Fővárosi Lapok 1876. szeptember (200-224. szám)
1876-09-12 / 208. szám
Sok kifogás alá esik a szamár hangja is, mely hol ordításnak, hol (mint Somogyban) »nyikácsolás«nak neveztetik, s melynek csekély dallamossága adott okot e mondatokra: »a szamár lant mellett is szamárnótát peng,« »der Esel will die Laute schlagen,« »die Esel schlecht singen, weil sie zu hoch austimmen.« »Asinus ad lyram tibiam.« Már szó a mi szó, a szamárnak nincs is valami ékes hangja, de azért könnyebben el lehet hallgattatni, mint sok Babariust; csak egy követ kell a farkára akasztani. A szegény szamár »aranyat hord, de csak bogácskáról eszik.« De hord a biztosléptű állat »szamaragolások« közben néha más kincses terhet is! Rendszerint azonban csak egy juhászt, kondást visz hátán, kinek elkeseredettnek sem kell lenni, hogy nagyot üssön botjával a szamár fejére. A szamár, bár élelmét hordja, dehogy jutna gazdájának eszébe, hogy a füles is gondosabb tartást érdemelne! Legfölebb oly gyönge élcekre szolgáltat alkalmat egy búsan legelésző szamár, mint ama Crassus-féle, mely fölött Crassus, kit »soha nem nevető«-nek mondtak, akár Plútót, az egyszer mégis elröhögte magát, megjegyezvén a bogácsot evő szamárról: »Durva ajkak, durva saláta.« Teherhordáson kivűl is a szamár nem egy haszonvételt nyújt. Húsáról ugyan azt tartotta Galenus, hogy egésségtelen s bizony a mi kivénhedett házi szamaraink husa még a lóhússal sem léphet versenyre, mindazáltal megeszszük azt szalámik és carvelat hurkák képében. De a vadszamarak húsa, mint például a kuláné a persák s kirgizeknél, igen kedvelt. A dsiggetai húsát csemegének vallják a tungusok. A szamártejnek, — melynek sok hasonlósága van az emberi tejhez, — gyógyhatása mellbetegségekben ismeretes, de azonfelül hires cosmetikum is. Citromlével keverve az arcbőrt javítja, de az arcbőr ápolására leghíresebb szer a régi korban egy lényegben kenyér és szamártejből álló pasta volt, melyet Róma delhői lefekvés előtt arcukra tapasztottak s csak másnap mostak le langyos tejjel. E szépítő szer használatára vonatkozik Juvenalis, midőn ama férjek fölött gúnyolódik, kik nejük arcát sohasem láthatják. A hírhedt pasta »Poppeana« nevet viselt Poppea Sabina (Nero neje) után, ki a szamártejjel való mosdásnak nagy híve volt, miért a a száműzetésbe is ötven szamarat kapott magával, hogy azok tejével kedvére mosakodhassék. A középkorban különben a szamár minden testrészének csodás gyógyító hatást tulajdonítottak. E szerek és alkalmazásuk fölemlítése a jóizléssel nem ritkán összeütközésbe jővén, csak például említem föl, hogy az akkori babona szerint egy fekete szamár csontjából készült gyűrű nehézkor ellen óvott, szamárnyelvvel való füstölések pedig minden mérges csúszómászót eltávolítanának a házból. És mi jó dolguk volt akkorában a boldogtalan szerelmeseknek! Egyszerűen »philtrumot« készítettek a jelenvény szerint: »Pulffer Eselsgalle und gib des Pulffers einer zu essen oder zu trinken, so folget si Dyr nach, wo du willt.« — s ezzel szenvedéseik véget értek. Dr. Rodiczky Jenő: Fővárosi hírek. * Egy kitűnő magyar urhölgy halálát kell a legmélyebb részvéttel jelentenünk. Jankovics Antal volt orsz. képviselő köztiszteletben élt neje, szül. Zsitvatői Zsitvay Kornélia asszony vasárnap reggel fél nyolckor elhunyt hatvanéves korában, szívbajban, fél évig tartott betegeskedés után. Minden szépet, nemest, jót pártoló, művelt elméjű, melegszívű hölgy volt, hosszú ideig másodelnöke a nőképző-egyletnek s elnöke a hontmegyei nőegyletnek. Utóbbi betegeskedése kényszerítő, hogy lemondjon a nyilvános tevékenységről, melylyel sok hasznos és szép dolgot mozdított elő. Valamint a közpályán érdemeket szerzett férje, úgy ő is nagy mértékben bírta a legjobbak rokonszenvét, köztük a Deák Ferencét is, kinél Kehidán tett egykori látogatását le is írta a »Fővárosi Lapok«-ban, a nagy ember halála után. A nemesszívű hölgy halálának hite igen széles körben fog mély részvétet kelteni. Holttestét a kerepesi ut 22. számú házában, a hol lakott, beszentelvén, Hontmegyébe, szécsénykei jószágára szállították eltemetés végett. Áldás hamvaira! * Király Ő Felsége, hir szerint, Nagyszebeniből Gödöllőre jön s ott marad e hó 19-dikéig, midőn rövid időre Bécsbe utazik. Királyné Ő Felsége pedig alkalmasint e hó 20-án jő Gödöllőre, de Valeria főhercegnő nélkül, ki október végéig marad Miramaréban. * József főherceg családostól Olaszországban szándékozik tölteni a telet. Orvosok tanácsolták, hogy mind Klotild főhercegnőnek, mind szépen fejlő lányának jót fog tenni, ha hosszasabban időznek melegebb égalj alatt. Nem betegek ugyan, de erősödésre szükségük van. A helyet, ahol telelnek, még nem határozták el, de alkalmasint november elején elutaznak és csak a tavasz beálltával térnek vissza. Egészen családiasan fognak élni s udvartartási nagyobb személyzetük nem lesz velők. A főhercegnő udvarhölgye, Bethlen Vilma grófnő télre erdélyi rokonai körébe készül, báró Nyáry Adolf főudvarmester pedig állandóan Budán marad. Megemlítjük ezúttal, hogy Klotild főhercegaszszony bevégezte a gyűjtést a hernalsi katonatiszt lányok nevelőintézetére. Az általa szétküldött négyszáz évén vagy kilencvenezer forint gyűlt össze hazánkban. * Az ősrégészeti kongresszus zárülése tegnap délelőtt volt a múzeumban. Franks angol tudós elnökölt s előadásokat tartottak: dr. Schreiber székesfehérvári orvos »az emberek középtermetéről Magyarországon ;« dr. Koperniczky »Lengyelországban talált régi koponyákról;« Schmidt Waldemar a középeurópai temetkezésről a történelemelőtti időkben; b. Nyáry Jenő az aggteleki barlangban talált embercsontokról, melyeket vaskorszakbelieknek tart, és Bertrand francia múzeumi igazgató a különféle történetelőtti korszakokról s az egyes korokat bizonyító tárgyak európai főhelyeiről. Ezzel véget értek az előadások. Félórai szünet után Pulszky Ferenc ült az elnöki székbe s indítványára Quatrefages francia régészt az állandó bizottság tagjának választották meg. A jövő kongresszus a párisi világtárlat miatt nem két év múlva lesz, hanem közhatárzat szerint 1879-ben. Hol?, azt a központi bizottság fogja elhatározni. Moszkvában akarták megtartani, de onnan azt írták, hogy ott nem lehet. Köszönetnyilvánítások fejezték be egy óratájban a közülést. Vorsane a magyarországi régészeti társulatoknak mondott köszönetet, Capellini pedig Pulszky Ferencnek, Rómer Flórisnak, a rendező bizottságnak s mindazoknak, kik őket a kirándulásokon oly nagy vendégszeretettel fogadták, mire Pulszky Ferenc rövid szavakban melegen vett búcsút a kongresszus tagjaitól, kiknek ittléte feledhetetlen lesz. Éljenezve oszoltak szét. * A magyarábbényi kirándulásra a mai gyorsvonattal indultak az őstörténészek. Szobbinál szállnak ki s Vámos Mikolán lesz a villásreggeli. Ott Huszár István fogadja őket. Magyarádon a bars-hontmegyei orvosegylet rendez ebédet tiszteletökre. Az ásatásokat ma délután teszik, holnap pedig Bényre mennek, megnézni az avar sáncokat s a kéméndi pogány várat, melyek régi nevezetes leshelyek. A kirándulás élén a külföldiek közül Virchow és Capellini tanárok állnak. * Színházak. Az előadásokra jó idő jár, amennyiben a múlt hét közepe óta hideg, hires, későeszies napok és esték álltak be. Szombaton meg is telt a népszínház s még inkább a nemzeti színház nézőtere. Verdi »Aydá«-ja legalább is kétszáz olyan embernek okozott ez este hoszúságot, kik nem kaphattak már jegyet. A kitűnően dallamos operát jól is adták elő. Hajós Zsigmond (Radames) hévvel énekelte áriáit, s az elismerés tapsait megérdemelte. Az elragadtatáséit természetesen most sem vívhatta ki, mert érzése van ugyan, de drámai szenvedélye sem hangban, sem kifejezésben nincs. Olasz szöveggel énekelt, amire az »Ellenőr« helyesen jegyzé meg: »azzal, hogy olaszul énekel, ott vagyunk, ahol a magyar Hajós nélkül volnánk akármelyik idegen vendéggel, kikben válogathatnánk.« Nagyné Benza Ida asszony a címszerepben, noha ezúttal volt hangjában némi fátyolozottság, megint fényes mozzanatokkal, erős drámai kifejezésekkel hatotta meg a közönséget. A kiállítás dísze, a templomi szertartás költői szép részlete s a hatalmas diadalmenet zenéje és előállítása láthatólag meglepték az idegeneket, kik ezúttal is bő számmal voltak jelen. — A népszínházban Szigligeti »Két pisztoly«-át elevenítették föl jó sikerrel. Egy újonnan szerződtetett fiatal színész, Várady Miklós mutatta be magát ezúttal s kapott is buzdító tapsokat, mert képességet vitt magával a színpadra, de jelentősebb sikert csak hangjának megerősödése s a játék biztosságának elsajátítása után várhat. Vasárnap a »Két pisztoly« Sobriját Tamássy ábrázolta, énekelte nagy tetszés mellett. * A kongresszus külföldi vendégeinek nemcsak nagy vendégszeretetű lakomákkal, jó borral, szép szóval szolgált hazánk, hanem — a mi még nagyobb díszünkre válik — szakmai tudományossággal. Elismerték ezt úgy a statisztikusok, mint ez ősrégészek. Ez utóbbiak szombati ülésén nagy figyelmet gerjesztett négy tudósunk előadása: Henszlmann Imréé a régi gót művészetről, Majláth Béláé a liptómegyei pogánykori erődítési maradványokról, Lenhossék tanáré a csongrádi Tiszaparton talált régi mesterséges makrokephal koponyáról, (mely előadást Broca nagyon fontosnak tartott, s Virchow is kifejezte óhaját, hogy a Lenhossék által említett tiszai tatársírokat tüzetesebb vizsgálat alá vegyék;) továbbá Hunfalvy Pál is nagy figyelmet gerjesztett amaz előadásával, melyet egyfelől a dravida és sumerik, másfelől a finn-ugor népek összetartozása kérdéséről tartott, ellenmondva egy göttingai tanár ama művének, melyben a magyart, mint a régi turániak maradékát, továbbfejtésre képtelen népnek nyilvánítá. Ujfalvi magyar eredetű párisi tanár a turáni népek költözéséről értekezett. Pulszky Ferenc folyvást részt vesz az eszmecserékben. Midőn Virchow a »szőke és barna faj eredetéről Németországban« értekezett (a barna németeket a magyarok rokonainak is mondva,) s megjegyzé, hogy tapasztalás szerint csak a szőke gyermekek változnak később barnára, a barnák már olyanoknak születnek . Pulszky Ferenc közderültség közt jegyezte meg: »Az én egész családom barna, pedig mindenik gyermekem nagyon szőke volt, midőn született.« * Gróf Hadikné Barkólczy Ilona szombati estélye az »Európa« dísztermében kilenc óra után kezdődött. Az őstörténelmi kongresszus külföldi tagjai s a belföldiek közül számosan, egy pár főúr, több akadémikus és egyetemi tanár vettek részt benne. A női társaság is egészen internacionális volt. A szives háziasszony körűi voltak Evans-né és két leánya, Alice és Harriet kisasszonyok, (a nagyobbik miss szintén ért a régészethez s szemüveget hord, mint a tudorok legnagyobb része, de a mellett a legszeretetreméltóbb »english girl;« továbbá Overbeck k. a. (világhirű tudós név viselője,) Menstorf k. a., ki tudományossága miatt lett múzeumi tisztviselő, Danemann dán grófnő, Aspelinné (finn,) Monteliusné (svéd,) Olivacronáné (svéd,) Beausacq grófnő (belga,) Lesserné (lengyel,) Washerné (amerikai,) Torma Zsófia, Pulszky Polixéna, Arany Lászlóné sat. A társaság a legjobb hangulatban volt, kedélyesen társalogva s hallgatva Berkesék eredeti zenéjét. A cimbalmot Worsaae volt dán miniszter, Pigorini, gr. Wurmbrandt (stájer régész,) Capellini, Evans és a többiek is különös érdekeltséggel hallgatták, mint magyar néprajzi eredetiséget. Az estély lakomája gazdag s a grófné vendéglátása oly szives volt, hogy a társaság csak éjfél után három órakor oszott szét. * Az óbudai kirándulásra vasárnap délután nem igen kedvezett az idő. Hűvös, esős délután volt. D. u. 3 órakor gőzösön mentek a régi Aquincum helyére az őstörténészek, Rómer Flóris és Zsigmondy mérnök vezetése mellett. Megnézték a római fürdő maradványait a hajógyári szigeten és a Flóriántéren. Végh János ügyvéd jó budai vörösborral is megvendégelte őket. Midőn a Fischer-féle kert amphitheatrumjának maradványaira került a sor, akkor már sötétes volt s a szemle folytatását másnapra halasztották. * Tűzoltóink az idegenek előtt szombaton két ízben mutatták be jó szervezetüket és kitűnő ügyességüket. Délelőtt több statisztikai tag, köztük Minetti olasz konzul, Rinaldo de Sterlich kormánytitkár, dr. Salimberti, dr. Pelise és többek előtt a mászóháznál produkálták, hogy tudnak kúszni, oltani, menteni. A vendégeket meglepték s azok meleg köszönetet is mondtak a vezénylő Krause Valdemar felügyelőnek. Este meg, midőn az őstörténészek az »Európá«-ban gr. Hadikné vendégei voltak, azokat lepték meg nagy gyakorlattal. Riadót fúttak s szekereiken, fáklyafénynél gyorsan vágtattak elő. A vendégek meggyőződhettek, hogy tűzesetben az oltósereg mily hamar talpon áll és a vész helyén terem. * Egy szegény fiatal lány, a tizenhat éves Bergel Mari, lelkében megzavarodva, a múlt hét végén este ki akart ugrani az ablakból, a budai országúton. Szerencsére, anyja még jókor lépett be s megragadhatta ruhája végét s igy tartotta fel nagy erőfeszítve. De nem bírta sokáig s el kellett eresztenie. Segélykiáltására azonban akkor már alant állt a házmester, ki ölbe kapta a leeső leányt, megmentve a megsebesüléstől. A lány egy hivatalnok gyermeke. * Egy újpesti korcsmárost, Gyevint befogtak közelebb számos betörési tolvajság miatt. Bűnei úgy sültek ki, hogy neje minden tolvajság után titokban félretett magának egy-egy gyűrűt vagy fülönfüggőt, melyekre most a károsultak ráismertek. Negyvenkét eset derült ki eddig. Gyevin dühös is a feleségére s azzal fenyegeti, hogy megöli, ha kiszabadul, mert az ő mohósága árulta el. De nem szabadul ki egyhamar, mert erős gyanú van rá, hogy ő ölte meg s rabolta ki pár év előtt a szomszédságában lakott Peregriné gőzhajózási kapitánynét is. Gyevin ukranus volt a csehországi háborúban, s a kőniggréci csata után a harctér egyik hiénája lett, kirabolva a holtakat és sebesülteket. Háromezer forintot talált náluk s ezzel került Új-Pestre, hol házat vett és korcsmát nyitott. * Rövid hírek. Virchow tanár vasárnap, többekkel együtt, a tószegi ásatások színhelyére rándult ki. — Széll Kálmán pénzügyér vasárnap megint Rátótra utazott, honnan Bécsbe megy. — A brazíliai császárné számára az »Europá«-ban tizenegy szobát rendeztek; a császár ezúttal nem jó Budapestre ; ő már volt itt pár év előtt, midőn Deák Ferencet is meglátogatta. A Trefort miniszter egy új intézményt léptet életbe: a világ műkincseinek fényképgyűjteményét, mely hasznos képzési eszköz lesz s nem kerül egészen ötezer forintba sem. — Szówald Vilmos az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. — Rónay Jácint, mint kire jár, egésségi okból megvál jelen állásától s Valeria főhercegnő nevelésének vezetését Rimely Károly apát veszi át; Rónay Jácintot egyik üresen álló püspöki székre fogják kinevezni. — A „Nép Zászlója“ szerint: a fővárosi képviselőket választó polgárok sorába a bizottság nem vette föl a reklamáló Jókai Mórt, mivel nem fizette ki adóját a törvényszabta határnapig. — Deprotis 1 979