Fővárosi Lapok 1870. november (242-266. szám)

1870-11-08 / 247. szám

* A budai dalárda ma este tartja dalestélyét a „Fácán“ termében, s több jeles karon kívül Mendel­sohn egy „adagió“-ját és „finale“-ját Neumayer és Csutor Sándor zongorán és hegedűn adják elő, Locher-Albertini Mária úrhölgy pedig Rückentől és Mandinertől énekel két dalt. E dalárda 22-én is, Cecilia napján, rendez hangversenyt Frohner budai sörcsarnokában. * Vértesi Arnold újévtől kezdve nagy képes lapot indít meg, s jó írók és festészek fogják támo­gatni. Valószínűleg a közönség is élénk pártolásban fogja részesíteni. A tőle elvett „Magyarország“ szer­kesztését — hir szerint — Ágay Adolfra bízza a Deutsch-féle társulat. „ Rövid hírek. Király Ő Felsége e hón­kén érkezik Meránban a királynéhoz, ki igen jó egésségnek örvend s gyermekeivel együtt sok időt tölt a szabad levegőn s kisebb kirándulásokban. — A B a 11 h g­á­n­y-emlék pénztárába eddigelé 17,939 frt gyűlt be. — A h i r 1 a p i­r­ó­i klub elejtett tervét föl akarják eleveníteni, a mi valóban igen üdvös vol­na.— Pestmegye másodtan fölügy­elői teendői­vel ideiglenesen Dallos Gyula, egy­etemimm­ agán tanár bízatott meg. — A könyvnyomdászok dalegy­lete szombaton a lövöldében dal- és zeneestélyt tart. — Budaváros szépítésére ajándékozá­a Felsége azt a 80,000 frtot, mely az 1866-diki újoncok föl­szerelési költségeiből maradt meg. — A­u g­­­e­r „Forestier Pálijából már tartottak próbát. — Neszveda k. a., mint halljuk, tavaszszal a hanno­­ver­i színházhoz szerződik. — A téli himlőoj­­tás minden vasárnap d. e. 11—12 órakor történik az orvoskari egyetem újvilág utcai épületében. — A l­e­g­f­ő­b­b törvényszék fölmenté a dabasi választás vádlottjait, kiket Pest megye törvényszéke ítélt el, mig most a megye fizet kétezer­ért költséget. — A postaház tervrajzai közt sokan a Benko és Kol­­benheyer­ét tartják legjobbnak, mely legköltségesb ugyan, de egyszersmind a legcélszerűbb is. — Vaj­da Viktor színházi lapját a jövő hó elejétől Noszé­­da Gy. fogja kiadni. — A budai hegyek oldalán szombaton reggel már ha­­tán csak dér ?) volt látható. — A hajózási téli iskola dec. 12-kén nyílik meg, a kereskedelmi akadémia épületében. — Chapon áthelyező vízermét a városházzal szemközti épületbe. — A v­á­r­o­s­i törvényszék május elsején költözik a Pórszász-féle házba. — A lánchídfői elbocsátot­tak két hivatalnokot, mivel a jegyeket hűtlenül ke­zelték. — Az első pesti takarékpénztár megegye­zett a nemzeti színházzal, hogy ez 26,000 frtnyi tar­tozását 30 évi részletekben fizesse le. — Pe­s­t m­e­z­e­i kapitányává Román Románt választák, tíz szótöbb­séggel. — Lichtenstein, az erdélyi vasút pénz­tárnoka, nem csak 18.000 frtot vitt el magával, ha­nem a stáció-utcában szüleinél lakott Manó Hermin kisasszonyt is.­­ A Petz által tervezett népkert­­nek, mely az üllői­ út végén a városnak tizenkét éven át hatszázezer írtjába kerülne, mint mondják: útját fogja állani az a terv, mely szerint Pest külsőségei­nek ezt a részét gyárvárosnak szánták volna. — Szuppán Zs. a besztercei püspökségről lemondott. — Petrik Géza „Gyorsirási oktató levelek“-et ad ki dr. Günther Antal országgyűlési gyorsírótól, s a nyolc levél előfizetési ára 1 frt 40 kr. — Egy hires lengyel tudós gr. Przedziecki Sándor időzött közelebb fővárosunkban s kutatott tudományos in­tézeteinkben, hol főleg a Jagelló házból származott királynék arcképeit kereste. — Hayn­al­d Lajos, kalocsai érsek tegnapelőtt este Vácról Pestre érkezett. * Budai várszínház. Kedden, nov. 8-dikán: „A zuávok,é­vig operette 3 felvonásban, vel nem ripegett-ropogott, hanem mint egy felséges palást, az északkeleti ég mennyezetén terült ki, köz­ben aranysugár-szövetekkel, s a bíborpalástról hulló csillaggyémántokkal. A kukoricafosztás egyike a ke­délyes esti mulatságoknak. A tört kukoricahalmazt vidám fiúk és leányok ülik körül s váltva dal, mese, tréfa közt, nagy az örömujjongás és zaj, ha valaki piros kukoricát talál, mert az csókot kap, ha leány, fiútól, ha pedig fiú: leánytól. Az utcán járván, a mely házereszen a felakgatott kukoricafüzér sorában pi­ros párkukoricát látsz: gyaníthatod, hogy ott a ház­nál eladó leány van; valamint ha a padlás nyílt ab­lakán fényes kasza nyúlik ki, ott meg házasulandó legény lakik. A len és kender kezelése merőben a fehér cse­lédeké, s kivált a nyomás, a lábbal­ taposás hozza össze ma az egyik, holnap pedig a másik házhoz a falu lá­nyait, kiknek néha összhangzatos dalaik maguknak is, másoknak is kellemes mulatság. Még e század elején is a nagyasszony, a családanya, korán kelt leánycselédével versenyt, reggelig egy orsót, este pe­dig egy másik orsót telefont. E matriarchális szép szokás mai nap már kiment a divatból, s a rokka, guzsaly, szövőszék (egykor a középnemesi s tisztes­ házaknak is e nélkülözhetlen bútorai) a mai fény­mázas úri bútorok közé nem illenek, s az emberi ke­zek munkáját gépek végzik. O’Connel, a nagy izlan­­di szónok és izgató, hona leányait az ott is eldi­vatozó fonás szövés gyakorlatára 1837-ben azzal serkentette, hogy: „maga a Krisztus is saját édes anyja fonta-szőtte ruhában járt.“ De ime, hova tévedezek ? Dunán innen, Dunán túl fegyveres nép csatakészületét látom. Mi zaj riad, mi nép tolong, Bátya és Bölcske! határidőn ? Férfiak, asszonyok, késekkel, sarlókkal, éles, ártó szerszámok­kal, de ágyú, Chassepot és Dreysse nélkül, törnek a csatatérre. És a békés ellenségben, mely fő mellett fő, sűrűn, nagy téren, ötszáz holdon áll, tesznek nagy pusztítást. Egy sem kért pardont, mind egy főig le­vágatott­­ a káposzta. Az idén van annyi káposzta, ha nem több, mint tavaly, mikor Bátyán már utóbb harminc krajcáron is adták százát, pedig itt oly kertészmenyecskék vannak, hogy a Solferino előtti években paprikát árulni, huszár- és bakabarátaik­nak, elmentek Milanóba, a polentás olaszok rettentő csodálkozására. Szegény, éhező párisiaknak bek jól esnék, ha ebből a tömérdek, nekünk fölösleges ká­posztából bombák helyett jó sokat belődözhetnénk! ** Vidéki rövid hírek. A tatai kerületben Fittler Dezső ügyvédet (jobboldali) nagy többséggel választák meg képviselőnek, néhai Ghyczy Ignác helyére. — „Erdély“ című szépirodalmi hetilap fog Maros-Vásárhelyen megjelenni; szerkeszti Tol­nai Lajos, főmunkatárs: Szász Béla, kiadó pedig Imreh Sándor. — A szegedi bünpörök folytán Abaujban, Szántón, tizenhat egyént fogtak be, s Zem­plénben és Borsodban is sokan vannak gyanú alatt. — Az első erdélyi vasúttársulat a sikkasztás után megszökött Lichtensten kéztekeritőjét 500 frt jutalomban részesíti. A Vidék. ** Őszi csend életképek falun. (v. 1.) Duna-Földvár, november elején. Emlé­kezhetünk, mennyi esővel folyt le a nyár. A sze­gény gazdának, ki Garrettől Lincolnból és Sigltől Bécsújhelyből nem hozathatott drága cséplőgépet, kepekben, osztagban kann­ázott a gabonája. És midőn, a gazdátlan, gabonátlan ifjúság Budapesten a császárfürdőben vagy az állatkertben (zodiakus), nálunk pedig a társaskerti sátorban rúgná a pad­lót : fölsóhajtott egynémely gazda: „Ha már a szé­rűn nem lehet, bár csak e serény lábak alá öt-hat keveset búzát ágyazhatnék, kinyomtatni, megfizet­ném a muzsikát.“ Az őszi takarodás, a szüret, kukoricafosztás, krumpliszedés, káposztavágás stb., csakhamar egy­másután következett. Az idei bort semmi esetre sem­ sorozzuk az 1811. vagy 1834 diki után. A kinek szőlőjét elverte a jég, egész termését ko­sárban vitte haza. Egyebütt a mennyiség közepes, a minőség pedig igen is savanyú: a szőlőserétek szét­­nyomása ugyancsak adott munkát a csomaszlófának és a taposó lábnak. Nem is rakétázták lődözték meg e cukoranyagtalan mustot. Hanem bezzeg, a késő szüretelőknek oly pompás égi illumináció jutott az északi fényben, mely a Szuwerénél annyival szebb mi­ 1104 külföld. s*# Paris bombáztatásáról lemondtak, miután azt hiszik, hogy az éhség­ hamarább és kevesebb kárral bevégzi a munkát. Újabb hírek szerint is: van ugyan még hús is elég, de végre is csak elfogy. A város népe is lecsöndesült, de a proletárságban meg van hamu alatt a gyúanyag. Különben a porosz tá­borban is van elég baj, miután a folytonos hideg eső nyomorúságossá tette a táborozást. A fegyverszünet kérdése folyvást lebeg. Hír szerint­ a toursi kor­mány nem fogadta el, pedig Bismarck számított rá, mivel megkötése esetén Berlinbe készült, az ország­gyűlés megnyitására. Gambetta erélyesen szervezi a déli csapatokat: a lyoni küldöttséget szigorún uta­­síta el magától, mivel e túlzó város kompromittálta Franciaországot, 21 fegyelnetlen tisztet pedig főbe lövetett. Versaillesből azt írják, hogy Moltke a sok munka folytán forró lázat kapott, de baja nem ve­szélyes. Napoleon pedig Wilhemshöhen nyilatkoz­­ványt ír a francia néphez, holott a teljes elné­mulás illenék hozzá. Metz esete égeti folyvást a fran­ciákat. Egy Bouchotte Emil nevű gazdag polgár, ki a metzi seregnek sok szolgálatot tett, midőn Bazaine a becsületrend lovagjának nevezte ki, igy válaszolt: „Nem fogadhatom el e megtiszteltetést, mivel az ok­mány ugyanazon tintával íratott, melylyel a sereg és szülővárosom kapitulációja.“ A tábornagy egy tiszt­­unokaöcscse pedig, midőn hívta magával, igy felelt: „Itt maradok s rajta leszek, hogy ne kelljen sokáig viselnem a Bazaine nevet.“ Marseilles­ben a metzi hírre gyászlobogókat hordoztak s a kávéházakat bezárták. — Elzászban a poroszok Metz számára gyűjtenek. — A Metzben ejtett 50 sast nagy ujjon­­gás közt vitték Berlin utcáin át. — A metzi katona­lovakról Wachenhusen azt a badarságot irta, hogy éhükben egymás farkát megették, mig most kiderül, hogy azért vágták le azt, hogy a betegeknek lószer­k­e fekhelyt csináljanak. — Changarniert szabadon bocsátó Frigyes Károly hg., s az agg tábornok régi számüzetési lakhelyére, Brüsszelbe vonult. — Porosz huszárok két léghajót öt utassal elfogtak. — Versail­­lesi hír szerint: a fegyverszünetre nincs kilátás, sőt más táviratok azt is jelentik már, hogy a francia kormány nem fogadta el a fegyverszünetet. Porosz jelentés szerint: a metzi német hadsereg összes vesz­tesége 19,431 halott s 31,218 sebesült, 9578 beteget pedig Németországba kellett visszaküldeni. Tegnap Franciaországból szomorú hírek érkeztek. Marseille­­ben lázadás van, s a túlzó Esquiros helyére küldött Gent főnökre pisztolylyal lőttek, de — szerencsére — az alsó testébe fúródott golyó nem halálos. Lyonban, Toulouse-ban , St.-Etienne-ben s más városokban is lázongás van a metzi hírek folytán. Párisban Rochefort, véleménykülönbség miatt, kilépett a kor­mányból. Több izgató nemzetőrt fogattak be, vala­mint a nyugtalan fejű Pynt Felixet is.­­ Az „lúd. B.“ értesülése szerint Dél-Franciaország különböző városaiban békezavarások fordultak elő. Toulouse­­ban a lázongók Hurbal tábornokot és más tiszteket működésük elhagyására kényszeríték, s Grenoble­­ban Barral tábornokot elfogták. Nimesben erős nép­csoportosulások voltak, Marseilleben pedig Gent rendkívüli kormánybiztost, midőn hivatalába akart lépni, elfogták és megsebesítették. — Hivatalosan megcáfolják ama h­írt, mintha Auguszta királyné Eugenia császárné elfogadására Wilhelmshöhében elő­készületeket tétetett volna. — Gambetta, ki Changarnier fölhivása dacára is vonakodott Bazaine igazolását hivatalosan elfogadni, egy brüsszeli távirat szerint leköszönt s a Loire-hadsereghez ment. *** Erfurtban múlt hó 27-kén temették el az első, fogságban meghalt turkót, mohamedán szer­tartások szerint. Hitsorsosai a holttestet fehér lepe­dőbe varrták, s a koránból arab nyelven énekelve és imádkozva, vitték sírjához, melyet maguk ástak és raktak ki deszkákkal. A holttestet a várospa­rancsnok, Michaelis őrnagy s néhány francia tiszt kisérte. Lulu herceget meggyilkolással fenyegette egy Brüsszelben élő, Apollinaire nevű francia. Leve­leit a brüsszeli királyi prokurátornak küldték át, föl­kérvén őt, hogy az illetőt, ha ugyan nem őrült, vonja felelősségre. Wagner Rikhárd, ki idegfájdalmai miatt egy ideig pihenni volt kénytelen, most ismét egész erélylyel dolgozik „Nibelung trilógiá“-jának harma­dik részén. A második rész harmadik felvonásának zongorakivonata már sajtó alatt van. Ama tudósí­tás, hogy Wagner Rikhárd csak 1872-ben készíti el „Sigfried“-jét, épp oly téves, mint az, hogy a müncheni első előadás alkalmával maga fogja a zenekart vezényelni. Wagner Rikhárd nem szán­dékozik többé visszatérni Münchenbe, s műveiből más helyen akar rendezni minta-előadásokat. Lapunk bezártáig a szinlap nem ér­kezett meg. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. SZURMAK J. FIAI arany-, ezüst-, és drágakő­ékszer-üzlete Pesten, kígyó-utcza 1. szám. Kivonat a nagy árjegyzékből. Minden darab legfinomabb 3 próbás azaz : («­§ festátus aranyjibét») Hivatalos próbával ellátva.— Az árak papírpénzben.m Gyermek fülbevalók1frt 70 kr.Zománczos keresztek 1— 1 Gömbölyűek . . .5 Emlékgyürük . .1 25 Hosszú fülbevalók7 Gyerekjátékok . .1 75 as Keresztek ....2 50 „ Óralánczok . . .2 50­­H Csatok....................1 20 „ Karpereczek . .2., 50p Inggombok . . .2 50 „ Garnitúrák . . .6 — rt­ Női gyűrűk vas.kővel2 50 „ Theaszülők . . .2 50 ü­gy Női pecsétgyűrűk- Czukorfogók. . .4 501J ‘­D Karikagyűrűk. . .3 50 „ Keresztelési érmek2 50,, , Férfi gyűrűk pecsét-Só- és borstartók párja 7— ,, forma.....................5 — ,, Gy rm. - evőeszközökOl­cs Melltük.................... tí— tokban, kanál, kés& p-Lánczok, métáshoz .6 50 % és villa ....5 — Médaillonok . . .6 Varró eszközök tok-P c3 Melltük ...6 ban.........................5 — A Garnitúrák, Mell tű és Poharak ....7 — Ex­ függők 15 frt— kr.12 kávéskanál . . .24— a­ Karpereczek . . .18 12­ evő kanál . . 72— Rövid óralánczok .24 1 termelő-kanál. 53 Hosszú óralánczok .28 1 főzelékeskanál .9 — Fennebi tárgyak az itt kitett áraknál kezdődnek, s áruk, a súly szerint aránylagosan emelkedik. Nehezebb arany- és ezüsttárgyak, u. m. lánczok, garnitú­rák, evőeszközök 6, 12, 24­ személyre, a munka különfélesége szerint, gyártási áron számíttatnak. Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka számíttatik. Javítások, czimerek és betűk metszése gyorsan eszközöltetik. Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyöngyöket, színes köveket, ócska aranyat és ezüstöt, arany- és ezüstpénz, beváltunk a napi árfolyam szerint. Vidéki megrendelések gyorsan teljesittetnek, a nem tetsző tárgyak alkalmasakért becseréltetnek* k 3 (13) próbás ezüstből. L levesosztókanál . 18)}—101 Felnyitható medaille­darabja.........................1 __1T nők...............................1frt 20 kr.Czukros vázák . .6 __ Gyüszük ....— 60 „ 35 mól. Csemege kések és villák darabja .—ft 60 „ Tulajdonos : Tóth Kálmán, nyomatja és kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény­társulat.

Next