Fővárosi Lapok 1868. május (101-126. szám)
1868-05-19 / 116. szám
képíró intézetet. — Erkel Ferenc, mint mondják, új dalművön dolgozik. — A zugligeti vasút június közepére készül el. — A „P. Lloydsban azt indítványozzák, hogy a Széchenyi-szoborra gyűjtsenek még többet, s azt az úrtéri színház helyén állítsák föl. — Az iparegylet múlt pénteki majálisán (a zugligeti „Fácán“-nál). Eötvös és Gorove miniszterek is jelen voltak. — Balogh János, egri lakoshoz, ki Eger küldöttségében volt, Ő Felsége kabinetjéből levél érkezett, mely szerint Ő Felsége kegyesen fogadta és köszöni hű érzelmeinek népszerű nyilvánítását, hogy t. i. Mária főhercegnő keresztelésére egy tallért tett az asztalra, mint a „garasos komák“ szokták. — Székely Bertalannak az egri nők várvédelmét ábrázoló ama képét, melyet Csernyus Amália úrhölgy buzdítására egri hölgyek vettek meg, már behelyezék a nemz. múzeumba. — A Pest városának külföldről szállítandó vízvezetéki csövekre 4 ft 50 kr helyett 76 krt kell vámmázsadíjképen fizetni. — Az utasó lóverseny alkalmával 635 kocsi (e közt 6 udvari) robogott ki a Rákosra. — Az állatkertbe érkezett giraffe (nyakorján) magassága csaknem három öl. — Göndöcs Benedek tisztelendő 500 ftot fizetett e napokban be a budai központi állampénztárba, mint a „Sírvirágok“ című imakönyvének eddigi jövedelmét, a honvédalap javára. ♦Budai színkör. Kedden, május 19-kén, századunk legnagyobb csodája: a beszélőgép, Fáber tanár örökösei által először lesz bemutatva, ezt megelőzi: „A pajkos diákok“ operette. Csütörtökön a színkörben: „Samil, vagy a cserkesz nép szabadságharca“, nagy harci látványosság. Bécsi hírek. *** A cseh nemzeti színház alapkövét e hó 16-dikán tették le Prágában, az ország védszentje Nép sz. János napján. Tíz év óta folytak a gyűjtések e nemzeti intézetre, de nem lehet mondani, hogy valami lelkesítő volna az eredmény. Az ünnepélyt lehető fénynyel ülték meg, mint ezt az előkészületekből lehet sejteni, mert magáról az eseményről, amely szombaton történt, amelytől politikai tüntetéseket és beszédeket vártak — még nem közölhetünk részleteket, mivel hétfőn nem jelennek meg bécsi lapok. Az ünnepélynek oly politikai színezetet készültek adni, mely megmutassa, hogy a cseh nemzet ébred. Már néhány nap óta külön vonatok szállíták a „szláv testvéreket“, kik közt oroszok is voltak. Belgrádból, Zágrábból, Újvidékről szintén mentek a szláv testvéreket képviselni, a Felvidék nevében pedig Hurbán jelent meg. Strossmayer diakovári püspököt is várták, de nem ment el, hanem magát kellőleg képviseltetendő, három egyént küldött. A város egészen föl volt díszítve, s már az ünnepély előtti napon nagy tömegek tolongtak az utcákon. Az építendő színház körül állványokat emeltek, hogy az ünnepélynek minél többen lehessenek tanúi. Pénteken este kivilágíták a várost, s folyton nagy tömegek hullámzottak. Az ünnepélyt rendező bizottmány mind hírlapokban, mind fölhívásokban fölkérte a népet, hogy csöndesen tartsa magát, s ne akarja a nemzeti becsületet csorbítani, mert „aki ilyenre vetemednék, a cseh nemzeti becsület ellenségéül fog tekintetni.“ A tanulók ez alkalomra cseh nemzeti egyenruhát készíttettek, a többi közt karabellát is, mely nem más, mint tatár kard, s tiltott fegyver. Az akadémiai tanács, — a rendőrigazgatóság meghagyása folytán, — figyelmezteté az ifjúságot, hogy mondjon le a karabelláról, mert annak viseléséhez fegyveres Nemzeti színház. *** Máj. 17. „Éljen az egyenlőség,“ eredeti vígjáték 4 felv. irta b. Eötvös József. A negyvenes évek közepén irta e vígjátékot Eötvös, s abban az időben gyakran adták elő hatással. Most föleleveniték, s régebbi hatásából ez alkalommal is sokat megőrzött, bár a közönség azóta nagyon sok élénk, ügyes szövevényű, könnyebben perdülő vígjátékot látott, s elszokott a nehézkesen mozgó vígjátékoktól, melyek a régibb időben divatosak voltak. A nagynevű író különben találó színekkel festi az akkori kort, s több tőrül metszett eredeti alakot mutat be, milyen gr. Ábrányi, ki az egyenlőséget hirdeti mások számára, de magának keveset tart meg belőle; vagy Perlegi, egyike azoknak a jó, büszke táblai ügyvédeknek, kik azt tartották, hogy Magyarország az ügyvédeké; továbbá Gáborszky, olyan diplomás féle tót ember, aminőket akkor „konyha-ügyvédeknek“ neveztek, s mindenféle szolgálatra fölhasználtak. Nemcsak hű alakok ezek az akkori életből, hanem a vígjáték számára is jól vannak alakítva. Ha e vígjáték cselekménye élénkebben folyna, egyike volna legsikerültebb vígjátékainknak, s ha a hosszadalmas helyeken rövidíteni fognak, hatása is nagyobb lesz. Meséje a körül forog, hogy az egyenlőséget, s a rangkülönbséget csak szavakkal szokás hirdetni, de a tettekben megtartják egész merevségben a gróf és nemes, a nemes és polgár közti különbséget. Ábrányi gróf sokszor mondja ismerősei előtt, hogy ha egy nemes ifjú, kit leánya szeret, megkérné a leányt nőül, minden habozás nélkül oda adná. És hogy bebizonyítsa ezt, segédkezet nyújt Perlegi fiának, hogy nőül vegye Hegyfalvi alispán leányát, mert Hegyfalvi, ki régi nemes, semmit sem akar tudni oly vélül, kinek nagyapja még mesterember volt. A gróf cselt gondol ki. A lelkész jó ismerőse, a templom közel van, az őszi este korán beköszönt; a szerelmes párt tehát nem nagy föladat lesz az oltár előtt titokban összeadni, Hegyfalviék azután majd csak belé egyeznek. A gróf egyenlőségi működésének az a komikus oldala, hogy leányába Hegyfalvi alispán fia, Vilmos, szerelmes, s a fiatal ember jól tudja, hogy a gróf elutasítaná a csak nemes családból való kérőt. Véletlenül (s őt többször segíti a véletlen, a mi nem valami dicséretes dolog a színpadon, megtudja a gróf tervét. Erre aztán ő egy másik tervet épit, azt t. i., hogy ő is épen úgy fogja nőül venni a gróf leányát, a mint a gróf tervezi, hogy Hegyfalvi Irma Perlegi Gyula neje legyen. Elmondja atyjának is tervét, s kéri: szólítsa föl a lelkészt, hogy az egybekelést titokban eszközölje. Az öreg Perlegi rá áll, így a lelkész mindkét pár atyja által fölszólítva, semmi cselt nem sejthet, mert Vilmos a grófot megkéri, hogy bizonyos okok miatt ne említsen neveket a lelkész előtt. Az egybekelés titokban meg is történik. Hegyfalvi alispán és neje nagyon kellemetlenül vannak meglepetve, midőn az új pár elitnek áll, s áldásukat kérik. De ott van Ábrányi gróf, ki az egészet tervezte, kivitte és most szónoklatot tart az egyenlőségről, s kiengeszteli az alispánokat. Hanem abban a pillanatban leánya és az alispán fia szintén áldást kérnek frigyükre. A gróf igen komikus helyzetbe jó szabadelvű eszméi harsogtatása után, s kénytelen ő is megegyezni. Ez röviden véve a mese magva. A mellékeseményekben Gáborszky ügyvédnek jut a főszerep, ki örökösen hallgatózik, mindenre figyel, s mindent elárul, de mindenben felsül. A szerkezet hibája, hogy — úgyszólván — a fiatal Hegyfalvi Vilmos intézi az eseményeket. Anyi sok jó elem van különben e vígjátékban, hogy helyes volt újra elővenni. Kevés magyar vígjátékban van anyi eredeti alak, mint ebben. Továbbá a nyelv tisztasága, a helyes ötletek és megjegyzések folytán is megérdemli, hogy a játékrendben állandó helyet foglaljon. Az előadásról dicsérettel szólhatunk, csak Komáromitól (Hegyfalvi) és Szilágyitól (János huszár, ki magát a megye katonájának szereti nevezgetni) óhajtottunk volna több alakítási élénkséget. Tóth József eredeti alak volt Gáborszky szerepében, s, folytonos derültségben tartotta a közönséget. Árvamegyei dialektussal beszélt , s komikus magánbeszédeit nagy hatással adta elő. Szigetinek is sikerült Perlegi táblai ügyvéd alakítása. A többi szerepeket Lendvainé (Irma), és Niczkyné (Ilka) Feleki (Ábrányi, Szerdahelyi (Vilmos), Náday (Gyula) játszották. Meg kell még említenünk Réthyt, ki egy kortes szerepét játszotta, oly jó humorral és jellemző sajátsággal, milyennel ő régebben szokta volt a népies alakokat. A kiállítás díszét is meg kell említenünk. Lehmann gyönyörű kerti díszleteket és egy ódon kastélyt festett ez alkalomra. Közönség nem volt nagy számmal. A szép idő, a zöldbeli kirándulások már észrevehetők a nemzeti színház közönségén. A páholyokban azonban — a vasárnaphoz mérve — díszes közönség jelent meg. Tegnap ismételték az előadást. — 464 e gedély kell, s a rendőrigazgatóság — az egyenlőség elvéből kiindulva — épen nem hajlandó kiváltságokat osztogatni. Viselték-e a tanulók a karabellát, még nem tudjuk. Az ünnepély roppant közönség előtt történt meg, s az alapkő letételénél Stadkovszky tartott beszédet. Zavargások és tüntetések nem voltak. *** Mililfeld, kinek betegségét a „hegymögiek“ isten büntetésének mondták a birodalmi tanácsban mondott konkordátum-ellenes beszédeiért, már anyira javult a hegymögiek felebaráti szomorúságára, hogy falura költözött. Átalános NEMZETI Bérlet szünet. SZÍNHÁZ. Pest, kedden, május 19 én, 1868. Murszka Ilma kisasszonynak, a bécsi cs. k. udvari operaház első énekesnőjének utósó vendégjátékául : Alvajáró. Opera 3 felv. Irta Romani, zenéjét Bellini. Fordította Deáki Fülöp Sámuel. Karnagy Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv. Gróf Rudolfo, falusi földesur — Bodorfi. Teréz, özvegy molnárné — — Csillag Róza. Amina, Teréz fogadott leánya — .Mur’szka I. k. a. Elvino, tehetős falusi ifjú — — Pauli. Lizi, fogadósnő, fiatal özvegy — Humann Olga. Alessio, falusi legény — — Udvarhelyi S. Jegyző — — — — — Hubenai. Kar. Majorosok. Falusi lakosok. Ifjak. Színhely: falu a helvét havasok alján. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. A hatóságilag engedményezett zálogházi közvetitő-intézet mindazon helybeli s vidéki tez. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok maguk el nem végezhetnek, vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által i legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat hati, bérmentes levelekben közlik megbízásukat a „zálogházi közvetítőintézet központi irodájával“ (lövész-utcza 3. sz., saját ház, a kir. zálogház átellenében), mely iroda a legnagyobb biztosíték és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltételek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbizásokat. Az intézet, mely minden reá avagy fiók-intézetére bizott tárgyakért jót áll, a t. ez. közönségnek 1) Időt kimér, a mennyiben az intézet a kir. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s így mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városban léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra, pénzre, zálogjegyre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány új krajetárért elvégez; 5) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen áldott megbízásokért. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 írttól 100 írtig, minden írttól 1 ujkr., 100 írttól 1000 írtig ás fölebb minden írttól '/, ujkrajezár, 58 *—10 Mössmer József rumburgi vászonrátára „a menyasszonyhoz,44 • Pesten, uri-utcza és zsibárus-utcza sarkán, 10. szám alatt ajánlja dúsan felszerelt vászonraktárát a legjutányos, szabott ár mellett. Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, megy. akad. nyomdász, 1868.