Fővárosi Lapok, 1866. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-01 / 199. szám
„Wanderer“ írója — ennélfogva várható, hogy gróf Szapáry Antal, nehogy a szükséges vállalat miatta végkép meghiúsuljon — az elnökségtől vissza fog lépni.“ **# Brünnben sok porosz lett a kolera áldozata. Az elhunytaknak bajtársaik diezes síremléket emeltettek hamvaik fölé. Alatta 1800 porosz nyugszik. Külföld. *** Szőke és barna. Dobson az egyik new-yorki lapban egy cikket írt a hölgyekről, melyben a többi közt azt is mondta : „A szelídség, házias erény leginkább a szőke hölgyek tulajdona. A báj náluk tisztább és eszményibb. Egy ideál fogalma mindig dús szőke hajban és kék szemekben egyesül. Rafael és Correggio Madonnái is szőkék, s nem tudom, hogy valaha festő barna Madonnát festett volna. Bár sem a történelem, Bem Plutarch föl nem jegyezte, a házias erényekben gazdag Corneliát alig képzelhetjük másként, mint szőke hajjal és kék szemekkel. Szobrászi szépek a barna hölgyek közt vannak, de a báj hiányzik náluk. Szenvedélyesek és a férfias erélyt, bátorságot náluk találjuk föl. A történelem mondja, hogy Judit, Kleopatra, a Gradhusok anyja és D’Arc Johanna barnák voltak.“ Harmad napra a „Csöngettyűben“ egy válasz jelent meg dr. Dobson úr cikkére. „Uram! — Így kezdődik a válasz, — én(Jochmus) nem szoktam ugyan forgatni a tollat, de önnek meg tudok felelni, mert ön a levegőbe beszélt. Ön szenvedélyes, mint egy barna hölgy (az ön fogalmai szerint), pedig ön szőke volt, midőn még meg nem őszült, én nyugodtan szólok önhöz, minden szenvedély nélkül, bár oly barna vagyok, mint a kőszén, ön itt, az egyenlőség hazájában a szőke nőknek nyújtja a legtöbb előnyt. Egyenlőség Dobson úr! Én mind a szőkéket, mind a barnákat egyenlőn tisztelem, és sajnálom, hogy ön megkülönböztetéseket tesz. Ön azt mondja uram, hogy a szőkék tulajdonai a házias erények. Van szerencsém önnek emlékezetébe hozni boldogult anyját, kit igen jól ismertem. Ő valóban szobrászi szép volt , haja és szemei sötét feketék. Nem volt-é ő minden házias erényekben bővelkedő asszonyság? Nem siratta- e rinden ismerőse, midőn harmadfél év előtt meghalt. Én nem támaszkodom a történelem bizonyságaira, de azt hiszem, hogy Cornelia ép úgy lehetett barna, mint szőke, s azt sem hiszem, hogy az ön által említett férfias lelkű hölgyek barnák lettek volna. Én napjainkból hozok föl példákat. Leányom Anna, ki még csak Bertalan napján lesz 18 éves, világos szőke hölgy, s ezelőtt két évvel idősb fiamat Dicket a déli csatatérre kisérte, s ott a sebesültek között oly férfias erélyt tanúsított, milyent ön nem akar föltenni a szőke hölgyekről. Ezt Grant tábornok is bebizonyíthatja önnek. Nem (született Savage Sára) barna, s a házias és családi erények valódi példányképe. Esküszöm önnek, hogy úgy van. Idősb leányom Emmi — isten nyugtassa, — barna volt, s kérdezze meg ön szomorú özvegységben maradt férjét Teynham Vilmos könyvkötő urat, nem volt-e a legkitűnőbb nő, ki egy év előtt a vörös himlő áldozata lett, mely szeretett fiúcskájáról ragadt reá, kit éjjel nappal ápolt. Higgje el dr. Dobson, hogy barna hölgyekről is ép úgy lehetne Madonnákat festeni,mint szőkékről, hogy az olasz művészek szőkéknek festették, ez ama emberi gyarlóságban talál magyarázatot,hogy rendesen olyat óhajtunk,amit nem bírunk. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy az olasz nők mind barnák. Igaz, bátor vagyok önt arra figyelmeztetni, hogy a bűnbánó Magdolnát is szőkének festik. Nos dr. Dobson úr, mit szólunk mindezekhez ? Szolgája Dobson úr! Jochmus Károly.“ Érdekes és sajátságos polémia. *** Paris még mindig több színházat óhajt. Csakugyan foglalkoznak is ott az eszmével, hogy két új színházat emeljenek. „** Verdelet, a theatre français egyik kedvelt színésze, közelebb a színpadon játék közben elsiklott és lábát törte. Galamb történet. Ezelőtt két évvel Schwerinben két fiatalember kötött barátságot. Barátságuk onnan származott, hogy szerelmesek voltak.Az egyik B., ki Stralsundból való volt, egy schwerini gyámok leányát szerette meg, a leány bátyja S. pedig unokahúgát. Nem sokára B. ék visszamentek Stralsundba. A két fiatalember azon törte fejét, mint levelezhetnének együtt minél gyakrabban, hogy kedveseikről hírt hallhassanak. Az a regényes gondolatuk támadt, hogy galambokat alkalmaznak. Kevés idő alatt, de nagy fáradsággal pár galambot tanítottak be, s a levelezés folyt. A két város közt naponkint kétszer közlekedtek a galambok, vitték és hozták a levelet ugyanazon nap alatt. Ez így folyt egész jul. végéig. A galambpostázás nem volt titok, a két barát minden ismerősének elmondta. Egyik nap azonban megjelen B.-nél a stralsundi postaigazgatóság egyik hivatalnoka, lefoglalja az ott levő galambokat, s mint foglyokat a hatóságnak szolgáltatja át. A vád az volt, hogy a levelezés által a postát károsították. A stralsundi postaigazgatóság táviratozott Schwerinbe, hol hasonlóképen elfogták a galambokat. A két postaigazgatóság pert kezdett B. és S. ellen ; a galambok által szállított levelek számát és súlyát a két ifjú esküvel erősített vallomása után akarja megtudni. A galambok ezalatt folyvást el vannak zárva, s négy közülök már kiszenvedett. Most a két fiatal ember a kiszenvedett galambok árát kéri. Minthogy pedig ezek kitűnő példányok, és ,dressirozva voltak, 100 tallért kíván egyért-egyért. Érdekes pör. A berlini „Anzeiger“ következő fölhívást tesz közzé : „Schleif Antal olmützi születésű, a 34. osztrák lovasezredhez tartozó őrmester, a nachodi kórházban sebeiben meghalt. Leveleket, egy gyűrűt és ezüst órát hagyott hátra, melyeket öcscsének, Ferencnek kezébe rendelt juttatni. Schleif Ferenc tehát felszólittatik, hogy címét dr. Gschaider Mór 4-dik gyalogezredbeli főorvossal tudassa. A levél a 4-dik gyalogezred parancsnokságához címzendő.“ — Mindenesetre említésre méltó, hogy egy meghalt végkivánságát a porosz katonai hatóság oly pontosan teljesíteni óhajtja. *% Lakoma -Statistika. Philadelphiában nemrégiben egy gazdag ifjú pár kelt egybe. Az egybekelési lakoma másfél napig tartott, 170-en voltak jelen, s példás étvágygyal ettek ittak. Az elpusztított ételek és italok menyisége elég lett volna egy középszerű vár élelmezésére három hónapig. Elfogyott ugyanis : 83 tyúk, levesnek elkészítve, 200 csirke, rántva és sütve, három véka burgonya, mint mellékétel, 21 tök, 70 fácán, harmadfél mázsa marhahús, három bornyú, egy négy mázsás sertés, két véka finom liszt, egy véka griz, 20 font rizs, 150 zsemle morzsája, 270 citrom, 400 narancs, 260 ananász, 500 tojás, két font fahéj, 80 font zsír, 50 font vaj, 40 irce tej és tejföl, 500 uborka, 280 üveg champagnie, s a különféle borokból négy akó, 500 szivar, 9 font dohány, stb. Mindenesetre jól hozzá láttak a vendégek. *** A párisi divat a női kalapokra terjesztette ki minden figyelmét, s figyelme abból áll, hogy a kalapokat mindig kisebbre szabja. Máris alig takarta valami a főt, s csak megeretetéssel lehetett mondani, hogy a párisi hölgyek nem hajadon fővel járnak. A legújabb divat kezei közt még jobban megfogyott a kalap, az a kalap tudniillik, melyek színházakban vagy látogatások alkalmával használnak. Különben ez már nem is kalap, csak fejdísz, dacára hogy fátyol van rá függesztve. Ez nem egyéb, mint egy csipkéből készített rózsa. Sem nagyobb, sem kisebb, mint egy rózsa, s négy röf csipkéből kitelik. A fej tetejére tűzik föl, nem azért, hogy takarja a főt, hanem hogy összetartsa a hajat. Szinök rendesen rózsaszín, vagy világos kék. Oldalt hosszú szalag lóg le róla, elöl pedig fátyol. Gondolni lehet, hogy tömött haj szükséges hozzá, s minthogy ezzel nem minden hölgy van megáldva, a fodrászoknak jó keresetük lesz. Úgy látszik, a párisi divat a fodrászok zsoldjájában áll. A photographiát is igénybe vették. A zsebkendők sarkában photograph képek vannak,némelyikben négy is, az illető maga, szülei, testvérei, vagy barátja. E képek a mosás után is tisztán ott maradnak. *%Harc a kannibálokkal. Már régebben írták a lapok, hogy a „Fulton“ francia hadi gőzösnek egész csatája volt Új-Caledoniában a kannibálokkal. Most már részleteket is közölnek. A kannibálok készültek voltak a „Fulton“ ellen, mert a Hebridákról elszállították Caledoniába az angolokat, kiket a kannibálok mészárolni kezdtek s azután megették. Midőn a „Fulton“ még egyszer visszatért, a kannibálok nem engedték a legénységet partra szállni, a kiszálló hajókat megtámadták , s oly makacsul küzdöttek, hogy ezeknek vissza kellett evezni. A „Fulton“ nem használhatta ágyúit, nehogy saját embereiben is kárt tegyen. A kannibálok sajkáikon egész a hajóig mentek. Itt ágyúztak reájuk, de csak akkor tértek vissza, midőn már három sajkájuk elmerült. Az elesett matrózokat magukkal vitték, s valószínűleg megették. Új Caledoniánál sokkal véresebb volt az összeütközés. A vad nép egy sziklaormon rejtőzött el, amint megpillantották a közeledő „Fultont.“ E szikla egészen benyúlt a tengerbe, s ez alatt szoktak horgonyt vetni a hajók. Amint a hajó lebocsátotta horgonyát, a kannibálok hajlékony rudak segélyével gyantás és szurkos égő csomagokat dobtak a fedélzetre, úgy hogy ott nem sokára a ponyvák és kötelek égni kezdtek. A legénység oltáshoz fogott, de a folyvást hulló tűzlabdák közt nem maradhatott. Kétszer ágyúval lőttek a kannibálokra, de ezek a szikláktól fedezve voltak. Hirtelen fölhúzták tehát a horgonyokat,s a „Fulton“ távolabb ment. Biztosságban lévén, a legénység hamar eloltotta a tüzet, azután csolnakokba szállt. Öt, kannibállal telt sarka jött elibek, de ezek a sűrű puskatüzet ki nem állhatván, visszatértek. A parton félóráig folyt a csata, 163 kannibál esett el. A franciák részéről négyen haltak meg, s a kapitány fején sebet kapott. Párbaj. Hamburgban nagy feltűnést okozott egy szomorú kimenetelű párbaj, melyet aug. 18-án testvérek vívtak egymás közt. Mindketten egy hölgyet szerettek, ki az ifjabbnak, Jánosnak adott elsőséget. A testvérek e miatt már régen rosz viszonyban voltak, kerülték egymást. A tavaszszal az idősb megkérte a leány kezét, de kosarat kapott. Ez elkeserítette, s minthogy néhány nap múlva öcsése megkapta a leány kezét, kihívta párbajra. A párbaj ekkor kardra ment, s az idősb fivér vállán súlyos sebet kapott. Sebéből azonban kiépült, de öcscse iránti gyűlölete növekedett. Öcscse menyegzője szept. 3-ra volt kitűzve. A múlt hó 14-én meglátogatta, keserű szemrehányásokat tett neki. Nagyon keményen összezördültek, úgy hogy Honig János, bátyját inaséval kidobatta. Bátyja másnap kihívta, s aug. 18 án pisztollyal párbajoztak. János oly veszélyes sebet kapott mellén, hogy két nap múlva meghalt. Az idősb Honig azonnal elhagyta Hamburgot. *** Zsidó DS konzul. Manteuffel porosz tábornokot Frankfurtban egy pompás palotába szállásolták be. A tábornoknak nagyon tetszett a palota és a drága bútorzatú szobák. „Kié ez a palota?“ kérdezte. Megmondták neki, hogy a báró Rotschildé. „Ejnye be kár — mond a tábornok, — hogy egy zsidóé!“ A szolgák természetesen elmondták Rotschildnek, mily kicsinylőleg szólt róla a tábornok.Másnap Rotschild meg akarta látogatni Manteuffelt, a bejelentett magát, hogy „Rotschild, a zsidó, kíván beszélni a tábornokkal.“ A válasz az volt, hogy a tábornoknak most nincs ideje elfogadni. A következő nap Rotschild a franciák császárától Frankfurt francia konzulénak kineveztetését kapta meg. Ekkor az Íróasztalhoz ült, s azt irta Manteuffelnek : „A francia császári konzul, b. Rotschild kivánja, hogy a tábornok ur ma meglátogassa.“ És Manteuffel tábornok csakugyan el is ment hozzá. 824 — Szerkesztői üzenetek. Frankl István tanár úrnak. Kaptuk, köszönjük. Az ókori tanulmányok többi részét is szívesen fogadjuk. Irak. A francia nő növeldéséről azóta mit sem hallunk. Akkor a terv hírét beküldék, de azóta hallgatnak vele. A párisi címet nem leltük meg a kiadó hivatalnál, de értesülni fogunk róla, s akkor megüzenjük. A „Jobbágy leány“ című beszélyt a „Bazár“ szerkesztője nem adta át. El fogjuk kérni tőle. 11. Bérlet NEMZETI szünet. SZÍNHÁZ. Pest, szombat szeptember l-jén 1866. ELINGER JÓZSEF úr vendégjátékául: AZ AFRIKAI IVÓ. Opera 5 felv. Irta Seribe. Fordították: Böhm Gusztáv és Ormay Ferenc. Zenéjét szerzette Meyerbeer Jakab. Az 1-ső és 2-dik felvonásbeli uj diszletet festette Horn Róbert; a 3., 4. és 5 ik felvonásbelieket Lehmann Mór cs. kir. udvari színházi disznő. Az uj jelmezek részint Párisban készültek, részint párisi minták után Papp József főruhatárnok felügyelete alatt készíttettek. Az ékszerek egy része Párisban, egy része párisi minták szerint Zimmermann műhelyében készültek. A cachirozott kellékek Gruber Antal művei. A negyedik felvonásban előforduló nagy díszmenetet és táncot betanította Campilli Frigyes, balletmester; előadják : az összes balletszemélyzet, a tánciskola növendékei és az énekkarszemélyzet. Az előadásban a nemzeti színházi színészeti tanoda növendékei is részt vesznek. Fő-zeneigazgató : Erkel Ferenc. Rendező: Böhm Gusztáv. SZEMÉLYEK: Selika.........................................Pauline. Ines......................................... . Bognár V. B.-né. Vasco de Gama.........................Ellinger Jur. Don Alvar...................................Fekete. Nelusko.........................................Simon. Don Diego, tengernagy.... Kaczvinszky. Don Pedro, a portugali királyi tanács elnöke........................................Köszeghy. Főinquisitor...............................Ormay. Nagy bramin...............................Bodorfi. Anna, Ines komornája .... Korcsek Leop. Ajtónálló....................................Hubenai. Egy indus....................................Bognár. Matróz.........................................Széphegyi. A titkos tanács tagjai. Főnemesek. Tengerésztisztek. Braminok. Indusok. Katonák. Matrózok. Amazonok. Bayaderek. Női testőrök. Szerecsenek. Történik az 1-ső és 2-dik felvonás Lissabonban , a 3-dik egy hajón, a 4-dik és 5-dik egy szigeten az indiai tengeren. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja EMICH GUSZTÁV magy. akad. nyomdász .