Fővárosi Lapok 1880. november (252-275. szám)

1880-11-04 / 253. szám

kétséges és fejlődésre képes erőket képeztet gondosan, hogy biztosabban számíthason a jövőre; az előadó személyzet fogyatékosságát pedig egyelőre változatos, élénk játékrenddel egyensúlyozza, a­mire az operai igazgatóság egy ízben már, az új­ franciák műveinek színrehozatalakor, elég képességet tanúsított. A túl­­csigázott igény azonnal méltányosabb mértékre száll le, mihelyt látni fogja a közönség és sajtó, hogy az opera vezetésében van bizonyos tervszerűség. Most nincs. Ezeket óhajtá, a t. szerkesztő úr engedelmével, el­mondani egy: Accordeur. Fővárosi h­írek. * A filharmonikusok első nagy hangversenye tegnap volt. A nagy terem egészen megtelt s a kiseb­bikben is voltak nagy számmal. A főrangú világ köré­ből azonban nem láttunk mást, mint a zenegrófot (Apponyi Albertet) s egy svéd mágnásnőt (az angol főkonzul nejét.) Csaknem úgy látszik, mintha az aristokrácia tüntetőleg mondana le a művészet pár­tolásáról, mert nem jár sem a színházba, sem a hang­versenyekbe nagyobb számmal. Tegnap a közönség legfőbb része az üzleti világ köréből került ki, melynek művelt része ép úgy szereti a jó zenét, mint (kevés, de annál dicséretesb kivétellel) a német szót. Az első széksorban Haynald bíbornokot is láttuk. Beethoven »Weihe des Hauses« nyitányával kezdő­dött a hangverseny. Rég hallott, költői mű, melyen szintén látszik az oroszlán körme, de nem az egész oroszlán ereje. Másodrendű nyitány a »Leonora« vagy »Coriolán« mellett, de azért ez is fenkölten hangzik s ihlettel játszották. Normanna Neruda Vilma asszony nagy hatást tett művészi hegedűjátékával. Királynője hangszerének, mert teljesen uralkodik rajta. Szép, tiszta hangja, ereje és sok bravourja van. Mindjárt a Mendelssolm-koncerttel megnyerte a közönség tetszé­sét s még jobban a Beethoven melegen játszott román­cával, mely után annyiszor tapsolták, hogy egy solo­­val is szolgált, kisebb Bach-féle darab mesteri előadá­sával. A művésznő, ki szökés kondor hajával, magas, erőteljes, karcsú növésével s erélyes kifejezésű arcával még mindig érdekes jelenség az emelvényen, hol most csipkés fehér selyem ruhában jelent meg, a tegnapi siker után nagy közönségre számíthat a saját hang­versenyén. Dvorák azonban, a cseh zeneköltő, aligha számíthat többé arra, hogy nálunk a műsor vonzere­jéül szolgálhasson. Tegnap hallott szerenádja, mely négy részben terpeszkedett elénk, valóságos sipnyavaly­­gás, közben-közben öblös trombita-mozdulásokkal. Csi­nos mivű egyhangúság, mely után — egy lépéssel hát­rább —már csak valami filharmonikus dudaszó következ­hetnék. Azért, hogy Brahms felkapta szerzőjét, Erkel Sándornak kár bármely tekintély bogara után mászni, holott válogathat szellemes francia és német újdonsá­gokban s ha már szláv zeneköltőt kíván ismertetni, bemutathatná a nálunk egészen ismeretlen orosz Glin­­kát. A tegnapi egyhangú sípolás után nagy élvezet volt hallgatni Schumann nagy es-dúr szimfóniáját, mely tele van tartalmi gazdagsággal, költői hévvel, zenei pompával s kivált első és utolsó részét a mi ze­nekarunk oly kitünőleg, annyi emelkedettséggel ját­szotta, hogy igen megérdemelte értte a nagy­közönség elismerő, zajos tapsait. * A nemzeti színház utolsó kilenc évéről kimu­tatás jelent meg a fővárosi statisztikai hivatal újabb közleményében. Egyik adata szerint: e műintézetün­ket király ő felsége kilenc év alatt egymillió hatszáz­ezer forinttal, az állam pedig negyedfélszázezerrel segélyezte. Az előadások utáni bevétel ez idő alatt 2,275,000 frt volt. Magyar szerzőknek adtak 59,664 forint szerzői dijat. Legtöbbet: 11,500 ftot 1874/5-ben, legkevesebbet: 3352 ftot 1877/8-ban. * Személyi hírek. Herceg Hohenlohe főudvarmester és gróf Széchenyi Imre berlini nagy­követ kedden este Bécsből ide érkezett. — Kr­u­­esz Krizosztom pannonhalmi főapát főváro­sunkba jött, alkalmasint a telkis apátság visszaszer­zése ügyében. — A trónörökös Cserevicről Sze­geden és Debrecenen át utazik M.-Szigetre, hová vasárnap érkezik. — Dr. Lóczy Lajos, a múzeum­nak Ázsiában járt segédőre, eljegyezte Faur Eugé­nia kisasszonyt, Faur János legfőbb itélőszéki biró leányát. — Ligeti anyósa, özv. Zsolnay Jánosné tizenhatodik századi magyar iparműveket, haj­tűket, feszületet és szövetdarabokat ajándékozott a múzeum­nak. — Dr. He­rich Károly osztálytanácsos Pá­­risba utazott, képviselni a kormányt a nemzetközi sza­badalmi kongresszuson, mely szombaton ül össze. — Szögyényi-Marich László fehérmegyei főis­pán nehány nap óta beteg, állapota azonban nem ag­gasztó. — Munkácsy Mihály, mint az »Ellenőr« írja, legközelebb magyar nemességet kap. — Lan­ger Ottó alezredes, a budapesti ifjakból álló 32-ik sorezred tartalék-parancsnoka ezredessé nevez­tetett ki s a fővárosi polgárság ez alkalomból szomba­ton a redouteban bankettet rendez az ezredes tiszte­letére s neki egyúttal emléktárgyat nyújt át. — Tarczy Lajos, a pápai jubilaris tanár, hir sze­rint, királyi kitüntetésben is részesül s ennek átadásá­val Papp Gábor szuperintendes bízatott meg. * A lovar-egylet rajta van, hogy a vasárnapi lófuttatást az új versenytéren mennél érdekesebbé tehesse. Gr. Károlyi Gyula elnök ugyanis, Gödöllőn tisztelgvén az udvarnál, király ő felsége megígérte, hogy vasárnap jelen lesz, a királynéval együtt, kinek tiszteletdíjára történik az egyik versenyzés. Mondják, hogy aznap estély is lesz gróf Teleki Sándornénál. * A „Koszorú­* a Petőfi-társaság havi közlönye novemberi füzetében közli a Csiky Gergely arcképét, melyhez Irmei Ferenc írt rövid szöveget a Csiky Ger­gely dráma- és beszélyirói működéséről. A füzet többi közleménye: »Az utazás ideálja,« Mezey Ernőtől; »A bizalmatlan,« töredék az ily című vígjátékból, Csiky Gergelytől; »Az eltévedt csók,« víg elbeszélés, Lauka Gusztávtól; »Egy kis rhapsodia,« költemény Benedek Aladártól; »Petőfi szülőháza,« Szana Ta­mástól. Az irodalmi szemle néhány újabban megjelent könyv bírálatát közli: * Iskolai alapítványok. A közoktatásügyi mi­niszter újabban ismét három nemeslelkű iskolabarát­nak nyilvánított köszönetet. Kruesz Krizosztom pan­nonhalmi főapát Győr-Szent-Mártonban hatvannégy­ezer forintnyi költséggel három tantermű leányiskolát alapított, továbbá a hitközség két tantermű iskoláját kisdedóvó intézetté alakíttatta át, mindkét intézetet bőven fölszereltette minden szükséges taneszközzel, öt tanítónő és kisdedóvónő számára célszerű lakást ren­deztetek be s örök ellátásukról megfelelő alapítvány­nyal gondoskodott; és mindezeken fölül még a két tantermű főiskola alapját és a tanítók fizetését is bőkezű adománynyal gyarapította. — Polgáron Eperjessy Ferenc kath. lelkész hatszáz forinton vásárolt telket a kath. iskola részére.— Győr-Csanakon Kolonics János községi biró és földmives száz forintot adott a pannon­halmi főapát által a csanaki népiskola számára alapí­tott ezerforintos tőke gyarapítására. * Felolvasások nők számára. A budapesti állami felsőbb leány­iskolában a jövő héttől kezdve hat héten át minden hétfőn és pénteken délután négy órakor ingyenes felolvasások lesznek felnőtt nők szá­mára. Dr. Balogh Tihamér a desinfekcióról fog elő­adást tartani, Berecz Antal a hőről s ennek hatásairól (kisérletekkel,) Berecz Ede tanár a szervetlen vegy­tan elemeiről, (szintén kísérletekkel.) Dr. Károly Hugó tanár hazánk történetének első korszakairól fog felolvasni, Sonnenfeld Zsigmond tanár pedig a Göthe »Iphigenia Taurishan« című drámáját fogja fejtegetni. A­kik ez előadásokat hallgatni kívánják, nov. 5. és 6-ik napjain déli tizenkét és egy óra közt előjegyeztet­hetik magukat az állami felsőbb leányiskola igazga­tóságánál. (Erzsébet-tér, 3. sz. I. emelet.) Újév után még huszonnégy ilyen előadás lesz. * A trónörökös lakodalma alkalmából kikül­dött fővárosi bizottság már határozott a rendezendő ünnepélyek több pontjára nézve. A nemzeti színházban két díszelőadás lesz , a »Szentivánéji álom« és egy operai egyveleg ballettel kerül színre; a népszínházi díszelőadás számára Rákosi ír alkalmi darabot, ha pedig ez nem készülne el, népszínművet adnak elő allegóriákkal. Az albumot, melybe a főváros üdvözlő feliratát helyezik, Morzsányi díszműves készíti. Érme­ket is veretnek s az érmek egyik oldalán a trónörökös és arájának mellképe lesz, a másikon allegóriás alak. A trónörökös és ifjú neje látogatása alkalmával virá­got szóró leánykákról Sztupa György és dr. Országh gondoskodnak, a matinéé ügyében pedig Királyi Pál és Országh lépnek érintkezésbe a dalegyletekkel. A kivilágításra nézve elfogadták a királyi pár ezüst-me­nyegzője alkalmával készült tervet. A táncvigalom ügyében a bizottság érintkezésbe lép a gróf Zichy Jenő elnöklete alatt álló jelmezbáli bizottsággal s érte­kezés végett ez utóbbinak néhány tagját meghívta a közelebbi ülésre. * Nagy váltóhamisítás. A Laczkó és Popper­cég régóta üzleti összeköttetésben áll az újpesti taka­rékpénztárral és nem találta feltűnőnek, hogy e napok­ban Korzselitz D., a takarékpénztár könyvvivője, egy körülbelül huszonhárom éves fiatal­ember, tizenkétezer forint értékű váltókat hozott leszámítolás végett. A váltók teljesen rendben voltak, ellátva a takarékpénz­tári igazgató és választmányi tagok aláírásával. A­z említett cég kifizette a tizenkétezer forintot s egyúttal levélben szokott módon értesíti az intézetet a leszá­mítolás megtörténtéről, mire hétfőn megkapta a választ, mely szerint minden rendben van. A véletlen azonban csakhamar kiderítő, hogy a levél ép úgy, mint a vál­tók, hamisítványok. A Laczkó-cég főnöke ugyanis találkozván a takarékpénztári igazgató testvérével, s mellékesen a leszámítolás is szóba kerülvén, kiderült a hamisítás. A kicsalt összeget már elveszettnek hit­ték, azt gondolván, hogy Korzselitz, a két ünnepnapot felhasználva, megszökött, nagy meglepetésekre azon­ban a hamisító kedden megjelent az irodában és meg­vallotta bűnét, sőt a pénz nagyobb részét is előadta, úgy hogy a Lackó-cég csak ezerkétszáz forint erejéig károsodik. A bűnös könyörgött, ne szolgáltassák ki a törvényszéknek s eleinte kegyelmezni akartak is neki, de csakhamar kitűnt, hogy még több váltót is hamisí­tott, közel húszezer ft erejéig. Értesítették tehát a­­ rendőrséget, de mikor ez Korzselitz elfogatására meg­jelent, a hamisító már eltűnt. A bűn elkövetésére sze­rencsétlen börze-spekulációk vezették. * A francia kör ünnepies megnyitása szombat­este hat órakor lesz a Haris-bazár első emeletén, hol helyisége igen kényelmes. Megnyitó beszédet gróf Apponyi Albert mond. Francia lapok s könyvek lesz­nek e körben, továbbá hetenkint estélyt tartanak, fel­olvasással, szavalattal. * Rövid hirek. A királyi váriakban ma és szombaton lesznek a delegátusok számára adandó udvari ebédek. — A földtani társulat tegnapi ülésé­ben dr. Szabó József javaslatot tett a földtani mű­szavak jegyzékének egyenlősítése ügyében, Schafarzik Ferenc pedig a magyarországi idei földrengésekről ér­tekezett. — A nőiparkiállítás ügyében már is több vidéki nőegylet érdekelten kérdezősködik a rendező bizottságtól, mely tegnap terjeszte gyűlés elé a szer­vezeti szabályokat. — A színi tanoda igazgatósága ezentúl nem matinéeket akar rendezni a növendékek­kel, hanem esti előadásokat a várszínházban. — A székely művelődési egylet újabban is kilencven tag­gal szaporodott. — A sakk-körben hetek óta nagy érdekeltséggel foly, a kör által kitűzött nagyobb díjra, a Jacobi jogtudor és Ungár gyógyforrás-tulajdonos közti versenyjáték, a döntő harmadik parthiét a múlt hét elején kezdték meg, de ez is remis lett. — A férfi - dalegylet e hó 13-án dalestélyt tart a régi osztrák vasúti pályaház termében. —A múzeum Deák-szobájába ven­dégkönyvet szereznek, melybe a kiválóbb látogatók je­gyezhessék nevüket. — A terézvárosi kör csütörtöki estélyein a Balázs Kálmán zenekara fog játszani; lesznek népszerű felolvasások és hangversenyek is. — A jogászbál rendező bizottságának elnöke ifj. Houchard Ferenc lett; alelnökei: gróf Lónyay Já­nos és gróf Bethlen Miklós; jegyzői gróf And­­rássy Sándor és Tasler Andor. — A műegye­temen Szily Kálmán rector pártolása mellett »technikus egylete« alakult tudományos célokra; elnöke Kuppis József, titkára Toperczer Kálmán; ez egylet múlt szombaton nézte meg az amfitheat­­rumot. — A „budai olvasóegylet**, mely 1846 óta áll fenn, felhívja a közönség figyelmét tízezer magyar és német kötetből álló kölcsönkönyvtárára; igen olcsón lehet onnan olvasni; a leteendő biztosíték 1 ft 5 kr, a havidij 35 kr; a könyvek lecserélhetők a várbeli úri utca 6-dik számú házában, ünnepet és va­sárnapot kivéve naponkint délután két órától négyig. — Petőfi szüleinek sírján halottak napján négy ko­szorú volt: a »Vas­ Újság« olvasóié, a Petőfi-társa­­ságé, az egyetemi ifjúságé s a terézvárosi főreáliskola tanulóié. — Csepregh­y »Piros bugyelláris«-ának ötvenedik előadása van mára kitűzve. — A „Magyar Lloyd** kiadását újra rebesgeti a hír, hozzátéve hogy a Lloyd-társulat félmilliót szánt volna rá; szép, ha igaz! — A gyapjú-utcai színházban decemberre hangversenyt terveznek az újpesti ref. egyház javára, Felekiné asszony, b. Vay Lénárd, Gassi, Siposs és többek közreműködésével.­­ A „Korona**-kávéház két híres billard-j­átszój­a: Kishalmy Lajos és Glück Adolf fogadtak, hogy egy ezres karambolt nyolc óra alatt kijátszanak . Kishalmy 7 óra 45 perc alatt százharminc karambollal megnyerte a fogadást, ő ezeregyet csinált, ellenfele 871-et. — Srencsevich­ János postatiszt 2 ittal előfizetést nyitott »Irányí­tási segély« című postai hivatalnokoknak való munká­jára, mely újévkor jelenik meg. — A főváros pénz­ügyi bizottsága azt javasolja, hogy a régi lóverseny­tért kaszálónak használják s öt-h­oldas részekben adják bérbe. — Budapesten a múlt hóban 403,974 ft adó folyt be. — Egy budai háziúr, h­ir szerint, lakásának nagy termét, melyben színpad is van, átengedte a gyapjúutcai színtársulat itt maradt nehány tagjának, kik ott német színi előadásokat fognak tartani; több budai polgár vállalkozott a kis társulat anyagi támo­gatására is. — A fővárosi szereteth­áz alapítói közé legutóbb Seidl Pál, a bukaresti »Grand Hotel« tulaj­donosa lépett be évi száz frank kötelezettséggel. * A „Fővárosi Lapok**-nak tízévi folyama, 1870-től 1879-ig, jól bekötve, jutányos áron eladó Franzen Alajos szakolcai gimnáziumi tanár urnál. Egy-egy évfolyam ára csak hat forint. A szállítást a vevő fizeti. Egyleti, ifjúsági könyvtárak s lapgyűjtők, kik megvenni­ szándékoznak, bővebb értesülés végett a t. tanár úrhoz for­dúljanak. 1257 - i­d é­k. ** Kecskeméten halottak estéjén kegyeletesen emlékeztek meg a »Bánk bán« szerzőjének, Katona Józsefnek sírjáról. Nehány évvel ezelőtt a nagy költő sirja még elhagyottan állt, de 1875-ben H. I., most fővárosi hírlapíró, trónnal nehány sort jegyzett a sírkőre, intve Kecskemét lakosait, ne feled­kezzenek meg városuk jeles szülöttjének sírjáról. És az intés nem maradt siker nélkül. Az ifjúság és a színpártoló egyesület felkarolta az ügyet és négy év óta halottak estéjén a kecskemétiek kegyeletes ünne­pélyt rendeztek Katona József sirjánál. Az egyszerű szürke márvány síremléket, melyen e szavak olvasha­tók: »Katona József, született 1792. nov. 11. Meghalt .

Next