Fővárosi Lapok 1876. május (100-124. szám)

1876-05-02 / 100. szám

469 sével az éli kedves kis feleségem. De még nem adta meg magát. — Szivarozzatok kevesebbet, s akkor meg lehet takarítani azt, a mit a vámon kell fizetni. — Erre én is felelek, édesem. Ez már belevág a fogyasztási adók kérdésébe. Épen most olvastam, hogy Franciaországban 3 f 21 krt, Ausztriában 2 f 86 krt füstöl el egy-egy ember évenkint. Mi fejenkint csak 1 f 80 krt füstölünk el. Hogy egyébaránt kezdünk ta­karékoskodni eme téren is, azt, édesem, nemcsak raj­tam vehetted észre, ki 1872 óta, mióta a rósz idők beálltak, kevesebb külföldi havanna szivart szívok, hanem tapasztalhatni az egész országban, mert szin­tén ma olvastam azt is, hogy 1872-ben még 3 millió havanna szivart szíttunk el, 1874-ben pedig már a felére szálltunk le, sőt már most valószinüleg még ke­vesebb külföldi szivart szívunk. De arra figyelmeztetlek, édesem, hogy a statisz­tikai adatok azt bizonyítják, hogy a mily mértékben csökken a szivarozás. oly mértékben emelkedik a bur- nótozás. Tudod-e, hogy német sógoraink orrai éven­kint már 40 ezer mázsa burnótot szippantanak fel ? 1872-ben még csak 38 ezer mázsát használtak, de a mint a szivarfogyasztás csökkent — emelkedett a burnótozás. Egyébaránt ba óhajtásod mellett maradsz — megpróbálom elszokni a dohányzástól, de mivel egy­szerre s rögtön a dohányfajtáról le nem mondhatok: elkezdeni a burnótozást. Éddig Magyarország évenkint csak 2700 mázsa burnótot fogyaszt. — két mázsával talán majd én is megszaporitom a fogyasztást, s ha példánkat sokan fogják követni, tán az orrunkat mi is begyakorolhatjuk annyira, mint a sógor. — De már igy csak menj a klubba, kedves fér­jem, s igyekezzetek, hogy lehetőleg olcsó legyen a kávé, a cukor, a thea. a rhum, a csokoládé, a francia se­lyem, az angol kelme s a brüsszeli csipke, stb., a mi nekünk nőknek kell. Kalapot vettem s elmentem a klubba tarok­koz — akarom mondani politizálni s elgondoltam, hogy mégis jó volt, hogy Lukács Béla pénzügyi mun­káját én is elolvastam. íme minő jól hasznát vettem csak annak a nehány adatnak is. a mi belőle a fejem­ben megmaradt. Fővárosi hírek. * Május elsejét a fővárosi nép — ,szokás sze­rint — megünnepelte a városligetben. April utósó napja vasárnapra esvén, sok »mulató« tán nem is tar­totta érdemesnek lefeküdni s a városligetet már a leg­koraibb szürkület idején vidám csoportozatok lepték el s szólt a hegedű és a sipláda. Hajnali öt órakor pedig már hemzsegett a nép a ligetben s nyolc óra felé a díszesebb közönség is úgy ellepte a köröndöt, mint a legszebb ünnepi délutánokon. A közlekedő ló- vasut kocsijai zöld gályákkal voltak ékesítve, a lovak felszalagozva, szóval volt mindenfelé öröm és vidám­ság. Minden ötödik-hatodik pádon, ha más nem, ván­dor cigánygyerek húzta egy húron a »Fogadásom tiltja szeretni« dalt. A gyepen táncoltak, cicáztak, parlagi futóversenyeket rendeztek. A közönség pedig mindezen jól mulatott s ez órákban teljességgel nem látszott törődni a »nehéz függő kérdések fölött.« * A szervitatéri Teleki-házon gyászlobogó leng, olyan veszteséget hirdetve, mely nem csupán egy kitűnő nemzetségé, hanem az egész nemzeté. Id. gr. Teleki Domokos, a kitűnő hazafi és történetiró, ki a politikában, irodalomban és egyleti életben egy­aránt nagy érdemeket szerzett, meghalt Erdélyben, melynek egyik legjelesb ha volt. Erényekben s mun­kásságban gazdag életéről még fogunk szólani; ezút­tal csak halálának gyászhirét jelentjük mélyen elszo­morodott szívvel. * A Margit-hid megnyitása képezte a vasár­nap főeseményét, nagy sokaság jelenlétében. Az idő borús volt, de a szél legalább elhajtotta az esőt s a fél óráig tartott ünnepély végén ki is derűit a látha­tár. Egymást gyorsan váltó ború és derű legjobban is példázhatta a hangulatot, mert ép annyi okunk van örülni e pompás bid megnyitásán, mint aggódni azon, hogy e drága munka még jó darabig terhet és nem jövedelmet fog képviselni. Szépnek mindenesetre szép mű. Francia Ízlés látszik ivein, szobormunkáin, nagy lámpáin, egész vasszerkezetén. A hid ezúttal tarkán volt fellobogózva. Lándzsaszárakon füzérek és ország- cimerek. Pontban tizenkét órakor érkezett a főpolgár­mester, fővárosi hatóságunk számos tagjával. Jöttek aztán József főherceg, b. Edelsheim hadparancsnok, több tábornok, a vasutak és gőzhajózás igazgatói, Péchy, Trefort és Perczel miniszterek, Majláth György, Ghyczy Kálmán s több képviselő. A hídon poroszlók képeztek sorfalat. A pesti hidfőtűl ötven lépésnyire volt a hivatalos ünnepély. Ráth Károly fő­polgármester üdvözölte a közlekedési minisztert, mint király-urunk helyettesét, s a város nevében köszöne­tét mondott a törvényhozásnak, a királynak s a kor­mánynak az aránylag rövid idő (három év) alatt létre­hozott pompás uj hidért, mely a fővárosnak nemcsak díszét és büszkeségét képezheti, hanem a kereske­delmi forgalomnak, anyagi jólétnek és virágzásnak is hatalmas tényezője lesz. Végül isten áldását kérte a remek uj műre, és azt, hogy ha száz év múlva ott emlék­ünnepet ülnek az utódok, a hazát nagynak, dicsteljes­nek, Budapestet pedig virágzó világvárosnak lássák. Péchy miniszter — kalpaggal fején, mig a többiek fedetlen fővel álltak, — válaszolt, megemlítve, hogy jobb idők beálltával e hid össze fog köttetni a Mar- git-szigettel is, s végűi a hidat 0 Felsége nevében megnyitottnak nyilvánította. Azzal József főherceget s a többi főbb vendéget a bid megjárására kérte föl. Mindnyáján áthaladtak rajta a budai partra, a hol kocsira ülve oszoltak szét. Az átsétálás alatt a viz tükrén három nagyobb gőzös fellobogózva állt, három kisebb pedig tarka zászlókkal járt-kelt a partok közt, élénkitve az ünnepély képét. Zeneszó és mozsárdör­gés hiányzott. A lánchidat valaha zene mellett nyi­tották meg, de mégis szomorúbban, mert a ki megnyi­totta : Haynau volt. A hat ivén nyugvó, gránit hid- fős, a láncbidnál hatszáz lábbal hosszabb uj hid ama francia társulat műve, melynek élén Gouin Ernő áll. Az ő tízezer frankkal jutalmazott terve szerint építet­ték, Fouquet főigazgató művezetése s Hainsellin és Airoloi személyes vezetése alatt. A vasat Francia-, a gránitot Bajorországból hozták. A szobrászati mun­kák Wilbrod Chabrol rajza szerint Thabard párisi szobrász művei. A kandeláberek Durene bires gyárá­ból valók, a hol készült a világtárlati rotonda nagy szö- kő-kútja is. A hidat 1872. nov. 27-én kezdték építeni s ez év első napjára lett készen. Isten áldása legyen rajta s épüljön ki körülte mielébb a főváros mind a két partrésze! * Az athletikai viadal vasárnap délután az Orczy-kertben nemcsak érdekes látvány volt, ha­nem egyszersmind örvendetes bizonysága is e mozgé­kony egylet haladásának. Nagyszámú közönség nézte a jól sikerűit testgyakorlatokat. Az előkelők köreiből is sokan nézték: hölgyek és urak, köztük b. Edelsheim- Gvulai hadparancsnok, nejével együtt. Négy órakor kezdődött a viadal s szünetek közben katonai zene élénkité az ünnepélyt. A sikversenyben öt versenyző közűi Gr und Vilmos nyerte az ezüst és Pick Lipót a bronz érmet. Az ökölvívásban Oláh György és Hen- taller Lajos győztek Székely Gyula és Szomjas László ellenében. A gátversenyben Zeiller Béláé lett az első jutalom s Weisz Gézáé a második. A verseny­járásban Bendik István ezüst, Papp Farkas bronz­érmet nyertek. — A gátversenyben Helvey Béla ezüst, Székely Gyula bronz-érmeket kaptak. A sik­versenyben győztes Pick Lipót lett, a második pedig Zeiller Béla. A távugrásban Porzsolt Gyula tűnt ki leghosszabb ugrásával, de a három ugrás diját Pick Lipót nyerte. A döntő vetélkedésben Porzsolt Ernő kivívta (tapsok közt) a »bajnok« címet, megnyerve az egylet »örökös tiszteleti tag«-ságát s az állam arany érmét; ellenfele: Bendik István ezüst érmet nyert. A kötélvontatás után a jutalmak ünnepélyes kiosztása következett. * Tóth József díszes síremlékének ünnepélyes leleplezése szombaton d. e. tizenegy órakor lesz. Az igazgatóság, a tagok, több műbarát, szerkesztőségi irók lesznek jelen, valamint az elhunyt művész özvegye is, kit Pócs-Megyerről, a hol lakik, a drámai személy­zet hozat be. Emlékbeszéd is lesz. * Ötvenöt forintot kaptunk az árvízkárosultak javára a nagykőrösi nőegylet részéről. Az egylet el­nöke : Mészárosné Halász Konstancia urhölgy küldte be hozzánk, hogy rendeltetése helyére juttassuk. * A kisdedóvó egyesület közgyűlésén, mely Tisza Kálmánná urhölgy elnöklete alatt vasárnap volt, módositák az alapszabályokat. Többi közt a vá­lasztmánynak szakosztályokra való felosztását elhagy­ták. Az egyleti gyermekkertésznő-képző intézet ősz­szel a kolera-árvaházzal egyesül s a szegények háza mellett épülő egyleti házba fog költözni. A budapesti Frőbel-nőegylet az egyesület felügyelete alá helyezi magát. Ürményi József alelnök lemondott s levelében szemrehányásokat tett az uj épület épitése s berende­zése körűi történt eljárás miatt. Lemondását elfogad­ták egyhangúlag, de egyszersmind megválasztották tiszteleti tagnak, Trefort miniszterrel együtt. Rápos beadott kérvényét (elégtételt kér régi bajokért) a vá­lasztmányhoz utasították. Tisztujitás a rendkívüli köz­gyűlésen lesz. * Színházak. »Nyomorúság a korsó- b a n« című uj bohózat került színre szombaton a népszínházban, Rákosi Jenő és Csepregi János müve. Nem nagy tetszésben részesült. A darab tárgya ama népmesén alapul, mely szerint egy szegény ember az elátkozott kútból kiszabadítja a vizbe szorult hétöles nyomorúságot, mely az ő korsójába bújik s attólfogva zűrzavart, bajt, veszedelemét okoz mindenkinek, ki ezt a korsót kezébe veszi, mignem egy barát a korsóbúi kiűzi a gonosz lelket. »Az alap háládatos; hanem a szerzők izetlen, visszataszitó történetet építettek a mesére. Egy keserű forrást szerepeltetnek minden prózai hatásával s oly jeleneteket vittek színpadra, melyekkel jóizlésű ember nem barátkozhatik meg. A darabban főszereplők a gazdaggá s majd ismét sze- génynyé lett földműves (Horváth V.) neje (Pártényiné asszony) leánya, (Sziklay Emilia k. a.), az íigyvéd- bojtár-vőlegény (Tamási,) Perenci ügyvéd (Tihanyi.) Mihaszni magánzó (Együd) és Hagymaláz doktor (Solymosi) kik mindannyian sok igyekezetei tanúsí­tottak, hogy a darab sikerét biztosítsák; de az a Ízlés­telenség útjában állt a sikernek. A népdalok, melye­ket Állaga Géza szerzett és hangszerelt, legjobban tetszettek. Tamásit és Sziklay kisasszonyt többször megtapsolták, sőt egy-két bátor tapsoló a szerzőket is vágyott megismerni, mely kivánatuk teljesült, is. Az újdonságot vasárnap félig telt ház előtt ismételték. — — A nemzeti színházban vasárnap Donadio Bianka k. a. a »Mignon« cimszerepében lépett föl. A nézőtér egészen megtelt. A közönség a kedvelt vendé­get minden felvonás és a második felvonásbeli »Visz- hang«-jelenet után zajos tapsokkal tüntette ki. Egy koszorú is repült a művésznő lábaihoz elismerés jeléül. * A tornaegyesület közgyűlésén Matolay Elek, ki 1869 óta kitűnő buzgalommal viselte az elnöksé­get, lemondott. De újra megválasztották. Lemondván azonban megint, az elnökségre nagy többséggel dr. Szontagh Abrist választották meg, alelnöknek pedig Márkus Istvánt. Elhatározták egyszersmind, hogy Matolay tiszteletére nyilvános diszünnepélyt ren­deznek. * Mi liir Bécsböl ? Ezt kérdezték az emberek tegnap is, reggeltől esteiig. Délután még nem tudtak rá mondani semmi bizonyost, de átalános volt a hit, hogy habár a magyar kormány három ízben kérte 0 Felségét a lemondás elfogadására, gr. Andrássy- nak még sem igen kell végrehajtania azt, a mit a múlt napokban mondott: »Ha a Tisza-kormány megy, én is ráírom a ballplatzi palotára: kiadó szállás.« Va­sárnapra hiába várták még az uralkodó elhatározá­sát, Lehet, hogy annak hírét ma reggelre hozza meg a távirda. Minisztereinknek alkalmasint több napig kell még Bécsben maradni. * A fövámpalotában holnap délután lesz a ko­lozsvári Frőbel-intézet sorshúzása. Szász Domokos intézeti elnök felkéri a főváros közönségét, hogy ez értékes nyereményekkel járó vállalatot annál inkább támogatni szíveskedjék, mert az intézet a közelebbi tűzvészkor leégett melléképületeiben több ezer forint kárt szenvedett, Kolozsvár, mely mindig résztvevő szívvel osztozott a testvérhaza (ma már egyhaza) örö­mében és bánatában, kéri most Budapest támo­gatását, * Régi sírboltra akadtak a ferenciek lebontott régi könyvtárépülete alatt. Ez hosszú időn át be volt falazva és senki sem tudott róla semmit. A benne talált fakoporsón ezüst szögekkel áll a latin felirat: »Perényi Katalina bárónő« saz évszám : 1776. Tehát épen százéves halott. A csontváz, a vöröses haj, a kézben tartott s kókusz-héjból csinált olvasó s a viasz feszület elég épen maradtak meg. A leletről értesí­tették a báró Perényi családot. A koporsót pedig a templom sírboltjába tették át. * Hirlap-statisztika. A kereskedelmi minisz­tériumban összeállították a tavalyi hírlapok számada­tait. E szerint 1875-ben a magyar korona területén 325 hírlap és folyóirat jelent meg s minden szakban túlnyomó a magyar, csakhogy a német mégis sajnosán közelit feléje. Politikai lap magyar 87, német 41 volt s amazokból 6.967,960 szám, emezekből 5.460,146 küldetett szét. Szépirodalmi lap volt: tiz ma­gyar, 1.179,236 összes számmal s öt német 48,153 számmal, (itt tehát elég kedvező az arány.) Magyar szaklap 92, német 20 volt, amazok 2.643,055, eme­zek 339,660 számmal, (ez is örvendetes adat.) Magyar élclap öt s német is öt volt, amazok 297,574, eme­zek 78,952 összes számmal. Két korvát szépirodalmi lap összesen 44,026 számot, három szerb közlöny 87,370, egy román belletrisztikai lap 41,600 számot küldtek összesen szét, * Hymen. Zsigmondy Béla bányamérnök (Zsig­mondy Vilmos képviselő unokaöcscse) eljegyezte Rie­ger Mária kisasszonyt, — Kőiber Alajos udv. kocsigyáros szombat-reggel a józsefvárosi templomban egész csöndben tartotta esküvőjét özv. Kalniczky Amália asszonynyal, Kaczvinszkynak, a nemzeti szín­ház egyik legrégibb tagjának leányával. * A rejtélyes regény, melylyel meglehetősen fel volt lármázva a rendőrség és a közönség, a »P. Lloyd ;< szerint: nem történet, hanem valami izgatott képzelem szüleménye, melynek egészen más háttéré van, mint nőrablás. A rendőrséget két hétig fárasztot­ták ez ügygyei, mig a főkapitány rájött, hogy nem ér­demes miatta tovább fáradni. * Rövid hírek. Király ő Felsége, hir sze­rint, e hóban fővárosunkba jő a delegációk megnyi­tására. — Mária Henrietta belga királynét holnap várják Bécsbe, honnan rövid időre hazánkba jő, fivére József főherceg látogatására. — A színi tanoda e hó 20-án tart majálist a »Disznófő «-nél sházi asszonyok Felekiné és Lendvayné urhölgyek lesznek. — Aférfl- dalegylet szombati estélye a városligeti Klemens-féle vendéglőben jól sikerűit s az előadók (köztök Heim Róza és Weimer Mari k. a.) sok tapsban részesültek; aztán tánc volt reggelig s a táncosnők közt Kernstock Ilka k. a. a parketen is ép úgy kitűnt, mint télen a jég tükrén. — A császárfürdöt a jövő évtől kezdve, hir szerint, Kudelakv János ügyvédnek és társának adta ki bérbe az irgalmasok szerzete. — József főherceg, *

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék