Fővárosi Lapok 1865. december (276-299. szám)

1865-12-03 / 278. szám

Ifjúság, kényelműség, tékozlás s nyelvágy azon szolgálatkész démonok,melyek az ily„iparosok“körme közé mind újabb áldozatokat juttatnak, kikkel, mint láttuk, kettesben igen jól lehet elbánni. Míg a két szövetséges más színhelyét keresik élelmességüknek , térjünk vissza a kávéházba, hogy még két „semmiházival“ ismerkedjünk meg. Egy t­irokk-partinál, mely százát két ujkrajcár­­ba játssza, unott, ízetlen arckifejezésü, hülye úri­em­bert látunk , kin észrevenni, hogy a játékot csak idő­töltésül s a kávéházat szükséges roszul tekinti. Minden nap pontban délutáni négy órakor meg­jelen, s hétkor távozik; ekkor aztán szokott sor­házába megy, honnan esti tiz körül tűzhelyéhez visz­­szatér ismét. Pontos , rendszeresd ember létére sohasem hoz többet magával három forintnál, mely összeg hat órai szórakozásra jól-roszul kifutja , többet költeni nincs tehetségében vagy akaratában. A semsinháziak e példánya tönkre jutott szatócs, nyugdíjas hivatalnok , tehetségtelen , munkakerülő vagy foglalkozás nélküli zenész, festész vagy színész. Hogy folytonosan veszélyben forgó jólétén ne kelles­sen egyhamar túladnia, hogy here élete biztositva le­gyen , s hogy az ellenséges sorssal megdacolhasson, feleségéhez, ki rendesen vénebb s igy tapasztaltabb s vásottabb is, feleségéhez férjül ment és sem­mi más teendője nincs, mint nevével vagy polgári ál­lásával takarni annak kétes foglalkozását, s biztosí­tani őt a kiváncsi rendőrség firtatásaitól. A ház ba­jával egy csöppet sem törődik, az é­s a ház szükségle­teiről az „asszony“ gondoskodik. Egész délelőtt hálóköntösben s papucsban cso­szog föl-alá, csinosan bútorzott szobájában, figyelmére sem méltatva a sok nyájas, szép kisasszonyt, kik a „tensasszonyhoz“ látogatóba jönek. Neje ezt félszeg­­ségre magyarázza, s azt mondja, férje nem igen tudja magát beletalálni nagyobb társaságba, a­miért is délután korán elhagyja lakását, miután napidiját tisz­teletremél­ó nejétől felszedte. Azzal, a­mi távolléte alatt történik, nem törődik. A játék­asztaloktól távolabb egy kicsi, összezsu­gorodott, száraz emberke ül, kinek értelmes, átható szeme, hegyes orra s rikácsoló hangja, a nélkülöző, pénz­zavarban lévő emberiség deus ex machinája gyanánt ajánlják őt. E vézna ember, noha a megtes­tesült deficit jelképe, a vesztes és nyertes felek között az engesztelő princípiumot képviseli. Jól ismeri a já­ték­szenvedélyt, tudja, hogy az ember nem csak utósó krajcárján, de óráján, gyűrűin, minden ékszerén túl­ad, csakhogy a játék emésztő lázát enyhíthesse S az emberséges öreg úr elég jószivű ilyes csecsebecséket negyed áron magához váltani, vagy százas kamatra zálogba fogadni. A bősületes férfiú három hónapos á­vista váltókra kölcsön adja az aláírt összegnek felét ,— ha t­i. az adós vagy szüleinek fizetési képessége kétségen kívül áll. E tiszteséges emberbarát azonban elég élelmes, hogy megfelelő szerrel és móddal a vál­tó- vagy fenyitó törvényszék részéről netalán­tán fölmerülhető kételyeknek s gyanúnak ideje korán elejét vegye. Az olvasó csalatkozik, ha azt hiszi, hogy ezek­­-n­él Budapesten nincs több „semmiházi“. Csak kósto­lóul mutattuk be e példányokat, s elégtételünkre szol­gál, ha e fajból önök nem kérnek többet. Csicseri Bors: Fővárosi hírek. * Herceg Bonaparte Lucián, — azon kevés külföldi tudósok egyike, kik nyelvünket értik és beszélik, — közelebb jeles írónk Rónay Já­cintot fölszólitá, hogy a magyar akadémia „Értesítőjéből“ azon cikkeket, melyeket Hunfalvy Pál Reguli utazásairól s azok nyelvészeti ered­ményéről irt, fordítsa le angol nyelvre, miután a her­ceg azokat —­ valószínűleg saját észrevételeivel — maga szándékozik kiadni. * A pestbudai dalárda holnap esti dal­estélyén, melyet már tegnap említünk , a következő műsor lesz: Első szakasz: 1., „A művészekhez“ férfikar, fúvó rézharngszerek kíséretével, Mendelssohntól. 2., „Isten veled“ és „Bordal“ férfikarok, mindkettő szövege L­o­s­o­n­c­z­y L­á­s­z­l­ó­t­ó­l, és zenéje Z­i­m­a­y­­tól. 3., „Magyar dalok“, zongora­ kísérettel énekli Haris M­i­h­á­l­y működő tag. 4., „V­a­d­á­s­z­d­a­l“ fér­fikar, V­olkmanntól. 5., „Magyar rhapsodia“ Liszt Ferenctől , zongorán előadja Ran­czenberger Frigyes működő tag. Második szakasz . 6., „Pacsirta“ férfikar női solo­val, Mosonyitól, énekli Pauli Markovics Ilka asszony. 7., „Harci dal“ férfikar Liszt Fe­renctől. 8., „Kék ibolya, szerelmi dal Zimaytól, énekli Pauli Richard úr. 9., „C­s­e­r­e b­o­g­á­r“ és „Fakó lovam“ népdalok, férfi karra alkalmazta Z­i­­may László, Pauli Markovics Ilka asszony és Pauli Richard úr a dalárda iránti szivességből működnek közre.­ ­ 1103 — A szüneteket Dubez zenekara töltet­di ki opera-nyitányokkal. Kezdete */2­9 órakor a lövöldében. Meg akarjuk még — a pesti közön­ség kényelméért — említeni, hogy jegyek egy tíjával kaphatók a következő uraknál: Argauer Imre urnái a dalárda pénztárnokánál, kigyó-utcában, a gyógy­­ár­ral szemközt, Schmidt Gyula aranyozó urnái, kecske­méti utcában 4. sz. a., Liedemann Ferenc kereskedő urnái, a váci­ utca és városháztér sarkán; Kertész Tódor urnái, dorottya utca sarkán , a háznégy­szögben. * A­z akadémiai palota megnyitására jegy nélkül senkit sem bocsátanak be. A karzatot kizáró­lag nők számára tartják fenn. A jegyeket a megnyi­tás előtt három nappal adják ki a Kisfaludy társaság ülés­termében. A rendfentartási ügyeletre Pompéry Jánost és Tóth Kálmánt kérték föl, kik által válasz­tandó ifjak fogják végezni a rend fenntartását. * A nemzeti színház díszelőadása folyó hó 13-dikán drámai és dalmai egyveleg lesz. A „Cső- ■ tánc“-ból a két első felvonást adják elő, vígjátékul pedig egy lap „A nyolcadik pontot“ ajánlja. Ezt mű­vészileg adják ugyan elő, de ily alkalommal szégyen volna nem hazai termékkel állni elő. * Az állatkertre vonatkozólag több felől vettünk leveleket, melyekben visszatetszéssel említik, hogy ez intézetet is idegen kézre bízzák, még pedig a Fitzinger úréra, kit egy pár lap nem a legkedvezőb­ben mutatott be. Miután a részvényesek többsége fé­lig meddig már eldönté a dolgot, nincs szándékunk az ellen felszólalni, csak anyit tartottunk kötelesség­nek megjegyezni, hogy ez eljárás nem részesült álta­lános helyeslésben. Vajha legalább az állatkert jövő­jére rosz kihatással ne lenne. * Szilágyi Virgil, mint védő ügyvéd, nov. 30 dikán újra kitünteté magát. A megyeháznál védte azon üllői Keglevich-pártiakat, kik követválasztási ki­csapongásokkal voltak vádolva.Kivételesen n­y­i­l­v­á­­nos tárgyalás lévén, (mely vajha mielőbb állandó szo­kássá válnék,) sokan voltak jelen. A vádlottakat sza­bad lábra helyezték. * A D­e­á­k-p­á­r­t értekezlet­­helyiségét Privor­­szky igen fényesen szerelendi föl. Minden magyar, és sok bécsi lapot sat. járatni fog. A club megnyitási napja dec. 10 dike lesz. * N­o V. 30 di­káig 140 képviselő-választásról értesültünk. Ezek közt volt 27 mágnás és csak 5 pap, kik közül három 1861-ben a határozati párthoz tar­tozott. * P a 11­­ két hangversenyére, (s több aligha lesz,) a jegyek — hir szerint — már is úgy elkeltek, hogy sem páholy, sem semmiféle zárt székjegy nem kapható többé. Még a karzati ülőhelyekre is előkelő közön­­ség jegyezteti be magát. *Az evang. árva ház javára, melynek érde­kében oly derekasan működnek, f. Kó 7-dikán ope­rai előadás lesz, műkedvelőkkel a budavári szín­padon, úgy halljuk, hogy e célra „Lindát“ válasz­tották ki, s hogy az előadáshoz szükséges zenerésze­­ket a nemzeti színház, a karszemélyzetet pedig az úrtéri színház szolgáltatják. * A pesti U1 e­g­y ellá­s nagy termét díszesen rendezik be a felsőház üléseire. A primásnak külön karszéket és asztalt állítanak, a padlózat szőnyegek­kel lesz bevonva, a falakon körül a nádorok és me­gyei főispánok arcfestményei függnek. A helyeknél Erdély és Horvátország tagjaira is számítanak. *Kratky Base Ilik a jövő pénteken a nép­színházban fogja megkezdeni bűvészi előadásait. Saj­náljuk, hogy még az örömnapok beálltával sem üd­vözölhetjük e helyen az újra megszólaló magyar múzsát. Vidék. ** Megválasztott képviselők: gr. Sza­­páry Géza Vasmegye Mura-Szombat­ kerületé­­ben, b. Perényi Zsigm­ond Ugocsa megyében, Hollán Ernő Vasm. felső-őri kerületében (fényes bevonulás, nagy lelkesedés,) 111 egy János Jász­­ladányban közlelkesedéssel — mindnyájan egyhan­gúlag ; C­s­á­s­z­ár József Nagy-Szombaton, Zsám­­bokréty József ,Nyitram. privigyei ker.-ben, P­e­­thes József Árokszálláson , Gr­h­y­c­z­y Ignác Tatán, Z­ám­ori Kálmán (Waldstein J. gr. ellené­ben) az ócsai ker-ben (Komárm.) Madarassy Mór az udvardi ker.-ben, gr. Pálffy István Bazin­­ban (Pozsonym­.) Barinyay prépost Vágujhelyen, Bencsik György Vecsén, Vojnics Barnabás (Ballagi Mór ellenében,) az ó-moravicai ker.-ben, F­ü­­lep Lipót 48-­ki képviselő Lippán, Faragó Fe­renc Makón, Buday Lőrinc Beregm. kászoni ke­rületében, Lónyai Menyhért Beregszászon, Markos István Mármaros huszti kerületé­ben , Konkoly Thege Pál Léván , D­o­m­a­­nitzky Boldizsár Somogym. marcali ker.-ben, O­r­o­s­z­­ Miklós Szentesen — szótöbbséggel. Kras­­sómegye követei: Joanovics György a bogcsá­­nyi v. ker-ben , M­a­n­i­u Aurél (közfelkiáltással) Facséten, Mocsonyi András Lugoson, Szatmár­meggyében, Kende Kanut N.­Károlyban , D­o­m­a­­h­i­d­y Ferenc Csengeren, V­á­l­y­i János Fejér-Gyar­maton, Vecsey József Megyesen, Maróthy Já­nos a krassói ker.-ben,­­ Gömörmegyében, Szent- I­v­á­n­y­i Károly egyhangúlag nagy lelkesedéssel, a jól­svai ker.-ben. Draskóczy Gyula a kövi ker.-ben, Fáy Gusztáv Rim­szécsen, D­a­p­s­y Vilmos a rimaszombati ker.-ben, Temesmegye versetzi ker. Manojlovits Emil, a rékasi ker.-ben Fischer István, a csákovai ker.-ben Ivacskovics. Turóc. m. sz. mártoni ker. ben Justh József, a stubnya fürdői ker.-ben J­usth Kálmán (főt. Goth­ár N. apát ellenében.) Oravica városban Faur. ** A g a 1 a n 111 a­­ követválasztási vereke­désről közlött hírek roppant túlzottak voltak. A pozsonyi német lapban most hivatalos helyreigazí­tás jelent meg, melyből kitűnik , hogy összesen 18, többnyire könnyebb sebesülés történt, ezek közül csak 3 súlyosabb, de épen nem életveszélyes. A meg­sérültek, az orvosi jelentés szerint, minden csonkulás nélkül fognak meggyógyulni; halálozás egy sem történt. ** Temesváron, midőn a megválasztott kép­viselő Sulyok Móric urnál a választók tisztelegtek, egy timárlegény magyar nyelven oly szabatos beszé­det tartott, hogy mindenki bámulta. **.4 páter­vásári kerületben — mint már írtuk, — ifj. gr. Keglevich György választatott meg képviselőnek, közelebb elhunyt atyja iránti kegye­letből. Megválasztás után azonban a nép átlátta, hogy az ifjú gróf nem lehet képviselője, miután nem érte el még azt a kort, melyet a törvény meghatározott, így tehát elhunyt atyjának egyik szeretett barátját, a derék Nánásit választották meg. — Külföld. *** A birminghami tudományos nagygyűlés, jeles­ tagjainak arcképeit egy albumban adja ki. A kevés kiválasztottak közt van Rónay Jácint és Vám­béry Ármin is. ***Az „Afrikai nő­“ről. E dalmű, melynek zenéjét ép oly szépnek mondják, mint rosznak szöve­gét, roppant hatást idézett elő Berlinben, s előadása a legjelentékenyebb esemény ott a mostani időkben. Az előadásra még most is csak nagy ügygyel bajjal lehet jegyekhez jutni, mert a helyek több előadásra előre le vannak foglalva. A különféle színházak igaz­gatói csak úgy jönek-mennek Berlinbe, hogy a dí­szes kiállításról, s az előadás titkairól kellő fogalmat szerezhessenek maguknak. A dalmű zongorakivona­ta a legkeresettebb árucikkek közé tartozik. Az ut­cán járó az „Afrikai nő“ dallamait hallja az emeletek­ből, a sípládából és a fütyörészek ajkaiból. Mint a füst, úgy bevette magát ez opera mindenhová. A sip­­ládások jó keresetnek örvendenek, ha hangszerükbe­­ csak egyetlen áriát is betétettek az „Afrikai nő­“ből, mert mindenki szívesen hallgatja. A­menyit a boldo­gult Meyerbeer beszélt e dalművéről ismerőseinek és vendégeinek, anyit beszélnek most róla a lapok és emberek. Minden valamire való színház megfeszített erővel igyekszik színre hozni, így a kis coburgi ud­vari színház igazgatója is nyakrafőre készül, hogy dec. - án színre hozhassa a hercegnő születésnapjára. *** II. F­e­r­e­n­­c nápolyi exkirálynak — mint egy olasz lap írja, — esze­ ágában sincs római birto­kait eladni és az egyházi államot elhagyni. E hít egy­szersmind annak a hírnek is cáfolata, mintha Ferenc I király Magyarországba akarná áttenni lakását. *** Hírlapírók i­s­k­o­l­áj­a alakult Angliá­­­­ban, Dorchesterben. Wallace Eyre ar 3 évre terjedő­­ tanszakon át oktatja itt a hírlapirodalomra készülő if­jakat, megmondja, hogy kell vezércikkeket, bírála­tokat stb. Írni, a­mit tanítani természetesen nem kön­nyű feladat, megtanulni pedig nehezebb a mathema­­­­tikánál. Mindazáltal nem ártana, ha több helyen is­­ alakulnának ily­anodák. Nemzeti színház. * Dec. 1-sején: „A navarrai királynő regéi“, Seribe és Legouvé-tól. Miután egy egész felvonás elmúlt, végre figyelni lehetett az előadásra. A zártszékben ülök kiváltsága, hogy az előadások elejét nem hallgathatják. Minden zártszéksorba későn jó legalább négy vendég, az elkésés kellemetlen rájuk nézve is, de azokra nézve is, kik már elfoglalták helyeiket, mert a megbolygatott sorok mellett mindenütt meg van háborítva a közönség. Az elkésés oly dolog, mely bárkin is megtörténhetik, de kevesebb bajjal, ha külön z­á­r­t­s­z­é­k-b­e­j­á­­r­á­s lenne, így egy-egy elkésőnek nem kellene oly termopilos szoroson át jutni helyére, és nem kellene egész sorokat megbolygatni, ha e hely ép a sor kö­zepén esik. Ismételve sürgetjük tehát a külön be­járást! A darab, mely Seribe egyik legjobb történeti vígjátéka, nagyon szakadozottan folyt le. A vígjáté­kok előadására szükséges könnyűség csak Pr­ie­rr­e Kornélia asszonynál (Margaréta) és Szerda *

Next