Fővárosi Lapok 1873. június (126-148. szám)

1873-06-29 / 148. szám

re, melyek nem egy érdekes összeütközést terem­tenek, s a költőt nem egyszer teszik egy-egy társa­dalmi tan ékesenszóló hirdetőjévé és védőjévé nem terjeszkedünk ki, miután e dráma, olvasóink nagy része előtt ismeretes, s ilynemű szépségeiről a vázla­tozás csakis igen halvány képet nyújthatna. De nem éreztette kellőleg az eredeti mű előnyeit maga az előadás sem, miután Augier költészetének varázsa főkép­p finoman árny­alt, szellemes nyelvben rejlik, s ezt „Giboyer fiának fordítója nem bízta meg. Az egyes szavakban, szólásformákban nyilatkozó finom gúny élét vesztette vagy durva gorombasággá vált, sőt nem egy helyen a költő célzatával épen ellen­kező értelmezésre talált. Az ily művek átültetéséhez nemcsak nagy nyelvismeret, de egyúttal költői te­hetség is kell. Giboyert Molnár személyesítette azzal a nagy tanulmánynyal és küzdelemmel, melyet nála mindig éreznünk kell, ha szalon-szerepek ábrázolására vál­lalkozik. Ő alakjait, minden izékben kidolgozva viszi a színpadra, de azok épen a túlságosan markí­­rozott vonások súlya alatt nehézkesekké válnak, meggörnyednek. A legsimább és kidolgozottabb részletek sértő darabossággal vegyülnek, s a szív mélyéről jövő hangokat, néha az érzelmek legmes­­terkéltebb, minden igazságot nélkülöző kifejezései követik. Marédial, a becsületes, de hiúságának föl­használásával mindenre alkalmazható gazdag nyárs­polgár, Szigethi Józsefben mesteri személyesítőre talált. Ábrázolása az első fölvonásban kissé stereo­­típ volt ugyan, de később annyi új és jellemző vonást mutatott föl, hogy Marécialban — vélemé­­ményünk szerint — jobb alakításainak számát egy ujjal szaporította. Prielle Kornélia asszony a finom fencérság és raffinéria tapintatosan választott vonásai­val játszotta Pfeffers báróné szerepét, s Molnárné asszony figyelmet keltő sikerrel személyesítette az eszes, önmagán uralkodni tudó, de egyúttal mély­­érzelmű fiatal leányt, Fernándot. Náday D’Outreville grófban sok helyen igen szerencsésen tüntette föl a zárdas nevelés félszegségét, de annál gyöngébb volt Eőry, kiben rokonszenves hangját kivéve, egyetlen kellék sincs meg Maxmilián ábrázolásához. Ez ifjú, ki alárendelt állása dacára is uralkodik környezete felett, s határozott föllépésével nemcsak meglepi, s vallomásra kényszeríti, de egyúttal meg is nyeri az irányában megvetéssel viseltető Fernándot, gyámol­talanul érzelgő alakká vált kezei közt. Föllépésében nem volt semmi határozottság,­­ önérzet helyett dur­cásságot mutatott. A férfi-szereplők közül még Fe­lelni kell kiemelnünk, ki nyugodt méltósággal, főúri is eleganciával, de a szeretet melege nélkül játszotta Auberive marquis-t. Az előadás 11 óra felé végződött. Hihetőleg ez okozta, hogy a közönség kissé kifáradt s vége felé nem hallottunk annyi tapsot, mint a darab három első fölvonásában. Mában a szombathelyivel fölérne. Az egylet készíttet megyei régészeti térképet, megyei törzskönyvet a középkori műemlékekről, római főiirattárt sat., s igyekszik a régi Savaria fekhelyét lehetőleg tisztába hozni. Szóval megérdemli, hogy a hazai tudományos­ság érdekében éljen, virágozzék,gyarapodjék. A múlt év végéig 1132 frt­­kr bevétele s 1142 frt 96 kr. kiadása volt, de a 10 írt 82 krt deficit fedezésére 500 frtnyi tőkéje van. ** Vidéki rövid hírek. A szliácsi főidő­ben múltkori levelünk óta dicsérendő változások tör­téntek : most már van öt magyar lap, (persze még többnek is kellene lenni,) a szobák árait lejebb szál­lítók, s vendég is van kétszáz, de névsor még nincs nyomatva. — Rimaszombatot Fábry János „fel­sőbb lánynevelő tanintézeté­­ben jul. 3-án és 4-én lesznek a közvizsgálatok. — A serencsén-teplici fürdőben e hó 22-ig 560 vendég nevét nyomat­ták ki, se név: „M. von Kalte, rentier, mit Diener aus Berlin" ily szerencsésen van fordítva: „És Kalte M. jövedelmező szolgálattá!. Borlini*. — Pécsett diszszel ment véghez Feldl István dárdai ügyvéd és Sey Terka urhölgy esküvője. — Tesla Milutiu gos­­picsi görög keleti lelkész koronás arany érden­ ke­resztet kapott. Vidék. ** A vasmegyei régészeti egylet „Évi jelen­tése* megjelent egy 93 lapra terjedő füzetben, melyet Lipp Vilmos prémontrei tanár s egyleti titkár oly jól állított össze, hogy az nemcsak egyleti adatok tára, hanem egyszersmind érdekes olvasmány. Ő maga a titkári jelentéseken kívül három cikket írt bele : „Az egylet rövid története." „Savariai fölirat­­tanulmányok" és „Az őskorról," míg Chernél Kál­mán „Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei és levéltára" ismertetésével gyarapíta a füzetet. Szombathely, hol e vasmegyei egylet székhelye és régiségtára van, régészeti szempontból igen érdekes hely. A híres Claudia Savaria Auguszta római város romjain épült, minélfogva számtalan régiséget talál­nak benne folyvást, s külföldi tudósok gyakori láto­gatásában is részesül. (Mommsen szintén időzött ottan 1866 ban római feliratok végett.) Ily helyen előbb utóbb ki kellett fejleni a régészet iránti me­legebb érdeklődésnek. A dologhoz azonban jó későn fogtak, 1871-ben, Szabó Imre püspök indítványára értekezletet hiván össze. Lipp Vilmos indítványozó egy régészeti egylet alakulását, mely m. évi jan. 7- én tartá meg alakuló gyűlését s ma már a püspöki palotában érdekekes régiségtára van (a téli idényt ki­véve,megnézhető minden kedden és vasárnap) továbbá 27 alapító s 472 rendes tagja. Elnöke Szabó Imre püspök. Az érdekeltséget mutatja, hogy 1872. máju­sától alig múlt nap, melyen kisebb-nagyobb ado­mány ne lett volna bejelentve. A társulat fenállása biztosítva van, de a lendülethez még több részvét kellene. A gyűjteményben legtöbb a római régiség (kivált a fölirat és bélyeg,­ de van 34 kőkori, 10 bronzkori tárgy s 5 faj barbár érem is. A római ér­mek Julius Caesartól Arcadiusig több mint négy száza­dot képviselnek; a magyar éremgyűjteményből csak néhány Árpád király s erdélyi fejdelem pénze hiány­zik; van egy kis zászló-gyűjtemény a 15-dik szá­zadtól a maiig; van okmányok, kéziratok, régi nyom­tatványok gyűjteményei is, köztük több érdekes ár­pádkori okmány. A nemzeti múzeumot kivéve ha­zánkban nincs régiségtár, mely római feliratok­bol­ 645 Bécsi hírek. *** Auguszta császárné Bécsben keveset alezik. Schönbrunni időzésének első reggelén már fél nyolc órakor elvégezte reggeli tollestejét, noha a tizennégy óráig tartó utazás kissé kiránsztotta, s megérkezésé­nek estéjén is későn vonult lakosztályába. Király és Királyné . Felségük látogatását 8 órakor fogadta, fél 11 óráig a császári ház tagjai közt időzött, akkor­­ pedig a városba hajtatott, mely, miután már harminc év óta nem látta, igen meglepte őt emelkedésével. A Sz. István-templomban főleg Frigyes császár sírem­léke vonta magára figyelmét, míg az ambrazi gyűj­teményben legtöbb érdeklődéssel az újabb osztrák mesterek műveit szemlélte, melyeket eddig még nem ismert, s Rabi, Makart és Matejko festményeire oly műértő megjegyzéseket tett, hogy Ő Felsége, ki a gyűjtemény megtekintésénél kísérője volt, nem egy alkalommal mondott bókot bírálataiért. A császárné átalában nagy érdeklődéssel viseltetik a művészetek iránt, s a csütörtök­ esti udvari hangverseny egyes számait is az ő egyenes részvétele mellett állították össze. Auguszta császárné e hangverseny alatt csak titkán és igen keveset szólt szomszédaihoz, de annál nagyobb figyelemmel hallgatta az egyes számokat, a legtöbb darabnál fejével intett tetszést, a hangver­seny végével pedig bemutattatá magának Dessoff karmestert, Wilt asszonyt, Walter, Popper és Hell­­mesberger urakat, s köszönetet mondott nekik a nyert élvezetekért. E hangverseny egyike volt a leg­fényesebb udvari ünnepélyeknek. A termet exotikus növények díszítették s tizennégy­ óriási tükör ezer­szeresen verte vissza a közel kétezerre menő gyer­tyaláng fényét, melylyel csak a hölgyek öltözéke ver­senyezhetett. Erzsébet királyné és Auguszta császár­né öltözékeiről már megemlékeztünk. Mária Ienő zöld ruhát viselt, smaragd díszítéssel, nyakán és diadém­­jában pedig brillantokat. Terézia bajor hercegnő fehér csipkeszoknyát kék felvetővel s virágokkal dúsan behintett uszálylyal. Ékszereit gyémántok és gyöngyök képezték. Az arisztokrácia hölgyei szintén szokatlan fényben tündököltek, úgy hogy csak egy párt említsünk: gr. Andrásy Gyuláné fehér uszályos ruhát viselt virág girlandokkal s gyé­­mánt-diadémmal. Széchenyi-Grünne grófnő szintén fehér ruhát fek­ete bársonynyal s hajában brillant­­csillaggal, Auersperg hercegné k­laszinóruhát, saphir­­ékitéssel, Kinsky grófnő világos szürke ruhát gyön­gyökkel, bg. Lobkowitzné galambszürke szoknyát, fekete bársony tunikával, s hajában és nyakán bril­lantokkal.­­ Auguszta császárné először pénteken Király Ő Felségének kíséretében látogatta meg a világkiállítást , megszemlélve többi közt Fischer Mór porcellán tárgyait is. A császárné nagy meg­elégedését fejezte ki a herendi gyár készítményei felett, melyekből,— mint mondó — s neki is van egy reggeliző service-je. — Pénteken Lehönbrunnban a Felségeknél családi ebéd volt, melyben Auguszta császárné, az összes főhercegek s az idegen feje­delmi vendégek vettek részt. Este az új operaszín­házban rendeztek díszelőadást, mely 8 órakor vette kezdetét. A császárné különös óhajtására „Mignon“-t­­adták elő. Az ünnepélyesen kivilágított színház min­den zugában megtelt; az urak dísz­egyenruhában és frakkban, a hölgyek nagy toilettben jelentek meg. A nagy,,udvari páholyba Auguszta császárné, Ki­rály Ő Felsége, Erzsébet királyné, Lajos herceg, Mária főhercegnő a braunschweigi herceg, Terézia hercegnő Jenő a koburg gothai herceg karján lépett. Az első sorban ültek: középen Auguszta császárné, balján Király Ő Felsége, Terézia hercegnő, Jenő koburg-gothai herceg, jobbján Erzsébet királyné, Lajos herceg, Mária főhercegnő s a braunschweigi herceg. Rajtuk kívül a páholyban voltak még: Ká­roly romániai fejedelem, Károly Lajos, Lajos Viktor, Rainer, Albrecht főhercegek, Lipót herceg s a ko­burgi. és weimari herceg. Auguszta császárné fehé­r ruhát viselt gyémánt ékszerrel, Erzsébet királyné fehérrel diszített pensée-ruhát, gyémánt és rubin­­ékszerekkel. Mária főhercegnő K­laszin, Terézia her­cegnő piros öltönyt választott­ A Felségek az első fölvonás után a terembe vonultak b­eázni, a máso­dig fölvonás végével eltávoztak. Auguszta császárné egy jelenet alatt tapsban adott kifejezést testszésének, s a közönség rögtön követte példáját. **, Bácsi rövid hírek A világtárlaton ezen­túl csak szerda és szombat lesz egyiztos nap, ezeken kívül (az ünnepeket nem számítva,) minden nap öt­ven krajcár a bemenet, az öt-forintos heti jegyek helyett pedig tizszeri bemenetre négyfrtásokat ad­nak ki, s ha ezeket egy forintos napon használják, akkor két szelvényt vágnak le róla. — Csörgeő Jenő, a korfui konzulságnál alkalmazott üdv. fogal­mazó, konzullá neveztetett ki. — Koller besztercei jeles fényképésztől a londoni „Illustrated" engedélyt kért és kapott, hogy »Torockai bányamunkások" című nagy fényképéről fametszetet adhasson. *** Külföldi rövid hírek. A bristoli női és gyermekkórházhoz Dr.­Walker Eliz angol nő rendes orvosnak neveztetett ki. — A persa sah holnap uta­zik el Londonból. — Párisi sürgöny szerint: Eugé­nia excsászárné nem látogatja meg a világkiállítást. — Serajevoból írják, hogy Boszniában nagy a fe­jetlenség s csak a gradiskai kerületben 270 keresz­tyént öltek volna meg hat hét alatt. — A szegény Roger Marie, e szép fiatal, tehetséges és szorgalmas színésznő fölött, ki vidékről került a párisi theatre français-hoz, hol a siker örömeit azonban csak három hónapig élvezhető. Perrin színművész oly megható hallotti beszédet mondott, hogy minden szem könye­­zett. — Ristori tetszés mellett lépett föl London „Drury-Lane" színházában, Paolo Giacometti sok­­felvonású „Marie Antoinette“-jében, mely egy dra­matizált történet, az 1786-diki trianoni víg élettől az 1793-diki lefejeztetésig. — Viktor Emnáimél király Menabrea tábornokot bízta meg az új minisz­térium alakításával. — Turulban jelenleg a kocsisok strikeolnak. Bérlet­­ ? 75. sz. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pest, vasárnap, junius 29-kén. 1873. LILIOMFI. Eredeti vígjáték 3 szakaszban, dalokkal és tánccal. Irta Szigligeti. Zenéjét Szerdahelyi. Szilvas Tódor — — — Komáromi. Camilla kisasszony — — — Klárné. Mariska, árva, növendéke — — Blaháné. Liliomfi, ) . r i — o, i J (színészek szelemn. ) — — Halmi. — Vízvári. Kányái, fogadós — — — Réthy. Erzsi, leánya — — — Szigligeti J. Gyuri, pincér — — — Karikás. Kányai szomszédasszony — — Patakiné. Ennek fia — — —­­ Várföldi. Uracs — — — — Pintér. Szolgáló Kányáinál — — — Fürediné. Holnap, hétfőn, jun. 30-án, bérletfolyamban, először Az élet álom. Színmű 3 felv. Irta Don Petro Calderan de la Barca. Fordította Györy Vilmos.­­Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Előfizetés a „Pesti Napló“-ra. Ama t. olvasóinkat, kiknek előfizetése június végén lejár, felkérjük megrendelésük minél előbbi megújítására. Tárcánk, mely e fél évben több kitűnő be­­szélyt, s oly érdekes közleményeket, minek: „A nazarénusok" és „A végtelenség regéi" tartalmazott, a jövő félévben ismét több nagyérdekű dolgozatot fog közölni. Esti lapunkban folytatjuk a megkezdett regényt; reggeli lapunkban közöljük az „Egy üstö­kös történetét" Fiam mariontól, s „Félig múlt idők­ből" cím alatt egy kiváló értékű cikksorozatot, mely számos, eddig nyilvánosságra nem került adatot és levelezést tartalmaz gr. Széchenyi István és nagy kortársaitól. Előfizetési árak: Egész évre .......................................24 forint. Félévre..................................................12 „ Negyedévre..............................................6 „ Az előfizetés Pestre, a „Pesti Napló“ kiadó­hivatalának (Athenaeum, ferenciek­ tere 7. sz. a ) küldendő. A „P. Nu­plo“ szerkesztő- és kiadó­hivatala.

Next