Fővárosi Lapok 1878. december (277-300. szám)
1878-12-24 / 296. szám
zeikből a vonót, zongoraszó mellett folytattuk a táncot. A karácsonyestet minden házban családi körben üljük meg; ilyenkor fölösleges a vendég, mert minek látná azt az idegen, hogyan ujjong a kis Arthur és Oszkár s hogyan törli a mama és nagymama, lopva, az örömkönyeket szeméből. Az ünnep első napján Simonffy bácsi, a derék plébános, nem engedi a zajosabb mulatozást, de fogadni mernék, hogy Istvánnapkor ő is ott lesz Kürthy Istvánéknál, a víg társaságba jóízű megjegyzéseivel még derültebb hangulatot hozva. Ha nincs névnap, ünnep vagy disznótor, rendezünk a patak jegén korcsolya-versenyeket, melyeknek hőse Dienst Heléna, aki nemsokára a híres Jackson Haynes-nek méltó versenytársa lesz. Szánpartiek a szomszédos Szemerére, hol Feith Ottokár, és Csehibe, hol Jaross Móric vendégszerető házában biztos villásreggelire vagy ozsonnára számíthat a kiéhezett társaság és a dermedt tagokat legtöbbnyire szilaj csárdás, vagy bódító keringő szokta felmelegíteni. Újévnapján pedig műkedvelők Tóth Ede »Falu rosszá«-t fogják előadni valamely jótékony célra, a szerepek már ki vannak osztva és a próbák felváltva a Dienstl, Jaross és Feith családnál serényen és sikerrel biztatólag, folynak. Finum Rózsit Jaross Lajka, Bátki Tercsit Feith Ottokárné, Feledi Borist Jaross Erzsi, Csapónét Dienstl Helén, Sulyoknét Jaross Ilka, Feledit Feith Ottokár, Göndör Sándort Piber Pál, Feledi Lajost Turcsányi Pista, Csapót báró Oberländer főhadnagy, Gonosz Pistát Prásch fogják adni. De igaz! Hiszen mindenről szóltam már, csak e sok élvezet színhelye van még a titok homályába burkolva, de nem titok az, hogy széles Magyarországon kevés oly kedélyes falucska van, mint a komárommegyei Ko 11 ha, ahol — mellesleg szólva — húsz év előtt még túlnyomó volt a tótok száma, most tíz éve már a magyar-tót helységek közé soroltatott, ma pedig büszkén mondja, hogy teljes világ életében tiszta magyar volt. Hogy mindez a derék plébános Simonffy Ede bácsi érdeme, az sem titok, a miért is az isten sokáig éltesse! ** Hymen. Nagyváradon Örley Ilona kisasszonyt e napokban vezette oltárhoz B ágya Ödön küküllő-megyei szolgabiró és földbirtokos. — Szegeden Breuer Miksa gyufagyáros eljegyezte Breuer Etelka kisasszonyt s esküvőjük Szilveszter napján lesz a fővárosban. — A pécsi színtársulat egyik tagja: Szegszárdy Péter eljegyezte Gyurkovics Matild kisasszonyt, ugyanazon színtársulat tagját. — Pápán Kosztka Lajos eljegyezte Laszka Adél urhölgyet; Nagykanizsán Zalay Lajos Paulus Timike kisasszonyt. ** Vidéki hirek. Kolozsvárit Lendvayné asszonyt, jutalomjátéka (»Az első ősz hajszál” és a »Cárnő foglya«) alkalmával zajos tapsokkal, szép koszorúval és több bokrétával üdvözölték s a ház szépen megtelt, a bérletszünet dacára. — Jászberényben Riszner József kiadásában megjelentek a »Palotási dalai« (30 válogatott darab,) a megye hölgyeinek ajánlva; a díszes füzet ára másfél forint, a jövedelem a Palotási családjáé lesz. — Nagyváradon Römer Flóris kanonok a szobába, hol őt egykori tanítványa, József főherceg szeptemberben meglátogatta, márvány emléktáblát helyeztet, felirattal. — Elhunytak: Nagyváradon özv. Esztegár Antalné szül. Petrovits Karolina asszony 71 éves korában; Jancsics Borbála a gödöllői járás volt csendbiztosának, néhai Jancsics Antalnak nővére, végelgyöngülésben; Baján Kazal Piroska, egy 21 éves fiatal, szép, kedves leány, és egy százegy éves kort ért agg nő Hesser Betti asszony. — Árvizhírek érkeztek, a mármarosi folyók kiöntötték, a vasúti közlekedés megszűnt s M.-Sziget, Tó- C80 és Huszt városok viz alatt álnak. Nagyváradot is elönthette a viz, ha még fél lábnyit nőtt. Az esztergomi kereskedő ifjak egyletét az a kitüntetés érte, hogy József főherceg és Metternich Rikhárd herceg alapító tagjaivá lettek. lakkal, színekkel írva; izzó inspiráció, de egyszersmind finom gondolkodás műve; itt-ott egy-egy merész, a tüzes sietségben megfontolatlan fordulat, sőt olykor inkorrektség, milyen e mű; ez lényének legbensőbb magva. Ha keresnők a hibákat, lehetne nagyon könnyen találni, de az a fődolog, hogy a műben az intenció és kifejezés fedik egymást, miáltal a jelentős tartalom a maga egész teljességében érvényre emelkedik s ép úgy gazdag szép színekben, mint vonásokban.* *** Jaksics főhadnagy (Ritter v. Kaiserwehr) oly vállalatot vitt ki, mely erélyét, bátorságát, nagy mértékben bizonyítja s melynek igen hasznos eredménye lesz. Egy kis gőzössel bejárta a Bosnya folyó szabálytalan medrét, mely tele van akadálylyal s itt zátony, sok fatörzs, amott veszélyes vízesés állta útját. Az emberek, kik vele mentek, nagyobbára megbetegültek, mert nem egyszer fordultak a hideg vízbe, másszor holmijokat, élelmiszerüket veszték s átalában sok bajjal küzdtek. A gőzös is nem egyszer csaknem tönkre ment. De a főhadnagy erélye nem rettent vissza és sok bajjal ugyan, de mégis végig járta a folyót, annak bizonyságául, hogy hajókázhatóvá lehet tenni. Szombaton Dobojnál kötött ki, hol a helyőrség, a község elöljárói s a meglepetett bosnyákok egész lelkesen üdvözölték a merész hajóst. *** Az udvar január első napjaiban költözik Bécsbe. Császár és király ő felségét 2-dikára várják, mire a kormányválság rövid időn meg lesz oldva. Január folytán több udvari ünnepély lesz, nyolcadikén udvari bál. *** Germania irredenta. Ezt a nevet érdemlik a bécsi német tanulók, kik a szentpétervári kollegák példájára tüntetni, zavarogni kívánnak. Csakhogy a szentpétervári fiatalság, (mint a 48-diki aula,) népszabadságot kíván, míg a föloszlatott »német olvasó kör« hazájának önállósága ellen van s a német birodalommal kacérkodik, mint Schönerer képviselő. A feloszlatott egylet diákjai pénteken az osztrák képviselőház karzatán megjelentek abban a szép reményben, hogy dr. Kopp az ő ügyökben felszólal. De e remény füstbe ment. Szombaton aztán vagy százan menetet tartottak, énekeltek, köszönő iratot adtak át dr. Sturmnak, ki kérvényüket a képviselőháznak benyujtá. — Schönerer hazafiatlan nyilatkozata ellen, (hogy t. i. az osztrák németség Németországhoz szeretne csatlakozni,) egyre érkeznek a tiltakozások a birodalmi tanácshoz. Saját választókerülete, Waidhofen is tiltakozott ellene, küldöttséggel készül járulni az uralkodó elé, bizalmatlansági nyilatkozatot küldött Schönerernek, kijelentve a sajnálkozást a fölött, hogy kerületüket ilyen politikus képviseli. *** Bécsi hírek. Gr. Széchenyi Imre kineveztetése berlini nagykövetté, küszöbön áll. — A bosnyák küldöttségnek Bécsbe visszatért tagjait, elutazásuk előtt, Albrecht és Károly Lajos főhercegek igen szívesen fogadták. — Brünnben Baumann közjegyzőt, állítólag húszezer forint hivatalos pénz elsikkasztása miatt, a múlt hét végén befogták. — Jovanovics táborszernagy Bécsből már legközelebb visszatér Hercegovinába. — Dolni-Tozlában igaz részvéttel temették el a Rodich-ezred egy békéscsabai közvitézét, Orvos Jánost; otthon maradt özvegyének és három árván maradt gyermekének, Wolnhoffer Emil főhadnagy példájára és buzdítására 54 forintot adott össze a jószivű legénység. Bécsi hírek. *** „A démon fegyvereidről, Zichy Mihály nagyhírű festményéről, Ranzoni E., a »Neue Freie Presse« műkritikusa a következőket írja: »Egy ismerősöm hónapok előtt, ajkán gonosz mosolylyal, e képet »festett vezércikknek« nevezte, ezzel nyilván rosszat akart mondani a műről. Nem volt igaza. A festmény a legjelentékenyebb, amit eddig a mester teremtett s jó részt ép azért, mivel ép egy jó vezércikk minden határozott tulajdonával tűnik ki. Kiváló aktualitást, világos dispoziciót, megkapó, emelkedett hangulatból eredő kifejezést egyesít magában s ezáltal hatalmas, tartós hatást ér el. A történet allegóriája akar lenni, olyan, mint a renaissance nagy mesterei persze művészibb érettséggel, tisztasággal alkottak, de korszakuk hatalmas urai megbízásából, míg Zichy ecsete ékesen szólásának hegyét és a jelenkor néhány legnagyobb hatalma ellen irányozza. A festmény az idő elé tükröt tart, mely a jelen dicsőített hőstetteit izzó színpompa vérvörösségében tünteti föl.« A kép leírása után, melyből a bíráló szinte lelkesedéssel határos tetszése tűnik ki, ezt mondja Ranzoni: »Festett vezércikk hát e kép, kényszerítő ékesszólású, lángoló vona 1439 Külföld. *** A győztes cár nem igen nyughatik babérain. Egész Oroszországban forrong a gyúanyag. Kharkoffból és Pultavából nagy elkeseredésről, Ukrajnából nagyobb mérvű nyugtalanságokról érkeztek jelentések. Az odesszai volt rendőrfőnököt, Antonoffot hadbíróság elé kellett állítani, mivel nihilista izgatók működését gyámolítá. Szentpétervárit egy Mank nevű 17 éves ifjút befogtak, mivel gr. Adlerberg finnországi főkormányzó ellen merényletet forralt. A múlt hét végén az orosz fővárosban számos egyént (köztük előkelő állásúakat) befogtak s ezeket, negyvenkét tanulóval együtt, a petropavlovski erődbe szállíták. A rendőrminiszter szigorún eltilta a fegyverhordást. Attól is félnek, hogy e hó 26-án (a decemberi forradalom ötvenkettedik évfordulóján) nyugtalan tüntetések lesznek, amint ezt vörös falragaszokkal előre hirdették. A cári város csaknem ostromállapotban van s a kormány körében vannak, kik az egyetemeket ez évre be akarnák záratni. Hite van, hogy a trónörökös egynapi szobafogságot kapott, mivel a cár előtt új intézmények behozatalát kívánta. A benső forrongásnak megvan az a jó haszna, hogy megbénítja a muszkák külpolitikai erejét. Mondják, hogy a cár személyesen írt levelet az angol királynőnek a jó egyezség érdekében, amiből rögtön az a mendemonda támadt, hogy az edinburgi herceg (az angol királynő fia s a cár veje) lesz a bolgár fejedelmi jelölt; de e hit terjesztői feledik, hogy a berlini béke egy pontja uralkodó családok tagjait kizárta a bolgár trónról Valószínűbb, hogy a cár, Anglia kivonatára, Dondukoff Korzakoff herceg jelöltséget elejtett s egyszersmind Battenberg herceg támogatását kéri Angliától. Bismarck hercegről is állítják, hogy a bolgár ügyekben közben járt az orosz és angol udvaroknál s megeshetik, hogy az orosz csapatok még a hadi kárpótlás kifizetése előtt elvonulnak s Anglia veszi át a felelősséget arra nézve, hogy a porta teljesítse a berlini béke pontjait. A brit oroszlán, melyet Gladstone-ék már-már jámbor báránynyá devalváltak, kezdi mindjobban éreztetni hatalmát. Afganisztánban már megnyerte a partiét, mert újabb hír szerint is: a tekintélyét vesztett emir Turkesztánba menekült s Kabulban jelenleg az ő szabadon bocsátott fia, Jakub khán az úr. A részletes jelentés szerint: az emir három nappal Csellalabád megszállása előtt hagyta el fővárosát s kevés kísérettel Balkhba ment. A katonák azonnal fraternizálni kezdtek a néppel, Dost Mahomed régi palotája elé vonultak, megszabadíták Jakub khánt, ki a citadellából diadalmasan vonult a városba. Mihelyt a khán átvette a kormányzást, rögtön intézkedett, hogy az indiai angol alkirályhoz küldöttség induljon, így járta meg Sir Ali khán, hogy hízott a muszkában. *** A berlini „Magazin“ legújabb száma hosszabb cikket közöl dr. Heinrich Gusztávtól, ki e cikkben Haan Lajosnak »Dürer Albert családi nevéről és családjának származási helyéről szóló magyar munkáját ismerteti. E mű igen érdekelheti a nagy német közönséget. *** Gatzkowot, mint említettük, e hó 17-én kísérték örök nyugalomra, Majna-Frankfurt Sachsenhausen külvárosából. A költő temetésén nem valami sok részvevő volt jelen, s még a frankfurti csekélyszámú írói világ sem ment el teljes számmal a végtisztességre. Ehlers ref. egyháztanácsos tartott a koporsó fölött beszédet, majd dr. Jordán Vilmos, (a nálunk is megfordult »Nibelungen-Rhapsod«) tett koszorút a sírra a lipcsei »Genossenschaft dramatischer Autoren« nevében. Több küldöttség szintén koszorúkat rakott a költő hantjára. *** Taylor Bayard, a pénteken elhunyt amerikai írós berlini követ, kiváló költő és műfordító volt. Már 1846-ban érdekes, élénk lélekkel irt könyv jelent meg tőle Európáról, melyet gyalog utazott be; a mű sikere írói pályára ösztönzé a fiatalembert. Beutazta a világot, majd Lincoln alatt a diplomácia szolgálatába lépett. Költeményei (»Keleti dalok«, »A költő naplója«,) rendkívül népszerűek egész Amerikában ; Goethe »Faust«-ját is ő fordítá le az amerikaiak számára. Taylor igen rokonszenvezett a németekkel ; német nő volt neje is (Hausen gothai csillagász leánya.) Berlint követté ez évben nevezték ki. Az ötvenhároméves költőt vízkór ölte meg. A költő legújabb verses műve: »Prince Deukalion« pár nap előtt jelent meg Londonban. Holttestét Berlinből haza szállítják Amerikába. *** Külföldi hírek. A szultán felhalmozást adott a nagyvezírnek, hogy monarchiánkkal, gr. Andrássy javaslatai alapján, végleges megegyezést kössön Novi-Bazárt illetőleg, a görög határszabályozó bizottság tagjainak pedig Mukhtár pasát, Vahan effendit és Abbedin bejt nevezte ki. — Gróf Károlyi Alajost, mielőtt Berlinből elutazott volna, az ottani magyar egyletnek, melynek tiszteleti elnöke volt, jelentékeny összeget küldött, arcképével együtt. — Báró Rothschild Artúrtól Párisban díszes kiadású könyv jelent meg: »A levélposta és bélyegjegyek története«. — Az angol nép a legnagyobb részvéttel osztozik a királynő gyászában s ilyenkor látszik csak, mily szilárd alapon áll Viktória trónja. — Románia kezdi érezni a szabad polgárok szomszédságának kellemes voltát. Dobrudja megszállása elé török, tatár, zsidó nem gördítettek akadályt, de a bolgárok annál inkább: nem akarnak szállást sem adni a románoknak; sőt Szilisztria közelében e hó 18 án Angelescu csapatja össze is ütközött egy bolgár bandával, melyet Petrovics vezényelt; egy bolgár meghalt, kettő megsebesült. — Podgorica mellett a Ribnica folyónál, török és montenegrói előőrsök pénteken lövést váltottak egymással. — Mahmud Damad pasa kérte a szultánt, hogy engedje őt Egyptomba menni, mert Tripolis éghajlatát nem bírja kiállni. — Cairoli megkérte az olasz királyt, hogy ne végeztesse ki Passamantét, hanem küldje gályarabságra. — Drezdában egy polgár közelebb azt ment jelenteni, hogy most született harmincharmadik gyermeke; jelenleg második házasságban él s első hitvesétől öt gyermeke volt. — A merénylő Passamante perét január végén fogják tárgyalni; védője Tarantini ügyvéd lesz. — Patti Adelina Hamburgban karácsony után lép föl. — Kopenhágában szombat este nagy fénynyel tárták meg a Cumberland herceg és Thyra hercegnő esküvőjét. — A dán király közelebb fenyegető leveleket kapott, Hamburgban pedig pénteken egy Kopenhágába címzett ládát foglaltak le, mely Orsini-bombákkal volt tele. Ma a színházak zárva vannak. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly.