Fővárosi Lapok 1865. augusztus (174-199. szám)

1865-08-02 / 175. szám

vendékek a lefolyt évben szép előmenetelt tettek. Eb­z első év biztos kezesség a jövő sikeréről. A jövő is­­kolái év szeptember hó elején kezdődik, a­mikor a növendékek az intézet helyiségében (aldunasor 2-dik sz.) fölvétetnek. * Aradról Szilágyi Béla felöl múlt vasárnapi számunkban oly közlemény volt olvasható, mely csak e lap rendes vezetőjének pár napi távolléte alatt je­lenhetett úgy meg, a­mint beküldetett. Mi, kik min­dig szeretünk mértéket tartani úgy a dicséretekben, mint a gáncsokban, kötelességünknek tartjuk e köz­lemény egy pár oly túlságos kitételét helyre igazítani, melyet csupán a megromolatlanság írhatott le, s a fi­gyelmetlenség bocsáthatott a közlés rostáján keresz­tül. Annak idejében elmondtuk nézeteinket Szilágyi Béla és társainak azon föllépése felől, mely utóvégre is a színház sajnálatos bezáratását vonta maga után, de mivel meg valánk győződve, hogy a Molnár Gy. ellen most egy éve föltámadt színészeknek legkevés­bé sem az volt szándékuk, hogy ez intézet elnémítá­­sát eszközöljék , akkor is tartózkodunk őket szigorúan vádolni. H­i­b­á­ztak mindenesetre, a­menyiben nem számíták ki föllépésük lehető következéseit, de nem vétkezhettek, miután csak azt követelték (el­maradt fizetéseiket, pontosságot sat.), a­mihez kétség­be vonhatlan joguk volt. Midőn a népszínházat, e so­kak előtt oly kedves, vidám csarnokot bezárták, a közvélemény súlya kétségkívül a zavart okozó színé­szek, s azok élén Szilágyi Béla ellen fordult, de a­kik közelebbről ismerék ez ügyet, akkor is ép oly jól tudták, hogy tulajdonképen az ő föllépésüket mások (náluk hatalmasabb emberek, kiknek szemét rég szúrta ez intézet,) használták arra föl, hogy a népszínház bezáratásával egy régi óhajtásuknak ele­get tegyenek. Szilágyi Béla és társai nem azt akar­ták, a­mi bekövetkezett, így népszerűtlenekké vál­hattak ugyan sokak előtt, de föllépésükre távolról sem szabad a hazafiatlanság bélyegét sütni, annál kevésbé, mert e vád oly erős, hogy azzal még na­gyobb esetekben is csak igen megfontolva kellene előállani. Szilágyi Béla maga akarta átvenni a nép­színházát, s ez legkevésbé sem hazafiatlan törekvés, s hibával is legfölebb csak az által vált, mert gyönge volt kivinni azt, a­mire törekedett. Továbbá, ez el­járástól egészen független kérdés az ő színpadi ér­téke. Bármit tett is Molnár ellen, anyi bizonyos, hogy Molnár alatt ő volt a népszínházi operettek lelke, ügyes rendező, szereplő, s a közönség kedvence. Ennélfogva épen nem csodálható, hogy Szigeti Imre is megnyerni törekszik, sőt hisszük, hogy nála egy egy alkalmasabb tagot alig is szerezhetne. Azok is, kik tán nehezteltek egykor a színfalak közti eljárá­sáért, bizonyosan tapsolni fogják a színpadon, vala­hányszor csak jól játszik, mert nem volna-e éretlen­ség színházon kívül történt dolgokért valakinek szín­padi értéket is megtagadni ? — Végre, az aradiaknak okuk lehet ugyan neheztelni Szilágyira, ha ígéretét a jövő téli idényre be nem váltja, de ha csakugyan oly „népszerűtlen“, mint a kérdéses közlemény ál­lítja, akkor nincs miért búsulniok rajta. — Átalában újra sajnálkozva jelentjük ki, hogy — a fenn említett körülménynél fogva, — egy igyekező tehetséges szi­­nészről, ki a vidéki szinészet egyik legjobbika, ily meg nem gondolt közlés csúszhatott be lapunkba. — 670 - Vidék. ** A koritnicai fürdőben az ott időző Vámbéry tiszteletére az egyik völgyet „Vámbéry-völgynek" nevezték el. ** Tokaj és Naméoy közt oly csekély a Tisza vize, hogy a gőzhajók közlekedése megszűnt. ** Debrecent a bécsi gyümölcsárusok nagyban látogatják, kik különösen meggyet és barackot nagy menyiségben szállítanak föl. Bécsi hírek: Dr. Hein, a lelépett igazságügyminiszter ér­zékenyen búcsúzott el hivatalszemélyzetétől. Salon­­jába hivatván őket, búcsú­beszédet tartott, melynek elmondása alatt könyek tolultak szemébe. *­ A sajtóvétségekért Magyarországon függőben levő ügyeket, ő Felsége egy julius 31-diki elhatáro­zással megszüntetni rendelte. *­ Két úgynevezett „kozákot“ fogtak el múlt csütörtökön az északi vaspálya váró­termeiben. E derék legények ugyanis a vidékről jövő parasztokra és fiatal emberekre vártak, kik Bécsbe szolgálat ke­resés végett szoktak menni, ezeket aztán oly ürügy alatt, hogy szállást és szolgálati helyet szereznek szá­mukra, a kávémérésekbe vezetik, s ott játékra csábít­ván őket, mindenféle cselfogások által, pénzük, ék­szereik és ruháiktól is megfosztják. Ilyen jó madarak különben fővárosunkból se hiányzanak és egy csep­pet sem ártana, ha a hatóság az iparlovagok ez osz­tályára is jobban kiterjesztené a figyelmet. Külföld. Lincoln anyjának sírja a Spencer grófságban, Indiánában fekszik, a Gentry­ville falucska közelében, köröskörül óriási fák környezik. Semmi emlékkő vagy más szobor nem jelöli e helyet, mely épen nem, vagy csak alig látogatott részeskéje az ország­nak. Lincoln kevéssel halála előtt egy barátjához in­tézett levelében kijelente ama szándékát, hogy e nyá­ron illő emléket fog ott fölállíttatni, egyszersmind sajnálkozását is kifejezé a fölött, hogy dolgai e szent kötelesség teljesítésében eddig akadályozák. *** A drezdai halár ünnepély alkalmából f. hó 24-kén nagyszerű menet vonult végig Drezda utcáin, min­t még Drezda, de saját állításuk szerint, még maguk a franciák se láttak. Hatvan zenekar műkö­dött arányos távolban. A három szinű magyar zász­lókat követő 32 magyar férfiú épen a második szárny­ba esett, s a­mint őket az ablakokban és erkélyeken állott legdíszesebb nők s férfiak, valamint a menet körül állott nép meglátta, határt nem ismerő hach,éljen, zsi­­vno­­at, fölkiáltással fogadák; a szép delnők saját ru­hájukhoz fűzött virágbokrétáikat önkezűleg tűzték föl a zsinóros attilákra; a magyar zászlókra pedig anyi koszorú jutott, hogy már nem férvén reá, a zászlótartónak kellett azokat vállain vinni. Az ünne­pély f. hó 25-kén éjfélkor végződött, ágyúdurrogások és harangzúgás közt. A vendég határok nagy része, nevezetesen az észak felöl érkezettek,26-kan reggel a cseh vaspályával a szász Schweic meglátogatására utaztak. *** A Lincoln elnök temetési költségeiről befolyt számlák , egészben véve 25,000 dollárra rúgnak. Harrison elnök temetése, mely alkalommal a köz­­ ­érlet 72. szám Nemzeti színház. Pest, szerdán augusztus 2 dikán, 1865. A CSIKÓS. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Irta Szigligeti. Zenéjét Szerdahelyi. Rendező : Szigligeti. — Első szakasz: „Az Úrfi mulat.“ Második szakasz : A puszta fia.“ Harmadik szakasz: „A tyúk is kikaparja.“ SZEMÉLYEK: Karvasiné, özvegy — — — — — — — — Paulainé. Ormódi Asztalf, fia, első férjétől, Nagy Ormód ura — Náday. Or­módi Bence, unokabátyja — — — — — — Benedek. Kis Bálint, parasztgazda — — — — — — — Benkő. Rózsi, leánya — — — — — — — — — Balázsiné. Szárnyai, szomszéd földesur — — — — — — Szilágyi. Vámos, rektor J Nagy — — — — — — Sántha. Torkosi, jegyző i Ormódon — — — — — — Korcsek. Paraszt — — — — — — — — — — Vass. Márton, csikós — — — — — — — — — Réthy. Andris, I — — — — — — — — Némethy. Ferke, I bortársai ----------------------------------------------Szalai, Georges,­­ inasok­a — — — — — — — — Tímár. Peti,­­kastélyban— — — — — — — — Balázsi. Labdacsné — — — — — — — — — — Horváth T. Erzsók, Bálint ángya — — — — — — — Patakiné. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. gyász sokkal csekélyebb és a szertartások kevésbé impozantak valónak, több mint 30,000 dollárba került. *** Barnum világhírű múzeuma leégett! A tűz egy szomszéd épületben ütött ki, hol gőzgép volt el­helyezve ; a tűz csakhamar bekapott a múzeumba, és azután tovább terjedt a szomszéd utcában. A láng oly gyorsan terjedt, hogy a világhírű intézet kevés perc alatt füstölgő romokban hevert. Néhány darabot a múzeum látnivalóiból megmenthettek, de a legna­gyobb rész odaveszett. Barnum úr veszteségét 300,000 dollárra teszik, és csak 60,000 dollárig volt biztosítva. Maga az épület is, mely nem Barnum úré volt, 40,000 dollár értéket képviselt. Biztosítva volt. *­ Towarnicki János orvostudort Rzeszowban f. hó 12-kén tették örök nyugalomra. A boldogult 92 évet élt, és 200,000 forintot túlhaladó vagyonát ala­pítványok s más jótékony célokra hagyományozd. Felhívás a hazai dalárdákhoz. A pest-budai dalárda mélyen érzi azon hivatását, mely egyszersmind hivatása minden hazai dalárdá­nak, hogy a társasélet kellemeinek emelése mellett fő cél a magyar zene és ének művelése. . A dalárdák azonban mindenekelőtt magyar quartetteket keresnek, ezeknek pedig most még szű­kében vagyunk. Azonban csak kutatni kell, össze­gyűjteni a meglevőt, és lesz, mert­­hamis próféták azok, kik arra figyelmeztetnek bennünket, hogy hagy­juk meg a mi primitív zenénket, hanem énekeljünk classicusokat, (többnyire német zeneszerzőket érte­nek.) Ezek azon feltevésből indulnak ki, hogy a mi magyar, az már nem is lehet classicus. Pedig vannak a mi zenénknek is gyöngyei, vannak szerzőink, kik képesek szépet és jót írni. Ezen gyöngyöket szándé­kozik a pest-budai dalárda összegyűjteni , s válla­lata támogatására hívja fel az összes hazai da­lárdákat. A vállalat, mely magyar quartetteket foglaland magában, időhöz nem kötött füzetekben fog megje­lenni, Z­i­m­a­y László, a pest-budai dalárda elnök­­karigazgatójának szerkesztése mellett. Az előfizetés füzetenként történik, s ennek feltételei ugyan most még pontosan nem jegyezhetők fel, mindazáltal arra kéri alálírt választmány a hazai dalárdákat,hogy ha a vállalatot pártfogásukban részesíteni szíveskednének, nyilatkozzanak a legrövidebb idő alatt a pestbudai dalárda igazgatóságánál. Erre nézve a legalkalma­sabb időpont lesz az augustusi zeneünnepély, midőn különben is majd minden dalárda küld képviselőket Pestre. A partitúra mellett a szükségelt szólampéldá­nyok száma is bejelentendő. A vállalat vezetésében tevékeny részt fognak venni M­o­s­o­n­y­i Mihály és Á­b­r­á­n­y­i Kornél urak is. Elfogad a szerkesztőség bárhonnan bekül­dött magyar quartetteket, s ha az illetékes bírálat közlésre méltóknak ítéli, közöltetni fognak. h­ogy az eredeti szerzemények, mint szintén az átiratok is, tiszteletdíjban részesíttetnek. Tájékozásul annyit jegyezhetünk meg, hogy az első füzetben lesznek quartettek Ábrányi, Mosonyi és Zimay uraktól. Kelt Pesten, jul. 23. 1865. A pest-budai dalárda választmánya. MELANDIENE raji tajUEMARE Maille de la société des sciences industrielles de Paris. Semmi ősz haj többé. jtx fc Xi m o g J. jv­st. DICQUEMARETŐL StouenbSl. Gyár: Rouenben, r. St.-Nicolas 39. A haj- és szakálnak pillanatnyi gyors, bármely árnyazata, a bőrre nézve minden kártékony hatás nélküli festésére. Ezen festőszer legjobb ,valamennyi eddig használtak között. Főraktár: PoStOD, TOROK JÓZS. gyógyszerész urnái, Király­utca 7. sz. _ _____Ára 3 frt 50 kr. postán 20 krral több._______ A hatóságilag engedményezett zálogházi közvetítő-intézet, mindazon helybeli 8 vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok ma­guk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelem­mel használhatják a pesti zálogházat, ha t­­i­­bermentes levelekben köztik megbízá­sukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával”­ (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt festé­k alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bizott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit el­végzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s igy senki sem lesz ké­nytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zá­logtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbíz­ást a zálogházban néhány új krajerár­ért elvégez ; 5) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért já­randó­­ illeték következő : 1 fttól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól - 1000 ftig ég fölebb minden fttól '/, ujkrajezár. (9) Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv magy. akad. nyomdász 1866. 1

Next