Fővárosi Lapok 1878. április (77-99. szám)

1878-04-28 / 98. szám

* A bécsi angol nagykövet, Sír Elliot meg­­ sem melegedhetett fővárosunkban. Csütörtök­ este lejött kis­fiával s egy vadászszal nehány napra s az »Angol királynő«-be szállt. Éjfélkor aztán kap egy sürgönyt Londonból s reggel vissza kell utazni Bécsbe. Ilyen most a diplomaták élete. * A szeretetházban ma d. e. tíz órakor ünne­pély lesz, az intézet megnyitásának első évfordulója. Az alkalmi beszédek után a növendékek is bemutat-, ják egyévi haladásukat. Az intézet az üllői utón fek­szik, a »Josephinum« árvaház szomszédságában. * Műtörténészek s a régi városok kedvelői mé­lyen elszomorodhatnak. B­á­r­t­f­a, középkori építésze­tünk e maradványa sorsán. A tűz nagy pusztítást vitt véghez benne. A régi városház épen maradt, de a dóm, e gyönyörű, hétszázéves régiség, sokat szen­vedi. Tetőzete egészen leégett, tornya bedőlt, harang­jai leolvadtak, s ha gyors segély nem érkezik, műkin­csekkel teljes belseje, melyről az akadémia egész dísz­műveket adott ki, szintén tönkre fog menni télvíz ide­jén. A szép ódon lelkészlak is elhamvadt. A legna­gyobb kár azonban a kétszáz ház, mely a lángok áldozatává lett, csaknem valamennyi stylszerű, mű­­becscsel biró emléke volt a hajdannak. A Bártfán állomásozó gyalog­ezred, kivált a tisztek, önfeláldo­­zóan végezték az oltás és mentés munkáját. A kis város békés, munkás, rendezett viszonyú lakosai közt most nagy a nyomor, gyors segélyre van szükségök. * Tűz volt tegnapra viradó éjjel a »Pannónia« gőzmalom telepen. Éjfél után gyuladt ki az istálló s a tűz sok szalmát, szénát pusztított el, az épület födelén kivűl is. Tűzoltók hamar ott termettek s jól működ­tek, mindamellett elmúlt már egy óra s még nem tud­tak a pusztító elemnek teljesen urai lenni. A malmot megmentették. * Az akadémiai »Értekezések« közül megje­lentek: »Fényes Elek emlékezete« Keleti Károly­tól, ára 20 kr; »A XVI. századi tábornoki jog« Wen­­czel Gusztávtól, ára 30 kr; » Rákóczi György és a diplomácia« Szilágyi Sándortól, ára 50 kr; Ludányi Tamás egri püspök, Balássy Ferenctől, ára 20 kr; »Magyarhoni anglesitek« dr. Krenner Józseftől, ára 40 kr; »A vas khémiai alkata és keménysége közötti vonatkozások«, Kerpely Antaltól, ára 20 kr; »Ás­vány- és kőzettani közlemények Erdélyből,« dr Koch Antaltól, ára 20 kr. * Értesítés: A budapesti sugárúti m. kir. ál­lami tanítónőképző-intézetben a folyó évi tanképesítő vizsgálatok a következő rendben fognak megtartatni: június hó 16-tól 23-ig az elemi képesítő és munka­­mesternői képesítő vizsgálatok, 24-től 28-ig pedig a polgári és felső népiskolai tanképesítő vizsgálatok. A kellően felszerelt folyamodványok az illető tankerületi tanfelügyelő által ez évi május hó 31-ig nyújtandók be Zirzen Janka intézeti igazgatónál. * Rövid hírek. A közoktatási miniszter köszönetet nyilvánít Baranyai Gáspárné szül. Gosz­­tonyi Anna urhölgynek, ki a vakok intézetének két­százötven forintot adományozott. — A központi papnövelde igazgatójának Markus Gyula esztergomi kanonok kineveztetett. — A képzőművészeti társu­lat igazgató választmánya tegnap Ráth György kir. táblai tanácselnököt választotta elnökéül.— Gyöngyö­siné Mátray Laura asszony, maga édes anyja s nővére nevében, köszönetet mond mindazoknak, kik elhúnyt fivére temetésén megjelenve, részvétüknek kifejezést adni szíveskedtek. — Az „Uj Budapesti Napilap“ melyet Pokorny Jenő e hó elején indított meg, meg­szűnt. — Vajdafi Béla fővárosi tanár hasonló nevű fia meghalt, tizenhárom éves korában. — A fenyítő­­szék ismét letartóztatta az »orsz. hitelszövetkezet« múltkor szabadlábra helyzett igazgatóját, Tömös­­váry Istvánt, mivel az alkalmazottak nála letett óva­dékpénzét nem tudta visszaszolgáltatni. — Az aka­démiában holnap d. u. öt órakor összes ülés lesz, az akadémiai ügyrend revíziójának tárgyalásával. — A „Kelet Népe“ —1-je (ifj. Ábrányi Kornél) harci tüzében hatalmas hajvágást tesz megint a­­ levegőbe; hosszú tárcacikkben ront Vadnai Károly »A nagy intrikus« című emlékjegyzeteinek, melyeket sem nem hallott, mert a Kisfaludy-Társaság ülésén nem volt jelen, sem nem olvasott, mert még meg sem jelentek, csak a lapok hibás kivonataiból rosszul is­mer ; jellemző­ sem volt való. Sétaruhákra legkedveltebbek most a fi­nom lágy gyapjú­ kelmék, nevezetesen a »Virginie de Luz« »Cac­emire des Indes«, »Beige« és Tafetas-Troyen.« Legdivatosabb színek a »Mastique« (birsalma­,) »Argen­tine« (ezüst-) és »Natures« (nyers) színek. Nagyon ízléses toilettek készülnek e szövetekből Monaszterly és Kuzmik utódainál. Díszítésül tarka csíkozott atlaszt vagy »pompa­­dour«-kelméket alkalmaznak, bordűré, betét vagy kihajtás gyanánt. A kihajtás : »Lavandiére«, legszebb e nemben , az egyszerű elegancia mintájának mondható. Ez a »Lavan­diére« kihajtás egyszerűen abból áll, hogy a tunika szélét elől fölhajtják, hátul pedig összekötik; célja ennek a szö­vet visszáját fölszinre juttatni s e célra gazdag bélést, (faillet vagy más e célra alkalmas szövetet) használnak. Az egész igen egyszerű, de ép ez egyszerűség képezi szép­ségét. Egy párisi mintaruhán, sötét­kék »Cachemire des Indes« kelméből, melyet Monaszterly és Kuzmik utódainál ízlésesen kiállítva láttunk, e kihajtás fehér cachemireből volt, szélén kék sujtással csíkozott bordure-rel; hasonló bordűre volt alkalmazva a ruha alján is keskeny plissé fö­lött és a blouse-derék matrózgallérján, kézelőjén és az övön. Mint a toillette kiegésző része, testhez álló, ujjnél­­küli palotát szolgált, alól ép olyan bordure-rel, mint a ru­hán.­­ Az úgynevezett »egyöntetű« öltözetek, melyek­ben felöltő és ruha egy szövetből készülnek, mindinkább gyérülnek s főleg csak úti és séta ruháknál fordulnak elő. Látogatási vagy díszöltözethez a »visite-mantille« divatos, mely egyersmind az idény egyik legszebb újdonsága. E mantille három részből áll, a hatrészből, melyek a vállrészt képezik s elől echarpeot. Leginkább »Cac­emire des In­­des«-ból és failleból készülnek, díszítve Chantilly-csipkékkel és sűrű rojtokkal fércelt selyemből, mely tollkészlethez hasonlít. Mások hátul gallért képeznek visite-ujjakkal s elöl paletáthoz hasonlítanak. Harmadik forma a »Fichu,« melynek részei elől könnyedén összekötve, a ruha­aljra esnek. Vannak ily mantille-ok világos, nevezetesen »Mas­­tique«-színben is, melyből az említett divatteremben igen szép példányt láttunk, strucctollakkal és chenille-rojtokkal ékítve. A fekete színű, mely minden ruhához illik, a legele­gánsabb is. — A divatteremben, melyről beszélünk, a fekete ruhák kiállítására is kellő súlyt fektetnek. S ez helyes, mert egy szép fekete selyemruha mindenütt viselhető, a városban, a nyaralón, délután és este, bálban, templomban, temetésnél és menyegzőnél. Abban fekszik a fekete toilette nagy előnye, hogy oly jelleget adhatunk neki, a­minőt aka­runk. Ha élénkszínű szalagot vagy virágot teszünk rá: estélyi ruha , csipkével díszítve, látogatási öltözék , creppel ékítve, gyászviselet. Könnyebb fekete faille-ből legújabb ízlésben készült ruha hetven forintért is kapható Monaszterly és Kuzmik utódainál. Egy ilyennek kiállítása a következő: az alj előrésze tablier-formájú, két közepén csokor által összehúzott draperieval, alól két plissével; az oldalrészek vízszintes ráncokba vannak rakva, melyek mint ruche-ok végződnek elől, míg hátul az uszály borúi azokra­ a derék kis echarpe-pal van ékítve. Az úgynevezett »Balayeuse« elől csipkével szegélyzett fehér moll-plissée, mely félig az uszály alá van takarva, nem hiányzik egy elegáns ruhánál sem. A legdíszesebb látogatási és meny­asszonyi selyemruhák ma még princesse-szabásúak, hosszú uszálylyal, brocat selyem betéttel, echarpe-okkal a legvál­­tozatosb ízlésben rendezve. Pompás ily párisi mintaruhák : a »Donna Sol,« »Andrea,« »Marion,« »Antoinette« és »Harricot.« Futtatásokra a toilettek a legélénkebb, legfri­­sebb színekben készülnek. Ezek, valamint a legdíszesb nyári toilettek selyem aljjal, rövid uszálylyal vannak ellátva. A Lamballe-derék és tunika hozzá szép millefleur, brocatel, »Gaze Damasco« vagy más átlátszó chenille-beszövésű kelmékből van. Ily szövetekből az említett divatüzletben nagy választékot találunk, a legváltozatosb ízlésben és leg­különbözőbb árakban; az elszórt kis pontokkal ellátott, egyenetlen szálú szövés az uralkodó. Az ár hatvan krajcá­ron kezdődik s fölmegy a legmagasabb árakig. Nyári vise­letre különösen szépek az angol vásznak. Ezek simák, csí­­kozottak vagy apró kockájúak. A csíkozottakat sima szö­vettel, a simákat guipure-féle, écrue-szinü kelmével diszítik s ez olyannak látszik, mint a hímezés. Monaszterly és Kuzmik utódai mindenkinek örömest mutatják be újdonsá­gaikat s kívánatra vidékre is küldenek mintákat. Be a. Vidék. ** Sopronban az »irodalmi és művészeti kör« havi előadásának, csütörtökön, szépszámú közönsége volt. Kapy Gyula saját átíratú jó magyar dalokat zongorázott; Möller Ede tanár az Ilosvay »Toldi­járól olvasott; Büttl János zongorán, Wallner János harmóniumon az »Afrikai nő« versenyábrándját adták elő, a tapsokra megtoldva azt egy szép »hajósdal«-lal; Szigethy Sándor a Szász Károly »Angyal és ördög«-ét szavalta; Zettl Ágoston magyar népdalokat énekelt; az utósó szám Frankenburgnak »A papucs« című munkájának felolvasása volt. Ez a mű lapunk tárcá­jában fog megjelenni. A közönség tetszéssel fogadott minden darabot. Az este a színház is, melyben Gerőfi társasága a »Szövetségesek«-et adta elő, látogatott volt, másik jelent, hogy Sopronban is halad a ma­­gyarodás ügye. ** Esztergami hírek. E hó 23-dikán Eszter­gomban érdekes műkedvelői előadást tartottak: »Apró félreértések«, »Ezred leánya« és a »Nyol­cadik pont« című kis vígjátékokkal; a szereplők közül Bártfayné, Berger Emma, Bruckner nővérek, Feigler Herminke, Nedeczky Vince, Szabó Mihály és Gyula kaptak elég tapsot. — A Völgyi György 26 tagból álló színtársulata Vácról Esztergomba érkezett s hus­­vét vasárnapján (elég tapintatlanul) a Lukácsy »Veresbajú«-jával kezde meg előadásait. — Az ország új tébolydát fog építtetni Esztergomban s ez lesz a harmadik hazánkban. Balajthy Imre min.tanácsos, dr. Schwartzer s több szakember szerdán e végett oda érkeztek, hogy egy küldöttséggel a város által fölajánlott telkek alkalmas voltát megbeszéljék. ** Nagyváradon a biharmegyei régészeti és történelmi egyesület kiállítása három hétig lesz nyitva. Folyton nagy közönség látogatja s szerdán a dr. Hampel József és dr. Pulszky Károly előadását is annyian hallgatták, a­mennyien csak befértek a helyi­ségbe. A megnyitás napján belépti díjakból másfélszáz­ért gyűlt a pénztárba s az érdekeltség valószínűleg folytonos lesz, mert a kiállítás gazdagnak mondható. Harminchat szekrényben sok kiváló és becses tárgy látható itt. Tizenhárom szekrény a biharmegyei ré­gészeti és történelmi egyleté. Őstörténelmi leletek, egyiptomi régiségek, a nagyváradi latin és görög káp­talanok kincsei, edények, ékszerek, a város 1809-iki zászlaja, csipkék, fegyvergyűjtemény, pecsétek, céhlá­dák, remekek, szabaduló-levélnyomó rézlemezek fál, képezik e csoport érdekes látnivalóit. A többi szek­rényt múzeumunk, a többi régészeti egyesület tárgyai s a magánkiállítások foglalják el. A debreceni főiskola bronztárgyakat, a híres Rákóczi-harang kirepedt da­rabját, a nemzeti és az erdélyi múzeumok magyar tárgyakat, a szabolcsi, békésmegyei, tiszafüred-vidéki, gödöllői, délmagyarországi archaeologiai társulatok, özv. Vertán Andrásné, báró Gerliczy Bódog, a Des- Echerolles-család sál, sok szép régiséget küldtek a tárlatra. Pulszky Ferenc, báró Gerliczy Bódog egy bogláros lószerszámáról fölfedezte, hogy Árpádkori készítmény, egy rózsaboglárban pedig Mátyás ideje­­beli ötvösmunkára bukkant. A tulajdonos mindkét becses műkincset a budapesti nemzeti múzeumnak ajánlotta föl. Rómer Flóris, a kiállítást rendező bi­zottság elnöke, koronkint szakszerű előadásokat fog tartani a tárlat kiválóbb tárgyairól. ** Hymen, Gombán, Pest megyében, Patay Margit kisasszonyt, Patay Ferenc nagybirtokos kedves leányát, e napokban jegyezte el Gencsi Béla szabolcsi földbirtokos. — Szathmártt húsvéthétfőn volt Újlaki József m.-szigeti ügyész esküvője Tamássy Laura kisasszonynyal. — Székesfehérvárit Schier Ilonka kisasszonyt Kósa Miklós gazdatiszt (a debrői uradalomból) eljegyzé. — Szebenben közelebb lesz a Dunka Matild k. a. esküvője dr. Mihályi János m.-szigeti ügyvéddel, Mihályi Viktor lugosi görög-kath. püspök fivérével. ** Polmázonj a fővároshoz közel fekvő kies fa­­luban, Mares Mór földbirtokos kastélyában e hó 24-kén élénk és kedélyes táncmulatság volt, melyen sok előkelő fővárosi család is részt vett. Jelen voltak a hölgyek közül: Paczolayné, Konkolyné Fáy Julia, Gyura Janka, Muraközy Izabella, Takács nővérek, Csengey Matild és mások. A háziasszony és leánya, Mares Vilma k. a. (a megye egyik legbájosabb fiatal hölgye), igaz magyar vendégszeretettel és szeretetre­­méltósággal fogadták vendégeiket, kik egész regge­lig kitűnően mulattak. ** Baján a nőegylet kitűnőn sikerült közvacso­rát rendezett húsvéthétfőn a »Bárány« termeiben. Sokan voltak jelen nemcsak a városból, de távol vi­dékről is; a legalább négyszáz főnyi közönség nagy része nem fért el az asztalok mellett. Jelmezes fiatal hölgyek szolgáltak ügyesen, sokat fáradva és elég sokat szerezve (zsarolás nélkül) az egyesületnek. A névsor (betűrendben): Állaga Flóra (lovasnő) Bozsek Ilka, (vadásznő) Császár Emma (cigányleány) Császár Leona (halászleány) Gál Irmin, (fantaisie) Gál Klo­­tild, (bácskai cigányleány) Greguss Angelica, (Finum Rózsi) Horváth Juliska (pierotte) Ivánovics Anna (spanyol táncosnő) Ivánovics Anna (fantaisie) Kova­­csics Mariska (kertésznő) Latinovics Katica, (pász­torleány) Lederer Valéria, (Diara) Radány Blanka (khinai jelmez) Radány Gizela, (erdélyi cigányleány) Spitzer Elvira, Spitzer Olga, (Gretchen) Szohner Irma, Túry Mariska (aratóleány) sat. Az asszonyok közül: Pilaszánovits Antalné, Kuluncsics Györgyné, Somogyi Lajosné, Jankovics Gyuláné, Császár Pé­­terné, Radány Bertalanná (Topolyáról) Deák Zsigáné, Latinovics Jánosné, Joánovics Döméné, (Zomborból) Kálosy Józsefné (Kalocsáról), Radány Dezsőné (Or­­sováról.) Jelen volt Baja váro­s képviselője Tóth Kál­mán is és Irányi Dániel. Az estély közel hatszáz frtot jövedelmezett, felerészben a nőegylet s a tűzőrtorony javára. ** Déván a nőegylet húsvéthétfőn élvezetes hangversenyt rendezett a tervbe vett sétatér alaptő­kéje gyarapítására. Közreműködtek­: Hollaky Arthur szép zongorajátékkal (»Faust«-ból és népdalok,) László Ilka k. a. népdalok előadásával, Horváth Eugenia k. a. a »Luciá«-val vett részlettel, Papp Benjámin hegedűjátékkal (Faust«-ból,) Balogh Ella k. a. zongorakisérettel, Sándor D. és Kövendy J. urak kettős dallal, Réthi Lajos a Petőfi -Szécsi Má- -s­ Divat-tudósítás. A tavaszi idény lényeges változást idézett elő az izlés és ruhakészítés mindama formáira nézve, (páncélderék, princesse-szabás,­ melyek 1874 óta folytonosan uralkodtak. A legújabb szabás formái azonban még nem váltak átalá­­nosakká s ezért fővárosunk egyik elsőrendű divat­ter­mében — a »Monaszterly és Kuzmik utódai «-nál — a leg­újabb ízlésben lebbenyderékkal készült ruhák mellett ma is alkalmazzák még a princesse-szabást, mely a női termet szépségének kitüntetésére nagyon előnyös. A főkérdés most az, hogy várjon rövid ruhákat fognak-e viselni e ta­vaszon vagy hosszúkat ? Irányadó körökben az elfogadott szabály most az, hogy a finomizlésű elegáns hölgyek ru­hái elöl a cipő csúcsáig fognak érni, hátul pedig kissé hosszabbak lesznek. Az uszály nem lesz egészen száműzve, csak az utcáról és séta­helyekről fog eltűnni, a­hová soha 480

Next