Fővárosi Lapok 1865. augusztus (174-199. szám)

1865-08-01 / 174. szám

— 666 ­* Reisz György m, kir. kamrai levéltári tiszt, mint a P. Hetilap Írja, egész gyűjteményt készített régi névaláírásokból. A 600 nál több aláírás okmányokról és magái) levelekről van másolva, s az 1400—1800 közé eső korszakból való. A szorgalmas gyűjtő az akadémiának ajánlja munkáját megvétel és kiadás vé gett, s ajánlatában azon hasznavehetöségre útal, mely- lyel archaeologiai s gyakorlati szempontból bir. Régi irományok kétséges eredetisége esetén ugyanis az alá­írás összeha8onlitása, a gyűjteményben foglalt alá­írással, csakhamar biztosságot szerezne, azonkívül, hogy az aláírás napja s helye többnyire szintén ki lé­vén téve, a régi család-tagok idökorára nézve is nyújtana támpontot a történelmi búvárnak. Mint e nembeli egyedüli gyűjteményt, ajánljuk e sok évi fáradozás eredményét, régészeink s történészeink figyelmébe. * A Hidvéglii fűszer kereskedésben gyufák s egyéb kisebb értékű holmik égtek el. A tüzet a lakók csak­hamar észrevették, az ajtót betörték, s a gyuladást csakhamar sikerült eloltani. E házban nagy petro­leum raktár is vaD, s igy könnyen tetemes szeren­csétlenség történhetett volna. A lakók rémülése el­képzelhető, kik felrobbanástól tartottak. Atalánosan beszélik, hogy szándékos gyújtás folytán ütött ki a tűz, s hogy tanúk is vannak, kik bizonyitják, hogy 10 óra tájban a kereskedésből valakit kiugrani láttak. A legszigorúbb vizsgálat van elrendelve. * A régi Józsefvárosi temetőben a múlt hét utósó napján, egy fiatal ember pisztolylövéssel akart véget vetni életének. Egy arra menő azonban meglátta és az öngyilkossági kísérletet sikerült megakadályoznia. * Albrecht porosz herceg ittléte alkalmával az „Alter és Kiss“-féle divatcsarnokot is meglátogatta és ott több bevásárlást tévén, többek között egy igen szép, nehéz fehér selyemből készült, valódi aranynyal díszített magyar lovagló dolmányt is vett. Néhány év­vel ezelőtt a mostani porosz király, — akkor még korona-herceg, szintén megfordulván Pesten, meglá­togatta e kereskedést és tetemes vásárlásokat tett. — Valahányszor valami előkelő vendég fordul meg fő­városunkban, mindig fölkeresik e jó hirü kereske­dést, miből következtetni lehet, hogy a külföld előtt sem ismeretlen. * A forró nap ellen a férfiak is napernyőket kez­denek használni. A fővárosunkban megforduló idege­nek ezt már régen használták, most nehány bátrabb lélekben követőkre találtak, kiket ugyan még meg­néz a járókelők nagyobb része, de célszerűségét min­denki elismeri. * A császárfűrdőbc vezető budai főútnak alig van párja kövezet tekintetéban a testvérfövárosban. A ki a császárfürdöbe kocsin, vagy omnibuszon megy, nem egy hamar nyugodja ki ez út rázóseágát, mellet ne­gyedóránál tovább kell átszenvednie. Itt-ott kitata­rozták a kövezetei, de az egész oly rósz karban van, hogy bámulnunk kell, miként tűrhet ily kövezetét a budai városi hatóság, oly nagy közlekedési vonalon, mint a főútca, mely az egyedüli egyenes út a Király- Lukács és császárfürdöbe, Ó-Budára s a testvérváros­sal szüntelen közlekedésben álló vidék egyik ré­szével. * Burger Zsigmond szegedi nyomdájából bekül­detett hozzánk: „A latinnyelv ékes-szókötése. Tolda- lékúl a latin és magyar költészet elemei. A honi ifjú­ságnak kézi könyvül, irta Vass József. Harma­dik átdolgozott kiadás. Nyomtatta Burger Zsigmond Szegeden, 1865.“ A 182 lapra terjedő nagy nyolcad- rétü könyv ára 60 kr. * Kisfaludy-Társaság. A Kisfaludy Társaságnak jul. 26-án tartott havi Ülésében uj alapítóként id. K u- b i n y i Ferenc ur, m akad. t. tag jelentetett be, kit ez alapítványiételre a Társaság közhasznú mű­ködésén kivfll azon ifjúkori barátság indított, mely öt egykor Kisfaludy Károlylyal összefűzte. Ugyanő az „Aurora“ létrejöveteléhez, mint alapitó, nevezetes pénzösszeggel járult, barátjával, néhai B1 a sk o v i c h Bertalannal együtt, mely utóbbi — mint K u b i n y i Ferenc ur leveléből értesülünk— az „Aurora“ alapitói között a legnagyobb összeget ajánlotta meg, s másokat is buzdítva, K u b i n y i Ferenccel versenyt, e célra tetemes összeget gyűjtött. Minthogy ez adatok kevésbé ismeretesek, a Társaság elhatározta, hogy a hivatalos jelentésben id. K ub i- n y i Ferenc ur alapítványával együtt közhírré té­tessenek. Biharmegyében kebelezett H.-Pályi községe ref. lelkésze, néhai ifj. Fiók Sándor ur 100 ftot hagyo­mányozván a Társaságnak, a Társaság a nemeslelkü hagyományozó! alapitói sorába igtatta. Káli NagyElek ur 1862-ben tett alapítvá­nyát egy 100 pftos erdélyi földtehermentesitési köte­lezvénynyel leróvta. Torma Károly és B a r c s a y Ábrahám egy sajátkezű levelével, V i k t o r i n József ur Záborski Jónásnak általa kiadott szinmüvei (Básné drama- tické), L e h o c k y Tivadar ur pedig Erdélyi János kiadta „Magyar orosz népdalai“ egy példányával kedveskedtek a Társaságnak. L ó n y a y Gábor úrtól Kazinczy Gábor ha­gyományából magyar népmesék, Erdélyi János tagtól pedig magyar népdalok érkeztek, melyek a népköltészeti kincsek szerkesztője Gyulai Pálren delkezése alá bocsáttattak. Lehoczky Tivadar ur kiadás végett általa lefordított „Magyar tót népdalok“ füzetét küldte be, mely 173 népdalt foglal magában. A társaság e fü­zetet bírálat alá bocsátotta s ez alkalmat egyszer­smind annak kijelenté éré használja föl, hogy vala­mint a magyar népköltészeti kincsek gyűjtését s ki­adását egyik főbb föladatának tekinti, úgy más né­pek, különösen pedig a magyar hazában lakó külön ajkú népek költészeti maradványainak magyar for­dításait is mindenkor szívesen fogadja s kiadásukhoz, ha a kellő mértéket megütik, tőle telhetőleg segéd­kezet nyújt. Bemutattatott a magyar Shakspearenek ne­hány héttel ezelőtt sajtó alól kikerült V dik kötete, mely „Leart“ Vörösmarty s a „Veronai két ifjat“ Arany László fordítása szerint foglalja ma­gában. Be van jelentve „IV. Henrik“ első része Lé- vay Józseftől, bemutatva pedig „Troilus és Kres- sida“ Fejes Istvántól, „Antonius és Kleopatra“ Szász Károly tói, a „Vihar“ _ Z a 1 á n f y Kornéltól, „Szeget szeggel“ G r e g u s s Ágosttól. A bemutatott négy forditás birálat alá bocsáttatott. A Társaság által kiadott pártolói könyvek iránt gyakori tudakozódások történvén, a könyvkereskedé­sekben , a Társaság elhatározta, hogy a menyi­ben e könyvek közül még rendelkezhető példányok fenmaradtak, szokat — a pártolói díjnál természe­tesen tetemesebb bolti ár mellett — könyvárusi for­galomba bocsátja. Mely könyvek lesznek és mily áron kaphatók: külön értesítésben fog közhírré té­tetni. A pénzügyek húzamosb tárgyalása miatt Gyulai Pálnak „A magyar hazafias lyráról“ és Greguas Ágostnak „A torzképről“ szóló értekezése fölolva­sására már nem jutott idő. Miért is a Társaság e két értekezést fölolvasottnak határozta tekinteni. Végül abban állapodott meg a Társaság, hogy az akadémiai szünidő alatt maga sem tart ülést. E szerint az augusztusi és septemberi két ülés elma­rad ; október elején azonban, ha szükséges lesz, rend­kívüli ülés fog összehivatni. Kelt Pesten, jul. 29 kén 1865. Greguss Ágost, titkár és helyettes igazgató. Vidék. ** Deák Ferenc f. hó 27-kén este B. Füredre ér­kezett. A fürdői közönség különfélekép akarta tiszte­letét nyilvánitani a nagy férfiú iránt, de ö minden tisztelgést kikerült. Csak a dalárda énekelt három dalt ablaka alatt. A nagy hazafi hosszasabb ideig szándékozik Füreden időzni. ** B. Füreden f. hó 29-én, a Balaton partján nagy lakomát rendeztek, mely alkalommal a gyönyö­rű alsó sétányt „Deák-séta-tér“-nek avatták föl. ** Balassa-Gjarmaton „Hölgynaptárt“ szerkesz­tenek. ** Szatllllláry Károly és Houchard Ferenc urakat, a középdunai gözhajótársaság küldötteit Fiúméban rendkívüli előzékenységgel fogadák. A nevezett urak a fiumei hajógyárt megtekintvén, annak jelessége mellett ama meggyőződésre jutottak, hogy az eddig tett ajánlatok közt az e gyáréi a legelőnyösebbek, minélfogva a közép-dunai gözhajótársaság hajóit va­lószínűleg e gyár fogja építeni. ** Kovács Gyula, a nemzeti szinház tehetséges segédszinésze, a „K—k“ szerint, a jövő színházi év­re, Kolozsvárra, Follinusz színtársulatához szerződött. Bécsi hírek. *** A bécsi uj ministerium megalakúit és a múlt szombaton már meg is kezdé működését. Tagjai ezek: miniszterelnök, államminister és a rendőr mi­nisterium ideiglenes vezetője: gr. B e 1 c r e d i; pénz­ügyminiszter : gr. L a r i s c h-M ü n i c h ; igazságügy : Korners lovag; külügyminiszter: gr. Mensdorff- Puilly. *** A bécsi egyetem 500 éves jubileumára a bá­zeli, berlini, berni, boroszlói, freyburgi, giesseni, göt- tingai, grátzi, greifw tldaui, hallei, heidelbergi, krakói lembergi, lipcsei müncheni, páduai, prágai, rostocki, tübingai, würzburgi és zürichi egyetemek jelentettek be küldöttségeket. A zürichi egyetem tavalyi rektorát, a zsidó Lazarust küldi, miben sokan a bécsi egyetem katholikus jellege ellen intézett tüntetést akarnak látni. *** Vasúti tÜZ eset. A f. hó 25-kén este Bécsböl Krakóba indult személyvonatban a teherszállító ko­csi, a staudingi állomás közelében meggyuladt és a tűz egész tartalmát megsemmisité. A tűz, mint állít­ják, egy lopva becsomagolt tűzveszélyes tárgy föl- lobbanásából származott. Ezúttal Rotschild báró­nak 3000 tallér értékű olajfestvényei is megsemmi­sültek. Nemzeti szinház. Bérlet 71. szám Pest, kedden augusztus 1-jén, 1865. ILKA és el huszár-totoorzó. Eredeti opera 3 felvonásban. Irta N. N. Zenéjét szerzetté Doppler Ferenc. Az első felvonásban előfordulandó „Magyar tánc -ot előadja a táncszemélyzet. Az előadásban a Sárközi Ferenc vezérlete alatti nép-zenetársaság is részt veend. Karmester : Huber Károly. Rendező: Böhm Gusztáv. SZEMÉLYEK: Podagrássy Lázár, földesur — — — — — Köszeghy. Bátor János, huszárörmester — — — — — Ormay. Ilka, árva leány — — — — — — — Pauliné. Gyula, Podagrássy ispánja — — — — — Pauli. Miska, Podagrássy gazdája — — — — — Bodorfi. Zita, cigánynö — — — — — — — — Korcsek Póli. Altiszt — — — — — — — — — Udvarhelyi. Huszárok. Újoncok. Paraszt legények és leányok. Zenészek. Színhely: egy kis város. Idő 1813, kevéssel a lipcsei ütközet előtt. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Állam- és iparpapirok elzálogolása. Sokoldalú kivánatoknak és felszólításoknak eleget tenni és az értékpapírok tulajdonosainak valóban jutányos és tisztességes feltételek mellett kölcsönöket sze­rezni óhajtván, alólirt, a pesti „hatóságilag engedményezett zálogházi közvetítő intézetnek tulajdonosa és igazgatója,“ ki egy igen szilárd hitelű bankház által az erre vonatkozó pénzüzletek elintézésével megbizva van. és a kinek e célra meg­felelő jelentékeny pénzalap rendelkezése alá adatott, magára vállalja a bécsi bör­zén árfolyammal bíró mindennemű sorsjegyek és egyéb állam- és iparpapirok eizáiogolásának eszközlését. A t. c. közönségnek tájékozás végett tudtára adatik, hogy az ilyszerü sorsje­gyekre, állam- és iparpapirokra, egyenkint úgy mint nagyobb részletekben az idő- szerinti napi árfolyam háromnegyedrésze adatik kölcsönül jutányos kamat és igen mérsékelt Írási és bélyegdij mellett, és hogy az ekként eszközlött kölcsönök a min­dennapi hosszabb vagy rövidebb lejárati határidő lefolyása után meghosszabbitat- hatnak. A zálogul letett értékpapírokról,illetőleg az elintézett pénzüzletekröl, a t. c. kölcsönvevők kellő és teljes törvényes alakban kiállítatott okmányokat kapnak, melyek részökre a legteljesebb biztonságot nyújtják. A fáradozásért stb. szerfelett csekély közvetítési dij számittatik. Alólirt mind szó-, mind Írásbeli megbizásokat elfogad : a zálogházi közvetítő intézet központi irodájában Pesten, lövészutca 3. az a. kir. zálogházzal szemközt; Blaue Bernard, hatóságilag engedmény ezett pesti zálogházi közvetítő intézet tulajdonosa és igaz- _______________________­__________gatója.________________________________ Tu lajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv magy. akad. nyomdász 1865.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék