Fővárosi Lapok 1868. szeptember (200-224. szám)

1868-09-11 / 208. szám

mint Mózes a tüzes tüskebokorhoz közelítve, — mindannyiszor elvetem a modern gondolatok ingó raktárát, valahányszor e kisded kápolnához közele­dem. Midőn először zarándokoltam ide, telve volt­­ szivem hittel, fellengző reménynyel és mindenekfö­­lött szeretettel, — s buzgón fohászkodtam az éghez, hogyha megengedte érnem a szerelem üdvét, kalau­zoljon szerencsével a házasság révébe is. S midőn legutóbb fölkeresem e helyet, ingatag hittel, szárny­szegett reménynyel és sivár kebellel adtam hálát a mindenhatónak, hogy elvette tőlem ez­­ édes poha­rat, s én legalább csak magamnak vagyok a teher. Különös említést érdemel az itteni kir. jogaka­démia már csak azért is, mert hallgatói képviselik itt a magyar elemet. Magyar viseletet már csak a­z ő­gyülhelyükön­, a Széchenyi-kávéházban láthatunk. Ez akadémiát Vitéz János esztergomi érsek alapította 1469 ben „Akadémia Istropolitana“ névvel. 1785 óta a József császár által feloszlatott Klarissza apácák zárdáját foglalta el. Sok díszes palota és csinos ház van itten. Egyik négyemeletes ház felső emeletén a legújabb időkig kisértetek jártak. Egy különc egyetlen egy szöget sem alkalmaztatott háza építésénél, csak srófokat; egy másik a faanyagot egészen vassal helyettesité, s a nevezetességek közül nem szabad felednem a „Wödritz“ egy ódon házát, mely in illő tempore m­e n hi e­­­y volt. A „Blumenau“-ban most is mutogatnak egy kapás házikót, melyhez következő adoma fűződik. A pozsonyi békekötés idejében (az auszterlitzi csata után 1805 dec. 26.) e ház akkori tulajdonosánál egy francia katona volt beszállásolva. A házi­gazda — tőle telhetőleg — fürdette vendégét tejben, vajban, főzvén számára a ház asszonya a legjobb cibereléket. De a mi franciánk csak egyre elégületlen arcot mu­tatott, s mindannyiszor „soupe de poule“-t követelt. Ez sehogy sem fért a háziak fejébe, de végre is beleunván a francia folytonos elégedetlenségébe, egy haditanács után könnyes szemekkel elhatározák öreg uszkárukat leölni, eleget teendő a francia „pudl- Ruppen“ kívánságának. Az uszkárleves hogy izlet aztán neki, arról mit sem mond a krónika. Pozsony mindenekfölött gazdag a szebbnél szebb kirándulási helyekben. Az „Au,“ „Habéra,“ „Strohhütten“, több „Botzenhäuss“,„Strasserker“ stb. mind megannyi nem annyira kedvesen hangzó, mint valóban kedves kirándulási helyek, hol potom árért jól lakhatik, s testét lelkét felüdítheti a halandó. Annyi kirándulás nem is történik máshol, mint itt. Mindenütt vidor társaságokra lelünk, a merre csak haladunk, s ha aztán még a sok exotikusnál exotikusabb nevű dallármázó egylet is neki­durálja magát a kirándulásnak, a vig zaj félmértföldre hangzik, s van rettentő pusztítása a rántott csir­kéknek s durrogatása a „krachers“-iknak, a mely alakban fogyasztgatják itt a sodavizet többnyire. — Nem tudom a „Lyra“ vagy a „Frohsinn“, vagy melyik „Liederverein“ egyik legutóbbi haimburgi kirándulásán többek közt 2000 „krachers“-t fogyasz­tottak el a dalos torkok. Messzebb kirándulás célja rendesen Dévény és Haimburg. S a­ki azt hiszi, hogy ide a dohány- vagy fűgyárt főnek bámulni, merőben csalatkozik. De fogadni lehet, hogy ha már kilencszer látták is, tizedszer is meg fognak bám­ulni három céget. A középsőn olvasható „Ochsenkopf,“ jobbról balról pedig két felirat az „Ohrwaschl“ név­vel, s mindannyiszor jószót nevetnek e páratlan él­ben, mit a véletlen csinált. S ez röviden és találóan jellemzi az ottani nép­ség bizonyos részét. Rodiczky Jenő: Úti jegyzetek. v. (Scarborough tengeri fürdő.) Scarborough már fekvésénél fogva is igen ked­ves helye az angoloknak, mert a tenger fölött he­gyen fekszik, és gyönyörű kilátást nyújt a sík víz­tömegre, melynek tükre festői képet mutat úszkáló hajóival és messze fehérlő vitorlás naszádjaival. Ná­lunk ilyenkor (septemberben) a fürdői idény már csak emlékben létezik, és néhány máj-, vese- és lép­­hajos tanáron kívül alig található valaki a fürdői sé­­tatereken, míg itt az idény úgy­szólván csak most kezdődik. A fürdői életet illetőleg, az sem egyéb egy nagy darab Londonnál díszkiadásban, mert habár a fény­űzés nem kenyere az angolnak, fürdőhelyen mégis némileg kivetkezik mindennapi szokásaiból, s nem­csak hogy szebben öltözködik, de többet is eszik, mint odahaza, tartván rendes villásreggelit theával, jó ebédet négy húsfélével, vaskos uzsonnát theával és hidegsülttel, s kilenc órakor ismét vacsorát. A társas összejövetel leginkább a pompás parkban történik a gyakori sétalovaglás és kocsizás után. A park közepén szép épület áll, melyben tömérdek fri­­sstő áll a közönség rendelkezésére. A fürdői zene ki­tűnő. Az angolok műértők, s nagyon kedvelik a ze­­ n 831­ ­ nét. Sokszor órákig sétálnak a tengerparton, és gyö­­nyörködve hallgatják a szabatos játékot, melynek­­ élénk hangjai a tengerhullámok zúgásával olvadnak­­ össze. Mindez sokkal olcsóbban élvezhető, mint sokan gondolnák, mert a városban lévő szállodákban 24 órai ellátás (négyszeri kielégítő étkezéssel, tiszta és jól berendezett szobával) 6 shilling 6 pence, (a mi pénzünk szerint 3 ft 50 kr.) őszintén sajnálom, hogy Scarborough nem a Balaton partján fekszik! Egyébiránt azok a szállodák, melyek a városon kívül a tengerparton vannak, tetemesen drágábbak. Többnyire angol tőzsérek, gyárosok és amerikaiak foglalják el. Más nemzetbeliek itt a ritkább jelensé­gek közé tartoznak, legtöbb a hollandi és svéd. A vendéglőkben ép úgy, mint a város bármely részé­ben nagy az előzékenység a vendégek iránt, kik vi­szont nagyban tisztelik a fürdői szokásokat, illetőleg rendszabályokat, így egyik félnek sincs oka pa­naszra. A scarboroughi vendégek a holddal is közleked­hetnek. Tudniillik tiszta, csillagos estéken, midőn az égboltozat mosolyogva gyönyörködik abban, hogy a hold rezgő sugarai kacérkodva ringatóznak a csil­lámló hullámok kebelén, egy óriási távcső áll a kö­zönség rendelkezésére, és ez a távcső, melynek kém­kedő hatalma a hold rejtett zugaiba is terjed, köz­lekedési eszközül szolgál a föld és hold lakói között. Íme az angolok mivel töltik néha az időt, ha fürdőbe mennek. Mezey Sándor: Fővárosi hírek. * A budai kir. palotát folyvást rendezik Lósy Juliánna úrhölgy felügyelete alatt. A kis főhercegnő osztálya földszinten lesz, s a trónörökösé, ki hosszabb időt fog Budán tölteni, a második eme­leten, az őrházzal szemközt. Az udvar e hó második felében okvetlenül leköltözik. * „Bem apó“ Gallmayer k. a. előtt kénytelen retirálni, mert Gundy őt szerződtető a színkörbe is. E honvédvilági érdekes művet e hó 14 és 15-dik napjain adják elő utóször a színkörben. A visszatérő képviselők és tanuló ifjúság tehát nem láthatják. A népszínház évfordulóját Molnár csak azzal ünnepel­heti m­eg, hogy a Gellérthegyen fényes tűzijátékot ad. Megjegyzendő, hogy Gundy okt. 15-dikéig he­­tenkint négy napot engedne át Molnárnak, ha ezért 560 ftot fizetne. Tehát ott vagyunk, hogy az ős Bu­dán a magyar színészet fizessen a németnek. * Braatz k. a. az Orczy kertben szeretne föl­lépni kötéltáncával, ha erre a honvédelmi miniszté­riumtól engedélyt kapna. Bizony kár lenne e szép park ültetvényeit legázoltatni egy kis­­ kötél­táncért ! * A Károly-kaszárnyán az építkezést teg­napelőtt megszüntették. A város az­napi közgyűlésé­ben felolvasók a mérnökkar igazgatójának átiratát, mely szerint ő a tanács határzata folytán — a jó egye­tértés fenntartása érdekében — az orsz. katonai pa­rancsnokságnál az építkezés felfüggesztését indítvá­­nyozá mindaddig, míg e részben a „magas honvé­delmi minisztérium“ határozni fog. A főparancsnok elfogadá ez indítványt, s az építkezést megszüntető, úgy azonban, hogy a katonai kincstár fentartja ma­gának a netáni kártérítés követelési jogát a tanács ellenében. Egyszersmind a honvédelmi miniszter leirata folytán: a város a Károly-kaszárnyára vo­natkozó minden okmányt oda fog fölterjeszteni. Az ügy e fordulata mindenesetre örvendetes. * Az állatkertben a jövő hétfőn lesz az utósó táncestély. Sokan készülnek rá, mivel a ma­gyar gazdasszonyok árvaháza javára rendezik. Na­gyon óhajtandó tehát, hogy minél több jövedelme legyen. * Megrázó hatású az az esemény, melyet dunaföldvári levelezőnk már tegnap említett. Mu­­ránszky Péter belügyérségi dijnok közelebb három napi szabadságot kért, s el is ment három gyerme­kével apostag rokonához. Ott az erdőbe kiment „játszani,é s lövöldözött, tán hogy gyermekeit szok­tassa. Egy nap átlőve találták mind a négyüket az erdőben. Két fiú (a kisebbik 3 éves,­ s a 12 éves lány szívükön átlőve feküdtek, beborítva e szörnyű tettre vetenyült atyjok köpenyével. Maga is ott fe­küdt élettelen. Kétcsövű pisztoly, úti táska és a gyer­mekek játékszerei voltak ott. Három levelet is ta­láltak, egyet egy pozsonyi özvegynőhöz intézve. Mi okozta e szörny tettet ? Mondják, hogy rosz viszony­ban élt nejével, s helyzetével sem volt megelégedve. Bármint legyen is, csak az őrültség menthetné ki e hármas gyilkosságot, amelylyel oly fejlő lényeket ölt meg, kikre meglehet szép jövő várakozott! * Tegnapelőtt esküdtszéki tárgyalás volt. Vágásy Gábor majsai jegyző emelő a vádat azért, hogy Komócsy József „Hírmondójában törvény­­tapodónak, kicsapongónak, orosz önkényünek írták le. A cikk írójaként Kiss Ferenc majsai tanítót vá­doló. Mindkét vádlott megjelent. A vádló ügyész azonban Komócsy J. vádolásáról lemondott, s egé­szen Kiss Ferenc ellen fordult. Ez azonban — vé­dője által — kijelenté, hogy a cikken­ teljes ab­ban nincsen rágalom, hanem igaz tények közlése. Az esküdtek nem is találtak a dologban becsületsér­tést, s a vádlottat fölmenték. * A divat maholnap — az őszi idénynyel együtt — jobban előtérbe lép. A Monaszterly és Kuzmik udv. divat­ .ru szállító cég egyik főnöke, Kuzmik úr közelebb Párisba ment a legújabbak be­vásárlása végett. Az érkező divatújdonságokról la­punk is adand tudósításokat — olvasónőink számá­ra. Továbbá ez ismeretes divatterem új ruháiról k­i­­adónk még e hóban divatképet fog mellé­kelni. * Mindszenti Kornéliák, a. a vidék egyik legjobb operette-énekesnője, a jövő hó első napjaiban fog először föllépni a budai népszínház­ban. A „Szép Galatheában,“ „Tiz lányban“ és „Ge­­rolsteini nagyhercegnőben“ mutatja be magát. Kí­vánatos, hogy megtalálja benne a népszínháza régen keresett vandeville-énekesnőt. Rövid hírek. — Vukovics Sebő Londonból Pestre érkezett. — Lónyai pénzügyér jelenleg a pöstyéni fürdőt használja, s több hivatalnok van vele, mivel ott is dolgoznak. — Dr. Batizfalvi S­a­m­u az állatkertnek két fla­mingót ajándékozott. — A „Faust“ keddi előadása 650 ftot jövedelmezett a jászberényi sat.­károsultak javára. — Ifj. Emich Gusztáv a földmivelési minisztériumnál tiszteletbeli fogalmazóvá neveztetett ki. — Az elhúnyt Pórszász pesti polgár 500 fiot hagyott a Rókus-kórháznak, 200-at a Jozefinum árvaháznak, 100-at a vakok intézetének s 200-at a pesti bölcsődének. — Az „I­d­ő­k T­a­n­ú­j­a“ egész önérzettel mondja, hogy ők a szabadelvűek, míg el­leneseik mind „álszabadelvüek“, s alkalmasint e sza­­badelvüségéből foly az is, hogy Fogarassyt, az isme­retes Reichsrathot, „Erdély lángkeblü püspökének“ nevezi.— A honvédsegélyző alap javára b. Lipthay Antal torontáli alispán 515 forintot külde be, melyet ő gyűjtött. — A budai nagy tébolyda első orvosává Bogyó Károlyt rendelték. — Kara­­gyorgyevics hg lefoglalt javainak gondnokává Visnya József pesti ügyvédet nevezték ki. — Dr. Hirschler, a jeles szemorvos, az enni fürdőbűl a legjobb egésséggel tért vissza. — A kultuszmi­niszter megbízásából Kürfy Titusz osztálytaná­csos külföldön utazik, a siket-néma és vakok intéze­teinek tanulmányozása végett. — Budán a szüre­tet e hó 15-dikén, Kőbányán pedig 28-dikán kezdik. — G o r o v e miniszter a kath. legényegylet kiállí­tására 5 aranyat küldött buzditásul. — A pesti ref. iskolának a lefolyt tanév első felében 366, a másodikban 364 tanhallgatója volt. — Puky Mik­­­­ó­s ismét kijelenti, hogy a Kossuth-levelek az ő tu­lajdona, s Horváth Mihályt „ezennel újra eltiltja“ azoknak az ő tudta nélküli használatától. — Per­ez é­­ Mórnak Móric fia, szülei sürgető hívására, vis­­­szatért Amerikából, hol jeles vasúti mérnök volt. — A zólyomi álhireket, melyek Strakoviczky halá­láról s ennek folytán arája öngyilkosságáról szóltak, gyermekes pánszlávok küldték be, a magyar lapok hitelének csonkítása végett. — A torna és tűz­oltó egylet tanórái szeptemberben : tagoknak kedd, csütörtök és szombaton esti 7—8 óra; nem tagoknak ugyane napokon d. u. 4 é­s 5V2 óra. — A nemzeti dalkör pompás zászlója most az Alter és Kiss di­vatcsarnokában tekinthető meg. *Budaiszinkör. Péntek, szeptember 11-én: „Bem apó“, látványos harcijáték. V­idék. ** Szepesben a feketehegyi vizgyógyinté­­zet derék vendégei emléket emeltek Tom­pának. Pénzt gyűjtvén rá, egy sziklát szemeltek ki, melyből másfél ölnyi magas piramist faragtattak. E na­p kő előlapján e fölirat áll: „Tompa Mihály emlékére a fürdőközönség. 1868.“ A hátlapon: „Itt időzött 1866 nyarán.“ A kis tért, a hol áll, „Tompa­térnek“ nevezték el, s ez az erdőnek legszebb pont­ja. A leleplezés Szent István napján történt, ének és alkalmi beszédek mellett. ** Aradon a Lenkey-emlék leleplezése ko­moly és megható ünnep volt. Hétfőn kilenc órakor a céhek, tűzoltók és dalárda zászlókkal s zenével gyűltek össze a minoriták temploma előtt. A város és környék volt honvédsége is ott volt, Lenkey Ká­roly volt­ honvédezredessel, az elhunyt Lenkey Já­nos tánok testvérével, ki ez ünnepélyre érkezett. A menet élén a legidősb honvédek (Kuhn, Filippovszki és Kornis) mentek nemzeti zászlóval. Ott lebegett a 29-dik zászlóalj lobogója is. A rendezők fehér fe­kete csokrot viseltek. Papok, városi képviselők, pol­gárok, fiatal lányok koszorúkkal s a tűzoltó testület sat. képezték a menetet. Lenkey sírja oltárrá volt alakítva, melynél Sujánszky Eustách — e hazafias lelkületű pap — misét tartott. Aztán az aradi hon­védegylet derék alelnöke, Vas István adá elő az el­

Next