.“ SZEMÉLYEK: Karvasiné, özvegy — — — — — — — — Paulainé. Ormódi Asztalf, fia, első férjétől, Nagy Ormód ura — Náday. Ormódi Bence, unokabátyja — — — — — — Benedek. Kis Bálint, parasztgazda — — — — — — — Benkő. Rózsi, leánya — — — — — — — — — Balázsiné. Szárnyai, szomszéd földesur — — — — — — Szilágyi. Vámos, rektor J Nagy — — — — — — Sántha. Torkosi, jegyző i Ormódon — — — — — — Korcsek. Paraszt — — — — — — — — — — Vass. Márton, csikós — — — — — — — — — Réthy. Andris, I — — — — — — — — Némethy. Ferke, I bortársai ----------------------------------------------Szalai, Georges, inasoka — — — — — — — — Tímár. Peti,kastélyban— — — — — — — — Balázsi. Labdacsné — — — — — — — — — — Horváth T. Erzsók, Bálint ángya — — — — — — — Patakiné. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. gyász sokkal csekélyebb és a szertartások kevésbé impozantak valónak, több mint 30,000 dollárba került. *** Barnum világhírű múzeuma leégett! A tűz egy szomszéd épületben ütött ki, hol gőzgép volt elhelyezve ; a tűz csakhamar bekapott a múzeumba, és azután tovább terjedt a szomszéd utcában. A láng oly gyorsan terjedt, hogy a világhírű intézet kevés perc alatt füstölgő romokban hevert. Néhány darabot a múzeum látnivalóiból megmenthettek, de a legnagyobb rész odaveszett. Barnum úr veszteségét 300,000 dollárra teszik, és csak 60,000 dollárig volt biztosítva. Maga az épület is, mely nem Barnum úré volt, 40,000 dollár értéket képviselt. Biztosítva volt. * Towarnicki János orvostudort Rzeszowban f. hó 12-kén tették örök nyugalomra. A boldogult 92 évet élt, és 200,000 forintot túlhaladó vagyonát alapítványok s más jótékony célokra hagyományozd. Felhívás a hazai dalárdákhoz. A pest-budai dalárda mélyen érzi azon hivatását, mely egyszersmind hivatása minden hazai dalárdának, hogy a társasélet kellemeinek emelése mellett fő cél a magyar zene és ének művelése. . A dalárdák azonban mindenekelőtt magyar quartetteket keresnek, ezeknek pedig most még szűkében vagyunk. Azonban csak kutatni kell, összegyűjteni a meglevőt, és lesz, merthamis próféták azok, kik arra figyelmeztetnek bennünket, hogy hagyjuk meg a mi primitív zenénket, hanem énekeljünk classicusokat, (többnyire német zeneszerzőket értenek.) Ezek azon feltevésből indulnak ki, hogy a mi magyar, az már nem is lehet classicus. Pedig vannak a mi zenénknek is gyöngyei, vannak szerzőink, kik képesek szépet és jót írni. Ezen gyöngyöket szándékozik a pest-budai dalárda összegyűjteni , s vállalata támogatására hívja fel az összes hazai dalárdákat. A vállalat, mely magyar quartetteket foglaland magában, időhöz nem kötött füzetekben fog megjelenni, Zimay László, a pest-budai dalárda elnökkarigazgatójának szerkesztése mellett. Az előfizetés füzetenként történik, s ennek feltételei ugyan most még pontosan nem jegyezhetők fel, mindazáltal arra kéri alálírt választmány a hazai dalárdákat,hogy ha a vállalatot pártfogásukban részesíteni szíveskednének, nyilatkozzanak a legrövidebb idő alatt a pestbudai dalárda igazgatóságánál. Erre nézve a legalkalmasabb időpont lesz az augustusi zeneünnepély, midőn különben is majd minden dalárda küld képviselőket Pestre. A partitúra mellett a szükségelt szólampéldányok száma is bejelentendő. A vállalat vezetésében tevékeny részt fognak venni Mosonyi Mihály és Ábrányi Kornél urak is. Elfogad a szerkesztőség bárhonnan beküldött magyar quartetteket, s ha az illetékes bírálat közlésre méltóknak ítéli, közöltetni fognak. hogy az eredeti szerzemények, mint szintén az átiratok is, tiszteletdíjban részesíttetnek. Tájékozásul annyit jegyezhetünk meg, hogy az első füzetben lesznek quartettek Ábrányi, Mosonyi és Zimay uraktól. Kelt Pesten, jul. 23. 1865. A pest-budai dalárda választmánya. MELANDIENE raji tajUEMARE Maille de la société des sciences industrielles de Paris. Semmi ősz haj többé. jtx fc Xi m o g J. jvst. DICQUEMARETŐL StouenbSl. Gyár: Rouenben, r. St.-Nicolas 39. A haj- és szakálnak pillanatnyi gyors, bármely árnyazata, a bőrre nézve minden kártékony hatás nélküli festésére. Ezen festőszer legjobb ,valamennyi eddig használtak között. Főraktár: PoStOD, TOROK JÓZS. gyógyszerész urnái, Királyutca 7. sz. _ _____Ára 3 frt 50 kr. postán 20 krral több._______ A hatóságilag engedményezett zálogházi közvetítő-intézet, mindazon helybeli 8 vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok maguk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat, ha tibermentes levelekben köztik megbízásukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával” (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt festék alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bizott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s igy senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány új krajerárért elvégez ; 5) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 fttól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól - 1000 ftig ég fölebb minden fttól '/, ujkrajezár. (9) Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv magy. akad. nyomdász 1866. 1