Fővárosi Lapok 1878. április (77-99. szám)
1878-04-28 / 98. szám
* A bécsi angol nagykövet, Sír Elliot meg sem melegedhetett fővárosunkban. Csütörtök este lejött kisfiával s egy vadászszal nehány napra s az »Angol királynő«-be szállt. Éjfélkor aztán kap egy sürgönyt Londonból s reggel vissza kell utazni Bécsbe. Ilyen most a diplomaták élete. * A szeretetházban ma d. e. tíz órakor ünnepély lesz, az intézet megnyitásának első évfordulója. Az alkalmi beszédek után a növendékek is bemutat-, ják egyévi haladásukat. Az intézet az üllői utón fekszik, a »Josephinum« árvaház szomszédságában. * Műtörténészek s a régi városok kedvelői mélyen elszomorodhatnak. Bártfa, középkori építészetünk e maradványa sorsán. A tűz nagy pusztítást vitt véghez benne. A régi városház épen maradt, de a dóm, e gyönyörű, hétszázéves régiség, sokat szenvedi. Tetőzete egészen leégett, tornya bedőlt, harangjai leolvadtak, s ha gyors segély nem érkezik, műkincsekkel teljes belseje, melyről az akadémia egész díszműveket adott ki, szintén tönkre fog menni télvíz idején. A szép ódon lelkészlak is elhamvadt. A legnagyobb kár azonban a kétszáz ház, mely a lángok áldozatává lett, csaknem valamennyi stylszerű, műbecscsel biró emléke volt a hajdannak. A Bártfán állomásozó gyalogezred, kivált a tisztek, önfeláldozóan végezték az oltás és mentés munkáját. A kis város békés, munkás, rendezett viszonyú lakosai közt most nagy a nyomor, gyors segélyre van szükségök. * Tűz volt tegnapra viradó éjjel a »Pannónia« gőzmalom telepen. Éjfél után gyuladt ki az istálló s a tűz sok szalmát, szénát pusztított el, az épület födelén kivűl is. Tűzoltók hamar ott termettek s jól működtek, mindamellett elmúlt már egy óra s még nem tudtak a pusztító elemnek teljesen urai lenni. A malmot megmentették. * Az akadémiai »Értekezések« közül megjelentek: »Fényes Elek emlékezete« Keleti Károlytól, ára 20 kr; »A XVI. századi tábornoki jog« Wenczel Gusztávtól, ára 30 kr; » Rákóczi György és a diplomácia« Szilágyi Sándortól, ára 50 kr; Ludányi Tamás egri püspök, Balássy Ferenctől, ára 20 kr; »Magyarhoni anglesitek« dr. Krenner Józseftől, ára 40 kr; »A vas khémiai alkata és keménysége közötti vonatkozások«, Kerpely Antaltól, ára 20 kr; »Ásvány- és kőzettani közlemények Erdélyből,« dr Koch Antaltól, ára 20 kr. * Értesítés: A budapesti sugárúti m. kir. állami tanítónőképző-intézetben a folyó évi tanképesítő vizsgálatok a következő rendben fognak megtartatni: június hó 16-tól 23-ig az elemi képesítő és munkamesternői képesítő vizsgálatok, 24-től 28-ig pedig a polgári és felső népiskolai tanképesítő vizsgálatok. A kellően felszerelt folyamodványok az illető tankerületi tanfelügyelő által ez évi május hó 31-ig nyújtandók be Zirzen Janka intézeti igazgatónál. * Rövid hírek. A közoktatási miniszter köszönetet nyilvánít Baranyai Gáspárné szül. Gosztonyi Anna urhölgynek, ki a vakok intézetének kétszázötven forintot adományozott. — A központi papnövelde igazgatójának Markus Gyula esztergomi kanonok kineveztetett. — A képzőművészeti társulat igazgató választmánya tegnap Ráth György kir. táblai tanácselnököt választotta elnökéül.— Gyöngyösiné Mátray Laura asszony, maga édes anyja s nővére nevében, köszönetet mond mindazoknak, kik elhúnyt fivére temetésén megjelenve, részvétüknek kifejezést adni szíveskedtek. — Az „Uj Budapesti Napilap“ melyet Pokorny Jenő e hó elején indított meg, megszűnt. — Vajdafi Béla fővárosi tanár hasonló nevű fia meghalt, tizenhárom éves korában. — A fenyítőszék ismét letartóztatta az »orsz. hitelszövetkezet« múltkor szabadlábra helyzett igazgatóját, Tömösváry Istvánt, mivel az alkalmazottak nála letett óvadékpénzét nem tudta visszaszolgáltatni. — Az akadémiában holnap d. u. öt órakor összes ülés lesz, az akadémiai ügyrend revíziójának tárgyalásával. — A „Kelet Népe“ —1-je (ifj. Ábrányi Kornél) harci tüzében hatalmas hajvágást tesz megint a levegőbe; hosszú tárcacikkben ront Vadnai Károly »A nagy intrikus« című emlékjegyzeteinek, melyeket sem nem hallott, mert a Kisfaludy-Társaság ülésén nem volt jelen, sem nem olvasott, mert még meg sem jelentek, csak a lapok hibás kivonataiból rosszul ismer ; jellemző sem volt való. Sétaruhákra legkedveltebbek most a finom lágy gyapjú kelmék, nevezetesen a »Virginie de Luz« »Cacemire des Indes«, »Beige« és Tafetas-Troyen.« Legdivatosabb színek a »Mastique« (birsalma,) »Argentine« (ezüst-) és »Natures« (nyers) színek. Nagyon ízléses toilettek készülnek e szövetekből Monaszterly és Kuzmik utódainál. Díszítésül tarka csíkozott atlaszt vagy »pompadour«-kelméket alkalmaznak, bordűré, betét vagy kihajtás gyanánt. A kihajtás : »Lavandiére«, legszebb e nemben , az egyszerű elegancia mintájának mondható. Ez a »Lavandiére« kihajtás egyszerűen abból áll, hogy a tunika szélét elől fölhajtják, hátul pedig összekötik; célja ennek a szövet visszáját fölszinre juttatni s e célra gazdag bélést, (faillet vagy más e célra alkalmas szövetet) használnak. Az egész igen egyszerű, de ép ez egyszerűség képezi szépségét. Egy párisi mintaruhán, sötétkék »Cachemire des Indes« kelméből, melyet Monaszterly és Kuzmik utódainál ízlésesen kiállítva láttunk, e kihajtás fehér cachemireből volt, szélén kék sujtással csíkozott bordure-rel; hasonló bordűre volt alkalmazva a ruha alján is keskeny plissé fölött és a blouse-derék matrózgallérján, kézelőjén és az övön. Mint a toillette kiegésző része, testhez álló, ujjnélküli palotát szolgált, alól ép olyan bordure-rel, mint a ruhán. Az úgynevezett »egyöntetű« öltözetek, melyekben felöltő és ruha egy szövetből készülnek, mindinkább gyérülnek s főleg csak úti és séta ruháknál fordulnak elő. Látogatási vagy díszöltözethez a »visite-mantille« divatos, mely egyersmind az idény egyik legszebb újdonsága. E mantille három részből áll, a hatrészből, melyek a vállrészt képezik s elől echarpeot. Leginkább »Cacemire des Indes«-ból és failleból készülnek, díszítve Chantilly-csipkékkel és sűrű rojtokkal fércelt selyemből, mely tollkészlethez hasonlít. Mások hátul gallért képeznek visite-ujjakkal s elöl paletáthoz hasonlítanak. Harmadik forma a »Fichu,« melynek részei elől könnyedén összekötve, a ruhaaljra esnek. Vannak ily mantille-ok világos, nevezetesen »Mastique«-színben is, melyből az említett divatteremben igen szép példányt láttunk, strucctollakkal és chenille-rojtokkal ékítve. A fekete színű, mely minden ruhához illik, a legelegánsabb is. — A divatteremben, melyről beszélünk, a fekete ruhák kiállítására is kellő súlyt fektetnek. S ez helyes, mert egy szép fekete selyemruha mindenütt viselhető, a városban, a nyaralón, délután és este, bálban, templomban, temetésnél és menyegzőnél. Abban fekszik a fekete toilette nagy előnye, hogy oly jelleget adhatunk neki, aminőt akarunk. Ha élénkszínű szalagot vagy virágot teszünk rá: estélyi ruha , csipkével díszítve, látogatási öltözék , creppel ékítve, gyászviselet. Könnyebb fekete faille-ből legújabb ízlésben készült ruha hetven forintért is kapható Monaszterly és Kuzmik utódainál. Egy ilyennek kiállítása a következő: az alj előrésze tablier-formájú, két közepén csokor által összehúzott draperieval, alól két plissével; az oldalrészek vízszintes ráncokba vannak rakva, melyek mint ruche-ok végződnek elől, míg hátul az uszály borúi azokra a derék kis echarpe-pal van ékítve. Az úgynevezett »Balayeuse« elől csipkével szegélyzett fehér moll-plissée, mely félig az uszály alá van takarva, nem hiányzik egy elegáns ruhánál sem. A legdíszesebb látogatási és menyasszonyi selyemruhák ma még princesse-szabásúak, hosszú uszálylyal, brocat selyem betéttel, echarpe-okkal a legváltozatosb ízlésben rendezve. Pompás ily párisi mintaruhák : a »Donna Sol,« »Andrea,« »Marion,« »Antoinette« és »Harricot.« Futtatásokra a toilettek a legélénkebb, legfrisebb színekben készülnek. Ezek, valamint a legdíszesb nyári toilettek selyem aljjal, rövid uszálylyal vannak ellátva. A Lamballe-derék és tunika hozzá szép millefleur, brocatel, »Gaze Damasco« vagy más átlátszó chenille-beszövésű kelmékből van. Ily szövetekből az említett divatüzletben nagy választékot találunk, a legváltozatosb ízlésben és legkülönbözőbb árakban; az elszórt kis pontokkal ellátott, egyenetlen szálú szövés az uralkodó. Az ár hatvan krajcáron kezdődik s fölmegy a legmagasabb árakig. Nyári viseletre különösen szépek az angol vásznak. Ezek simák, csíkozottak vagy apró kockájúak. A csíkozottakat sima szövettel, a simákat guipure-féle, écrue-szinü kelmével diszítik s ez olyannak látszik, mint a hímezés. Monaszterly és Kuzmik utódai mindenkinek örömest mutatják be újdonságaikat s kívánatra vidékre is küldenek mintákat. Be a. Vidék. ** Sopronban az »irodalmi és művészeti kör« havi előadásának, csütörtökön, szépszámú közönsége volt. Kapy Gyula saját átíratú jó magyar dalokat zongorázott; Möller Ede tanár az Ilosvay »Toldijáról olvasott; Büttl János zongorán, Wallner János harmóniumon az »Afrikai nő« versenyábrándját adták elő, a tapsokra megtoldva azt egy szép »hajósdal«-lal; Szigethy Sándor a Szász Károly »Angyal és ördög«-ét szavalta; Zettl Ágoston magyar népdalokat énekelt; az utósó szám Frankenburgnak »A papucs« című munkájának felolvasása volt. Ez a mű lapunk tárcájában fog megjelenni. A közönség tetszéssel fogadott minden darabot. Az este a színház is, melyben Gerőfi társasága a »Szövetségesek«-et adta elő, látogatott volt, másik jelent, hogy Sopronban is halad a magyarodás ügye. ** Esztergami hírek. E hó 23-dikán Esztergomban érdekes műkedvelői előadást tartottak: »Apró félreértések«, »Ezred leánya« és a »Nyolcadik pont« című kis vígjátékokkal; a szereplők közül Bártfayné, Berger Emma, Bruckner nővérek, Feigler Herminke, Nedeczky Vince, Szabó Mihály és Gyula kaptak elég tapsot. — A Völgyi György 26 tagból álló színtársulata Vácról Esztergomba érkezett s husvét vasárnapján (elég tapintatlanul) a Lukácsy »Veresbajú«-jával kezde meg előadásait. — Az ország új tébolydát fog építtetni Esztergomban s ez lesz a harmadik hazánkban. Balajthy Imre min.tanácsos, dr. Schwartzer s több szakember szerdán e végett oda érkeztek, hogy egy küldöttséggel a város által fölajánlott telkek alkalmas voltát megbeszéljék. ** Nagyváradon a biharmegyei régészeti és történelmi egyesület kiállítása három hétig lesz nyitva. Folyton nagy közönség látogatja s szerdán a dr. Hampel József és dr. Pulszky Károly előadását is annyian hallgatták, amennyien csak befértek a helyiségbe. A megnyitás napján belépti díjakból másfélszázért gyűlt a pénztárba s az érdekeltség valószínűleg folytonos lesz, mert a kiállítás gazdagnak mondható. Harminchat szekrényben sok kiváló és becses tárgy látható itt. Tizenhárom szekrény a biharmegyei régészeti és történelmi egyleté. Őstörténelmi leletek, egyiptomi régiségek, a nagyváradi latin és görög káptalanok kincsei, edények, ékszerek, a város 1809-iki zászlaja, csipkék, fegyvergyűjtemény, pecsétek, céhládák, remekek, szabaduló-levélnyomó rézlemezek fál, képezik e csoport érdekes látnivalóit. A többi szekrényt múzeumunk, a többi régészeti egyesület tárgyai s a magánkiállítások foglalják el. A debreceni főiskola bronztárgyakat, a híres Rákóczi-harang kirepedt darabját, a nemzeti és az erdélyi múzeumok magyar tárgyakat, a szabolcsi, békésmegyei, tiszafüred-vidéki, gödöllői, délmagyarországi archaeologiai társulatok, özv. Vertán Andrásné, báró Gerliczy Bódog, a Des- Echerolles-család sál, sok szép régiséget küldtek a tárlatra. Pulszky Ferenc, báró Gerliczy Bódog egy bogláros lószerszámáról fölfedezte, hogy Árpádkori készítmény, egy rózsaboglárban pedig Mátyás idejebeli ötvösmunkára bukkant. A tulajdonos mindkét becses műkincset a budapesti nemzeti múzeumnak ajánlotta föl. Rómer Flóris, a kiállítást rendező bizottság elnöke, koronkint szakszerű előadásokat fog tartani a tárlat kiválóbb tárgyairól. ** Hymen, Gombán, Pest megyében, Patay Margit kisasszonyt, Patay Ferenc nagybirtokos kedves leányát, e napokban jegyezte el Gencsi Béla szabolcsi földbirtokos. — Szathmártt húsvéthétfőn volt Újlaki József m.-szigeti ügyész esküvője Tamássy Laura kisasszonynyal. — Székesfehérvárit Schier Ilonka kisasszonyt Kósa Miklós gazdatiszt (a debrői uradalomból) eljegyzé. — Szebenben közelebb lesz a Dunka Matild k. a. esküvője dr. Mihályi János m.-szigeti ügyvéddel, Mihályi Viktor lugosi görög-kath. püspök fivérével. ** Polmázonj a fővároshoz közel fekvő kies faluban, Mares Mór földbirtokos kastélyában e hó 24-kén élénk és kedélyes táncmulatság volt, melyen sok előkelő fővárosi család is részt vett. Jelen voltak a hölgyek közül: Paczolayné, Konkolyné Fáy Julia, Gyura Janka, Muraközy Izabella, Takács nővérek, Csengey Matild és mások. A háziasszony és leánya, Mares Vilma k. a. (a megye egyik legbájosabb fiatal hölgye), igaz magyar vendégszeretettel és szeretetreméltósággal fogadták vendégeiket, kik egész reggelig kitűnően mulattak. ** Baján a nőegylet kitűnőn sikerült közvacsorát rendezett húsvéthétfőn a »Bárány« termeiben. Sokan voltak jelen nemcsak a városból, de távol vidékről is; a legalább négyszáz főnyi közönség nagy része nem fért el az asztalok mellett. Jelmezes fiatal hölgyek szolgáltak ügyesen, sokat fáradva és elég sokat szerezve (zsarolás nélkül) az egyesületnek. A névsor (betűrendben): Állaga Flóra (lovasnő) Bozsek Ilka, (vadásznő) Császár Emma (cigányleány) Császár Leona (halászleány) Gál Irmin, (fantaisie) Gál Klotild, (bácskai cigányleány) Greguss Angelica, (Finum Rózsi) Horváth Juliska (pierotte) Ivánovics Anna (spanyol táncosnő) Ivánovics Anna (fantaisie) Kovacsics Mariska (kertésznő) Latinovics Katica, (pásztorleány) Lederer Valéria, (Diara) Radány Blanka (khinai jelmez) Radány Gizela, (erdélyi cigányleány) Spitzer Elvira, Spitzer Olga, (Gretchen) Szohner Irma, Túry Mariska (aratóleány) sat. Az asszonyok közül: Pilaszánovits Antalné, Kuluncsics Györgyné, Somogyi Lajosné, Jankovics Gyuláné, Császár Péterné, Radány Bertalanná (Topolyáról) Deák Zsigáné, Latinovics Jánosné, Joánovics Döméné, (Zomborból) Kálosy Józsefné (Kalocsáról), Radány Dezsőné (Orsováról.) Jelen volt Baja város képviselője Tóth Kálmán is és Irányi Dániel. Az estély közel hatszáz frtot jövedelmezett, felerészben a nőegylet s a tűzőrtorony javára. ** Déván a nőegylet húsvéthétfőn élvezetes hangversenyt rendezett a tervbe vett sétatér alaptőkéje gyarapítására. Közreműködtek: Hollaky Arthur szép zongorajátékkal (»Faust«-ból és népdalok,) László Ilka k. a. népdalok előadásával, Horváth Eugenia k. a. a »Luciá«-val vett részlettel, Papp Benjámin hegedűjátékkal (Faust«-ból,) Balogh Ella k. a. zongorakisérettel, Sándor D. és Kövendy J. urak kettős dallal, Réthi Lajos a Petőfi -Szécsi Má- -s Divat-tudósítás. A tavaszi idény lényeges változást idézett elő az izlés és ruhakészítés mindama formáira nézve, (páncélderék, princesse-szabás, melyek 1874 óta folytonosan uralkodtak. A legújabb szabás formái azonban még nem váltak átalánosakká s ezért fővárosunk egyik elsőrendű divattermében — a »Monaszterly és Kuzmik utódai «-nál — a legújabb ízlésben lebbenyderékkal készült ruhák mellett ma is alkalmazzák még a princesse-szabást, mely a női termet szépségének kitüntetésére nagyon előnyös. A főkérdés most az, hogy várjon rövid ruhákat fognak-e viselni e tavaszon vagy hosszúkat ? Irányadó körökben az elfogadott szabály most az, hogy a finomizlésű elegáns hölgyek ruhái elöl a cipő csúcsáig fognak érni, hátul pedig kissé hosszabbak lesznek. Az uszály nem lesz egészen száműzve, csak az utcáról és sétahelyekről fog eltűnni, ahová soha 480