Fővárosi Lapok 1877. július (148-173. szám)
1877-07-27 / 170. szám
A világegyetem nagysága. (Körner F. után.) A világegyetem nagyságának kifejezésére nem elégségesek a mi szokott számaink; óriásmérvű mennyiségi arány szerint kell ama tér végtelenségét kifejezni, melybe az ember, csillagászati műszereivel, behatolni képes. S a tér minő végtelenségének kell még léteznie ama határokon túl is, meddig egy Herschel-féle távcső elhal! Tudjuk, hogy a fénysugár egy perc alatt harmadfél millió mértföldet villan át, s mintegy nyolc perc alatt teszi meg a 21,030,55 mértföldnyi utat a naptól a földig. A legközelebbi naptest azonban oly távol esik földünktől, hogy kilenc évbe és három hónapba kerül a fénysugárnak, míg onnét hozzánk eljut; a második legközelebbi csillagtól már huszonegy s egy tized évi utat kell tennie, a sarkcsillagtól pedig negyvenhárom évit. Mily óriási távolságok ezek, midőn egy világsugár-év (Lichtjahr,) a mint e mennyiségeket nevezik 63,000 naptávolt tesz ki, melynek mindegyike 21,030,055 mértföldet számít. Tehát egy világsugárév 1,300,000,000,000 mértföldet jelent. A csillagászok, finom műszerek segélyével, a fénysugár erejét és színét is meghatározták a végett, hogy e viszonyokat is számításba vegyék a csillagok távolságainak kiszámításánál, ahol néhány milliónyi eltéréssel nem törődnek, minthogy úgyis csak megközelítő térmeghatározások adhatók. A legtávolabbi fényködnek, melyet a legélesebb teleskópok fölfedeztek, megközelítő számítás szerint, nyolcvan millió világsugár-év távolságban kell tőlünk lennie. Tehát ép oly messze nézünk vissza a múltba, s ama fénytömegek úgy tűnnek föl előttünk, mint aminek nyolcvanmillió évvel ezelőtt voltak. De, hogy a jelenben milyenek, mily változásokon mentek keresztül?, azt majd csak az a nemzedék fogja észrevenni, mely utánunk nyolcvan millió év múlva fog élni! S ha e távoli csillagtengerek a világtérből ma eltűnnének, azt csak nyolcvan millió év múlva vennék észre a földön, minthogy ennyi idő alatt érkezik onnét hozzánk a fénysugár. De tekintsünk szűkebb térre: a tejútra, melynek egy csillag nélküli térségén mozog naprendszerünk. Az már be van bizonyítva, hogy a tejút sok millió napot tartalmazó gyűrűkből áll, melyek közül két gyűrűt tisztán ki is lehet venni. Ezek a gyűrűk is bírnak összekötő tömegekkel, világosabb és sötétebb foltokkal, s a legjobb távcsöveken át tekintve, mintegy tizennyolcmillió napot tartalmaznak, (melyek közül szabad szemmel csak ötezeret láthatni,) előttünk teljesen láthatatlan bolygóikkal és üstököseikkel. Minthogy eddig ezenkívül még mintegy kétmillió különálló naprendszer létezik, a csillagászati távcsöveken át látható napok száma húszmillióra tehető. A tejút átmérőjének kiszámítási kísérlete után, mintegy nyolcezer fénysugárévi rengeteg távolság tűnt ki belőle. Vagyis, minthogy napunk a tejút központjához közel áll, tejútrendszerünk távoli napjainak négyezer világsugár-évre van szükségük, míg hozzánk eljutnak, s míg ama csillagok, melyekhez tartoznak, a földön láthatókká válnak. De a tejút ismét csak egyike ama csillagszigeteknek, melyek a világtérben lebegnek és keringnek. Már eddig is négyezerhuszonhárom ily tejutat számlálnak, melyeknek sokszor csodálatos alakjuk van. Némelyeknél sikerült éles látcsövek segélyével az egyes csillagokat is fölismerni, mások ellenben halvány fényfátyolként tűnnek föl, melyek talán sok százezermilliónyi mértföld távolságban állanak tőlünk. Némely csillagász föltevései szerint, e fényködök képződő világrendszerek, melyek a képződés különböző fokán állanak, minthogy némelyek még csak úgynevezett világködök, míg másoknál már csillagok (napok) képződtek. E szerint a csillagász az egész teremtés történetét kezdettől végig észlelheti, mert valószínűleg a mi naprendszerünk is csak ily világköd volt kezdetben. A legközelebbi csillagköd nyolcszázezer világsugár-év távolságra esik tőlünk. E csillagszigeteken kívül eddig még hatezer kettős csillagot ismernek, melyek több, egymást óriási pályákon körülkeringő napból állanak, s ezeknek pálya-körülfutási ideje negyvennégytől számítva harminc-ötszáz évet tesz ki. E szerint, a legközelebbi kettős csillag körfutási középideje másfélezer évet tenne, a többi kétezer távoliabbnál pedig már húszezer évre emelkednék. E kettős csillagok mozgásából s régibb csillagászati számítások összehasonlításából— a csillagok állását illetőleg — kiderült, hogy naprendszerünk egy pont körül kering, mely az úgynevezett plejad-csoport közelében van, olyformán, mint ahogy a föld a holddal együtt a nap körül kering. A naprendszer észrevehetőleg megváltoztatta az állatövhöz való állását, mert az északi állatöv minden tizenkétezer évben, a déli pedig minden 21,307 évben harminc fokot , vagyis egy állatövi jegyet halad előre, s ép úgy váltakozik a többi csillag is , például a sarkcsillag, mely századok múlva egy más csillagnak fog helyet adni. Ama pontot, mely körül napunk mozog, központi napnak nevezik, ezzel azonban még nem egy határozott égitestet, hanem csupán egy vidéket jeleznek a tejútban, a plejádoknál. A naptól e pont ötszázharminchét világsugár-év távolságban van s napunk, mely minden másodpercben hét és kétharmad mértföldnyi tért hagy hátra, tizenkilencedfél millió év alatt végzi pályafutását, minthogy évenként harmadfélszáz millió mértföldet halad. E roppant, emberi elmével alig fölfogható térrel és távolságokkal szemközt minő parányinak kell föltűnnie a földnek a megmérhetlen naptengerekben, mily csekély rajta egy nép, egy ember! És mégis mily magasztos az emberi szellem, mely a világmindenség nagyságát fölfogni képes, s nem retten vissza — idő és tér korlátai között — az örökkévalóság végtelenségébe hatolni! Katona Clementin, 823 Fővárosi hírek. * A népgyűlést tegnap délután megtartották. Már öt óra előtt ezerekre menő néptömeg sereglett a lovarda felé, s a tágas helyiség csakhamar egészen megtelt. Folytonos zaj, csilapító felkiáltások után végre Pulszky Ferenc, mint elnök, megnyithatta a gyűlést, s kijelenthette, hogy Klapka György tábornok török-országi tapasztalatai után részletesen el fogja sorolni a gyűlés előtt a barbár hadviselést, kegyetlenségetket, pusztításokat, melyeket az oroszok elkövetnek a védtelen mohamedán lakosokon és melyek ellen tiltakozni a magyar közvélemény is idejét látta. Pulszky indítványára Királyi Pál, Sztupa György és Herman Ottó hívták meg Klapkát a gyűlésre. Míg megérkezett, Királyi Pál mondott beszédet, melyben a háború iszonyatosságait, az osztrák-magyar monarchia létérdekeit, s a veszélyeket fejtegette, melyek birodalmunkat legközelebbről érdeklik. Klapka tábornokot kitörő lelkesedéssel fogadták. Az ősz tábornok elmondá a lefolyt eseményeket, fölemlítette a törökök szívósságát, vitézségét s nemességüket a hadviselésben, továbbá a muszka által elkövetett szörnyű barbárságot védtelen gyermekeken, asszonyokon. Említette, hogy meggyőződése szerint: a török után mi következünk, a mit megakadályozni monarchiánk létérdeke. Említette, hogy a harcot már nem egyedül a muszka folytatja, hanem magához vonzotta az összes szlávságot s e terjeszkedési vágynak határt kell vetni. A tábornok csak két utat lát részünkre: szövetkezést az angollal, ki Törökország épségét fen akarja tartani és a muszkát meggátolni a háború folytatásában és a veszélyes terjeszkedésben, vagy a muszkával való frigyet, mely saját felbomlásunkat idézné elő. Nagy éljenzés kisérte szavait. Utána Helffy Ignác szónokolt hosszasan, végül kijelentve, hogy a népgyűlés pártkülönbség nélkül fel akarja kérni a kormányt, találjon módot e nemtelen háború és az orosz terjeszkedés megakadályozására. A népgyűlés — úgymond — tudtára akarja adni a kormánynak s általa a fejedelemnek, hogy a magyar nemzetre minden körülmény közt számíthat, akár pénzét, akár vérét kívánná. Az ez értelemben fogalmazott négy pontot fel is olvasta a gyűlés előtt, mely zajos éljenzéssel fogadta el. Pulszky Ferenc kimondván a népgyűlés határozatát, a nagy közönség Klapkát éljenezve oszott el. * Jókai Mór, kinek termékeny tolla igazi örökmozgony, füredi nyaralójában uj regény írásába fogott. Ez az I. Napoleon idejében fog játszani s az akkori politikai és társadalmi viszonyokat festi hazánkban. Mint mondják, sok érdekes történeti adattal rendelkezik hozzá. * Hymen. Dr. Hajnik Imre egyetemi jogtanár a jövő héten vezeti oltárhoz Heinrich Mariska kisasszonyt. — A menyasszony unokanővére, Heinrich Erzsébet k. a. is közelebb fogja tartani esküvőjét dr. Hazucha Lajos ügyvéddel. * Hambek Seidel Teréz urhölgy Puszta-Dobosról tudósít bennünket, hogy a török sebesültek számára küldött csomagban öt forint is van ugyanazon célra, mi lapunkban nem volt említve. Nem is lehetett, mert mi a csomagokat, nehogy tartalmuk széthulljon, sohasem bontjuk fel, hanem lepecsételten, amint érkeznek, küldjük a török konzulsághoz, hol megtalálnak mindent ami benn van. Mindenesetre célszerűbb azonban a pénzküldeményt nem tenni a lépések, kötegek közé, hanem külön levélben adni föl a postára. * Egy derék angol érkezett fővárosunkba: Johnston Buttler. Nagy török barát, ki Angliában sok népgyűlést rendezett a porta ügyei mellett. Amint beszélik, Budapestre is csak azért jött, hogy Klapka tábornokot meghallgassa. * Az „árvák atyja“ megvál árváitól, kikért annyit tett. Pihenni vágyott végre a tevékeny Staffenberger István is, ki élő emberek emlékezete óta mindig annyi szeretettel vezette a Jozefinum ügyeit. Most megszűnt az intézet elnöke lenni s az ügyeket a fővárosi könyvvivőségnek adta át. Van az iratok közt 95 darab takarékpénztári könyv is, árva fiúk 965 ft 98 krnyi betétesével. Van továbbá 384 ft, mely az árvaházi kápolna perselyében az utósó négy év alatt gyűlt be. * A képzőművészeti társulat egyik legszebb törekvése: az Esterházy-képtár legszebb képeit sikerült metszetekben terjeszteni s az általa jó ízlést fokozni. Mióta a bécsi műsokszorosító egylettel viszonyba lépett, azóta albumlapjai közt kilenc metszetet adott ki. Most is kitűnő metszőket foglalkoztat, köztük Doby Jenőt, megnyerte a francia Rageon-t is, ki tíz mű metszését vállalta el sat., úgyhogy az újabban megrendelt 18 metszet és rézkarc dija többre megy húszezer forintnál. Hogy e képek előbb jelenhessenek meg, a társulat elhatározta, hogy a tagok számára, a rendes albumlapokon felül, melyeket a tagdíjban kapnak, külön füzeteket is fog kiadni, egyelőre három éven át egyet-egyet, mindegyiket négy becses metszettel. Egy füzet előfizetési ára csak öt forint lesz, ami valóban csekélység ily pompás metszetekért. Ha a társulatból négyszáz tag előfizet, a vállalat biztosítva van. És bizony csekély műszeretetre mutatna, ha annyi sem fizetne elő. * A főváros közgyűlése terézvárosi kerületi orvosnak dr. Varga Lászlót választotta meg 264 szavazat közül 122-vel. Utána legtöbbet (103-at) dr. Schermann Adolf kapott. A megválasztott fiatal férfi, kiben a tiszti orvosi kar ép oly buzgó, mint jeles tagot nyert, azonnal letette az esküt s a bizottság tagjai megéljenezték. * A Margit-szigetnek az idén sok a vendége. Jelenleg alig van egy-két üres kiadó szoba. Az állandó vendégek száma a fürdőigazgatóság utósó kimutatása szerint 681 volt, köztük több külföldi s távolabb vidéki. Itt van Klein és Révy Gyula mérnök Londonból, Stosch János iparos Frankfurtból, Meiggs John magánzó Londonból, Rangenbach kereskedő Triesztből , Bertler Armin magánzó Prágából, Adametz József hivatalnok Przmnitzből, Jefremovics Branko kereskedő nejével Szmederováról, Blasich Karolin Grácból, sat. — A fürdőigazgatóság jelenti végül, hogy a szigeten találtak két pénztárcát, egy kis jegyzőkönyvet, egy szivarszipkát. A kárvallottak e tárgyakat a szigeti irodában, a nagy vendéglő épületében átvehetik. * Rövid hírek. Péchy Tamás miniszter több hét óta nem hagyhatta el szobáját, szembaja miatt, de már jobban van. — A közmunkatanács magáévá tette a Weisz Bernát T. indítványát, hogy a sugárút jövőre Andrássy-utnak neveztessék. — Haynald érsek a párisi magyar egylet menedékházára kibocsátandó kötvények egy darabjáért a száz forintot elküldte, megengedve, hogy az ő nevét is oda irják az egyleti emlékirat alá. — Özvegy Spett Ferencné szül. Kovacsóczy Janka asszony, (Spett Vince ismert fővárosi ügyvéd édesanyja,) vasárnap elhúnyt 70 éves korában. — Az artézi kúthoz szükséges kétszáz méter hosszú vörös fenyőcsövek beszerzésére 4440 frtot utalványozott a tanács. — Egy Szabó Rudolf nevű újpesti lakos fogta magát s kormányengedélylyel »Müssig«-re változtatta nevét. — A „Debrecen“ gőzös vendéglősnője, Pukliné egy kiálló deszkán elszédülve, bezuhant a Dunába, de Bötvös István hajókormányos kimentette; ő már több ember életét menté meg s a tavalyi árvízkor is derekasan viselte magát a szentendrei szigeten. — A ferencvárosban egy hivatalnok kedden este arra a meglepetésre ment haza, hogy sem nejét, sem egyetlen gyermekét, sem a neje hozományát nem találta; az anyós ugyanis érttök jött s a férj távollétében kocsira pakolta és elvitte mind. — A tanács elrendelte a városligeti kisebb tó medrének teljes kitisztíttatását. — A Széchenyiszállodában Dessewffy Antal ügyvédjelölt, ismeretlen okból, agyonlőtte magát. — Vízvári Gyula holnap (szombaton) lép fel utóször a budai színkörben egyik bravour szerepében, mint polgármester a »Háromcsőrű kacsádban. — A budapesti fenyitő szék a Csatár Zsigmond képviselő ellen indított okmányhamisítási, csalási és izgatási peroket tényálladék hiányában megszüntette. * Tanodái értesítők. Az eperjesi evang. ker. kollégium értesítőjét, a tanári kar közreműködésével összeállította D. Végh Dániel tanár. Bevezetőül: »Magyarhon Myxogasteres« című közlemény áll Hazslinszky Frigyestől, továbbá az adatok a kollégium ez évi történetéhez. Az intézet növendékeinek összes száma volt 285. Tanított 15 rendes tanár, egy rendkívüli tanár, 3 hitoktató és egy énekmester. Az intézetben alakult »Magyar nyelvmívelő társaság,« melynek elnöke volt Végh Dániel tanár. A társaságnak volt a lefolyt évben 37 rendes, 29 olvasó, összesen 66 tagja. A békési helv. hitv. hatosztályú reálgymnázium értesítője, melyet Osváth Ferenc ez évi igazgató adott ki, az intézet ez évi történetére vonatkozó adatokon kívül magában foglalja az iskolai felügyelőség és a tanárok jegyzékét, a tantárgyak leírását, az előadott tantárgyak vázlatát, a segélyezéseket, ösztöndíjakat és a tanulók létszámát kimutató statisztikai adatokat. Az intézetnek volt összesen 152 növendéke. Tanított öt rendes, három segédtanárt. *