Fővárosi Lapok 1879. március (50-74. szám)

1879-03-18 / 64. szám

- 306 - i Adakozás Szeged számára. Gróf Batthyány Gézánét Polgárdiról száz forint, Békássy Károlyné szül. Kosos Izabella és lánya 15 ft, egy névtelen 1 ft, Kozák Etelka és Mária 20 ft, Toperczer Jánosné 5 ft, Toperczer Margit 5 ft, Wéber nővérek 4 ft, Máthé Domokos udv. fogorvos 20 frank aranyban, Schwar­­czel Sándorné 5 ft, Szálender Károlyné 5 ft, Teleczky Stephánie, Jani és Dezső gyermekek, (egy általuk a baba­­színházban tartott előadás összes bevételét) kilenc forintot küldtek , Vásárhelyi Gézáné 25 ft, s gyermekei: Aranka 2 ft, Zoltán, Dezső és Géza egy-egy forint, összesen 30 ft; a kegyesrendi budapesti főgimnázium első osztálya hatvannyolc tanulójának adakozása: 34 ft 75 kr, Bics­­keyné Vojnits Mari 5 ft, Sztempák Antalné Hadházról 2 ft, Szmodics Pál Nemes-Vidről 5 ft, Süteő István Rimaszom­batról (Szeged és vidéke számára) 10 ft, Fábry L. Anna B.­Gyuláról 5 ft, Szőke Erzsi Budáról 5 ft, Bay Ilona Deb­recenből 5 ft, Pintér Emil Szécsényből ötfrankos arany, Nárczis Józsefné öt frank ezüstben. ■■■■I volna. A férj, ki az északkeleti vasút vezértitkára, a legnemesebb szivű­s gondolkozású férfiak egyike, ki mint író is jeles tehetséggel bír. (Ismerik a »Főv. Lapok» olvasói is, mert Homoki József név alatt több érdekes elbeszélést olvastak tőle, köztük a sok humorral irt »Sóstói agarászat­-ot.) Lányai igen műveit fiatal hölgyek. Átalában oly család, melynek szomorúságában melegen vesz részt minden ismerősük. * A Patti-koncertek ezúttal a nem sikerült vállalatok sorába kerültek. Carlotta k. a.­nem Adelina, ki minden körülmény közt hódít. Ismerős is már, mert tizennégy év előtt énekelte a redoute-ban a »Kacagó«-dalt; most már nem énekli, mert az ő hangját is (a szédítő magas fokokon) megviselte az idő. Költészettel, melegséggel pedig sohasem is bírt. A bravour, a virtuozitás volt mindene s ebből még máig is sokat bir. Staccatoit most is zajosan tapsol­ják, de szívét hiába keresik. Szombati hangversenyén sok zártszék-sor maradt üresen. A vele lévő művé­szek közt Grün kitűnő hegedű-virtuóz, Demunk jele­sen játszik gordonkán, de Lőwenberg nem az a zon­goraművész , ki Saint-Saens és Joseffy nyomában jelentékeny sikert arathatna. Második hangversenye­­ket, mely tegnap estére volt kitűzve, már tegnapelőtt igen bátor vállalkozásnak kellett tartanunk. * Alföldi fiatal hölgyek csütörtökön este fél nyolckor hangversenyt rendeznek a szegediek javára. ".Rendezik és közreműködnek benne: Horváth Teréz, Kövér Jolán, Losonczy Anna, Návay Jolán, Szende Ilma és Tormay Antónia úrhölgyek, a fővárosi körök­ben kedvesen ismert hölgyek. Bizonyára jó siker követi nemes vállalkozásukat. Jegyek a Rózsavölgyi­­féle műkereskedésben kaphatók. * A „budai körben“ szombaton hölgyestély volt, Rupp Imréné urhölgy rendezésével. A kör helyisége a szó szoros értelmében tömve volt díszes közönséggel annyira, hogy a nagy terem melletti szo­bában rögtönzött karzatot csinált — asztalokból — néhány leleményes úrhölgy, kiknek már nem jutott, hely a nagy teremben. Kreutzer Vilmos »Granadai éji szállás” című dalművét adták elő bátran a mű­kedvelők, még pedig igen jó sikerrel. Vágfalvy Irma k. a. (Gabriela) ügyes játékával és csengő hangjával nagy tetszést aratott s a közönség egész virághalmazzal és szűnni nem akaró tapssal fejezte ki elismerését. Mint halljuk a színházhoz készül, a mihez jogosítva is van. Schmidt Ferenc (fejedelem) szép baritonhangjával és gondos játékával, Jancsó Jenő pedig (pásztor-fiú) kellemes tenorhangjával vonta magára a figyelmet. A kisebb szereplők: Schmidt Ágoston, Szernád Rezső, Tippner Ignác és Titl István is jól működtek. A kar, mely a budai dalárdából és ének akadémia több tagjából állt, elismerést érdemel, jól volt betanítva A dalművet Schleif Károly igazgatta, harmóniumon és zongorán pedig Goll János és Kompach Ferenc kísérte. A hegedű-magánt a második felvonásban Csutor Sán­dor adta elő kifogástalan technikával. A darabhoz Pejakovich Lázár szép díszleteket festett. A kör a szegediek javára is buzgón gyűjt s a szerdán tartott piknik alkalmával 294 forintot adtak össze. Ápril 5-dikén ugyancsak a szegediek javára »Aszalai uram leányai« vígjátékot adják elő fölemelt helyárakkal. * A sajtó köréből. Jókai Mór, mint kiadó, a jövő hó elején két uj heti lapot indít meg s mindkettőt Visi Imre fogja szerkeszteni; egyik képes néplap lesz s abba olvad az »Igazmondó* ; a másik politikai élc­­lap, mely mellett az »Üstökös* is fenmarad. — Az »Ellenőr* kiadási tulajdonjogát Csernátony és a Légrády testvérek átruházták Hindy Árpád szerkesz­tőre, ki e lapot a váci­ köruti Rudnyánszky-nyomdá­ban fogja kiadni. * Pesti lelet. Az uj városliget téregyengetési munkái közben az ásók csontvázakra, egész temetőre akadtak, továbbá bronz-, vas- és kevés csonteszközre, bögrealakú edényekre, melyeket azonban összetörtek a munkások, egy bronz kardra, övre, tőrhüvelyre, otromba alakú vasszegre, sat. Pulszky Ferenc szerint: e leletek az avarok idejéből származnak s igen érde­kesek már azért is, mert eddigelé a pesti oldalon alig találtak ily régiségeket. A munkavezető mérnök, Jezovits Kornél gondoskodik arról, hogy az ezután ott lelendő tárgyakat még épebben kapja meg a múzeum. * Hymen: Jamniczky Sándor törvényszéki jegyző eljegyezte Hajós Esztike kisasszonyt, Dal­­mady Győzőné urhölgy bájos nővérét. — Müller János magyar államvasúti mérnök eljegyezte Fészl Erzsébet kisasszonyt, Fészl Ágoston nyug­­tanácsnok leányát. * Egy szegedi özvegy asszony nyolc gyerme­kével jött fővárosunkba. A Schodel-kávéházban meg­vendégelték őket, egy jó ember tíz forintot csúsztatott a szegény anya kezébe, a »szegediek bizottsága* azon­nal gondoskodott, hogy lakásuk és élelmezésök legyen. * A „Havi Szemle“ ez évi márciusi füzete meg­jelent. Molnár Aladár folytatja benne megkezdett cikkét: »báró Eötvös József közoktatásügyi minisz­terségéről 1868—1870-ben,« s Pasteiner Gyula befejezi a magáét: »a művészi és a nem művészi utánzásról.«Bod­­nár Zsigmond, átszerkesztő, Verseghy Ferenc világtör­ténelmének históriáját írja meg; Ráth Arnold a te­lephon, microphon, és phonographról, értekezik; Ha­raszti Gyula költészetünkről a 18-dik században, s Kovács Gyula az írói és művészi tulajdonjog fejtege­tését végzi be. A szépirodalmat csak Wilkie Collins fordított regényének: »Velence modern titkaiból,« folytatása képviseli a füzetben. A kritikai szemlében Dukay Vilmos bírálja dr. Heinrich Gusztáv iroda­lomtörténeti tanulmányát, »Bánk bán a német költé­szetben.« Fejérpataky László a városaink történeté­ről Vajda Gyulától és Szalay Józseftől legújabban megjelent két munkát méltatja; s végül egy névtelen tesz nehány megjegyzést a »Magyar vasúti évkönyv* 1878-diki kötetére. * Kisfaludy Atala »Rajzok* című szellemes könyve megjelent. Hat kedélygazdag, finom elbeszé­lés van benne: »Mikor a fecske visszatér«, »A nagy­mama kukulyája«, »Nyáréji álom«, »Migraine«, »Pál fordulása* s »A­mit a szomorúfűz beszél.« A könyv, melyről bővebben is meg fogunk emlékezni,díszes kiál­lításban, Aigner bizományában kapható két forintért. A nagymama emlékéért, kinek képe oly melegen tűnik elő e könyv némely lapjáról, a »kötsei temetőnek” van ajánlva. E kedves gyűjtemény nagyon méltó kü­lönösen a hölgyvilág figyelmére s méltó volna arra is, hogy jó fordítók bemutassanak belőle egy párt a német közönségnek is. * Platényi Nándortól Parisból levelet kap­tunk a Brahms-Reményi-ügyben. Simrockot, az »Ungarische Tänze« kiadóját hibáztatja, kinek figyel­metlensége miatt azok legújabb kiadása e cím alatt jelent meg: »Compositionen von Johannes Brahms.« Ez — mint írja — nem helyes, mert e művek, — mint eredeti címek mutatja, — csak harmonizált, összegyűjtött, vagy eszményített s nem Brahms által komponált magyar táncok és dallamok. De még jogosulatlanabb a cím azért, mert köztük Reményinek kéziratban levő s általa ki nem adott két eredeti magyarja is van. Ezeket ő más népdalokkal együtt egy könyvecskébe gyűjtötte s Weimar­ban tartózko­dása alatt, az ötvenes évek elején, e kötet Tausighoz jutott s ennek halála után került a Brahms birtokába. A kiadó hibáját az sem csökkentheti, hogy a helyte­len cím alatt kiadott mű opus-számmal nincs ellátva. * A kacsa­ madár. Külföldi újságírók egy idő óta, — úgy látszik, csupa mulatságból, — gyakran komponálnak szenzációs újdonságokat, a képtelensé­geknek, hogy annál inkább kapósak legyenek, tudo­mányos szint adva. Most is bejárta a lapokat az »indiai* Loxia-madár, mely három rekeszre osztott, nemezből való fészkébe­n szentjános bogarakat hord, a falra faggatja őket s világít magának velök éjjel. Olyan képtelenség, melynek megismerésére csak józan ész kell, minden magasabb állattani tudákosság nélkül. Csoda, hogy e »tudományos újdonság a gyár­tói, bízva a szerkesztőségek mindenhivőségében, még azt is nem írta meg a Lexiáról, hogy erősen érdek­lődik a zuluföldi események iránt, a » Times «-t olvassa s csibukgyújtáshoz »sokkerhets ländsticker«-t használ. * A józsefvárosi kör helyiségében e hó 22-én hangversenyt rendez a stáció utcai tantestület, saját könyvtára javára. A műsorozat ez lesz: Mozart »quintett«-je, előadják: Fábry Lajos, Sauer Arnold, dr. Müller Ede, Korény János és Niczky Gyula vonós hangszereken; Dóczi Lajos »Csóka című költeménye, szavalja Kéler Sarolta k. a.; Schubert »Erlkönig«-je Liszt átiratában, s Joachim »La Polka Glissante«-ja Raff átiratában, zongorán előadja Károlyi Hana k. a.; »Népdalok«, énekli Tamási, zongorán kiséri Erkel Elek; Sarrasate »Aris Espagnols«-ja, hegedűn elő­adja Zsadányi Armand, zongorán kiséri Svoboda Károly. Van tervezve tánc is, ha addig megjön a kedv. * Az első magyar biztosító társaságnak egy évben sem volt még oly nagy jövedelme, mint tavaly. A tiszta nyeremény 1,437,350 ft 39 kr. Ebből 319,012 ftot csatolnak tartaléktőkéhez s minden részvényre ad­nak kétszáz forint osztalékot. A közgyűlés elhatározta, hogy tízezer forint alapítványt tesz a monarchia sze­rencsétlenül járt tűzoltói részére segélyalapot, Sze­ged és környéke segélyzésére huszontötezer forintot küld s a magyar akadémia részére tavaly tett tízezer forint alapítványt kifizeti. A nagyban virágzó társa­ság elnökének újra Somssich Pált választák meg.­­ A »Pannónia- viszontbiztosító társaságnak is ked­vező éve volt a tavalyi; a nyereség 229,488 ft 53 kr. osztalékban százhúszezret adnak ki, egy részvényre hatvan forintot. * Rövid hírek. Gróf Andrássy Gyula, báró Hoffmann és gróf Bylandt miniszterek va­sárnap Bécsbe utaztak, gróf Szapáry Gyula pedig haza érkezett Szegedről. — Az »Athenaeum* közgyűlése elfogadta az igazgatóság javaslatát, kö­szönetet szavazott nagysikerű működéséért s a tár­saság az osztalékot (35 ft) ápril elsejétől fogja fizetni. — Az Esterházy-képtár számos képén rom­lás mutatkozván, a közoktatási miniszter bizottsá­got hivott össze, a baj okai és orvoslása fölötti tanács­kozásra. — A budai ev. iskola javára tartott bál al­kalmával 113 frt felülfizetés történt, miért ez iskola részéről köszönetnyilváníttatik.— A budavári helyőr­ségi templomban holnap (József napján) nagymise lesz az egyházi zeneegylet közreműködésével. — A sze­gények háza kápolnáját közelebb fölszentelik, hogy az ezüst lakodalom napján misét lehessen tartani benne. — Marcot Alfréd gyászoló testvérei köszönő levelet küldtek Budapestre az elhunyt iránt tanúsított me­leg részvétért. — A közmunkatanács elfogadta a a krisztinavárosi Horváth-kert rendezéséről benyúj­tott terveket. — A tanács Blaunak, a gyapjúutcai színház igazgatójának, nem engedte át a Merlini­­szinházat, mert azt le kell bontani s mert német szín­ház úgy is van elég a városban. — Plussich Imre államvasuti tehetséges hivatalnok elhunyt, 25 éves korában. — A közrészvét kizsákmányolására né­hány iparlovag már­is gyűjtő ívvel jár, vigyázzon rá­­juk a rendőrség is, de még a közönség is, nehogy rá­szedessék. — A „terézvárosi sugárúti klub“ helyi­ségeiben ma este 7 órakor Ray Rezső építész felol­vasást tart az Edison-féle villamos toklról és a hozzá tartozó sokszorosító készülékről. Vidék. ** Szeged pusztulása. A rémítő részt és nyo­mort ha enyhítheti valami, úgy ez ama világraszóló részvét, mely Szeged iránt nyilvánul. Londontól Buka­restiig mindenütt foly bőven a könyöradomány. A még honi nyomorgó népre igen vigasztaló hatású lehetett a király megjelenése a nagy szeren­csétlenség színhelyén. Gróf Szapáry Gyula miniszter, a tett intézkedések után, szombaton ment Temesvárra. A műszaki katonák s a fővárosi mentőtársaság rop­pant szolgálatokat tettek már eddig is. A­mennyire lehet, napról napra nagyobb a rend az intézkedések végrehajtásában, mert a hatóságok éberek s a nép magatartása, mint a „Daily News” ott lévő tudósí­tója is h­á, minden dicséret fölött áll. A szegedi ka­pitány szerint: máskor heti vásárokon rendesen több kihágás volt, mint most. Kalózkodásért azonban be­fogtak tizenkét embert. Természetesen, Szeged népe nagyon megfogyott, mert hisz a múlt két-három utolsó napon harmincötezernél több személyt szállítottak vasúton, gőzösön, kocsin. Az emberélet veszteségének számát nem tudni biztosan. Sokan lehetnek a tanyá­kon, kikről most azt hiszik, hogy halottak. Mert a magas fekvésű tanyákat nem sújta a csapás. Szombat­estig ötven vízbefultat temettek el. A Tisza hídja már helyre van állítva, valamint az egyes távirdai forgalom is. Kilenc gyógyszertár közül csak kettő működhetik, de ez lehetőleg kielégíti a szükségletet. Az a hír, hogy a honvédség nagy kárt vallott volna, alaptalan volt, vagyonában nincs kár s legénységéből sem hiányzik egy sem. A hétezernyi ház közül csak négy-ötszáz, más adat szerint: csak 261 áll fenn s mivel a vizár nem egyhamar folyhat le, még ezekben is sok kár fog esni. Bakay Nándor számítása szerint: az ingóságban szenvedett kárt nyolc millióra s az ingat­lanokban esettet is majdnem ugyanannyira lehet tenni. Most pár nap óta már az értékeket mentik, de a hol­mik nagyobb része hasznavehetlenné ázott. A víz már apad s több utcán száraz lábbal lehet járni. Egyes üzletek újra megnyíltak. A hideg éjek és a koron­­kinti szél szaporítják a szegény ínségesek baját, félel­mét. A beomlott házak alatt folyvást találnak halot­takat. Egy budapesti tűzoltót, ki Rohonczy G. rende­letének ellenszegült, befogtak s ezért a tűzoltók tá­vozni akartak, (szép, ha igaz!­) némely fővárosi men­tők a vagyonmentés körül akadékoskodván, ingerült polgárok rögtön gyűlést kívántak összehivatni a fő­városi mentők és kormánybiztosok eltávolítása végett. A fővárosi mentők közül vissza is tért már sok, köz­tük Zubovics Fedor is. ** A vidék részvéte. A herceg-prímás elren­delte, hogy gyümölcsoltó boldogasszony ünnepén min­den templomban a szegediek javára gyűjtsenek. Deb­recen kötelezte magát tíz szegedi árva ingyen­ eltar­tására. Nagyszombat tanácsa négyezer forintot sza­vazott meg. Még a múlt nyáron lesújtott Miskolc városa is küldött ötszáz forintot. Ceglédről a város ezer forintot s kétszáz mázsa élelmi­szert küld, a ta­karékpénztár pedig kétszáz forintot. Nyíregyháza vá­rosa egyelőre ezer frtot szavazott meg a szegedieknek

Next