Fővárosi Lapok 1877. július (148-173. szám)

1877-07-27 / 170. szám

A világegyetem nagysága. (Körner F. után.) A világegyetem nagyságának kifejezésére nem elégségesek a mi szokott számaink; óriásmérvű mennyiségi arány szerint kell ama tér végtelenségét kifejezni, melybe az ember, csillagászati műszereivel, behatolni képes. S a tér minő végtelenségének kell még léteznie ama határokon túl is, meddig egy Her­­schel-féle távcső elhal! Tudjuk, hogy a fénysugár egy perc alatt har­madfél millió mértföldet villan át, s mintegy nyolc perc alatt teszi meg a 21,030,55 mértföldnyi utat a naptól a földig. A legközelebbi naptest azonban oly távol esik földünktől, hogy kilenc évbe és három hó­napba kerül a fénysugárnak, míg onnét hozzánk eljut; a második legközelebbi csillagtól már huszon­egy s egy tized évi utat kell tennie, a sarkcsillagtól pedig negyvenhárom évit. Mily óriási távolságok ezek, midőn egy világ­­sugár-év (Lichtjahr,) a mint e mennyiségeket nevezik 63,000 naptávolt tesz ki, melynek mindegyike 21,030,055 mértföldet számít. Tehát egy világsugár­­év 1,300,000,000,000 mértföldet jelent. A csillagászok, finom műszerek segélyével, a fénysugár erejét és színét is meghatározták a végett, hogy e viszonyokat is számításba vegyék a csillagok távolságainak kiszámításánál, a­hol néhány milliónyi eltéréssel nem törődnek, minthogy úgyis csak meg­közelítő térmeghatározások adhatók. A legtávolabbi fényködnek, melyet a legélesebb teleskópok fölfedeztek, megközelítő számítás szerint, nyolcvan millió világsugár-év távolságban kell tőlünk lennie. Tehát ép oly messze nézünk vissza a múltba, s ama fénytömegek úgy tűnnek föl előttünk, mint a­minek nyolcvanmillió évvel ezelőtt voltak. De, hogy a jelenben milyenek, mily változásokon mentek keresztül?, azt majd csak az a nemzedék fogja észre­venni, mely utánunk nyolcvan millió év múlva fog élni! S ha e távoli csillagtengerek a világtérből ma eltűnnének, azt csak nyolcvan millió év múlva vennék észre a földön, minthogy ennyi idő alatt érkezik onnét hozzánk a fénysugár. De tekintsünk szűkebb térre: a tejútra, mely­nek egy csillag­ nélküli térségén mozog naprendsze­rünk. Az már be van bizonyítva, hogy a tejút sok millió napot tartalmazó gyűrűkből áll, melyek közül két gyűrűt tisztán ki is lehet venni. Ezek a gyűrűk is bírnak összekötő tömegekkel, világosabb és sötétebb foltokkal, s a legjobb távcsöveken át tekintve, mint­egy tizennyolcmillió napot tartalmaznak, (melyek közül szabad szemmel csak ötezeret láthatni,) előttünk teljesen láthatatlan bolygóikkal és üstököseikkel. Minthogy eddig ezenkívül még mintegy kétmillió különálló naprendszer létezik, a csillagászati táv­csöveken át látható napok száma húszmillióra tehető. A tejút átmérőjének kiszámítási kísérlete után, mintegy nyolcezer fénysugárévi rengeteg távolság tűnt ki belőle. Vagyis, minthogy napunk a tejút központjához közel áll, tejútrendszerünk távoli nap­jainak négyezer világsugár-évre van szükségük, míg hozzánk eljutnak, s míg ama csillagok, melyekhez tartoznak, a földön láthatókká válnak. De a tejút ismét csak egyike ama csillagszige­teknek, melyek a világtérben lebegnek és keringnek. Már eddig is négyezerhuszonhárom ily tejutat szám­lálnak, melyeknek sokszor csodálatos alakjuk van. Némelyeknél sikerült éles látcsövek segélyével az egyes csillagokat is fölismerni, mások ellenben hal­vány fényfátyolként tűnnek föl, melyek talán sok százezermilliónyi mértföld távolságban állanak tő­lünk. Némely csillagász föltevései szerint, e fénykö­­dök képződő világrendszerek, melyek a képződés különböző fokán állanak, minthogy némelyek még csak úgynevezett világködök, míg másoknál már csillagok (napok) képződtek. E szerint a csillagász az egész teremtés történetét kezdettől végig észlelheti, mert valószínűleg a mi naprendszerünk is csak ily világköd volt kezdetben. A legközelebbi csillagköd nyolcszázezer világsugár-év távolságra esik tőlünk. E csillagszigeteken kívül eddig még hatezer kettős csillagot ismernek, melyek több, egymást óriási pályákon körülkeringő napból állanak, s ezeknek pálya-körülfutási ideje negyvennégytől szá­mítva harminc-ötszáz évet tesz ki. E szerint, a leg­közelebbi kettős csillag körfutási középideje másfél­ezer évet tenne, a többi kétezer távoliabbnál pedig már húszezer évre emelkednék. E kettős csillagok mozgásából s régibb csilla­gászati számítások összehasonlításából­­— a csillagok állását illetőleg — kiderült, hogy naprendszerünk egy pont körül kering, mely az úgynevezett plejad-csoport közelében van, olyformán, mint ahogy a föld a hold­dal együtt a nap körül kering. A naprendszer észrevehetőleg megváltoztatta az állatövhöz való állását, mert az északi állatöv minden tizenkétezer évben, a déli pedig minden 21,307 évben harminc fokot , vagyis egy állatövi jegyet halad előre, s ép úgy váltakozik a többi csillag is , például a sarkcsillag, mely századok múlva egy más csillagnak fog helyet adni. Ama pon­tot, mely körül napunk mozog, központi napnak nevezik, ezzel azonban még nem egy határozott égi­testet, hanem csupán egy vidéket jeleznek a tejútban, a plejádoknál. A naptól e pont ötszázharminchét világsugár-év távolságban van s napunk, mely min­den másodpercben hét és két­harmad mértföldnyi tért hagy hátra, tizenkilencedfél millió év alatt végzi pályafutását, minthogy évenként harmadfélszáz millió mértföldet halad. E roppant, emberi elmével alig fölfogható térrel és távolságokkal szemközt minő parányinak kell föltűnnie a földnek a megmérhetlen naptenge­rekben, mily csekély rajta egy nép, egy ember! És mégis mily magasztos az emberi szellem, mely a­­ világmindenség nagyságát fölfogni képes, s nem­­ retten vissza — idő és tér korlátai között — az örök­­­­kévalóság végtelenségébe hatolni! Katona Clementin, 823 Fővárosi hírek. * A népgyűlést tegnap délután megtartották.­­ Már öt óra előtt ezerekre menő néptömeg sereglett a­­ lovarda felé, s a tágas helyiség csakhamar egészen megtelt. Folytonos zaj, csilapító felkiáltások után végre­­ Pulszky Ferenc, mint elnök, megnyithatta a gyűlést, s­­ kijelenthette, hogy Klapka György tábornok török-­­­országi tapasztalatai után részletesen el fogja sorolni­­ a gyűlés előtt a barbár hadviselést, kegyetlensége­­t­ket, pusztításokat, melyeket az oroszok elkövetnek a védtelen mohamedán lakosokon és melyek ellen tiltakozni a magyar közvélemény is idejét látta. Pulszky indítványára Királyi Pál, Sztupa György és Herman Ottó hívták meg Klapkát a gyűlésre. Míg megérkezett, Királyi Pál mondott beszédet, melyben a háború iszonyatosságait, az osztrák-magyar mo­narchia létérdekeit, s a veszélyeket fejtegette, melyek birodalmunkat legközelebbről érdeklik. Klapka tábornokot kitörő lelkesedéssel fogad­ták. Az ősz tábornok elmondá a lefolyt ese­ményeket, fölemlítette a törökök szívósságát, vitéz­ségét s nemességüket a hadviselésben, továbbá a muszka által elkövetett szörnyű barbárságot védtelen gyermekeken, asszonyokon. Említette, hogy meggyőződése szerint: a török után mi következünk, a mit megakadályozni monarchiánk létérdeke. Emlí­tette, hogy a harcot már nem egyedül a muszka foly­tatja, hanem magához vonzotta az összes szlávságot s e terjeszkedési vágynak határt kell vetni. A tábornok csak két utat lát részünkre: szövetkezést az angollal, ki Törökország épségét fen akarja tartani és a muszkát meggátolni a háború folytatásában és a veszélyes ter­jeszkedésben, vagy a muszkával való frigyet, mely saját felbomlásunkat idézné elő. Nagy éljenzés ki­sérte szavait. Utána Helffy Ignác szónokolt hossza­san, végül kijelentve, hogy a népgyűlés pártkülönb­ség nélkül fel akarja kérni a kormányt, talál­jon módot e nemtelen háború és az orosz terjeszke­dés megakadályozására. A népgyűlés — úgymond — tudtára akarja adni a kormánynak s általa a feje­delemnek, hogy a magyar nemzetre minden körül­mény közt számíthat, akár pénzét, akár vérét kíván­ná. Az ez értelemben fogalmazott négy pontot fel is olvasta a gyűlés előtt, mely zajos éljenzéssel fogadta el. Pulszky Ferenc kimondván a népgyűlés határozatát, a nagy közönség Klapkát éljenezve oszott el. * Jókai Mór, kinek termékeny tolla igazi örök­­mozgony, füredi nyaralójában uj regény írásába fo­gott. Ez az I. Napoleon idejében fog játszani s az akkori politikai és társadalmi viszonyokat festi ha­zánkban. Mint mondják, sok érdekes történeti adat­tal rendelkezik hozzá. * Hymen. Dr. Hajnik Imre egyetemi jogta­nár a jövő héten vezeti oltárhoz Heinrich Maris­ka kisasszonyt. — A menyasszony unokanővére, Heinrich Erzsébet k. a. is közelebb fogja tartani esküvőjét dr. Hazucha Lajos ügyvéddel. * Hambek Seidel Teréz urhölgy Puszta-Do­bosról tudósít bennünket, hogy a török sebesültek számára küldött csomagban öt forint is van ugyan­azon célra, mi lapunkban nem volt említve. Nem is lehetett, mert mi a csomagokat, nehogy tartalmuk széthulljon, sohasem bontjuk fel, hanem lepecsétel­­ten, a­mint érkeznek, küldjük a török konzulsághoz, hol megtalálnak mindent a­mi benn van. Mindenesetre célszerűbb azonban a pénzküldeményt nem tenni a lépések, kötegek közé, hanem külön­ levélben adni föl a postára. * Egy derék angol érkezett fővárosunkba: Johnston Buttler. Nagy török barát, ki Angliában sok népgyűlést rendezett a porta ügyei mellett. A­mint beszélik, Budapestre is csak azért jött, hogy Klapka tábornokot meghallgassa. * Az „árvák atyja“ megvál árváitól, kikért annyit tett. Pihenni vágyott végre a tevékeny Staffenberger István is, ki élő emberek emlékezete óta mindig annyi szeretettel vezette a Jozefinum ügyeit. Most megszűnt az intézet elnöke lenni s az ügyeket a fővárosi könyvvivőségnek adta át. Van az­­ iratok közt 95 darab takarékpénztári könyv is, árva fiúk 965 ft 98 krnyi betétesével. Van továbbá 384 ft, mely az árvaházi kápolna perselyében az utósó négy év alatt gyűlt be. * A képzőművészeti társulat egyik legszebb törekvése: az Esterházy-képtár legszebb képeit siker­­ült metszetekben terjeszteni s az által­a jó ízlést fokozni. Mióta a bécsi műsokszorosító egylettel vi­szonyba lépett, azóta albumlapjai közt kilenc metsze­tet adott ki. Most is kitűnő metszőket foglalkoztat, köztük Doby Jenőt, megnyerte a francia Rageon-t is, ki tíz mű metszését vállalta el sat., úgyhogy az újabban megrendelt 18 metszet és rézkarc dija több­re megy húszezer forintnál. Hogy e képek előbb je­lenhessenek meg, a társulat elhatározta, hogy a tagok számára, a rendes albumlapokon felül, melyeket a tagdíjban kapnak, külön füzeteket is fog kiadni, egyelőre három éven át egyet-egyet, mindegyiket négy becses metszettel. Egy füzet előfizetési ára csak öt forint lesz, a­mi valóban csekélység ily pompás met­szetekért. Ha a társulatból négyszáz tag előfizet, a vállalat biztosítva van. És bizony csekély műszere­­tetre mutatna, ha annyi sem fizetne elő. * A főváros közgyűlése terézvárosi kerületi orvosnak dr. Varga Lászlót választotta meg 264 szavazat közül 122-vel. Utána legtöbbet (103-at) dr. Schermann Adolf kapott. A megválasztott fiatal férfi, kiben a tiszti orvosi kar ép oly buzgó, mint jeles tagot nyert, azonnal letette az esküt s a bizottság tagjai megéljenezték. * A Margit-szigetnek az idén sok a vendége. Jelenleg alig van egy-két üres kiadó szoba. Az állandó vendégek száma a fürdőigazgatóság utósó kimutatása szerint 681 volt, köztük több külföldi s távolabb vidéki. Itt van Klein és Révy Gyula mérnök Londonból, Stosch János iparos Frankfurtból, Meiggs John magánzó Londonból, Rangenbach kereskedő Triesztből , Bertler Armin magánzó Prágából, Adametz József hivatalnok Przmnitzből, Jefremovics Branko kereskedő nejével Szmederováról, Blasich Karolin Grácból, sat. — A fürdőigazgatóság jelenti végül, hogy a szigeten találtak két pénztárcát, egy kis jegyzőkönyvet, egy szi­varszipkát. A kárvallottak e tárgyakat a szigeti irodában, a nagy vendéglő épü­letében átvehetik. * Rövid hírek. Péchy Tamás miniszter több hét óta nem hagyhatta el szobáját, szembaja miatt, de már jobban van. — A közmunkatanács magáévá tette a Weisz Bernát T. indítványát, hogy a sugárút jövőre Andrássy-utnak neveztessék. — Haynald érsek a párisi magyar egylet menedékházára kibo­csátandó kötvények egy darabjáért a száz forintot elküldte, megengedve, hogy­ az ő nevét is oda ir­ják az egyleti emlékirat alá. — Özvegy Spett Ferencné szül. Kovacsóczy Janka asszony, (Spett Vince ismert fővárosi ügyvéd édes­anyja,) vasárnap elhúnyt 70 éves korában. — Az artézi kúthoz szükséges kétszáz méter hosszú vörös­ fenyőcsövek beszerzésére 4440 frtot utalványozott a tanács. — Egy Szabó Rudolf nevű újpesti lakos fogta magát s kormányengedélylyel »Müssig«-re változtatta nevét. — A „Debrecen“ gőzös vendéglősnője, Pukliné egy kiálló deszkán elszédülve, bezuhant a Dunába, de Bötvös István hajó­kormányos kimentette; ő már több ember életét menté meg s a tavalyi árvízkor is derekasan viselte magát a szentendrei szigeten. — A ferenc­városban egy hivatalnok kedden este arra a meglepetésre ment haza, hogy sem nejét, sem egyetlen gyermekét, sem a neje hozományát nem találta; az anyós ugyanis érttök jött s a férj távollétében kocsira pakolta és elvitte mind. — A tanács elrendelte a városligeti kisebb tó medrének teljes kitisztíttatását. — A Széchenyi­­szállodában Dessewffy Antal ügyvédjelölt, ismeret­len okból, agyonlőtte magát. — Vízvári Gyula holnap (szombaton) lép fel utóször­ a budai színkörben egyik bravour szerepében, mint polgármester a »Három­­csőrű kacsádban. — A budapesti fenyitő szék a Csatár Zsigmond képviselő ellen indított okmány­hamisítási, csalási és izgatási peroket tényálladék hiá­nyában megszüntette. * Tanodái értesítők. Az eperjesi evang. ker. kollégium értesítőjét, a tanári kar közreműködésével összeállította D. Végh Dániel tanár. Bevezetőül: »Magyarhon Myxogas­­teres« című közlemény áll­ Hazslinszky Frigyestől, továbbá az adatok a kollégium ez évi történetéhez. Az intézet növendékeinek összes száma volt 285. Ta­nított 15 rendes tanár, egy rendkívüli tanár, 3 hit­oktató és egy énekmester. Az intézetben alakult »Ma­gyar nyelvmívelő társaság,« melynek elnöke volt Végh Dániel tanár. A társaságnak volt a lefolyt évben 37 rendes, 29 olvasó, összesen 66 tagja. A békési helv. hitv. hatosztályú reálgym­­názium értesítője, melyet Osváth Ferenc ez évi igazgató adott ki, az intézet ez évi történetére vonat­kozó adatokon kívül magában foglalja az iskolai felügyelőség és a tanárok jegyzékét, a tantárgyak leírását, az előadott tantárgyak vázlatát, a segélye­zéseket, ösztöndíjakat és a tanulók létszámát kimu­tató statisztikai adatokat. Az intézetnek volt összesen 152 növendéke. Tanított öt rendes, három segédtanárt. *

Next