Fővárosi Lapok 1874. január (1-25. szám)
1874-01-15 / 11. szám
küldte el. — A miniszterelnökség hivatalnokai részvétnyilatkozatot küldtek az elhunyt Sárváry Imre mély gyászt szenvedett édesanyjának. — A bibornoki ünnepély alkalmával a várkápolnában az egyházi zeneegylet tagjai énekeltek s a Cherubini »lépcsőéneke« s Ádám Adolf offertóriuma, (előadás ag isics káplán,) igen hatásos volt. — Dr. Mandl Pál ügyvéd nyilatkozott, hogy ő a Laurenz-féle sorsjegy dolgában csupán meggyőződése szerinti tanácsot adott. Fuchs Vilmossal nem volt künn Soroksáron, hol a nyertes sorsjegyet elvették, s az a hir sem igaz, mintha Fuchs letartóztatását gátolni akarta volna. — Richter János s a nemzeti színház ideiglenes operai igazgatósága közt felmerült egyenetlenség, a »P. N.« híre szerint, ki van egyenlítve, a minek részünkről nagyon örvendünk. * Várszínház. Csütörtökön, január 15-kén: »A roszul őrzött leányok,« vígjáték 3 felv. V idék. ** Vidéki farsang. Aradon az ifjúság vasárnap éjjel igen szép táncvigalmat rendezett. Reggeli hétig táncoltak a legvigabban, a jótékony célra pedig 72 frtot adott a rendezőség, mely még két ily zártkörű táncestélyt ad saját költségén, belépti díjak nélkül. Az aradi szép világ nagy számmal volt ez estélyben képviselve, többi közt részt vettek benne: Salate Gyuláné, Urbán Ivánné, Szerb Tivadarné, Keller Irma, Takáts Janka, Kádas Mártha és Etelka, Spech Izabella, Vertán Ilonka, Wallfisch Aranka, Schiller Zsófia, Bhoer k. a., a Konstantin nővérek, stb. — Pásztón február 2-án ifj. gróf Almássy Kálmán a kaszinó termében bált rendez a koleraárvák javára, minden költséget ő maga fedez s a Berkes pesti zenekarát is ő szerződteté. — A kaposvári bál szombaton, a megyeház termében, jelentékeny összeget jövedelmezett a megyei ínségesek javára és igen díszes közönséget gyüjte össze, melyből Ágostonná szül. Kacskovics urhölgyet Pestről, Kacskovics Stephanie, Kelemen Mariska, Tevely Mariska, Szemenecz Ella stb. kisasszonyokat említik. — Karcagon a szombati bál a kitűzött jótékony célra nem jövedelmezett ugyan semmit, de volt jó kedv, diszes közönség és reggelig tartó tánc. A nővendégek közt voltak: Szilágyi Gáborné s Várady Mariska helyből, Balogh Ilka és Kerek Vilma Kisújszállásról, Kenéz Malvin k. a. Turkeviből. — A pécsi jogász-segélyegyleti bálnak (szombaton) nyolcszáz forint bevétele s 150 forint tiszta jövedelme volt. A termet gyász alakokkal és virágokkal csinosan hisziték s a táncosnők (igen örvendetesen) az egyszerűség ízlése által tűntek ki. Köztük voltak: Förster Etelka (a háziasszony kedves leánya), Vizkelety Fenna, Veszély Ida, Kiss Dóra, Krampliny Gizela és Sarolta Bonyhádról, Jeszenszky Juliska, Ocskay Antoinette és Ilka, Ráth Irma, Nagy Nelli, Steinhäuser Sarolta, Lammer Jusztin k. a. stb. Feltűnt, hogy a gyalog, huszár és honvédtisztek közül egy sem jelent meg, noha a rendezőségtől testületi meghívást kaptak. Mondják, hogy a térparancsnok óhajta elmaradásukat, mivel valaki azt az alaptalan hírt kelte, miszerint a rendezőség fölvetette volna a kérdést: meghívják-e a tiszteket vagy ne? ** Kolozsvárit az egykori cukorgyár épületében egy új üzlet lépett életbe : az »Első magyar angol húslégmentesitő vállalat«. E találmány az emberiség táplálkozására nézve fontos s a vele való foglalkozás igen hálás. Ausztráliában és déli Amerikában kezdték ez üzletet, mely szerint a marha és juhhúst, levonva a csontokról, s megfőzve, légmentesitve, bádog szelencékbe préselik s úgy adják a piacra, így a hús romlatlanul eláll s bármikor használható. A londoni piac nagyon felkarolta e találmányt, sőt a családok is használják, mivel sokkal olcsóbb, mint a mészárszéki hús. Egy Londonban lakó hazánkfia, Pongrácz István gróf, megismerkedvén a légmentesités titkaival, egy mintaszerű húslégmentesitő gépet szerzett s azt Kolozsvárit állittatá föl, hogy e jövedelmes üzlet körébe honunkat is bevonja. E gépnél angol munkások is működnek s nem csak juhhúst, hanem apró marhát is olyan jó sikerrel dolgoz föl az angol piac számára, hogy angolok ma már hazánk több helyén volnának készek hasonló telepeket fölállítani, ha birtokosok és községek közreműködését e célra megnyernék. Mindenesetre oly csatorna lehetne ez, melyen sok jó külföldi pénz juthatna be hozzánk. Óhajtandó tehát, hogy a kolozsvári kezdeménynek mennél nagyobb sikere legyen. ** Vidéki rövid hirek. Schlauch Lőrinc szatmári püspök száz forintot küldött az ungi főispánhoz a kolera-árvák részére. — Szolnokon vadásztársulat alakuit, s elnökké Ádám Andrást választotta. — A pancsovai választást a sok botrány és izgalom után felfüggesztették, a nélkül, hogy véget ért volna. — Miklósy Szent-Endrén vendégszerepel a Balogh társulatánál, melyet ott jól pártolnak. — Bokody színtársulata ápril 5-től ápril 15-éig Pozsonyban fog játszani, hol férfi és nőbizottság (élén Bónis Lajosné úrhölgygyel,) alakul e magyar vállalat előmozdítására. Gömörben a feledi postamester agyonlőtte magát, miután Bachstein vasúti vállalkozó által föladott s több ezer forintot tevő pénzösszeget elsikkasztott. — Máramarosban, Nagy-Bocskón e hó 7-kén húnyt el a 75 éves Szalgházy József nyug.kincstári tisztviselő. — A Szeged tulajdonát képező tömöri erdő egy része leégett. 50 Bécsi hirek. Vérlázitó gyilkossági kísérletet követett el Hiller József egy bécsi háztulajdonos fia Sínek Ignác bankhivatalnokon, kinek 500 forintjával tartozott váltóra. Hillel szombaton reggel Sinekhez ment s fölkérte őt, hogy hosszabbitsa meg váltójának lejáratát, miután jelenleg egyátalában nem képes fizetni. Sinek néhány napi halasztást engedett s ekkép az ügy köztükrendbe jött volna, de Hillel távozása előtt arra is fölkérte őt, hogy fizetés végett nevében szólítsa föl bizonyos Jacques nevű egyént, ki neki száz forintjával tartozik. Sinek asztal mellé ült, hogy levelet írjon, Hillel azonban ólmos botjával hátulról megtámadta s oly súlyos ütést mért a fejére, hogy Sinek csaknem eszméletlenül rogyott össze. Hillel még néhány ütést mért rá, Sinek azonban annyira magához tért, hogy vérezve a mellékszobába menekülhetett, honnan segély után kiáltozott. A lakók csakhamar elő is siettek kiáltásaira sőt vérében fetrengve Hillelt pedig egy kereveten ülve s csaknem egészen eltompultan maga elé bárulva találták. Minden ellenkezés nélkül hagyta magát elfogatni s azt vallja, hogy az első ütésnél többre nem emlékezik. Sinek életveszélyes sérüléseket szenvedett s ki sem lehetett hallgatni, miután minden szó kimondása nagy kint okoz a betegnek. *** Bécsi rövid hirek. Gizela főhercegnő leánykájának keresztanyjává Károly Ferdinánd főherceg nejét, Erzsébet főhercegnőt hivták meg. — Királyné Ő Felsége Münchenbe a nyugati vaspálya uj terem-vagyonjában utazott, mely jól fűthető, 18 foknyi meleg volt benne, s Ő Felsége Limbachban ki is fejezte teljes megelégedését Keiszler üdv. tanácsosnak. — A bécsi hangversenynek, melyben Liszt zongorázott, tizennyolc ezer forintos jövedelme lett a kisiparosok alapja javára, s ezért mondá róla a lakomán Helferstorffer: »Liszt nem csak fényes példánykép minden fiatal művész előtt, hanem egy magasztos mester is, ki a legnemebb kultuszt gyakorolja: a humanitást«. A bécsi piacon nagy hatást tett a »Hirschler és fiai« tisztességes cég fizetésképtelensége, s a jó barátok föl is ajánlottak számára százhúszezer frtnyi segélyt, de a cég főnöke illőbbnek tarta a hitelezőkkel azonnal egyezkedni. Külföld. »*, Münchenben Schleich Ede halála a művészet nagy veszteségét képezi. Ő egyike volt a jelenkor legjelesebb tájképfestészeinek s művei mind a bécsi, mind a pesti kiállításokon gyakran voltak láthatók, sőt egy képét, ha jól emlékezünk, a nemzeti múzeum számára meg is vásárolták. Schleich 1812- ben Landshut környékén született, tanulmányait Münchenben kezdte meg s a német felföldön és Felső- Olaszországban képezte tovább magát, sokat festve természet után. Később Belgiumba és Párisba utazott, mely útja festészeti modorára nem maradt befolyás nélkül. Ő kiváló mestere a hangulatnak; rajza szabatos, színezése mindig nemes volt. Legjelesebb művei: »Holdfényes tájkép Normandiában,« »Az Isar partján,« s »A starnbergi tónál.« Schleich 1868- ban lett tanárrá a müncheni akadémiánál s 1869- ben a bajor első osztályú Mihály-rendet kapta művészi érdemeinek elismeréséül. *** Külföldi rövid hirek. Turulból távirják, hogy Aosta herceg, a volt spanyol király neje, oly súlyos tüdőbetegségben szenved, hogy valószínűleg utósó napjait éli. A pápaválasztásról közrebocsátott bullát a klerikálisok légből kapottnak állítják, s azt mondják, hogy egy furfangos olasz szedte volna rá vele tízezer ft díjért a római német követet. — Madridból írják, hogy Castor Emánuel, ki 1872-ben orgyilkossági kísérletet tett Amadé király ellen, megszökött fogságából. — Királyné Ő Felsége két hétig marad Münchenben. — Madridból megerősítik ama tegnapelőtt este érkezett hírt, hogy Cartagenát, , a kommün fészkét, a kormánycsapatok csakugyan elfoglalták. Szerkesztői üzenetek. Hymen-hírt kaptunk Nagyváradról, de a magánsorok aláírása nélkül. Márpedig semmi ily személyes közlést, (még bártudósítást sem) tehetünk közzé, ha nem tudjuk, kitől ered , különben az esetlen lux hamis hírekkel ámíthatná a szerkesztőséget. D. Ennek. A »Fővárosi Lapok«-nak van rendes báltudósítója, s csütörtöki szerk. üzenetünk csak egyes táncestélyekre vonatkozott, s leginkább olyanokra, melyek (mint például a »jelmezbál«, ha ugyan lesz), zártabb jelleggel birnak , de az ilyenekre nézve is csak »esetenkint« adhatunk választ. A felszólalást nem a lap szüksége szülte, hanem az a figyelem, nehogy valaki hiába írjon, le oly mulatságokat, melyekről rendes tudósítónk referál.. Sz. Gy. Az »Álom«-ban nincs visszaadva, az a játszi, enyelgő, könnyűd nyelv, mely nélkül Heinee költeményének gondolata az olvasó előtt visszatetsző lenne. A »Soha« című eredetiben hiányzik a közvetlenség hangja. „A németalföldi irodalomról.“ (L. P.) Olyan száraz vázlat, melynél a legszűkebb irodalomtörténeti tankönyvben is kimerítőbbet kívánnánk. Különben is régebben volt már alkalmunk ez irodalomról (eredeti tanulmányozás nyomán) érdekes cikket közölni. Az ajánlott tárcát, fordítást, stb. sem kérjük, mert rendes munkatársainktól annyi ilynemű kéziratot kapunk, hogy másoknak közlésére csak ritka esetben marad terünk. Bádenbe. (S. J.) Megkaptuk a »Badener Bote« dec. 7-diki számát, melynek tárcájában »August Locher-Lukács« egy rákosi rókavadászatról úgy ír, mintha az a maga eredeti »Skizze«-je volna, holott magyar lapból van fordítva. Az irodalom sűrűségében akadnak ily tolvaj-szarkák is, melyeket jó elhessegetni, hanem ily nagy golyót kár volna rájuk vesztegetni. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Bérlet 213. sz. NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, csütörtökön, január 15-dikén, 1874. A fekete dominó. Víg opera 3 felvonásban. Seribe után ford. Lengyel Dániel. Zenéjét szerzette Auber. Karmester: Erkel. Lord Eltört — — Odry. Juliano, gróf — — Ormai. Massarena Horatio — Pauli. Gil Perez — — — Kőszegi. Angela — — — Blaháne. Brigitta —• — — Kvassayné. Claudia, Juliano gazdasszonya Korcsek Leop. Ursula — — — Nádayné. Zárdakapusné — — Fürediné. Urak. Zárdanők. Történik Madridban. Kezdete 7 órakor. Tulajdonos Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „AthenaCAUl“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat. lágyon tisztelt hölgy világ! Van szerencsém ezennel jelenteni, hogy Eisler és Blau cég altt a fürdő utcában létezett rövid és SZÖVŐ- áruk üzletét a »Fortenéhez“ egyedüli számlámra átvettem. Az előbbi cég irányában tanúsított bizalomért köszönetet mondva, kérem azt részemre is megtartani. Minden tőlem kitelhető fáradsággal igyekezni fogok a tisztelt hölgyvilágot a legjobb árukkal, a legolcsóbb árak és pontos szolgálat mellett, minden irányban kielégítőleg kiszolgálni. Szives látogatásért csdve mély tisztelettel Blau Ede L. 23 Budapest, fürdő-utca, a „Fonónehez.“ KM Victoria-Knitting fonal, a legjobb angol kötőpamut. Főraktár 24 Blau L. Edénél, Budapesten, fürdő-utca, a „Fonónehez.“ Ibrahim legelegánsabb maszkruha kölcsönző-intézetében a legfinomabb női és úri dominók, fagon szerint, jelmez-öltönyök nagy választékban kaphatók, minden legújabban és ízlésteljesen készítve, Deák utca 8. sz. 20 Vidéki megrendelések pontosan teljesíttetnek. MELLBAJOK. Vauquelin, párisi gyógyszerész és vegyész „Rue de Cléry,“ 31. sz. Paris, balzsamos szörpje és cukorkái. E gyógyszereket régóta ismerik, dicsérik s Páris legelső orvosai ajánlják és rendelik a mellbetegségek és gégsipgyuladások gyógyításánál, minők a nátha, hurutár (grippe), szamárhurut, rekedtség, makacs köhögés, hangtalanság stb. 5 Ára egy üveg mellszörpnek 1 frt 30 kr. Cukorkák: nagyobb doboz 80 kr., kisebb 40 kr. Pesten a magyarországi főraktárban TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, Király u. 7. Melléklet: Frommer A. Herrman mag- és növénykereskedésének árjegyzéke.