Fővárosi Lapok, 1874. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)

1874-09-11 / 206. szám

látni. Ugyanaz, mi a fényről áll, mondható a hangról és érzésről is, s azért ezek folytán nem szabad kizáró­lagosan a hangról és a fényről, mint időközök után történő benyomásokról beszélnünk, hanem társítnunk kell velük öntudatunkat is, mely a jelen után szintén csak sántikálva halad. Szerencsénkre az út, melyet a külvilág hírnökeinek agyvelőnkig meg kell tenniök, csak szerfölött rövid, de volna csak testünk oly nagy­ságú, mint például a cethalé, bizony megéreznők ennek hátrányát az érzésben. A cethal ugyanis a far­kán ejtett sebet tán csak egy másodperc múlva tudja meg s ismét több mint egy másodpercre van szüksé­ge, hogy farkának megparancsolja a védelmet. Nem üres szóbeszéd tehát, sőt nagyon is jogosult a lassúbb vagy gyorsabb szellemű emberről való föl­tevés s épen mivel ez áll, van gyakorlati jelentősége is. Gyakorlati jelentősége azért, mert általa bebizo­­nyul, hogy az agyvelőt is nevelhetjük, gyakorolhatjuk a gondolkodásban. Valamint a zongoraművész oly jártasságra képezheti ujjait azok használatában, hogy méltó bámulásunkat érdemli ki, valamint a tengerész oly éles láterőt sajátít el, hogy a láthatáron megjele­nő hajónak nemzetiségét már kis pontnyi zászlójáról is fölismeri, úgy mi is bizonyos virtuozitásra tehe­tünk szert gondolateszközeink használatánál a gya­korlat által. A gondolat röszebb vagy fürgébb röpü­­lése nem csupán a természeti képesítés műve, hanem a gyakorlaté is; nem csupán sors, hanem érdem is, vagy mulasztásunk büntetése. Tehát ne panaszkodjunk az idő gyors rohamáért! Igaz, hogy jelentősége ennek is nagy fontosságú, de épen ezért törekedjünk rohamát mérsékelni azáltal, hogy gondolatunk röpülését gyorsítjuk, igy fogjuk éltünket — mert hiszen a gondolkodás az élet világa — valóban hosszabbítani, igy leszünk képesek elragad­ni zsákmányát a rohanó időnek. Az aradi színház. (II.) Színházunkon lázas sietséggel dolgoznak, pár nap óta éjjel is — gázfénynél. Törik, szakad a hó végéig teljesen késznek kell lennie, s már e hó 22-dikén legalább is annyira késznek, hogy a király itt­léte alkalmával az ünnepélyes megnyitás megtörtén­hessék. Igaz, hogy sok apróság hiányzik még, de a nagyján már túl vannak. A gépezet, melylyel Galló budai mester remekelt, már csak alkalmazásra vár: a szél­ gép már viharozni szeretne s a kis és nagy dörgő gép meg a menykő­gép kész lenne a Lear ki­rály tébolyához mindjárt egy zord éjjelt rögtönözni. A színpadon már kész a sok erdő, a sziklás vidék, szalon­falak, szobák, templom és börtön, paloták, guny­­hók és tábori sátrak. Fönt a kitűnő zsinórpadlás s a gyönyörű festésű sok szép hátsó függöny. A páho­lyok aranyozása is már fölülről lehaladt a földszinti páholyig, (négy sor páholy van) csak a legalsó és külö­nösen az udvari páholy díszítése nincs még kész. En­nek átellenében (az első emeleten) van az állandó színházi bizottság páholya előszobával. A végpáho­lyok mindegyike befogadhat kényelmesen tíz egyént. Átalában a páholyok oly tágasak és kényelmesek, hogy akármelyikben hat egyén ülhetne. A páholyok csak félig zárvák el egymástól válaszfalakkal egész magasságban, úgyhogy a páholyok elején ülőket csak derékmagasságú válaszfal zárja el egymástól s a mi igen kellemes lesz hölgyeinknek: a páholysorok be­osztásánál fogva minden páholyból az összes közön­séget látni lehet. A földszint még csak padolva van, de az ülőhelyek már készen állanak a raktárosnál. Álló hely egyetlen egy sem lesz, mert a földszintet is kar nélküli futó­padokkal látják el számozott he­lyekkel , így a földszint túlzsúfolását szépen kikerü­lik. A színház díszítése sötét vörös. Ilyszínű papir­­íszönyeggel vannak bevonva a páholyok, falak, a sze­gélyeken mindenütt aranyvessző-foglalattal. A páho­lyokon vörös bársony függönyök alkalmazzák s ez különösen szép a földszinti páholyoknál, melyek más­félszer magasbak, mint az emeletiek. Vörös bársony­nyal vonvák be a zártszékek, sőt a földszinti ülőpadok is, ugyanezzel párnázva a páholyok előrészei. A pá­holyokban lesz két vörös bársony karosszék, egy kar­­nélküli szék és egy hosszabb bársonypad. Különösen meglepő színek a zártszékek fehér fája s a sötét vörös vánkosok. A páholyok külső falazata a legdúsabban van aranyozva s a leggyöngédebb színekkel illuszt­rálva. A páholyokat tartó sugár fehér vasoszlopok aranykarikákkal szintén emelik a pompát. A színház pallatán a négyezerforintos szép gázcsillár számára nyílás van, melyet Szigligeti, Jókai, Vörösmarty és Erkel jól sikerült arcképei festett keretben vesznek körül. A színháznak ünnepélyes előadás alkalmával tündéri fényes világítása lesz. A földszinti páholyok mindegyikéből egy pompás mivű gázcsillár függ alá négy lánggal. A színpad homlokzata, úgy a páholyok, de különösen a királyi és a bizottsági páholy gyö­nyörű gipsz-öntvényekkel vannak díszítve. A homlok­zaton ideális virág alakban végződő két angyal tartja Arad város szép kivitelű, dús aranyozású címerét; alul a homlokzat lehajlásain pedig, a páholyok felé két óriás pán­ alak húzódik meg. A királyi páholy fölött szép homlokzat közepén egy korona, átellen­ben pedig a bizottsági páholy fölött ismét címer-ékít­­mény díszeleg. Szóval Arad város nem kimért áldo­zatot, hogy olyan színházat építsen, mely nagyságra s színpadjának szélessége és mélységére a budapesti nemzeti színházhoz hasonló, fényre, szépségre pedig a birodalomban is — kivéve a bécsi operaházat — pá­ratlan legyen. A pesti vendégek, kiket a megnyi­tási ünnepre várunk, személyesen győződhetnek meg erről. A bizottság jelenleg — az építés és díszítés vé­gének ezer gondján kívül a megnyitási ünnepélyen töri fejét. Reményünk van, hogy a király ittléte alatt ez megtörténhetik, még pedig a nemzeti szín­ház tagjai által. Prológ­izásra Szász Károly kéretett föl s annak szavalását Prielle Kornélia ígérte meg. A megnyitás után közvetlen műkedvelői előadás is készül, ha ugyan elkészül. Előadatnék a »Férj az ajtó előtt« operette és a Bérezik »Közügyek« és Balázs »Mért nem házasodik meg a sógor« című víg­­játéka. Az előbbinek rendezésén Institoris Kálmán főjegyző, a vígjátékokén pedig Varga János buzog. Minden azonban ma még csak a levegőben van, mert bár a dolog a körömre ég, megállapodás mindeddig nincs, de nem is igen lehet, mert minden a legna­gyobb uraktól, az asztalos, kárpitos és ácstól függ Olyanformán vagyunk, mint a soroksáriak az esővel és táncmulatsággal: »Ha eső nem lészen, táncmulat­ság lészen, — ha pedig lészen, akkor nem lészen« ! Ha tehát a színház készen lészen! Arad­i, az egyik igazgató jelenleg itt van s elő­készületeket tesz, hogy október 3-dikán az előadást megnyithassa, miután az október 6-iki honvédünne­pélyességeknél már díszelőadással is elő kell állania. Úgy halljuk, hogy operája és drámája egyaránt jeles lesz! Mi megelégszünk, ha csak jó lesz. Hanem ennyit el is várunk. Még eddig nem tette közzé társulatá­nak névsorozatát s csak annyit hallottunk, hogy az operánál Mindszenthy Kornélia, Tanner, Travers, Fektér és Bokor lesznek; a népszínmű-énekes Balla, énekesnő Zoltánné (kit igen közel helyeznek Blahá­­néhoz) drámai hős Egressi Ákos. Erről különben később szólhatunk bővebben. Addig is várjuk a leg­jobbat. Annyi bizonyos, hogy közönségünk már szom­jazza a jó operai és drámai előadásokat s ha Aradi és Tanner urak kedvére való társulatot hoznak, az aradiak szívesen töltik meg ama szép csarnokot, me­lyet oly bőkezűleg emelt a múzsáknak. 899 Fővárosi h­irek. * Az északsarki expedícióból Pest városának is kijut a dicsőség. T. i. egy fölfedezett pontot »Cap Pest«-nek, »Pest fokhegy«-nek neveztek el. Erről dr. Kepes, (ki Vári faluból való,) táviratilag értesité a polgármestert. A távirat Tromsoeból szerdán d. u. három negyed egykor érkezett meg, s azt adta tud­­tul, hogy Payer hadnagy az északi szélesség 82-dik foka alatt egy hegyfokot fedezett föl s annak Pest nevet adták. Természetesen a jégvilágba, hol fókák és rozmárok képezik a lakosságot, nem jutott el annak híre, hogy ma már hivatalosan Budapestet írunk. Mi­dőn Kammermayer polgármester e táviratot a szer­dai gyűlésben bejelentő, a bizottsági tagok lelkesülten éljenezték, s megbízták a polgármestert, hogy a város nevében táviratilag üdvözölje az expedíciót. Az elkül­dött válaszsürgöny következő hivatalos szárazsággal hangzik :» Budapest főváros törvényhatósága a Pest­­fokhegy felfedezéséről szóló közleményt köszönettel tudomásul vette.« Csak az hiányzott még, hogy a pol­gármester úr azt nem írta nekik, miszerint a megem­­kezést kegyelmesen méltóztatták tudomásul venni. Megemlítjük, hogy egy fokkal fölebb egy másik hegy­foknak a »Cap Wien« nevet adták, * Csöbörből vederbe. Berzenczey László, mint tudva van, az erdélyi kellemetlenségek miatt kivándo­rolt megint keletre. Hanem ott sem talált valami kel­­lemetes állapotot. Legalább a »Times« azt írja róla, hogy az ázsiai Oroszország határán letartóztatták, mint angol kémet s nagy fáradságba került, míg bebi­­zonyítható, hogy ő csak magyar fitató. Akkor aztán tovább megy, behatolva Jarub bég emir területére, a­hol meg mint orosz kémet fogták be. Két hónapig ült a fogságban, mígnem Sir Douglas Bersyth köz­benjárása megszakadna. Most már, megunva a vi­szontagságokat, szeretne megint haza jőni s kiadni tizennégyhavi utazását és kalandjait. * Sim­onyi Ernő képviselőnek, ki a szünidőt göd­­pusztai nyári lakásán tölti, e napokban hívatlan ven­dégei voltak. Éji madarak, kik feltörték a pincét és éléskamrát, s a lakszobákba is behatoltak, egyik szo­bából elvive hat darab ezüst gyertyatartót. Ezek te­hát másforma rablók voltak, mint ama skótországi martalócok, kik feldúlták, kifoszták az ország jó nagy darab földjét, de mikor egy nemesi birtokhoz értek, melyről megtudták, hogy a lord Byronék szorosan egymás után mentek át rajta, nem akarván a hires ember vetésében több kárt tenni egy embernyomnyi keskeny ösvénynél. Az igaz, hogy 1. képviselőnk sem lord Byron. * A hivatalos lap tegnapi számában olvasható a királyi megerősítés, mely Vojnovics György archimandritának temesvári szerb püspökké lett vá­lasztatását jóváhagyja. A károlyvári püspökválasztás eredménye még nincs tudva. Egyik hír szerint Zsiv­­kovicsot, másik szerint pedig Mihalovics eddigi he­lyettest választották volna meg e püspöki székre. * Mende-monda: Szende Béla miniszter kinyil­­vánítá, hogy az »Ellenőr« elbeszélése a honvédségi viszály okáról, melyet lapunk tegnapi száma is emlí­tett, alaptalan. Bittó kormányelnök nem oka semmi­nek. Szende Béla, midőn felhivatott tárcájának meg­tartására, nem kötött ki semmi feltételt, legkevésbbé, hogy Hild ezredest eltávolítsák. Hild ezredes továbbá nem is ellensége a honvédségnek,mert ha az volna, nem lehetne a főparancsnokságnál. Ha van differencia, azt nem ellenséges indulat, hanem nézetkülönbség szüli. * Spiritista könyv. »Szellemtani eredmények« cím alatt egy 234 lapra terjedő könyvet kaptunk, mely­nek íróját Ferenczy Józsefet, 17 éves fiának halála tette spiritistává s később oly médiummá, ki által el­hunytak szellemei: a fiáé, Czuczoré, (ki fiának veze­tője,) Byroné, Garayé sat., nyilatkoznak. E költők szel­lemei azonban — mint látszik — a földön sokkal szebben nyilatkoztak, mint most a túlvilágról. Ártat­lan szellemek különben, kik csupán bölcselegnek a szellemvilág érdekében. Nyáry Pál egy saját szomorú ténye ellen nyilatkozik, mondván: tápláljon mindenki kegyeletet az istentől nyert élet iránt. Hogy a spiri­­tizmus (a szellemekkel való érintkezés hite) korunk­ban létre­jött, azt mi egészen természetesnek találjuk, mert hisz egyik tulság az ellenkező oldalon is mindig tulságot szokott szülni. Az anyagelviség túlzóival szemben támadtak azok, kik a holtak lelkéivé­ levele­zésben állnak. Hogy mi a nézetünk a légbe épített tanról, azt már eleget volt alkalmunk elmondani. Bi­zonyára a Ferenczy könyve sem fog egy »éh­ező skep­­tikust« sem megtéríteni. De habár könyve olvasása után is csak skeptikusok maradunk, él­et, bármennyi­vel rendelkeznénk is, nem röpítünk ellene, miután azt írja, hogy a fiát vesztett apa fájdalmait a szellemtani tapasztalások lényegesen enyhítték. Ennélfogva még azt is szíves , elismerjük, hogy ime a spiritista tan­nak van gyakorlati haszna is: be tud hegeszteni egy­­egy sebet a hívők szívében. A­kit érdekel ily könyv, az megkaphatja másfél forinton Preuer V. urnái, zöldfa-utca, 4 sz. a. * B. Jósika Kálmánt családi szomorúság érte.. Édes atyja, a 78 éves b. Jósika Imre elhunytba m. hó 24-én. Hűlt tetemét Hadadon szentelték be s O­ Fe­­nesen temették el. * A jó ivóvizet fölfedezték Pest közelében, mi­kor már a város milliókat adott ki a dunai vízvezeték­re. Fájdalom, ily kései jó tanács gyakran fordul elő nálunk. Az a jó ivó­víz a gubacsi puszta gazdag és ki­tűnő forrásaiban van, s a szénatérről számítva csak egy és egy negyed mértföldnyi vízvezetéket kellene építe­ni. A víz olyan jó, mint az Orczy-kert Uyés-kutyáé. A források nagyon bőven osztják tartalmukat. A város atyái csóválhatják fejüket, hogy e vízkincsről Lindley meghívása előtt nem értesültek. * Iskolai értesítés. A nőképző egylet­nek négy elemi, négy polgári és két felső osztályból álló tanintézetében (Szerb- és Lipót-utca sarkán) a behratások szept. 15-dikén kezdődnek. A felvé­teli vizsgálatok okt. 4-dikén és 5-dikén tartat­nak meg délelőtti 9 órától kezdve. Okt. 4-dikén a ma jelentkező növendékek vizsgáltatnak, kik a 14-dik évet még meg nem haladták, okt. 5-dikén pedig a 14 évet már meghaladottak. November 1-jén túl jelentkező növendékek csak rendkívüli hallgatókat vetetnek fel, s az év elteltével csak vizsgálat letétele után nyerhet­nek bizonyítványt. Az igazgatóság, * Steinacker Gusztáv »Magyar lyrikusai« című nagy munkája (37 nyomtatott tv) folyó hó vége felé sajtó alól ki fogván kerülni, a tisztelt szerző felkéri mindazokat, kik aláírási ívet szíveskedtek elvállalni, de azt még eddig be nem küldötték, szíveskedjenek íveket, akár van rajta aláíró, akár nincs, legkésőbb folyó hó 15-dikéig a Grill-féle könyvkereskedéshez Budapestre beküldeni. Magánál a szerzőnél (Buttel­stedt, via Weimar) még f. hó végéig 2 frt 50 krjával lehet a könyvet megrendelni, okt. 1-jétől kezdve bolti árán (3 frt 50 kron) lesz kapható. Örömmel tudathat­juk, hogy a nagybecsű gyűjteményre eddig már 500- nál több aláíró jelentkezett. * Vojtek-Bogsán másodlagos pálya megnyi­tása. A cs. kir. szab. oszt. államvaspályatársaság má­sodlagos pályája Vojtek-tól Német-Bogsánba (Ma­gyarország,­ mely a társaság fővonalát Német-Bogsán- Reschitza és Román-Bogsán-Eisenstein műpályákkal összeköttetésbe hozza. f. évi szeptember 5-én a köz­forgalomnak átadatott. Az illető menettervek és díj­szabások, úgy a társaság állomásain, valamint az üz­letigazgatóságnál Bécsben (Pestalozzi-gasse 8.) meg­szerezhetők. * Rövid hírek. Deák Ferencnél Bittó kor­mányelnök szerdán hosszabb látogatást tett. — Lipót toszkánai nagyherceg és neje szerdán délután Pestre érkeztek, az »Európá«-ba szálltak s a nagyherceg azon­nal Gödöllőre kocsizott ki.—Király Ő Felsége az op­­paticai román templom kijavítására kétszáz forintot, a *

Next