Fővárosi Lapok 1868. október (225-251. szám)

1868-10-09 / 232. szám

ismét gr. Eszterházy Miklós „Strizzelje“ nyerte. „Kis handicap“ 400 ft egyleti dij, futott három ló, nyerő br. Grovestin „Pueblája­“ Ostordij, futott há­rom ló, melyek közül a Kaffka K. úr „Adonis“ lo­vának lába eltörvén, a helyszínén meglövetett, s nyerő Gencsy László lova jön. Állam dij: 200 darab arany, futott három ló, nyerte gr. Károlyi Gyula „Honvédkapitány“ nevű lova. Akadályverseny (Stee­ple chase) Szapáry Iván gr. tiszteletdija. Futott két ló, u. m. gróf Szapáry Imre „Mick“, és b. Wesse­lényi Béla „Dillindindrin“ nevű lova, s az utóbbi nyert. Végül vigaszverseny: futott hét ló. Ugyan e napon a honfiúi kegyeletes megemlé­kezésnek igen szép jelét adá a helybeli kisprépost, Huzly Károly ő nagysága,ki is az e napon a 1849-ben kivégzett aradi tábornokokért gyászisteni tiszteletet tartott. A ravatalon a vértanúk arcképe volt, legfelül borostyán koszorúval körülvéve; két felől nemzeti lobogók lengtek, a viaszgyertyákat pedig volt­ hon­védek zárták.­­ Az egész szertartás alatt szebbnél szebb gyászdalokat énekeltek, s befejezésül a „Szó­zat“ zendült meg. ** Fiume városát Ő Felsége neve napján nem­zeti zászlókkal dísziték föl, este pedig, mikor dísz­előadás is volt, kivilágiták. Már folynak az előkészü­letek, hogy lehető fénynyel üljék meg azt a napot is, midőn Ő Felsége szentesíti az orsággyűlés által ki­mondott uniót. Népünnepre, kivilágitásra, díszelő­adásra s a tengeren rendezendő tűzjátékra készülnek. ** K ő V áry Ó-S Z ő I ő S ö u , Pécs közelében, múlt hó 29-ének éjjelén borzasztó anyagyilkosságot követtek el. Egy parasztfiú, ki már nem győzte várni öreg anyja halálát, hogy anyai örökségébe jut­hasson, örökös civódásban élt anyjával. Éjszaka idején feltörte anyja szobáját, megverte és megfoj­totta. Hogy a tett gyanúját magáról elhárítsa, elre­teszelte aztán az ajtót belülről, és a kéményen át a háztetőre menekült. Másnap, midőn a gonosztett napfényre került, a hulla közelében megtaláltak egy botdarabot, melyben a tettes tulajdonára ismertek. A vizsgálatot rögtön megindították és a gonosztevő neje már az első kihallgatásnál fölfedezte a gyilkos­ságot, valamint azt, hogy egyetértett a gyilkossal, ki most a hűvösön várja méltó büntetését. ** J­u h­á­s­z­t és más három rabló társát Pillér pandúr-káplár Rézsei pandúrral és három vadász­­szal a perdoszi csárdában megtalálván, megtámadta, és megadásra felhívta. A rablók megtagadták a meg­adást, és az ajtót bezárták. A pandúrok és vadászok befeszítették az ajtót, Somogyit élve elfogták, Dru­­zsint agyonlőtték, Juhász pedig a padláson át a ház­tetőre mászott s onnan leugrott. A rendőrök utána lőttek, de a sötétben csak bizonytalanul céloztak, azonban mégis megsebesiték. Sebet kapott a csár­dás is, és leánya. Egy vadász­káplárt a rablók agyonlőttek. A rabló­csapat négy személyből állott. Később a negyedik rabló holttestét is föltalálták. ** Vidéki rövid ik­rek. —A „Kecske­m­­éti Lapok“ első száma megjelent Madarassy Mór szerkesztése mellett, s dicséretes benne, hogy helyi érdekű dolgokkal foglalkozik. — A csákói agarász-egylet nov. 17-dikén tartja meg agár­verse­nyét.— Temesvárit Missies János képviselőt választói közül sokan várták az in­dóháznál, és szó­noklatokkal üdvözölték. — Dinnyésnél az éjjel — 028 — két vonat összeütközött, s két kocsi összetört; na­gyobb szerencsétlenség nem történt. — Aradon Lenkey Jankát, a boldogult tábornok bátyjának leá­nyát, e napokban jegyezte el Vertán István. Bécsi hírek. **, Hír szerint: a lajtántúli miniszterelnök­ségre hg Auersperg Adolf kinevezését lehet várni. A herceg cseh országos főmarsall és testvére az előbbi miniszterelnöknek. *** A v V­­­z. Innsbruckból 6-ról jelentik, hogy 36 órai esőszakadás következtében az egész Etsch­­völgy el van árasztva. Triesztben a külvárosok s a pályaudvar viz alatt állanak. Az Etsch 17 lábbal áll a nal fölött. Számos út, töltések s hidak szét van­nak rombolva. Az időjárás már javulni kezd. '****-a i d *** ET^y^királynő szökése. A spanyol forradalom oly gyorsab­ effőtt végéhez, hogy a rész­letekről csak most értesülünk. A lapok tehát kiváló­­lag e részletekkel foglalkoznak, s minthogy Izabella királynő többé nem „ne nyúlj hozzá“, tömérdek so­kat olvashatunk róla. Midőn a spanyol földet elha­­gyó, s a szökéshez készülő csoport az indóházban volt, Pater Claret is oda ment. Útjában a nép közt, szo­kása szerint, áldást akar osztogatni, de senki sem óhajtozik utána. Most megjelen a királynő kegyence, Marfori és néhány hölgyhöz fordul, de mindnyájan visszavonulnak. Nem kellett volna megjelennie, úgy látszik azonban, hogy megérti baklövését, távozik és nem lő vissza többé. Az óra tizet üt. A mozdonyt már sűtik , ekkor megszólalnak a dobok, egyiktiszt parancsszava hallszik, a katonák tisztelegnek . Ő az ! Pater Claret valóban megnyitja a kocsiajtót és be­lép ; a királynő vörös szemekkel követi, melyek már mit sem láthattak; a király Don Sebastian és neje egymásután lépnek a bűnhődés lépcsőjére; őket kö­veti a kis asturiai herceg, ki mély gyászában fel látszik ismerni a helyzetet, de a három kis hercegnő ugrál és nevet az öröm miatt, hogy útra kelnek. A királynő orvosa, marquis Jan Gregovic Roncali mar­quis, s két más méltóság követik a királynőt. A ki­rálynő s férje egyenesen tartják magukat, de sze­meik kérdőleg függnek a néma tömegen, mintha va­lami mozgalmat várnának, mely a királyi családot Spanyolországban visszatarthatná. Akkor bámulat­tal látják Marforit hirtelen szemtelenül a királyi ko­csiba szállni; a közvélemény megvetésének ez utoló ténye semmivé teszi a részvét érzetét is. A királynő férje elfordul és egy könyet látszik szemeiből letö­rülni. A királynő zavarodottan közeledik Claret páterhez, és ez, megragadván kezét, igy biztatja-t­­„bátorság leányom, bátorság!“ A pályafelügyelő megkapja a rendeletet s a mozdony mély hallgatás közt hurcolja el a trónvesztett királynő gyászvonatát dynastiájának két fő sírásójával: Marforival és Cla­­rettal. E percben utójára zengi el a katonazene a királyi indulót *** Izabella királynőről. A trónja vesz­tett spanyol király Pauba érkeztéről következő részleteket olvasunk. A Bayonneból jövő parancsok szerint Pauban a pályafő a közönség elöl el volt zárva. Körülbelül 200 személy gyűlt egybe, hogy a vonat megérkezésére várjanak. Öt óra 45 percre érkezett az meg. Előbb egy kamarás lépett ki egye­dül, kocsiba ült és a kastélyba ment. Erre a királyi család is kiszállott, mely a déli társaság egy salon­­vaggonjában volt, és a király, a királynő, az astu­riai ág és az infansok egy kocsiba ültek, mely rá­­juk a pályafőnél várt. A kíséret városi kocsikba ült. A praefect, ki a királyi waggonban utazott, államfor­maruhában volt és Catholika Izabella rendjét viselte. A kíséretben volt San Sebastian infáns, Ezpeleta gróf, Claret gyóntató atya a San­ Sebastianban ál­lomásozó ezred két tisztje és két pap. A császári kastélynál egy az 58-ik sorezredből levő tisztelet­­őrség salátk­ozott. A királyi család elfoglalta azon szobákat, melyekben ezelőtt Montpensier­­y és Luiza Ferranda infánsnő lakott, egy része a kiséretnek a város legelőkelőbb szállodájába ment. Azek­ént Jelenet-Jreiarritzból a spa­nyol királyi családdal vadó találkozás felől utólago­san azt írják, hogy ez még kínosabb jön az által, hogy azon pillanatban, midőn a királynő a császár által üdvözöltetve, kiszállt, arra robogott a Párisból Spanyolországba menő gyorsvonat, s ebből gyalázó szavakat szórtak a királynő ellen. Ő könyökbe tört ki. Átölelte a császárnét, a császárnak megszok­ta kezét, s a császár és a császárné, a király és a ki­rálynő beléptek az elsőosztályú váró­terembe, míg a mindkét országbeli méltóságok az ajtó előtt álltak, aggályosan vizsgálva a teremben levők arcvonásait. Az összejövetel húsz percig tartott, s a búcsú rövid, hallgatag, fájdalmas volt. A császár nyugodt volt, az érzékeny császárné csak nehezen tarta vissza könyeit, a császári herceg csodálkozó arcot muta­tott; a királynő hasztalan kisérte meg a mosolygást, és az aszturiai herceg is, kit a császár megcsókolt. E pillanatban a királynő, ki Ezpelata tábornok mel­lett állt, fölkiált: „A császárnét nem csókoltam meg!“ s ki akar szállni; de a császárné őt megelőzi, föllép a kocsira s igy szól: „Feljövök a csók elfo­gadására!“ Oda nyújtja arcát a királynőnek s azon­nal ismét leszállt, úgy hogy a királynő, ki másik ar­cát is meg akará csókolni, csak az üres levegőt éri. A császár fedetlen fővel állt ott, jobbján a császárné, könyben úszó szemekkel, mellette a csodálkozó csá­szári herceg, kit megindított a szemei előtt végbe­menő színjáték. A királyi vagyonban a király és kí­sérete állnak, a királynő mellett a fájdalomtól meg­tört Espeleta gróf állt. A királyi vagyon ajtaját be­zárták s négy perc múlik el a legmélyebb csöndben. A temetés nem szokott szomorúbb lenni, s valóban, ez temetése volt egy két évszázados monarchiának, mely a francia császárság lábai előtt Biarritzban lehelé ki lelkét. Jelt adtak, s a Bourbonok gyászvo­­natjt elindult. *** Bősz gazdálkodás Lengyelországban. Egyik lapnak következőket írják Lengyelországból. A részegségéről ismeretes kerületi főnök, Karnito­­vic, Ciechonocieból, fényes nappal egy szegény zsi­dóval kozákot táncolt az utca közepén. Másnap, mi­kor Karnitovic úrnak szemére lobbantották e leala­­csonyodást, elöhurcoltatá a szegény zsidót s több­szörös megpofozás után bezáratá, mint egy császári hivatalnok meggyalázóját. Felelős szerkesztő: Károly. 129. szám. a mim namer női szabó Pesten, Lipót utcza 22. sz. alatt. Ajánlja jól rendezett műhelyét különféle őszi­ öltönyökkel, csinosan s a lehető leg­jutányosabban kiállítva. 7 (8—7) Bérlet , INTo:oa.Szenti­ v­; Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G.) 1868. Pest, péntek, október 9-kén, 1868. AZ ERDŐ SZÉPE. Dráma 5 felvonásban, 8 képpel. Feuillet Octave után forditotta Feleki Miklós-Rendező: Feleki. Colmet gyógy-chocoládjai 1842 arany, 1837 ezüst, 1835 bronz jutalomérmet nyertek A naponkint növekedő közkedveltséget, melynek Colmet gyógy-csokoládjai örvendenek, azon számtalan szolgálat okozá, melyet azok a betegségek gyógyítására nyújtanak. Ezért is a leghíresebb orvosok, mint : Guersant, Fouquier, Rocamier, Trousseau, Herver, Chegoin, Marjoin stb. kiválóan ajánlják. COLMET VASTARTALMÚ CHOCOLÁDJA a halavány szín, ideges gyo­morbajok, rekedés­ek gyógyítására s a gyengéd testalkat erösbitésére. Egy doboz vas tartalmú chocolád- epénykék ára 2 ft. COLMET HASHAJTÓ CHOCOLÁDJA, hathatós szer a főfájás, szédülés gyomorsav, fülzugás, idült máj baj, gutaü­tés, csűz és szorulás ellen, kihajtja az epét és nyálkát. Ára 80 kr. COLMET GILISZTA-CHOCOLADJA. Santonin tartalmú chocolád legbizto­sabb és legkellemesebb gyógyszer a giliszta bajok ellen, különösen gyermekeknél ; egy üveg ára 1 frt. Pesten a magyarországi főraktárban TÖRÖK JÓZSEF 3 gyógyszerésznél, Király­ utca 7. szám. (*—1) dudások. S H Történethely : Bretagne. Jelenkor. Mérei György — —— — — Feleki Miklós. Lujza, nővére — — __— — Szigligeti Anna. Guy-Chatel Albin, marquis— — — Szerdahelyi. Pálma, nővére — — Penmarch grófné, özvegy — ——— — Felekiné. — — — Paulainé. Hugo gróf, fia — —— — — Szigeti József. Job, unokája — —— — — Náday. * Didier Pál, festő — — Hoel, bretagnei koldus —— — — Paulai.— — — Komáromi. Andor, unokája, Pálma apródja— — — Szigligeti Jolán. Farkas, öreg, felvigyázó a vashámorban— — Szilágyi. Tinka,­­ fiatal leányok— — — Kaczvinszky A. Margit,­­Pálma szolgálatában— •—-— Pap Corn. Anna — — —— — — Horváth Teréz. Tóbiás, öreg majoros a Penmarch családnál— Sántha. Mártha, leánya — —— — — Niczkyné. Gáspár, inas a marquisnál —— — — Hubenai. Péter, szolga Moreinél —— — — Szalai.

Next