Fővárosi Lapok 1868. november (252-276. szám)
1868-11-10 / 259. szám
hol azonban a zenészed igényeket aligha fogja kielégíteni. — A budavári gözsiklót, ha csak az időjárás meg nem gátolja, január elején át akarják adni a közforgalomnak s a viteldij rajta első helyen 5, a másodikon pedig 3 kr. lesz. — Hg Hohe no ha fődvarmestert s az udv. személyzet egy részét mára Budára várják Bécsből. — A pesti német színház múlt heti jótékony előadása a svájciaknak csak 160 ftot jövedelmezett, melyhez az igazgató még 40-et adott. — A honvéd-alapból történt 50-dik utalványozás 87 egyénnek 4860 fftot juttatott. * Népszínház. Kedden, nov. 10-én: „Egy nő, ki nem akar férjhez menni,“ vigj. 1 felvonásban; „Süketnek kell lnni,“ vigj. 1 felvonásban és végül „A házi kereszt“, vigj. 1 felvonásban. Vidék. Szabadka, november elején. (A. B.) Ha mostanában izraelita honpolgárral ereszkedünk beszédbe, az lesz első kérdése, „ugyan kérem hazámfia, mit gondol, ki lesz e választókerület követje az országos izraelita kongressuson ?“ és ha isten választott népe választóinak választandójául nem azt találnák szerencsétlenül, „gondolni,“ ki a kérdező ínyére van f és ez a politikai éretlenség bizony könnyen megeshetik rajtunk) akkor biztosítva lehetünk arról, hogy idei termésünket a legjutányosabb áron sem veszi meg, — de nem, annyira mégsem keseredik el, de arra esküszöm, hogy távozásakor „isten áldja meg“ helyett: „istráng áldja meg“-et morog szakállába. így jártam én is Szabadkán, dacára annak, hogy az itteni választókerület egyik összeíró bizottságának jegyzője voltam, és ez nem csekély dolog, mert hisz hatalmamban állt „szükség esetében fegyveres erő fölött rendelkezni!“ Ámde ne is csodálkozzunk új polgártársam e merev mogorvaságán, hiszen ő a „Magyar Zsidó“ című orthodox lapot olvassa, míg én az „Izraelita Közlöny“ pártjához tartozom, mi az orthodoxok fogalma szerint körülbelül oly bűn, mint az olmützi püspök fölfogása szerint a civil házasságba lépés. A magyarországi zsidók valóságos Montecchio és Capulettik. Azért is körülbelül oly jól esik izraelitával jönni össze, ki a kongressusról nem beszél, mint a Bácskáról írni, és mind e mellett örvendetes hírt közölhetni. Szabadka városában most Hubay Gusztáv dalszíntársulata működik. Kár, hogy a szellemi siker az előadások anyagi sikerével nincs öszhangzatban. Pedig megérdemelné e társulat a melegebb pártolást. Igen kielégítő, sőt néhány jó és — vándorszínészi mivoltukat tekintetbe véve, —jeles erők fölött rendelkezik az igazgató. Ott van elsősorban a női személyzet között Hubainé, az igazgató csinos neje. Szép szinpadi alak, csengő hang, kerekded játék és izlésteli öltözék — mi kell több?— Sz. K. Alfonz a drámai hősnő, ki megérdemli, hogy megemlítsük hév teljes előadását. Fóti Erzsi soubrette-énekesnő dalokkal, Maár Julia pedig kedvis drámai előadási modorral nyer tapsokat. A férfiszemélyzet között első helyen érdemel említést Sztupa, mint szavaló. Sok tehetséget tanúsít, különösen intrigáns szerepekben. Szathmári víg szerepekben jó kedélylyel játszik. Bálla is megérdemli a dicséretet, és ha szorgalmasan tanulmányozná szerepeit, jövőt jósolhatnánk neki. Csabi és Jánosival is igen meglehet elégedve a közönség. Végre még különösen ki kell emelnünk a súgót, ki túlbuzgósága folytán előre elárulja a közönségnek mindazt, mit csak a közreműködőktől szeretne hallani. Károly csekély fizetésért annyira megerőltetni a tüdejét, mert nincs köszönet értte. Ha tekintetbe vesszük a vidéki színészek borzasztó fáradalmas , haladatlan pályáját és sajnos anyagi akadályokkal és nehézségekkel való küzdéseit, valóban nem tudunk irántuk nagyon követelők lenni. A színházak voltak eddig az egyetlen művészeti intézetek a vidéke, mégis mily sok üres padot és széket találunk a vidék csekély térfogatú színházaiban ! Szabadka, — körülfekvő pusztáival együtt — közel 70.000 lakot számlál, mégsem képes egy színtársulatot állandóan foglalkoztatni, pedig sok mennyi gazdag földesúr lakja e várost. De van Szabadkának igen jó gymnáziuma, melynek derék igazgatója (Jámbor Pál távollétében) Frankl úr igen buzgón fárad a tanítás körül. Van továbbá Szabadkán igen dicséretre méltó kaszinó, melynek vendégkönyvében Klapka, Zichy Jenő, Türr és más kitűnő férfiak neveit láttam. Az olvasóteremben, dacára annak, hogy jócskán körül ülték a hírlapok asztalát, mégis oly csend uralkodott, mint a sírkertben; a játékszoba is szépen benépesítve szokott lenni, és a társalgó terem élénk beszélgetéstől, szeszélyes szórakozástól és eszmecserétől , visszhangzott. A legvégső újdonság pedig az, hogy jelenleg egy népmivelő egylet életbeléptetésével fáradnak, mire e városnak nagy szüksége van, mert sok benne a nép és igen kevés a műveltség, különösen az alsóbb osztályok között. ** D ö z ő d-Ujfa 1111 (udvarhelyszéki falu) községe áttért az izraelita vallásra. Oka e lépésnek az, hogy különben is „szombatosak“ lévén, nagyon ki voltak téve a kath. lelkészek zaklatásának, s igy akartak attól egy csapással megmenekülni. ** Vidéki rövid hírek. — Csáthy Károly naptár lapja 1869-re megjelent Debrecenben; egy csinos kis lap az egész, melyet tárcánkban mindig magunkkal hordhatunk; ára 16 kr. — A váci evang templomot e hó 22-dikén szentelik föl. — Balázsfalváról írják, hogy Vancsa szamosujvári püspök gyulafehérvári metropolitává volna kinevezve. — A Marcibányi-féle csókai uradalmat Barber és Klusemann budai iparosok vették meg árverésen, 855.000 ftért. — Csongrád megye börtöneibe a dolgoztató rendszert szándékoznak bevinni.—• A munkácsi kerületben Freyseysen Gyulát, ki időközben kormányi tisztviselő lett, ismét megválaszták képviselőnek. — Daróczy Zsigmond pécsi kanonok meghalt 68 éves korában. — A debreceni főpiacon Szathmáry kereskedőt kirabolták s 1200 fiót és két vég posztót vittek el tőle; de a szolgára esett gyanú nem lévén alaptalan, pénznek és posztónak nagyobb része megkerült. A fehérmegyei gazdasági egylet végleg megalakult, s elnöke gr. Zichy Nándor lett. Kanizsán egy futtatás alkalmával szerencsétlenül lebukott lováról még júliusban. *** Páter Greuter, a bécsi birodalmi tanács ismeretes hegysögi túlbuzgója, közelebb nagy botrányt idézett elő. Szólván a kivételes állapot alá helyzet csehek mellett, (ami magában véve még szép volt tőle,) egy kanyarodással nekizúdult a bécsi sajtónak, mely a spanyol forradalmat naponként égbe emeli, s a spanyol királynőt ma már csak „Frau Izabellá“ nak nevezi. Azért tűrik el, — úgymond, — mert e lapok még nem beszélnek „Ferenc József úrról!“ Roppant megbotránkozást idézett elő e meggondolatlan kifejezés. Zajongtak, fölkeltek, s kiálták: „rendre kell utasítani.“ Az elnök (Kaiserfeld) rendre is utasító. A páter — egy kis szóhoz jutva — visszavonta szavát. A képviselők nem akarták tovább hallgatni, s fölkeltek, hogy kimenjenek. Erre a páter neki dühödt, s azt mondá, hogy örvend a rendre utasításnak. S lett még nagyobb zaj, s az elnök a ház tetszése közt vona meg a szót a magáról megfeledkezett pátertől, ki nem nagy dicsőségére válik Tyrolnak. Bécsi hírek. **# Herceg Lobkovitz Lajos dragonyos kapitány — hosszas szenvedés után — e ha 3dikán meghalt. Hosszas szenvedését pedig az okozta, hogy 152. sz. j1 SSSlXSJbl Bérlet PST 03332250171 Pest, Kedden, november 10-kén, 1868. Az álarczos bál. Nagy opera 5 felvonásban. Olaszból fordította Böhm G. Zenéjét szerzette Verdi. Karnagy: Huber Károly. Rendező: Böhm Gusztáv. SZEMELTEK: Richard gróf, egy amerikai telepitvény kormányzója René, titoknoka — — — — — Amália, René neje — — — — Ulrica, jósnő — — — — — Oscar, a gróf apródja — — — — Samuel,.. . ... . — — — — Tom, — — — — Sylvano, matróz — — —• — — Főbíró — — — — — — Szolga — — — —■ — — Küldöttség, tisztek, katonák, szerecsenek, álarcosok, nép, hajósok, gyermekek. Történik : egy amerikai angol telepen. Az 5. felvonásban előadandó tánczok : 1. „Galopp és iliermette.“ Előadja az összes balletszemélyzet. 2. „FelifiS- táncz.“ Szerzette és betanította Campilli Frigyes, balletmester. Előadják: Weiner Julia és Campilli; kisérik: Vasisek Leop., Bujka Hári, Tolnai M., Kürti H., Peleki Karolina, Könczöl L., Weisz Anna és Viszontai E. Ellinger. Smon. Neszveda Anna. Saxebner Emma. Hóman Olga. Bodoré. Kőszeghi. Ormai. Kaczvinszky. Bognár. K®sd©te 7 órakor, vég® 10-ésfélkor. 1034 — Budai népszínház. (I.) Szombaton, nov. 7-kén Shakspeare tragédiája: „III. Richárd.“ Fordította Vajda, szabadon scenirozta Molnár. Rikhárdot kiváló szerepének tartja Molnár és sok gondot is fordított betanulására. Úgy hisszük, ennek köszörti Shakspeare e nagyszabású szomorújátékának előadatását a budai színpadon, mely pedig sokkal könnyebb, kevesebb erőt igénylő fajok számára emeltetett. Az egész előadás, mint képzelni lehetett, nem volt kerek és összevágó. A kisebb szerepek a jó igyekezet dacára is elestek vagy elmosódtak. S nem is léphetünk föl valami magas követelésekkel ügyes vígjátéki és soubretteszínésznők irányában, mikor ajkaikról királynék méltóságosan átkait halljuk és nem várhatunk sokat egy jó komikustól, vagy népszínmű-énekestől, ha udvaroncot vagy hadvezért kell játszania. Molnár Rikhardja, noha voltak jól sikerült jelenetei, egészben véve nem a legszerencsésebb alakítás. A darab elejétől végéig folyton egyhangú volt. Az álomjelenést minden mélyebb hatás nélkül játszotta el. Ez ugyanis épen azért megrendítő, mert e küzdelem egész váratlanul köszönt be. Molnár játéka elkészített rá bennünket. Hiányzott ebből a gazságnak az a vad kedvtelése, úgyszólván humora, mely Rikhárdot jellemzi, mindig kitör belőle, akár szerelmet vall, akár árnyékát nézi, akár midőn megjelenik a haldokló király előtt. Megjegyezvén, hogy e sorainkban Molnár játékát magasabb mértékkel mértük, mint szoktuk a többiekét, ki kell emelnünk azt a két jelenetet, mikor Clarencei György ellen gyilkosokat fogad és mikor anyja őt megátkozza. Ezek voltak játékának fénypontjai A többi szereplők közül megdicsérhetjük Várhidit (Buckingham) és Császárt (IV. Eduard). Császárné (Anna) bár hévvel, de színezés nélkül szavalt. Játéka azonban nem volt rész. Jászai Marinak nincs annyi ereje, hogy Margit királyné átkaival megindítson bennünket. Egészben véve Shakespeare nem a népszínházba való. Felelős szerkesztő: V.Bilfei Károly. Danielisz János, női szabómester Pesten, magyar utca 5. sz. a. a hatvani utcától 2-dik ház, ajánlja a t. c. hölgyközönségnek újonnan berendezett civpstra laitert; az őszi és téli idényre a legújabb divat szerinti elkészítésekkel következő árakon u. m.: 1 ruha bármilyszinü selyemb. 46-100 ft 1 tripszselemből. . . 65-120 ft 1 felöltő posztóból .... 10-25 ft 1 finomabb felöltő szinte posztóból ...................................27-60 1 köpeny, felöltő, guba vagy boglyas bármily szinti szövetből ...................................18-70 1 selyembársony felöltő díszesen kiállítva...........................40-80 ft ft ft Egy utczai rövid ruha gyapjúszövetből ......................12-18 ftig 1 ruha Alexandra szövetből 18-22 „ 1 „ Smirna szövetből . . 20-24 „ 1 ,, Hellas a sole szövetből 22-26 „ 1 „ Avalon Kisch . . . 23-28 „ 1 „ Velour a sole . . . 24-29 „ 1 „ Velour sole selyemszövéssel .... 26-35 „ 1 „ Jilkmohair szövetből 29-40 ,, 1 „ Fullár és könnyű kultusar selyemből . 35—45 „ Nemkülönben minden néven nevezendő női öltönyök, az illető parancsa szerint díszesen elkészítve jutányos ár mellett szükség esetében 8 óra alatt elkészíttetnek. Kelmék nélküli készítéseket is igen jutányosan számitok fel s végre derekas ruhák csakis megrendelés utján készíttetnek, valamint megrendeléseket vidéki úgy ,tisztelt hölgyek kívánságára, szövetmintákkal a szin meghatározásával a posta utján rögtön szolgálhatok. A vidéki megrendeléseknél a derék és szoknya eleje s hossza megküldését kérem. Bátor vagyok üzletemet az. ez. hölgy-közönségnek kegyes pártfogásába azon kéréssel ajánlani, miszerint becses megrendeléseikkel a jövőben is szerencséltetni szíveskedjenek. Tulajdonos : Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“,irodalmi és nyomdai részvénytársulat (ezelőtt Emich G 186.