Fővárosi Lapok 1878. december (277-300. szám)

1878-12-24 / 296. szám

zeikből a vonót, zongoraszó mellett folytattuk a tán­cot. A karácsonyestet minden házban családi körben üljük meg; ilyenkor fölösleges a vendég, mert minek látná azt az idegen, hogyan ujjong a kis Arthur és Oszkár s hogyan törli a mama és nagymama, lopva, az örömkönyeket szeméből. Az ünnep első napján Simonffy bácsi, a derék plébános, nem engedi a zajosabb mulatozást, de fogadni mernék, hogy István­­napkor ő is ott lesz Kürthy Istvánéknál, a víg tár­saságba jóízű megjegyzéseivel még derültebb hangula­tot hozva. Ha nincs névnap, ünnep vagy disznótor, ren­dezünk a patak jegén korcsolya-versenyeket, melyek­nek hőse Dienst­ Helén­a, a­­ki nemsokára a híres Jackson Haynes-nek méltó versenytársa lesz. Szán­­partiek a szomszédos Szemerére, hol Feith Ottokár, és Csehibe, hol Jaross Móric vendégszerető házában biztos villásreggelire vagy ozsonnára számíthat a ki­éhezett társaság és a dermedt tagokat legtöbbnyire szilaj csárdás, vagy bódító keringő szokta felmelegí­teni. Újévnapján pedig műkedvelők Tóth Ede »Fa­lu rosszá«-t fogják előadni valamely jótékony célra, a szerepek már ki vannak osztva és a próbák felváltva a Dienstl, Jaross és Feith családnál serényen és si­kerrel biztatólag, folynak. Finum Rózsit Jaross Laj­­ka, Bátki Tercsit Feith Ottokárné, Feledi Borist Ja­ross Erzsi, Csapónét Dienstl Helén, Sulyoknét Jaross Ilka, Feledit Feith Ottokár, Göndör Sándort Piber Pál, Feledi Lajost Turcsányi Pista, Csapót báró Oberländer főhadnagy, Gonosz Pistát Prásch fog­ják adni. De igaz! Hiszen mindenről szóltam már, csak e sok élvezet színhelye van még a titok homá­lyába burkolva, de nem titok az, hogy széles Magyar­­országon kevés oly kedélyes falucska van, mint a ko­­márommegyei K­o 11 h­a, a­hol — mellesleg szólva — húsz év előtt még túlnyomó volt a tótok száma, most tíz éve már a magyar-tót helységek közé soroltatott, ma pedig büszkén mondja, hogy teljes világ életében tiszta magyar volt. Hogy mindez a derék plébános Simonffy Ede bácsi érdeme, az sem titok, a miért is az isten sokáig éltesse! ** Hymen. Nagyváradon Örley Ilona kisasszonyt e napokban vezette oltárhoz B á­g­y­a Ödön küküllő-megyei szolgabiró és földbirtokos. — Szegeden Breuer Miksa gyufagyáros eljegyezte Breuer Etelka kisasszonyt s esküvőjük Szilveszter napján lesz a fővárosban. — A pécsi színtársu­lat egyik tagja: Szegszárdy Péter eljegyezte Gyur­­kovics Matild kisasszonyt, ugyanazon színtársulat tagját. — Pápán Kosztka Lajos eljegyezte L­a­s­z­k­a Adél urhölgyet; Nagykanizsán Zalay Lajos Paulus Timike kisasszonyt. ** Vidéki hirek. Kolozsvárit Lendvayné asszonyt, jutalomjátéka (»Az első ősz hajszál” és a »Cárnő foglya«) alkalmával zajos tapsokkal, szép ko­szorúval és több bokrétával üdvözölték s a ház szépen megtelt, a bérletszünet dacára. — Jászberényben Riszner József kiadásában megjelentek a »Palotási dalai« (30 válogatott darab,) a megye hölgyeinek ajánlva; a díszes füzet ára másfél forint, a jövedelem a Palotási családjáé lesz. — Nagyváradon Römer Flóris kanonok a szobába, hol őt egykori tanítványa, József főherceg szeptemberben meglátogatta, márvány emlék­táblát helyeztet, felirattal. — Elhunytak: Nagyváradon özv. Esztegár Antalné szül. Petrovits Karolina asszony 71 éves korában; Jancsics Borbála a gödöllői járás volt csendbiztosának, néhai Jancsics Antalnak nővére, végelgyöngülésben; Baján Kazal Piroska, egy 21 éves fiatal, szép, kedves leány, és egy százegy éves kort ért agg nő Hesser Betti asszony. — Árvizhírek érkeztek, a mármarosi folyók kiön­tötték, a vasúti közlekedés megszűnt s M.-Sziget, Tó- C80 és Huszt városok viz alatt álnak. Nagyváradot is elönthette a viz, ha még fél lábnyit nőtt.­­ Az esztergomi kereskedő ifjak egyletét az a kitüntetés érte, hogy József főherceg és Metternich Rikhárd herceg alapító­ tagjaivá lettek. lakkal, színekkel írva; izzó inspiráció, de egyszersmind­­ finom gondolkodás műve; itt-ott egy-egy merész, a tüzes sietségben megfontolatlan fordulat, sőt olykor inkorrektség, m­ilyen e mű; ez lényének legbensőbb magva. Ha keresnők a hibákat, lehetne nagyon könnyen találni, de az a fődolog, hogy a műben az intenció és kifejezés fedik egymást, miáltal a jelentős tartalom a maga egész teljességében érvényre emel­kedik s ép úgy gazdag szép színekben, mint voná­sokban.* *** Jaksics főhadnagy (Ritter v. Kaiserwehr) oly vállalatot vitt ki, mely erélyét, bátorságát, nagy mértékben bizonyítja s melynek igen hasznos ered­ménye lesz. Egy kis gőzössel bejárta a Bosnya folyó szabálytalan medrét, mely tele van akadálylyal s itt zátony, sok fatörzs, amott veszélyes vízesés állta út­ját. Az emberek, kik vele mentek, nagyobbára meg­­betegültek, mert nem egyszer fordultak a hideg vízbe, másszor holmijokat, élelmi­szerüket veszték s átalá­­ban sok bajjal küzdtek. A gőzös is nem egyszer csak­nem tönkre ment. De a főhadnagy erélye nem rettent vissza és sok bajjal ugyan, de mégis végig járta a fo­lyót, annak bizonyságául, hogy hajókázhatóvá lehet tenni. Szombaton Dobojnál kötött ki, hol a helyőr­ség, a község elöljárói s a meglepetett bosnyákok egész lelkesen üdvözölték a merész hajóst. *** Az udvar január első napjaiban költözik Bécsbe. Császár és király ő felségét 2-dikára várják, mire a kormányválság rövid időn meg lesz oldva. Január folytán több udvari ünnepély lesz, nyolcadi­kén udvari bál. *** Germania irredenta. Ezt a nevet érdemlik a bécsi német tanulók, kik a szentpétervári kollegák példájára tüntetni, zavarogni kívánnak. Csakhogy a szentpétervári fiatalság, (mint a 48-diki aula,) nép­­szabadságot kíván, míg a föloszlatott »német olvasó kör« hazájának önállósága ellen van s a német biro­dalommal kacérkodik, mint Schönerer képviselő. A feloszlatott egylet diákjai pénteken az osztrák képvi­selőház karzatán megjelentek abban a szép remény­ben, hogy dr. Kopp az ő ügyökben felszólal. De e re­mény füstbe ment. Szombaton aztán vagy százan me­netet tartottak, énekeltek, köszönő iratot adtak át dr. Sturmnak, ki kérvényüket a képviselőháznak be­­nyujtá. — Schönerer hazafiatlan nyilatkozata ellen, (hogy t. i. az osztrák németség Németországhoz sze­retne csatlakozni,) egyre érkeznek a tiltakozások a birodalmi tanácshoz. Saját választó­kerülete, Waid­­hofen is tiltakozott ellene, küldöttséggel készül já­rulni az uralkodó elé, bizalmatlansági nyilatkozatot küldött Schönerernek, kijelentve a sajnálkozást a fö­lött, hogy kerületüket ilyen politikus képviseli. *** Bécsi hírek. Gr. Széchenyi Imre kine­­veztetése berlini nagykövetté, küszöbön áll. — A bosnyák küldöttségnek Bécsbe visszatért tagjait, elutazásuk előtt, Albrecht és Károly Lajos főherce­gek igen szívesen fogadták. — Brünnben Baumann közjegyzőt, állítólag húszezer forint hivatalos pénz elsikkasztása miatt, a múlt hét végén befogták. — Jovanovics táborszernagy Bécsből már legközelebb visszatér Hercegovinába. — Dolni-Tozlában igaz részvéttel temették el a Rodich-ezred egy békés­csabai közvitézét, Orvos Jánost; otthon maradt özvegyének és három árván maradt gyermekének, Wolnhoffer Emil főhadnagy példájára és buzdítására 54 forintot adott össze a jószivű legénység. Bécsi hírek. *** „A démon fegyvereidről, Zichy Mihály nagyhírű festményéről, Ranzoni E., a »Neue Freie Presse« műkritikusa a következőket írja: »Egy isme­rősöm hónapok előtt, ajkán gonosz mosolylyal, e képet »festett vezércikknek« nevezte, ezzel nyilván rosszat akart mondani a műről. Nem volt igaza. A festmény a legjelentékenyebb, a­mit eddig a mester teremtett s jó részt ép azért, mivel ép egy jó vezércikk minden határozott tulajdonával tűnik ki. Kiváló aktualitást, világos dispoziciót, megkapó, emelkedett hangulatból eredő kifejezést egyesít magában s ezáltal hatal­mas, tartós hatást ér el. A történet allegóriája akar lenni, olyan, min­t a renaissance nagy mesterei persze művészibb érettséggel, tisztasággal alkottak, de kor­szakuk hatalmas urai megbízásából, míg Zichy ecsete ékesen szólásának hegyét és a jelenkor néhány legna­gyobb hatalma ellen irányozza. A festmény az idő elé tükröt tart, mely a jelen dicsőített hőstetteit izzó színpompa vérvörösségében tünteti föl.« A kép leírása után, melyből a bíráló szinte lelkesedéssel határos tetszése tűnik ki, ezt mondja Ranzoni: »Festett vezér­cikk hát e kép, kényszerítő ékesszólású, lángoló vona­ 1439 Külföld. *** A győztes cár nem igen nyughatik babé­­rain. Egész Oroszországban forrong a gyúanyag. Khar­­koffból és Pultavából nagy elkeseredésről, Ukrajná­­ból nagyobb mérvű nyugtalanságokról érkeztek jelen­tések. Az odesszai volt­­ rendőrfőnököt, Antonoffot hadbíróság elé kellett állítani, mivel nihilista izgatók működését gyámolítá. Szentpétervárit egy Mank nevű 17 éves ifjút befogtak, mivel gr. Adlerberg finnor­szági főkormányzó ellen merényletet forralt. A múlt hét végén az orosz fővárosban számos egyént (köztük előkelő állásúakat) befogtak s ezeket, negyvenkét ta­nulóval együtt, a petropavlovski erődbe szállíták. A rendőrminiszter szigorún eltilta a fegyverhordást. Attól is félnek, hogy e hó 26-án (a decemberi forra­dalom ötvenkettedik évfordulóján) nyugtalan tünte­tések lesznek, a­mint ezt vörös falragaszokkal előre hirdették. A cári város csaknem ostromállapotban van s a kormány körében vannak, kik az egyetemeket ez évre be akarnák záratni. Hite van, hogy a trón­örökös egynapi szobafogságot kapott, mivel a cár előtt új intézmények behozatalát kívánta. A benső forrongásnak megvan az a jó haszna, hogy megbé­nítja a muszkák külpolitikai erejét. Mondják, hogy a cár személyesen írt levelet az angol királynőnek a jó egyezség érdekében, a­miből rögtön az a mendemonda támadt, hogy az edinburgi herceg (az angol királynő fia s a cár veje) lesz a bolgár fejedelmi jelölt; de e hit terjesztői feledik, hogy a berlini béke egy pontja uralkodó családok tagjait kizárta a bolgár trónról Valószínűbb, hogy a cár, Anglia kivonatára, Dondu­­koff Korzakoff herceg jelöltséget elejtett s egyszers­mind Battenberg herceg támogatását kéri Angliától. Bismarck hercegről is állítják, hogy a bolgár ügyek­ben közben járt az orosz és angol udvaroknál s meg­­eshetik, hogy az orosz csapatok még a hadi kárpótlás kifizetése előtt elvonulnak s Anglia veszi át a felelős­séget arra nézve, hogy a porta teljesítse a berlini béke pontjait. A brit oroszlán, melyet Gladstone-ék már-már jámbor báránynyá devalváltak, kezdi mind­jobban éreztetni hatalmát. Afganisztánban már meg­nyerte a partiét, mert újabb hír szerint is: a tekinté­lyét vesztett emir Turkesztánba menekült s Kabul­ban jelenleg az ő szabadon bocsátott fia, Jakub khán az úr. A részletes­ jelentés szerint: az emir három nappal Csellalabád megszállása előtt hagyta el főváro­sát s kevés kísérettel Balkhba ment. A katonák azon­nal fraternizálni kezdtek a néppel, Dost Mahomed régi palotája elé vonultak, megszabadíták Jakub khánt, ki a citadellából diadalmasan vonult a városba. Mihelyt a khán átvette a kormányzást, rögtön intéz­kedett, hogy az indiai angol alkirályhoz küldöttség induljon, így járta meg Sir Ali khán, hogy hízott a muszkában. *** A berlini „Magazin“ legújabb száma hosszabb cikket közöl dr. Heinrich Gusztávtól, ki e cikkben Haan Lajosnak »Dürer Albert családi nevé­ről és családjának származási helyéről­ szóló magyar munkáját ismerteti. E mű igen érdekelheti a nagy német közönséget. *** Gatzkowot, mint említettük, e hó 17-én kísérték örök nyugalomra, Majna-Frankfurt Sachsen­hausen külvárosából. A költő temetésén nem valami sok részvevő volt jelen, s még a frankfurti csekély­számú írói világ sem ment el teljes számmal a vég­tisztességre. Ehlers ref. egyháztanácsos tartott a ko­porsó fölött beszédet, majd dr. Jordán Vilmos, (a nálunk is megfordult »Nibelungen-Rhapsod«) tett koszorút a sírra a lipcsei »Genossenschaft dramati­scher Autoren« nevében. Több küldöttség szintén ko­szorúkat rakott a költő hantjára. *** Taylor Bayard, a pénteken elhunyt ame­rikai író­s berlini követ, kiváló költő és műfordító volt. Már 1846-ban érdekes, élénk lélekkel irt könyv jelent meg tőle Európáról, melyet gyalog utazott be; a mű sikere írói pályára ösztönzé a fiatal­embert. Beutazta a világot, majd Lincoln alatt a diplomácia szolgálatába lépett. Költeményei (»Keleti dalok«, »A költő naplója«,) rendkívül népszerűek egész Ame­rikában ; Goethe »Faust«-ját is ő fordítá le az ameri­kaiak számára. Taylor igen rokonszenvezett a néme­tekkel ; német nő volt neje is (Hausen gothai csilla­gász leánya.) Berlint követté ez évben nevezték ki. Az ötvenhároméves költőt vízkór ölte meg. A költő leg­újabb verses műve: »Prince Deukalion« pár nap előtt jelent meg Londonban. Holttestét Berlinből haza szállítják Amerikába. *** Külföldi hírek. A szultán felhalmo­­zást adott a nagyvezírnek, hogy monarchiánkkal, gr. Andrássy javaslatai alapján, végleges megegye­zést kössön Novi-Bazárt illetőleg, a görög határsza­bályozó bizottság tagjainak pedig Mukhtár pasát, Vahan effendit és Abbedin bejt nevezte ki. — Gróf Károlyi Alajost, mielőtt Berlinből elutazott volna, az ottani magyar egyletnek, melynek tiszteleti elnöke volt, jelentékeny összeget küldött, arcképével együtt. — Báró Rothschild Artúrtól Párisban díszes kia­dású könyv jelent meg: »A levélposta és bélyegje­gyek története«. — Az angol nép a legnagyobb rész­véttel osztozik a királynő gyászában s ilyenkor látszik csak, mily szilárd alapon áll Viktória trónja. — Románia kezdi érezni a szabad polgá­­rok szomszédságának kellemes voltát. Dobrudja meg­szállása elé török, tatár, zsidó nem gördítettek aka­dályt, de a bolgárok annál inkább: nem akarnak szállást sem adni a románoknak; sőt Szilisztria köze­lében e hó 18 án Angelescu csapatja össze is ütkö­zött egy bolgár bandával, melyet Petrovics vezényelt; egy bolgár meghalt, kettő megsebesült. — Podgorica mellett a Ribnica folyónál, török és montenegrói elő­őrsök pénteken lövést váltottak egymással. — Mah­mud Damad pasa kérte a szultánt, hogy engedje őt Egyptomba menni, mert Tripolis éghajlatát nem bírja kiállni. — Cairoli megkérte az olasz királyt, hogy ne végeztesse ki Passamantét, hanem küldje gályarabságra. — Drezdában egy polgár közelebb azt ment jelenteni, hogy most született harminchar­madik gyermeke; jelenleg második házasságban él s első hitvesétől öt gyermeke volt. — A merénylő Passamante perét január végén fogják tárgyalni; védője Tarantini ügyvéd lesz. — Patti Adelina Hamburgban karácsony után lép föl. — Kopenhá­­gában szombat­ este nagy fénynyel tárták meg a Cumberland herceg és Thyra hercegnő esküvőjét. — A dán király közelebb fenyegető leveleket kapott, Hamburgban pedig pénteken egy Kopenhágába cím­zett ládát foglaltak le, mely Orsini-bombákkal volt tele. Ma a színházak zárva vannak. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly.

Next