Fővárosi Lapok 1877. december (275-297. szám)

1877-12-28 / 295. szám

Majthényi Imre sikereit fordításában: »Zenészeti szemle« (a »Carmen«-ről s »Pál és Virginiá«-ról) Erdy Lajostól; »Az orosz invázió európai Törökor­szágba« Asbóth Jánostól. Végül több könyv van ismertetve: Turgenyeff »Új föld«-e, Hillebrand »Franciaország története,« Goldzieher Ignác héber mythológiája s Reményi Ambrus »Rabelais«-je sat. * A Petőfi-társaság kiadásában két kötet je­lent meg. Az egyik: »A nyomorúság isko­lája« regény Vértesi Arnoldtól. Fő erénye, hogy érdekes, könnyen folyó olvasmány, mint e sokat és sok szépet iró szerző legtöbb műve. Gyakorlott kézzel, humorral van benne festve egy csupa elzüllött lángeszekből álló kávéházi kompánia, melyből két fiatal ember vál ki s a szerelem által megnemes­ülve, boldogok lesznek. A tönkrejutott földesúr, az uzsorás fösvény és leánya, a Kevermesi gróf, a falusi typusok megannyi jó alak. A ,216 oldalnyi kötetet ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ara másfél írt. A másik könyv: »Vig elbeszélések« Balázs Sándortól. Tartalma nyolc kisebb elbeszélés: »A szamár,« »Vig Samu tanulságos története,« »Mégis jó, hogy nem lettem ellenőrző,« »Josephine kisasszony,« »Az özvegy férje,« »Menyhárt bácsi,« »Egy okos asszony, »A legszerencsétlenebb ember.« E művek csak nem rég fordultak meg először a közönség előtt, s újra kiadá­suk nagyon is hamar történt. A szerzőjük fölolvasta nagy részét a Kisfaludy- és Petőfi-társaság ülésein, a nőipar-egyesület estélyén s lapunk is közlött belő­lük néhányat. A 202 oldalnyi kötet ára másfél forint. E napokban jelenik meg az évi illetmény ötödik füzete is: Jókai Mórtól »Északi hazából« muszka beszélyek.« Ezeket is csak az imént olvastuk a »Hon« tárcájában. * Uj könyvek. A Rosenberg testvérek kiadó­­dásában egy hasznos tankönyv jelent meg egyetemi és akadémiai joghallgatók, ügyvédjelöltek sat. szá­mára: »Jog- és államtudományi szakokt­tatás« 173 lapj­ára egy fzt. — Augustich Imrétő­­az »Athenaeum« nyomdájában egy igen derék kis népiskolai természetrajz jelent meg vend nyelven. Minden állat-, növény- és ásvány elnevezés mellett ott van a magyar név is. Ara nincs följegyezve a bo­rítékra.— »Költ­emények«, írta Dengi Já­nos címmel egy 86 sima, fehér velin lapnyi kitűnően szép kiállítású füzet jelent meg Aigner Lajosnál. Be­csületére válik a Weiszmann testvérek könyvnyomdá­jának. Ara egy írt húsz kr. — »A névtelen vár.« Jókai érdekes regénye nyolcadik és kilencedik (ket­tős) füzete megjelent. Két csinos kép van benne: egy fametszet s egy a mű többi rajzától elütő gem­eti cinkographia, Jankótól. A tízéves füzet ára egy frt. A következő számmal a regény be lesz fejezve. Vidék. ** Hymen. Péchy Mihály honvéd-huszár­­százados e hó közepén kötött nászfrigyet Degen­­feld Mari grófnővel, Erdő-Szadán. — Já­­nosy István tápió­ szelei postamester január 15-én vezeti oltárhoz Miskolcon Balázsy Ilka kisasz­­szonyt, az ottani színtársulat tagját. — Moll Vil­mos, a gömöri Erdődy-féle uradalom gazdasági in­tézője, hétfőn eljegyezte Kovák Gizela kisasz­­szonyt, Kovák Jánosnak, a gr. Károlyi Alajos jószá­gai főszámvevőjének kedves leányát, ** Gyászrovat. Debrecenben egy derék fiatal nő halt meg e napokban: Márk Endréné, szü­letett Bacsó Lujza asszony. Csak hét hónap előtt ment férjhez, megválva a színi pályájától, mely ha rövid volt is, nem nélkülözte a kezdet sikereit. Bacsó Lujza asszony a fővárosi színi konzervatórium növen­déke volt s szép alt hanggal birt. A nemzeti színpa­don is föllépett többször kisebb szerepekben s éne­kelte néhányszor »Baust«-ban Schwertlein Márthát is. Később a kolozsvári színházhoz szerződött s a kö­zönség sokszor kitüntette. Az ifjú énekesnő csak hu­szonhat évet élt. — Berzeviczy Árpád buda­­házi földbirtokos ma egy hete Budaházán elhúnyt, negyvenöt éves korában; özvegye (Tabódy Gizella aszszony) s két gyermeke maradt. — Kaposváron Czompó György községi elemi népiskolaigazgató el­húnyt, élete ötvenkettedik évében. — Oláhláposon Z. Szabó Lajost, Felsőbánya város régi képviselőjét nagy részvéttel temették el. — Veszprém­ben szomba­ton egy fiatal irgalmas nénét temettek: a 22 éves Farkas Honát. — Nagy Ignác ugod-kerületi kép­viselőt ünnep másod napján nagy részvét mellett te­mették el Pápán, hol köztisztelet és szeretetben élt. — Komáromban az első takarékpénztári rész­vénytársulat igazgatója vasárnap elhúnyt 67 éves ko­rában.. — Orsovits Jenő honvédhadnagy karácsony napján Székes-Fehérvárott pisztolylövéssel vetett vé­get életének. A derék fiatal­ember reménytelen sze­relem miatt már rég óta búskomor volt. Asztalán egy, aláíratlan női levélben visszaküldött száraz ibolya hevert. ** Vidéki hírek. Szegeden »Szegedi Képlap« című ellenzéki politikai lap indul meg s hetenkint 142­0 háromszor fog megjelenni; szerkeszti Gelléri Mór, kiadják Endrényi Lajos és társa. —Az „Udvarhelyi Híradó“ ez év végén megszűnik. — Kassán a szabad­­kőmives páholy kétszáz forintos alapítványt tett a protestáns nőnevelő intézet javára. — A pozsonyi „Széchenyi-kör“ január elsei Petőfi-ünnepélyének érdekes műsora van; többi közt Tomka István zon­gorán bemutatja a Liszt dallamát is: »Petőfi szelle­mének.« — A zágrábi egyetem első tudori felavatá­sakor a rector nem beszélt a magyar, hanem a horvát királyról, s a horvát nemzetnek jogai után való sóvár­gását emlegette. —• Az aradi nőegylet nagy kalika­bált rendez. — Nyitráról Reindl­agg házaspár a kir­ályt kérte föl násznagynak, aranylakodalmára. — A karánsebes-orsovai vasutat jan. 15-én meg akar­ják nyitni a helyi közlekedés számára. — Temesvárit a táviró tisztek e hó 15-én a Rudolf vendéglőben la­komát rendeztek a pár napot ott töltött Takács János orsz. távirdai főigazgató tiszteletére; sok felköszöntés volt, többi közt Bonyhay azért élteté, mert neki lehet köszönni az intézet nemzetiessé tételét. — Esztergom megyében Kruplanitz Kálmánt újra megválasztották alispánnak; Torda-Aranyosban Miksa Eleket, Há­romszéken Forró Ferencet. — Kolozsvárit múlt szombaton E. Kovács Gyula szép sikerrel játszotta »Coriolán« címszerepét. — A Debreceni független­ségi párt Verhovay Gyulához bizalmi s részvét föl­iratot intézett. Bécsi hírek. *** Az „an der Wien“ színházban szörnyű riadal volt vasárnap. Az »1877« című új látványos­ságot adták először. A nézőtér tömve volt s az ötödik kép alatt, melynek tárgya az amerikai vasút-strike, égésszag terjedt szét a teremben. Származott pedig egy színpadi mozdonytól, mely a coulisseák közt állt, de a közönség nem tudott róla semmit. Suttogtak, hogy valami ég. Szerencsétlen véletlenből a színház mel­lett épen tűzoltók robogtak el s a zaj fölhatott a kar­zatokra. Pillanat alatt kábító tűzlárma kerekedett s a tömeg embergyilkos tolongásban nyomult a kijára­tok felé, a színészek, ügyelők, rendezők s az igazgató hiába kiabáltak, hogy nincs semmi baj, hangjuk el­veszett az orkánszerű zajban. Egy urhölgy elájult, or­vosért kiáltottak. Végre a színpadon előtolták a moz­donyt s mutogattak rá, abból származott az égésszag. Erre csakhamar helyre állt a csend, nyugalom s az előadást folytathatták. **„­ Ozmán pasa meghódította a­­ bécsi leány­szíveket. Egy fünfhausi pék leánya teljesen belesze­retett s ezt a levelet küldte »Ozmán pasa fogoly ur­nak« Bukarestbe: »Tisztelt ur! A bécsi lányok lel­kesülnek a plevnai hősért s csak azt sajnálják, hogy nem bírta megverni az oroszokat, kiket ők is gyűlöl­nek. Én, tábornok úr, tiszteletemet akarom önnek kifejezni, habár különben nem lelkesedem a katona­ságért. Tábornok úr, kérem, ha majd nyugdíjba lép, jöjjön Bécsbe s fogadja számos tisztelőnői hódolatát. Itt igen jól lehet élni s ön kétségkívül csodálkozni fog a sok szép leány fölött, kiknek szivét ön meghódította, mint Plevnát. Soha sem fogja önt e szivekből kiűzni még egy muszka gárda-ezred sem, álljon bár csupa Boulatzellekből.« (így hívták a Sochatzy cipészcsalád elbolondítóját.) »Szomszédnőim mind fülig és őrülésig szerelmesek önbe. Ozmán ! ez a leányok jelszava. Mi óhajtva várjuk önt. Ha még soká nem jöhetne, kérem, küldjön nekem egy arcképet, mert azt, a­mi nekem van, szinte összeégette már a naponta ráhulló sok lángoló tekintet. Üdvözlöm önt, nemes vitéz s kérem, ha Bécsbe jő, értesítsen erről engem a »Kleiner An­zeiger« hirdetései közt »Plevna eleste« cím alatt. Üdvözlöm önt még egyszer s kérem, legyen diskrét, hogy a mama ne tudjon meg semmit. Mindhalálig az ön G. M.-je. (Poste restante, főposta.«) Bécsi hírek. A „Dioskurai“ új köteté­ben olvasható Vörösmarty »Gserhalom«-ja Pachler Faust fordításában; továbbá Dux Adolftól érdekes irodalomtörténeti dolgozat, Kerényi Frigyestől s köl­temények Arany, Czuczor, Petőfi és Gyulaitól a Fr. Gernerth, Annie Kuellens (fiatal angol lány) s Keu­­gebaur sikereit fordításaiban. — A Bösendorfer­­teremben január 11-dikén hangverseny lesz a Deák­szobor javára, s mint halljuk, gr. Zichy Géza is közre fog működni. — A királyné és trónörökös Angliába utazása tegnapra volt kitűzve; a brit földön Scherzer Károly udvari tanácsos s londoni főkonzul lesz Rudolf főherceg vezetője. — Gr. Beustról alaptalanul ter­jedt el a hir, hogy a karácsonyt Bécsben tölté; ezút­tal nem hagyhatta el Londont. — Arcában e hó 22-én húnyt el Leszlényi Gyula győri fiatal ügyvéd. — A déli vasút igazgató­tanácsa felvilágosítást fog kérni Bontoux főigazgatótól, ki a francia kamarában azzal dicsekedett, hogy ő Ausztriában francia érde­keket képviselt, noha osztrák fontos közgazdasági ér­dekek vezetése van rábízva.­­• A bukovinai magyar csángóknak rosz dolguk van, mert a románok ugyan­csak vicsorgatják rájuk a fogukat, a miért magyarok, most meg a roncsoló torokb­b is föllépett s Józseffal­­ván már közel száz gyermek esett áldozatul. — Bécsben a miniszterek, központi hivatalok s több egylet tagjai megegyeztek abban, hogy újévkor nem küldenek névjegyeket sehová, mivel ez a szokás tar­talmatlan formaság. Külföld. *** A háború. A cár Szentpétervárt­ »szent vállalat«-nak nyilvánítá ama háborúját, melynél igaz­ságtalanabbat egy elődje sem vívott. Büszkén mondta, hogy béke közbenjárást nem fogadnak el, a beavat­kozás ellen pedig föl vannak fegyverezve. Elismerte azonban, hogy még »sok teendő van hátra.« Most a tél pusztít legjobban a két táborban. A plevnai török foglyok s a kisérő oroszok százanként haltak el a hi­degben. Bukaresttől nem messze huszonkilenc szeke­rész és negyven ló fagyott meg. Silistria táján az egyptomiak szenvednek sokat. Megemlítjük, hogy Alexandriából ismét háromezer egyptomi indult Kon­­stantinápolyba. A dunai hidakban már­is nagy káro­kat tesz a jégzajlás, nehezítve az élelmezést. Beszélik, hogy a román főhadiszállást Bukarestbe teszik át. Szül­ej man pasa, ki végsőig kíván harcolni, megerősíti a háborús pártot Konstantinápolyban. Erzerum alatt, a nagy hideg és hó dacára, az oroszok a város körül­­zárolására törnek. Krétában felkelési kormányt igye­keznek létrehozni. A szerbek sáncokat emeltek a Kis melletti magaslatokon. Az a hír is jár, hogy Kikita serege Prizrendnél egyesülni akar a szerbekkel. A Dri­­nán fekvő Bujukt­-szigeteken levő hadállásokat a törö­kök elfoglalták s Szerbiát ez oldalról veszély fenyegeti.­­ A trónörökös, hír szerint, visszatért Szentpétervárra s Totleben a ruscsuki ostromló sereg parancsnokának neveztetett ki. — Erzerumot az oroszok mind inkább körül­zárják. — Kis várát a szerbek Milan jelenlété­ben elkezdték ágyúzni. Akpalánkán a szerbek három Krupp-ágyút is elfoglaltak. Horvatovics Szveti Kiko­­lajnál oroszokkal egyesült. A pirosi szorosban néhány csatározás a törökök javára dőlt el, s a Jávoron is visszakergették a szerbeket. — Mehemed Aliról írják, hogy eshetőség szerint a Konstantinápoly védelmét fogják rábízni. *** Hauser Natália k. a. jelenleg Rómában és Kápolyban hangversenyez. Az olasz lapok nem győ­zik dicsérni a bájos ifjú zongoraművésznőt. Mindig nagy közönség hallgatja s tapssal, koszorúkkal tün­tetik ki. Gyakran játsza a magyar rhapsodiát Liszt­tel, mely az olaszokat is föl szokta lelkesíteni. A ná­polyi »Piccolo,« »Il novelliere« s a »Róma« a leg­udvariasabban és legkedvezőbben írnak Hauser kis­asszonyról. *** A párisi női divat kedvenc színei most a sötétbarna és sötétzöld. A ruha szabása a szűk prin­­cesse-minta, tunique nélkül, hosszú jupe-hímzéssel vagy jettel. A téli felöltők szintén hosszúak, csaknem a földig érők. A kalap kicsiny s egy kis csokorban végződő szalag, bársony vagy csipke tartja össze. A csokorra brocket tűznek. A harisnya egyszínű selyem, elől hímzéssel; a cipő ugyanily színnel kivarrt, kis kivágott khinai keztyűbőrből. A nyakon selyem boát viselnek, a karperec pedig még mindig az ötször-hat­­szor körülcsavarodó a la serpent. *** Furcsaság. Humann Alexandra k. a., a nemzeti színház volt­ énekesnője, mostanában a chicagói yankeeket mulattatja egy olasz társaságban. A kisasszony nemrég levelet írt a nemzeti színház egy tagjához, elbeszélve, hogy ő Chicagóban ma­­gyarul énekelt. Történt volna pedig a dolog úgy, hogy egy este »Faust« került színre, de a Gretchen ábrá­zolója hirtelen roszul lett s a szerepet Humann k. a.-nak kellett elvállalnia. (Nálunk, ha jól emlék­szünk, csak a Siebel szerepét énekelte.) De a szöveget csak magyarul tudta, mert »Faust« nincs benn szer­ződési repertoirjában. Mit volt mit tenni? Az impre­sario engedett a törvényrontó szükségnek s a kisasz­­szony csakugyan magyarul énekelt a yankeeknak. Másnap egész Chicago el volt ragadtatva Gretchen által, de mégis legjobban dicsérték egész alakításá­ban, hogy igen rokonszenvesen ejti ki az­­ olaszt. A mivel mi itt Budapesten szintén csaknem úgy vol­tunk. *** Egy vén török katona üldögélt a pera­­galatai híd és Szkutari közt járó gőzhajó fedélzetén. Arca sápadt volt s kötelék födte. Egy görög orvos kérdezte az öreget: mi baja. Erre a vén katona el­mondta, hogy a harctéren egy golyó szétzúzta az áll­kapcsát s épen ma vettek ki belőle a sebészek valami alkalmatlan törött csontot. »Kérd, itt van a zsebem­ben,« — mondá az orvosnak. — »Mihez kezdesz, ha a sebed begyógyúl?« — kérdé ez. — »Ezt nem vá­rom be, — felelt az ősz ember, — holnap ismét a csa­tatérre megyek. Ládd, az ilyen öregeknek, mint én, már csak két kívánságuk lehet: elzarándokolni Mek­kába vagy mint sahib (vértanú) meghalni. Ahhoz sze­gény vagyok, hogy a próféta sírját meglátogathassam; tehát visszamegyek a harcba s várom a moszkó golyót, mely engem a paradicsomba, a tudafa árnya alá küld.« *** A fez. Humbert, brüsszeli szinigazg­tó Pá­­risban járva, egy csomó fezt vásárolt össze a »Fati­­nitza« Operette török jelmezeihez. A boltban maga is fölpróbált egyet, igen kényelmesnek tapasztalta s elhatározta, hogy a vasúton fezzel fején fog utazni

Next