Fővárosi Lapok 1872. május (99-122. szám)
1872-05-09 / 106. szám
A használt epitheton jogosult voltát indokolhatom egy csattanós példával. „Lucia“ — nem ugyan a bérces Skócia szülötte, mint Donizetti agyonénekelt „lammermoori“ ja, hanem a nem kevésbbé regényes Hátszeg-vidék szülöttje. Matyi pedig születésére nézve „matyó“. Carriére-jét mint „putzmeister“ kezdé, s ilyeténképp kiszolgált két huszárkapitulációt „Luciát“ és Matyit a végzet egymásnak szánta, a sors könyvében pedig az volt megírva, hogy „Lucia“ fiatalkorában, Matyi vénkorára hozzám kerüljenek, amaz „paripának,“ ez utóbbi lovásznak. En Matyit mindig udvarias férfinak ismerem, ki midőn valakit a kulacsából megkínál, annak száját ingujjával meg is törli módosan, de mégis föltűnt előttem, hogy „Luciát“ mindig előbb kínálja meg a „pitli“-vel s csak aztán iszik maga belőle. Nem állhatom meg, hogy e végett ne interpelláljam. „Hát te aggkort ért malac, nem ihatnál előbb s csak aztán kínálnád lovadat?“ Matyi csak csóválta fejét. „Nem lehet az, uram!“ „Már mért ne lehetne?“ „Hja, nagyon rátartó a Luci, nem iszik az utánam!“ „ Bizony úgy van az, nem iszik a ló még komornyikja után sem, kivált ha az yankeemódra dohányt rág. Azt vetik föl, hogy a ló, kivált a csikóhús édeskés ize, de hát a pulykahús is nem az-e? S talán a sóbányák sem fogytak ki még egészen. Különben a lóhús-evés kezd is lassan kint terjedni. Berlinben már egy negyedszázaddal ezelőtt iparkodott az ottani állatvédegylet szokásba hozni, minélfogva a lóhús ára most a porosz fővárosban 2—2 V2 garas, míg Münchenben csak négy, Bécsben pedig hét krajcár. De hány ló fogja még taposni e siralomvölgy hepehupás kövezetét, míg a hippophágia (lóhús-evés) átalánossá válik. Pedig semmi egyéb nem állja útját, mint az amiről a mi felvilágosult korunk oly megvetőleg szokott beszélni :az előítélet. Hisz például Dániában most is van elég pórcsalád, melyeknél a lóhús-evés csak oly házi ünnep, mint nálunk a disznótor. De a mai előítélettel térjünk vissza a régi kultuszhoz, mely valóban oly régi, mint a mythologia. Ebből tudjuk, hogy az első lovag, ki négyesben járt, Heliosz volt. Az ő négy lovának neveit (Chronos, Aethon, Astrape és Bronte), Klió megérte a hálás utókor számára. Agamemnon király „Podargos“-a és „Aethe“-je, a bősz Achilles „Xanthos“ a és „Balios“-a (Homér Iliásának XIX.) valamint Patroklész siró lovainak (Homér Iliása XVII.) alakjai úgy emelkednek ki Ilion falai előtt, mint Olympiában az ott emlékoszlopokkal birt Knakias, Samos, Aura, Lykus, Phoenix és Korax. A Nagy Sándor „Bucephalusa“ (Demerathosz korinthi király ajándéka) épp oly hires ma is, mint Caesar emberlábú lova melyen ő a Rubikonon átkelt. „Arzell,“ a Sejan lova közmondásos lett (Sejan lovát üli), mert minden gazdájának név szerint Collabella, Cajus, Campuus, Marcus Antonius és Meredusnak gyászos vége lett. „Incitatus“ a Caligula lova, pontifex maximus vagyis főpap lett, és csak hirtelen bekövetkezett gyászos kimúlása gátolta meg conzullá való kineveztetését. A szeretetreméltó Caligula mindazáltal nem késett nejét „Incitatus“ papnőjévé avatni fel. „Volucris“-nak gazdája, Verus, arany emléket állíttatott. „Boristhenes“ emlékoszlop mellett külön epitaphiumot nyert Adriántól ; Commodus pedig „Pertinax“ nevű versenylovát arany sarukkal tisztelte meg. Mi volt nagyobb: a rómaniákus Caesarok e badarsága-e, vagy pedig lovaik kitűnősége ? Rodiczky Jenő: Fővárosi hírek. * A mai ünnepnap délelőttjén fognak úrhölgyek (gazdaasszonyok és más egyletbeliek), Pest katholikus és református egyházaiban gyűjteni az alföldi vízkárosultak javára. A vagyonosok a maguk forintjait s a szegények a maguk filléreit bizonyára nagy számmal fogják elvinni a jótékony cél oltárára, kétszeresen ünnepelve a mai áldozó csütörtököt, áhitat és áldozó cselekedet által. A hölgyek névsorát, kik a belvárosi, egyetemi, ferenci, servita, apáca, kegyesrendi, külvárosi, református és Rókus templomokban egész délig fognak gyűjteni, tegnap este sokkal későbben kaptuk, semhogy közölhettük volna. A belvárosi plébániatemplomban ez alkalommal Haydn „missa solemnis“-ét adják elő, melyben Pauli két beszőtt dallamot fog énekelni. * A tavaszi első lóverseny holnap (pénteken) délután négy órakor lesz. A futtatások következők: „Hack Stakes“ új lovarokkal, 25 ft téttel s 10 ft bánatpénzzel ; „Egyesült nemzeti dij“ (548 arany, ezüst serlegben), melyre csak magyarországi lovak futhatnak! „Eszterházy-dij“ (500 ft), 90 ft téttel s 30 ft bánattal; első osztályú államdíj (ezerarany) s „gátverseny“ ötszázforintos egyleti díjjal. E versenyeknek, ha a májusi idő úgy kedvez, mint most rendesen szokott, bizonyára igen nagy közönségük lesz. Várják reá Király Ő Felségét is, ki a mai napon bevégezve mezőhegyesi, orosházai és szegedi útját, ma este fél tízkor vasútra ül a holnap hajnalban már ismét Budapesten lesz. * Nemzeti színház. „Teli Vilmos“ keddi előadása nagyszámú közönség előtt jól sikerült s csak Lángnak volt nehéz a címszerepben hatással működni, miután még élénk emlékezetben él Bignio kifejező, tartalmas és nemes ábrázolása. Az est fő érdekét különben Ellinger Jozefa k. a. első föllépése képezte, kit eddigelé csak egy-két hangversenyben hallott a közönség. Matild szerepét éneklé, mely nem tartozik a fárasztó és különös alakító erőt igénylő szerepek közé, s hatása a második felvonás elejére mintegy öszpontosítva van néhány érzelmes, olvadékony dalban. Midőn a fiatal énekesnő — meggyszii bársony köntösben — megjelent, zajos tapsokkal üdvözlék. E taps bizonyára a bájos jelenséget s talán még inkább „atyjának leányát” illeté, de nem volt rosz hatású, miután a fiatal leány lámpaláz enyhité s egész lényét bátorabbá tette. Ellinger kisasszonynál a milyen az alak, olyan a hang is : kellemes. Még nem fejlődött ki teljesen s a felsőbb fokokban nem is cseng ércesen, de hajlékony, gondosan képzett s alkalmas a kifejezésre, ha t. i. érzelmet és nem valami lobogó szenvedélyt kell kifejezni. Játéka még természetesen kezdetleges, de bizonyos természetes kellem megvan állásaiban és mozgásában is. Átalában mint első föllépés, eléggé sikerült. A közönség az áriák után többször zajosan tapsolt, koszorút és szép bokrétákat is dobált a bájos fiatal kezdőnek, (buzdító előlegül) felvonás végén pedig kihívta. Legzajosabb volt a taps és éljen abban a mozzanatban, midőn atyja kilépett, hogy vele a szerelem párdalait énekelje. Közönségünk, melyben még sok a patriarchális vonás és kedélyesség, nem Arnoldot és Matildot látta a fák alatt, hanem az apát és leányát, s rajta volt, hogy örömüket fokozza. Svájcban jókedvvel, örömmel is énekeltek, s Ellinger (ki ez este nem annyira boldogtalan szerelmes, mint inkább boldog apa volt) rég nem tanúsított annyi erőt, kitartást, élénk indulatot, mint ez este, kivált a második felvonás hármas jeleneteiben. * A belügyérhez folyamodott drámai színészekről azt írja több lap, hogy alkudoznak a német színház igazgatóságával, s abban az esetben, ha elhagyják működésük jelenlegi terét, ott fognának hetenkint háromszor játszani. Mi azonban úgy hallottuk, hogy e hít valótlan, s a német színház részéről kaptak ugyan hasonló ajánlatot, de tervük az, hogy ha elmennek , akkor vidékre mennek együtt. ■ Meglehet, hogy e kényes ügygyel kapcsolatban áll a „Debrecen“ az a hite, hogy Rónai Gyula táviratilag szerződtetett a nemzeti színházhoz. * Hymen. A belvárosi plébániatemplomban tegnapelőtt este, hét óra után, két bájos nővér esküvője volt: Heinrich Vilma kisaszszonyt Schopper Károly, Heinrich Gizela kisasszonyt pedig Konopi Ziegler Kálmán vezeték oltárhoz. Az esketést Haynald érsek végző fényes segédlettel. A fényesen kivilágított templom tömve volt, sőt a templom előtt is egész tömeg várakozó állt. Tegnap d. u. fél hatkor pedig az evang. templomban volt esküvő: B ex h e f t A r m i n é, a ki az „Ung. Lloyd“ munkatársa), Szabó Ilka kisasszonynyal. * A budai egyházi zeneegylet vasárnap d. e. 10 órakor a vár főtemplomában, hol ekkor hölgyek fognak gyűjteni a vízkárosultak javára, Haydn C- miséjét adja elő. A magánrészeket Kajdácsy Matild k. a. Weixelgärtner Karolina asszony, Bogisich Mihály és Weisz Ferenc éneklik. A Cherubini „Ave Máriá“-ját Hertel Eufrozina k. a., a Delik „ad te damamus“-át pedig Benza Anna asszony. * Kalocsa Róza leánynöveldéjében kedden este műkedvelő előadást rendeztek a ref tanársegélyzőegylet javára. A terem, melyben a színpad állt, egészen megtelt s a szülők, rokonok meg lehettek elégedve a kis leányok ügyességével, kiket Ujházy Ede tanított be. Előadták a „Mostoha leányt,“ melyet ez alkalomra Kalocsa Róza irt s „Tolcsvayné asszony végrendelete“ című, angolból magyarított vígjátékot, s a fiúk szerepét is leányok játszák. Kitűnt ez alkalommal Takács Antonia színpadi hivatottsága. E fiatal leányka Takács Ádám ismert színész gyermeke, kit Prielle Kornélia fogadott fel s neveltet. Réthy komának is játszott egy leánya. Andrásovics és Oláh Berta kisasszonyok pedig küldeményeket szavaltak. * A fővárosi kirándulók számára, kik Fóth nevezetességeit: pompás egyházát, a grófi nagy parkot s a szőlőhegyet, hol Vörösmarty hándalát,“ kívánják meglátogatni mint tavaly, úgy most is, május eleje óta Rákos Palotán, a nagy vasúti állomásnál, kényelmes nyitott bérkocsi áll minden vasárnap és ünnepen rendelkezésre. A kirándulást Pestről, amenynyiben talán nem a pest-újpest-rákospalotai lóvonaton történnek, az osztr. államvaspályán délelőtt 91/* órakor eszközölhető legegyszerűbben. A bérkocsi kívánatra hétköznap is mindig előáll, s mig befognak, R.-Palota parkká alakított kis erdejében, Ott bérlő mindennel bőven ellátott vendéglőjében kellemesen elidőzhetni. Az alkalmat bizonyára sokan fogják használni, kocsi ha kell,egynél több is lesz. * Rövid hírek. A kereskedelmi minisztérium egy gazdasági népszerű naptár szerkesztésére pályázatot nyitott 400 frt tiszteletdíjjal. — A fővárosi hajóegyletek ma reggel hat órakor a császárfürdő mellett gyűlnek össze, s az idényt vizi gyakorlatokkal , egy kis regattával nyitják meg. — B. Nyáry Adolf honvéd-alezredes József főherceg szolgálattevő kamarásává kineveztetett. — Laguna és Vancsa román érsekek Budára jőnek, hogy a körútjából holnap visszatérő királynál tisztelegjenek. — A zenekedvelők egylete hétfőn este fél nyolckor hangversenyt ad saját termében, s a műsor ez: Haydn „Viharba, Beethoven D-dúr symphoniája s Mendelssohn bevégzetlen „Loreley“ dalművének záradéka. — A gyermekkórház alaptőkéje folyvást gyarapszik, s közelebb is többi közt Fischl Lipót 500 frtos értékpapirokat hagyott, az első pesti takarékpénztár 400, az „egyesült budapesti“ száz s Merlin Imréné szintén száz forintot adakoztak rá. — Buda mellett hétfőn délután tiz holdnyi kincstári erdő égett el. — Mondolla mérnök, midőn e napokban nejével és gyermekével Budán hajtatott, hirtelen elmezavarba esett s kórházba kellett szállítani. — A gyógyszerészek e napokban országos gyűlést tartottak Ráth Péter elnöklete alatt. — Koronay ügyvéd neje túl van a veszélyen s csak fájdalmas kéz-sebei igényelnek még gondos gyógyítást.— A „Wagner-egylet“ vasárnap d. e. 10 órakor tartja alakitó-gyűlését a „Hungária“-szállodában I. emelet 7. sz. alatt. — Haynald érsek tegnap Bécsbe utazott. — A pesti nőegylet május 5-től jun. 29-ig 1272 frt 18 krt utalványozott egylet szegényeinek. * Budai várszínház. Csütörtökön, május 9-én „A párbaj.“ dráma 5 felvonásban. 459 Vidék. ** A király körútja. Kedden reggel 9 órakor utazott el Ő Felsége Temesvárról, miután a helyőrséget megszemlélte.Versecre és Fehértemplomra ment. Minden állomáson éljenző tömegek várták. Vojteken és Moravicán kiszállt,tudakozódva a vízkárokról,melyeknek elég nagy jelenségei láthatók Török-Becsétől Versecig, mely utóbbi helyen több mint száz leány hintett a király útjára virágokat. Fehértemplomban díszzászlóalj is tisztelgett. Itt a polgármester hálásan köszöné meg a határőrvidék nagy reformját, s szerb nemzeti bandérium kisérte be ő Felségét a városházra, hol a küldöttségek s tisztelgők várakoztak. „A megkezdett reformok — mondá a tiszteknek a királyi — a lakosság javát célozzák, egyenlő jogokat adva nekik az ország többi lakosaival, s ezért elvárom, hogy engem és kormányomat legerélyesebben fogják támogatni.“ A határőrvidéki állomásokon mindenütt lengtek a magyar zászlók, átalában az ultráknak semmi izgalmi nyoma nem jelentkezett e körút folyamában. Délután öt óra után érkezett viszsza Ő Felsége Temesvárra, hol este a magyar díszelőadáson lelkesült éljenzéssel fogadták. Egy páholyban ültek vele : a török puska, Lónyai és Bellegarde grófok. A díszelőadás részleteit a „Rózsa-királynő,“ a „Csikós“ első felvonása s a „Matrózok a fedélzeten“ operette képezték. Majdnem egy órát időzött a király a színházban s éljenzés közt távozott. Az út a király lakásáig fényesen volt világítva s a nép oly sűrűn hullámzott, hogy a hintót csak lépésben lehetett hajtani., — A temesvári részletekből megemlítjük, hogy ő Felsége táviratilag kérdezősködött Rónay Mór főispán és Prick J. állapotáról. Egy hir, a legaggasztóbb híreket susogá a főispánról, sőt a „P. Napló“ tegnap gyászsürgönyt kapott, mely szerint: Torontói tisztelt főispánja a kapott seb következtében meghalt volna. A „Temesi Lapok“ kedden körülkoszorúzva jelent meg, homlokán üdvözlő sorokkal s „A király keze“ című alkalmi költeménynyel Dobó Lászlótól. — A philharmoniai társulat szerenádjának következő műsora volt: Erkel himnusza, Chwatal „Nachtgesang“ja s Mendensohn „Der frohe Wandersmann“-ja. — A szinházépítő részvénytársulat pompás vöröskötésben nyújtá át alapszabályait. — A kitüntetések közt megemlítendő, hogy Eisenstädter Simon nagykereskedő és fiai magyar nemességet kaptak jutalmul. — Ő Felsége tegnap reggel öt órakor indult Aradra, hol a honvédzászló szentelését is e napra tűzték ki. A búcsú a temesvári időházban szintén lelkesült volt. Szép lánykák szórták a virágot, pár ezer ember éljenzett és mindenfelé hangzott: „Isten áldja meg!“ s „Éljen a király!“ Menet közben a király megállt Orczyfalván s meg Vingán is, hol a vasút fölé két diadalivet emeltek. Az aradi indóháznál, mely fel volt díszítve s ellepve tömegekkel, Dáni főispán üdvözlé a királyt s tegnap fél tizenegykor bandérium kisérte a felzászlózott városba. A második kocsiban József főherceg ült. A megyeháznál ő Felsége Bihar-, Arad és Zaránd megyék, Nagyvárad s az egyháziak tisztelgését fogadta. Délben meglátogatta az iskolákat, kórházat, honvéd-laktanyát, a várat és a fölépült lyceumot. Délután Szlávy miniszter