Fővárosi Lapok 1877. október (224-249. szám)

1877-10-18 / 238. szám

Dr. Kauffmannak, mint külföldinek, meg van engedve három évig németül tanítani, de azontúl neki is ma­gyaréi kell. Csak Bloch tanár és rabbi nincs köte­lezve, előhaladt kora miatt, a magyar nyelv megta­nulására. * Családi tragédia. Peczó József kőmives-pal­­lér e ha­t­dikán kíméletlenül megverte a nejét, a­miért a rendőrök be akarták kisérni. Ő azonban meg­ugrott előlük s ment egyenesen a Dunának s a vizbe­­ölte magát. Kedden reggel akadtak holttestére a bombatér táján. * Egy világlátott hazánkfia érkezett e napok­ban Kairóból a fővárosba. Neve dr. Freiheit László, orvos- és vegytudor, ki a hatvanas évek végén az egyiptomi alkirály udvarához szerződött orvosnak. Később az abissziniai háborúban mint törzskari főorvos vett részt. Most azonban, miután bejárta nejével együtt Ázsia és Afrika jó részét, hazajött. Érdekes és értékes gyűjteményt is hozott magával. Van sok régisége, szobra sat., legbecsesebb azonban egy múmia, mely hyeroglyphes kövekkel, nyaklánccal, skarabeusokkal van ékítve, pólyájára képekkel életrajza leírva s való­színűleg királyi család tagja volt. Hat-hétezeréves lehet s értéke nyolcezer frt. Szép az a kis fehér gránit egyiptomi szobor is, mely egy bálványt ábrázol, me­reven, térdre tett kezekkel ülve. Kétezer írtra becsü­lik. Van a gyűjteményben sok kőmúmia,is, melyeket a régi egyiptomiak ereklyeként őriztek. Érdekes az a díszalbum, melyet a khedive a párisi világkiállításra készíttetett, leábrázoltatva benne a kairói múzeum legnevezetesebb tárgyait. Dr. Freibert hozott magá­val egy kigyóbőrrel bevont trombitát is, melyen át az egyiptomiak a halottak sírjaiba beszéltek le. A gyűj­teményben azonban nemcsak ilyen rideg tárgyak vannak. Egy széktámlányon zöldkabátos papagály beszél bölcs bolondságokat, francia, olasz és török nyelven, a padlón pedig három selyemszőrű, hófehér angora­macska játszik. Az egyik szemek kék, a másik barna és fajuk sajátsága szerint: süketek. Kars mel­lől valók, Kis-Ázsiából. Egy üvegszekrényben szarvas vipera (Cerastes aegyptiacus) emelgeti sziszegve sa­játságos fejét, spirituszos üvegekben pedig ázsiai és afrikai állatok vannak szép számmal. Dr. Freibert szívesen lát bárkit gyűjtemény tárában (rigó-utca 6-ik szám) s a­kik érdeklődnek az egyiptomi régiségek és a természetrajz iránt, sok becses dolgot láthatnak nála. * Rövid hírek. A török sebesültek számára a Schönthal-nővérek Bajáról s Körmendy Ella k. a. helyből, Reiner Gizela k. a. Békés­ Csabáról egy-egy csomag lépést küldtek szerkesztőségünkhöz. — A gazdaszonyok egyletében Adami k. a. díjtalanul vál­lalkozott arra, hogy az árvákat a veszszőkosár készí­tésére megtanítja; az árvaház szeptemberi kiadása 1551 ft 33 kr volt; megemlítjük, hogy az egylet részt fog venni a párisi világtárlaton is. — Id. Huber Károly két új ábrándot szerzett: egyik magyar s másik a »Carmen« dallamaiból van szőve, ezeket fia, Huber Jenő be fogja mutatni Debrecenben, Nagyvá­radon, Aradon és Szegeden rendezendő hegedű-hang­versenyeiben.­­ A terézvárosi klub szombaton este fél kilenckor tánccal összekötött családi estélyt rendez; vendégjegy ára: urnak két, hölgynek egy forint. — A „magyar A­­nka-bizottság“ holnap (pénteken) d. u. öt órakor a főposta-palotában ülést tart. — Ronda Béla, a mérnök- s építész-egylet másodtitkára, meg­rendelési ívet küldött szét »Építési tanácsadó« című segédkönyvre, mérnökök, építészek és gazdák szá­mára; három forintért rendelhető meg a Weiszmann testvéreknél, angol vászon­kötésben.­­ Az osztrák államvaspálya régi indóházában levő postahivatalt ma az újonnan épült indóházba teszik át; a régi postahi­vatalnál egyelőre egy szolga fogja a közönséget a válto­zásról értesíteni. — A népszínház tagjai tegnapelőtt este a Szikszay-féle vendéglő zárt termeiben kedélye­sen ülték meg a népszínház megnyitásának harmadik évfordulóját. — A népszínházban Ecsedy Kálmántól »A csárda romjai« s Csepregi Ferenctől »A sárga csi­kó« című népszínműveket fognak előadni. —Két fran­cia borász időz fővárosunkban; meg akarnak ismer­kedni a magyarországi bortermelés állapotaival s ar­ról könyvet írni. — A tanács Horváth Ignácnénak, a nem rég elhunyt városi tanító özvegyének, száz forint segélyt adott a temetési költség pótlására. — A bel­ügyminisztérium megengedte a veterán-egyletnek, hogy mellékeimül a b. Edelsheim-Gyulai nevét is használhassa. * A „Franklin-Társulat“ naptárai az 1878-ik évre megjelentek. Mindannyi kitünően szép kiállítású, érdekes tartalmú s e mellett aránylag igen olcsó. Van vagy tizenhat darab könyv előttünk, s e nagy halmaz miatt csak igen röviden írhatunk róluk. A naptárak következők: »István bácsi naptára,« ala­­pító Majer István,szerkeszti Kőhalmi Klimstein Jó­zsef tanár; tartalma: Az erkölcsi világ, gazdák naptára, népnevelők naptára, történeti naptár. István bácsi a hazában és a nagyvilágban, a művészet országából, a természet világából, tréfák mezeje. Huszonharmadik évfolyamj­ára fűzve 50 kr. »Protestáns uj képes nap­tár.« Kóródy Sándor, Bodon J., Szente J., Bodon Józsefné, Kiss Áron közreműködésével szerkesztette Dúzs Sándor, huszonnegyedik évfolyam, képekkel s a protestáns egyházi tiszti névtárral, ára fűzve 50 kr. »Falusi gazda naptára,« a magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára, többek közreműködésé­vel szerkeszti Máday Izidor, tizennegyedik évfolyam, számos ábrával, ára fűzve 80 kr. »Lidérc-naptár,« elbeszélések, úti kalandok sat., gyűjteménye, tizenhe­tedik évfolyam, sok képpel, ára fűzve hatvan kr. »Honvéd-naptár«, a magyar nép számára, szerkeszti Áldor Imre; tizennegyedik évfolyam, »Mosony vár ostroma« nagy cim- s a szöveg közé nyomott szá­mos kisebb képpel, ára fűzve 60 kr. »A »nép zászlója« naptár«, a magyar nép számára, szerkeszti Áldor Imre; tizedik évfolyam, »II. Mohammed bevonulása Konstantinápolyba«, nagy cim- és sok kisebb képpel, ára fűzve 40 kr. »Kossuth-naptár« szerkeszti Honfi Tihamér, nyolcadik évfolyam, Kossuth Lajos legújabb nagy arcképével, ára fűzve 40 kr. »Nemzeti nagy ké­pes naptár«, szépirodalmi és ismeretterjesztő tarta­lommal, szerkeszti Áldor Imre, tizedik évfolyam, »Néró fáklyái« nagy cimképpel (Sziemiradszki fest­ménye után), a magyar birodalom kormányzati, köz­­igazgatási, törvénykezési s tiszti címtárával, ára fűzve egy frt. A »magyar nők házi naptára« szerkeszti K.­­Beniczky Irma; tizedik évfolyam, képekkel s naplós jegyzetekkel ellátva, ára fűzve 60 kr. »Borászati nap­tár,« szerkeszti dr. Nyári Ferenc, ötödik évfolyam, több ábrával, tartalma: természettudományi rész, szöllészeti rész, borászati rész, apróbb közlemények, házi tanácsadó, mulattató rész, borkorcsolyák,, ára fűzve 80 kr. »Deák Ferenc naptár«, szerkeszti Áldor Imre, második évfolyam, Zichy Mihály »A királyné Deák Ferencz ravatalánál« nagy rajzával, (ez van ugyan a hirdető ívre nyomtatva, de a naptárban levő kőnyomatú, meglehetősen gyarló kép nem a Zichy Mihály festményének rajza,)­ára fűzve 50 kr. »Eöt­­vös-naptár«, tanférfiak és tanügybarátok számára, az Eötvös-alap javára kiadja a központi gyűjtőbizott­­ság, Zichy Antal, Szász Károly, Pósa Lajos, Lederer A. sat. közreműködésével szerkeszti György Aladár és Komjáthy György; első évfolyam­­ára fűzve 60 kr. »Iparos-naptár« szerkeszti Gelléri Mór, számos fa­metszettel, harmadik évfolyam, ára 50 kr. »Neves­sünk !« mulattató naptár, csinálta egy asztromókus, számos illusztrációval. »A magyar nép naptára,« ké­pes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvas­mánynyal ellátva; szerkeszti Tatár Péter, sok kép­pel, ára fűzve 30 kr. »Uj fali naptár«. Egy egész ív, ára 90. kr. 1142 - i dl­é­k. ** Orsován e hó 9-én volt a 86-dik honvéd­zászlóalj zászlószentelése, melyet a rosz időjárás miatt nem tarthattak meg a »Korona« kápolna mellett, a mint tervezték, hanem benn a városi oláh templom­ban. Előtte való nap számos vendég érkezett, főleg Lugosról s megjelent a fehértemplomi katonai zenekar is. Este fáklyás zenével tisztelték meg a zászlóanyát: Gyorgyevits Györgynét, az alezredes bájos nejét, ki a váratlanul rosszul lett zászlóanyát, Blaskovics Gizela kisasszony helyettesíté, aztán Popasiu román püspököt, Pausz János Szörényi alispánt s Török honvéd ezre­dest. Másnap a román templomban volt a zászlószen­telés, nagy diszszel. A legénységhez a zászlóaljpa­rancsnok magyar, a püspök pedig román beszédet tartott. Meg kell említenünk, hogy Blaskovics Gizela k. a. a zászlóra Bécsben készített, dús aranyozású sza­lagot küldött, e hímzett feliratokkal: »Blaskovics Gizela 1877« s »Vészben légy hatalom«. Küldött to­vábbá ötszáz forintot a honvédalapra, kétszázat pe­dig a legénység közti kiosztásra. Délután a százhúsz­­terítékű ebéd volt, melyen az alispán köszönte fel a királyi párt és trónörököst s értették aztán József főherceget, a távol levő zászlóanyát, a honvédséget, a püspököt, Szörénymegye tiszti karát, a nemzetiségek egyetértését, sat. Este a »Magyar király«-nál víg bál kezdődött, melyben a helyettes zászlóanya, a nyolc koszorús lánynyal egy emelvényen foglaltak helyet s aztán ők nyitották meg a bált. Reggeli négyig tar­tott a bál. Másnap a vendégek gőzösen meglátogat­ták a korona-kápolnát, Ada­kalé-t (új Orsovát,­ mely török erődben az ágyúk és a Bairam utó­ ünnepére dörögtek s a török parancsnok kávéval, dohánynyal fogadta vendégeit, örülve hogy ily sok magyart lát­hat , megnézték a vaskaput a hajóról. ** Fényes estély. Zsombolyáról tudósítják la­punkat , hogy ott e hó tizedikén színi előadással össze­kötött estély volt b. Lipthay Antalné úrnő házánál. Ez este ünnepelték a háziasszony születésnapját. Az előadott színdarab volt »Isabelle ou la jeune institut­­rice,« melyben a három bárókisasszonyon: Lipthay Jolánon, Charlotte-on és Ilonán kivűl Jacquot Irma k. a. és Lipthay Frigyes vettek részt. Mind ügyesen, élénken játszottak. Az előadást lakoma, ezt a makói népzenekar játéka mellett vidám tánc követte, reggel hét óráig. Jelen voltak: b. Lipthay Béla nejével, b. Pirst Béla nejével és Eugenia leányával, gr. Pejacse­­vics Károly nejével és Irma leányával, Schwartze Eberland és neje, Kormos Béla és neje, Nagyné úrnő és Irma leánya. Megemlíthetjük, hogy a báró­család nemcsak a társaséleti vidámságnak, hanem a jótékonyságnak is nagy barátja. Lipthay báró a török sebesültek javára azonnal, mikor a gyűjtés megindult, 180 ftot irt alá a gyüjtőívre. ** Jászberényben csütörtökön a ref. egyház­­község három szép uj harangját avatták föl s húzták a magasba. Összesen harminchárom mázsát nyomnak s csöngésük igen kellemes, öszhangzó. A toronyból, régi szokás szerint, apró csengettyűket, diót, kalácsot, almát dobáltak a nép közé és zsibongó, tarka látvány volt, a mint a gyermekek tolongva kapdosták a nya­lánkságokat. Az alkalmi beszédet Kálmán János lelkész mondta. —■ A jászberényi múzeumi bizottság a jövő hóban kiállítást fog rendezni a városház ter­meiben s a helyiséget ez alkalomra egészen újra ren­dezik és meg is bővítik.­­ A Riszner-féle jónevű felsőbb leányiskola ezentúl még kiválóbb intézet lesz, mint eddig volt. A város átvenni szándékozik mostani tulajdonosaitól, kik ezentúl is vezetni fogják a neve­lőházat és tanodát, s a várostól kapott segélyen sza­porítják a tanerőket és a termeket is. ** Vidéki színészet. Szabadkán a Krecsá­­nyi Ignác színtársulata szombaton nyitja meg a színi idényt jelmezes néma képlettel s a »Petaud király udvara« című operette­el, vasárnap pedig a Szigligeti »Cigány«-át adják elő. Ugyane társulat e hó 15-én Szigligeti »Vid«-jét adta elő Félegyházán a török se­besültek javára s a címszerepet maga játszá az igaz­gató, ki a tiszta jövedelem felét (12 frt 65 kr.) a vá­roskapitányi hivatalnak nyújtotta át a kitűzött jóté­kony célra. — Miskolcon a Károlyi Lajos által szervezett színtársulat első előadása a »Falu rossza« volt, a közönséget kielégítő jó sikerrel. — Kolozs­várit Korbuly Bogdán, a színház áldozatkész inten­dánsa, megvál e tisztétől, mihelyt a választmánynyal kötött szerződése letelik; utódjául már kezdik pen­getni K. Papp Miklóst s Tóth József színházi pénz­tárnokot ; a választmány, úgy hiszszük, meg fogja vá­lasztani tudni a kellő embert, ki nyugodtan, higgadtan, mellékérdekek, elhamarkodások nélkül fogja tudni ve­zetni az intézet ügyeit s nem adja a színházat oly kézbe, kinél az intendánsság fontos állása »lányágra« jutna. — Pécsett a Gerőfy színtársulatának jobb sorsa van, mint a nyáron az ominózus budai színkör­ben volt. A közönség pártfogolja­i Gerőfyné, Rott Mari, Tolnainé, Györfiné, Szabó Krisztina, Balogh, Szakáll, Fehérváry, Balla, Szombathy sat., összevágón és ügyesen játszanak. Eddig »A falu rossza,« »Fa­­tinkca,« »Ármány és szerelem,« »Giroflé-Girofla« ke­rültek színre tetszés mellett. ** Vidéki hírek. Komáromban minden szentek napján a dalárda és tűzoltó század ünnepé­lyesen fognak kivonulni az ácsi honvédemlékhez. — Pápán Hirsch Náthánt, a pápai leégett színkör tu­lajdonosát befogták, mivel az a gyanú forog fel ellene, hogy a faépületet, melyet előbb 5400 ftig biztosított, maga gyújtotta fel haszonlesésből; mondják, hogy pár nappal a leégés előtt kátrányos hordókat s szal­mát hordatott a faépületbe; a pápai szinpártolók maguk szándékoznak most uj szincsarnokot létre­hozni, részvényekre. — Becskén Gáspár Vendel en­gedélyt kapott, hogy nevét »Weiszkopf«-ra változtat­hassa ; vájjon mért szerethette meg ezt az ékes hang­zású német nevet. — Prieur Mária, spanyol szárma­zású énekesnő, Pozsonyban szivén lőtte magát; kis ebe ölében maradt s csak erővel lehetett onnan eltá­volítani. — A „Fehérvári naptár“ hatodik év­folyama megjelent és kiadta Számmer Imre, ára 30 kr. Bécsi hirek. *** A világtárlattérről. A bécsieket meg­szállta a Rontó Pál szelleme. A világtárlattér gyö­nyörű, százezrekbe és nagy munkába került épületeit, pavillonjait bolond fővel sorba lerontatják, egyedül csak abból az okból, hogy »ne akadályozzák a közle­kedést.« Nemsokára már csak a rotunda fog egyma­gában meredni a levegőbe, mert vandál módon min­dent lebontottak mellőle. Most az egyiptomi pavil­­lonra került a sor, s mindenki, a­ki ezt az Európában páratlan, művészi épületet látta, stylszerű faragvá­nyaival, kupoláival, minaretjeivel, bizonyára megdöb­benve és boszankodással gondol a bécsi magisztrá­tus bornirtságára. E paviliont Brugsch tanár, a vi­lághírű aegyptolog tervezte s hogy mennyi gonddal, lelkiismeretességgel, mutatja az, hogy egyedül ama föliratokat, melyek a palota belsejét ékítették, éve­ken át tartó búvárlat után készítette el. S ezt a mű­remeket, melyen maga a khedive főépítő-mestere dol­gozott s nyolcszázezer forintba került, most megsem­misítik. Buta sváb napszámos vágja bele csákányát a márványlépcsőkbe, vakolatkanállal kaparják le a fa­lak ragyogó arabeszkjeit, ásó alá kerülnek a farag­­ványos ívek. Szóval páratlan barbárság az, a­mit Bécs nagyhatalmú urai itt elkövetnek, s nem pirul­­nak, nem rettennek meg, midőn a közönség és a szak­értők hangosan tiltakoznak nyárspolgári otrombasá­guk ellen.

Next