Fővárosi Lapok 1881. március (48-73. szám)

1881-03-27 / 70. szám

estély« elmaradt s e helyett hangverseny volt s Balázs Sándor »Mért nem házasodik a sógor« című vigjátékának előadása. — A ferenci bazár harminc évi birtoklójáról, Kéler Napoleon építészről azt a nemes vonást hallottuk,hogy e nagy épület házmesterét, mivel soktagú családja van, ezer forintig biztosító. — A ferencvárosi társaskörben ma zeneestély lesz; hölgyek közül Kern Fanny, Vámossy Ilona Eberl Herta és Ilona és Humayer Emma urhölgyek közreműködésével. — Székely Imre jeles zenetanár holnap d. e. 11-kor matinéét tart jeles tanítványaival, szerb-utcai lakásán. — Az Izsó síremlékére eddig 284 ft 24 kr gyűlt egybe. — A honvédelmi minisztérium palotájába a számvevőség már megkezdő a beköltözködést. — Az Erzsébet sósfürdőt Mattoni és Wille ásványkereskedők megvették s emelni törekesznek. — A bankjegyhamisító Krudi Istvánt a fenyítőszék nyolcévi fegyházra ítélte. A Váci körúton a Manheit és Sonnenschein bizományi üzletükben támadt tűz vizsgálatánál gyanú merült fel, hogy ha tán nem is történt szándékos gyújtás, de a tűz legalább is vétkes gondatlanság eredménye volt; ekkor a nyomozást tovább folytatják. — A haltéren sokan néztek tegnap egy hat mázsás halat, melyet dunai halászok Orsovánál fogtak. — A király utca egy háza padlásán Giergl Károly, a kártyagyáros testvére, kötéllel kivégezte magát. — Az izraelita hitközség egy bizottság által vizsgálat alá vétette a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot. • A »Az ácslegények gazdasszonykája.« Hervé legújabb operettejét, mely tegnap a népszínházban színre került, nem előzte meg nagy hír és várakozás. Párisban, hol (»La mére des compagnons« címmel) több hóval ezelőtt adták először, közepes sikert aratott, de megmaradt a műsoron. Hasonló sorsa lesz nálunk is. Nem volt zajos hatása, nem is fog nyomába léphetni a népszerű régibb operetteknek, de néhány estéjét a népszínháznak jól be fogja tölteni. Zenéje gondos kidolgozásra vall, szövege pedig, Chivot és Durutól, eléggé mulattató, vidám, a nélkül hogy túlzásokba esnek. A mese a karbonari összeesküvések idejében játszik. A fiatal gróf Saurosé (Hatvani) Rómában, hogy a szép Palmarosa grófnő kegyét megnyerje, belép a titkos társaságba s hazatérve Franciaországba, ott is tagjává lesz egy titkos társulatnak, mely éjjel a saint-germainsi erdőben gyűlést tart, de valakivéletlenül megzavarja . Saurosé üldözőbe veszi az alkalmatlankodó, de oly szerencsétlenül zuhan egy mély árokba, hogy ott is veszett volna, ha arra nem jár Francine (Komáromi Mariska) s meg nem menti, titkon hordván ki számára élelmet. Francine, bár fiatal lányka, az ácscéh »anyja« és szigorú fegyelmet tart a legények fölött, kik nagyon szeretik a »kismamát« . Marcel (Victor) nemcsak mint céh-anyát, de igaz szerelemmel szereti, csakhogy Francinet nem véli megnyerhetni s igaza van, mert Francine az erdei rejtekéből előjött gróf iránt érez vonzalmat. A fiatal gróf is hálás megmentője iránt, de belátják, hogy a rangkülönbség nagyon nagy köztük, válni készülnek tehát; épen ekkor azonban sokan közelednek s Saurosé zavarában a Francine szobájába menekül. Az ablakon át meglátják s Francinet nagy szégyen fenyegeti, de a lovagias gróf kilép s kijelenti, hogy Francinet nőül veszi. Az érkezettek közt van D’Argentail marquis (Horváth) is, ki a karbonarik kinyomozásával van megbizva, és Saint-Clair, Marcellnek szinészbátyja (Tihanyi), ugyanaz, ki az erdőben a karbonarikat meglepte és a fiatal grófot fölismeri. Hogy Francsinet megmentse Marcellnek, vállalkozik arra, hogy Saurosét a kormány kezébe juttatja. Saurosé elviszi jegyesét egy nagybátyjához, hol úri kisasszonyt igyekeznek nevelni belőle; már az esküvő napja is elérkezett, a vendégek együtt vannak, midőn Saint-Clair, különféle álruhában megjelenve, kicsalja a fiatal grófból a karbonarik titkát. De épen az önfeláldozó Marcell támad ellene s Saint-Clair megbánja tettét, csakhogy már nem segíthet, a katonák megjelentek. A grófot veszve hiszik, mikor helyette Francine lép elő férfiruhában s magát Saurosénak vallja. D’Argentail marquis, ki rég igyekezett Francine kegyét megnyerni, nem igen busul a cserén, kivált mert a gróf is fogságba kerül; a helyett ugyanis, hogy menekült volna, Párisba érkezett római imádottjánál tölti az időt. D’Argentail a maga érdekében erről meggyőzi Francinet, de azt éri el, hogy a farsang vasárnapján álarcos ruhában Francine kiszabadítására jött ácslegények ürömére Francine a hű Marcellnek nyújtja kezét. Az ügyesen szőtt mese vidám jelenetekben eléggé gazdag, csak itt-ott lehetne kurtítani hosszadalmasságain. A Hervé zenéje, mint említők, szorgalmas, bár kevés eredetiséggel dicsekedő munka, bár igen csinos részletekkel, de megkapó dallamok, melyeket a közönség ismételtetni kivánt volna, nem fordulnak elő. Francine, Marcell, a gróf néhány dala, több kar mégis többé-kevésbbé élénk tapsot aratott. Az előadók közül Komáromi Mariska kaméltán részesült nagy tetszésben és számos kihívásban, nemcsak igen szép énekéért, hanem eleven, kedves játékáért s a darab sikere jórészt neki is köszönhető. Mellette Tihanyi tűnt ki a mindig uj meg új alakban megjelenő színész szerepében, Csatai Zsófi k. a., Horváth, Vidor jól betölték helyüket Hatvani kellemes tenorhangú énekesnek bizonyult. Közönség szép számmal volt jelen, de nem törte meg egészen a színházat. • Az egyleti élet hazánkban. A sokat koptatott élcek közé, melyeket társaskörökben, tárca-csevegésekben, »apróságok«-ban sat. faragni szoktak, tartoznak azok is, melyek az »egyletieskedés« ellen irányulnak. Egy-egy jó éle kedvéért talán el is hiszszük, hogy az e fajta élcelkedés nem külföldről hozzánk származott divat, hanem hazai viszonyainkban találja jogosultságát , de ime, előáll az országos statisztikai hivatal egy igen komoly képű vastag kötettel és gondos táblázatokban, részletes kimutatások és összehasonlítások által kimutatja, hogy bizony kár élcelkedni, mert Magyarországon kevés az egylet, a mivelt népekéhez képest fejletlen az egyleti élet és igazuk van ama feketevérű politikusoknak, kik azt mondogatják, hogy önállóságról, önkormányzatról, társadalmi tevékenységről s más efféle szép dolgokról csak beszélni tudunk szépen, de tulajdonképen még ma is a legtöbb dolognál azt várjuk, hogy végezze el helyettünk — a kormány. Pedig a modern nemzetek életében a teendők egész hosszú sorozatát találjuk, melyet, miként azt sokan és sokszor megírták, nem végezhet el helyesen sem kormány, sem egyes ember, hanem csak az újkori haladás egyik hatalmas tényezője : az egyleti tevékenység. Mint sok más téren, úgy itt is sok mulasztottat kell helyrepótolnunk, hogy a szerencsésebb viszonyok közt fejlődött nyugati nemzeteket utolérjük. Egyleti élet Magyarországon tulajdonképen csak Széchenyi István kora óta létezik, nagyobb szabású fejlődésnek pedig csak az utóbbi húsz esztendő óta indult. A jelen századot megelőzőleg egész Magyarországon mindössze ötvenöt egylet volt; valamennyi közt legtisztesebb korú a kézsmárki lövészegylet, mely 1510 óta áll fenn, tehát még az önálló magyar királyság idejéből való. A harmincas és negyvenes években számos egylet és társulat alakult, az ötvenes évek zsibbadtsága után még pezsgőbb élet fejlett ki e téren s az eredmény az hogy 1878-ban, (a mely évre adataink vonatkoznak) volt hazánkban összesen 3995 egylet és társulat, 672,834 taggal, 29,035,474 fi. vagyonnal, 6,645,355 fi. bevétellel és 6,240,036 fi. kiadással. A pénzintézetek, takarékpénztárak nincsenek ez egyletek közé számítva. Az említett számok eléggé tekintélyeseknek látszanak, de hogy csak látszanak, kitűnik már csak abból az egy összehasonlító adatból is, hogy pl. Ausztriában több mint tizenegyezer egylet működik. Kétségtelen, hogy ott kedvezőbb is a talaj az egyleti életre nézve : több a városi lakosság, az iparos, kereskedő osztály és értelmiség aránya sokkal nagyobb. A 3995 egylet hazánkban nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Majd egyharmada, (1036) a huszonöt szab. kir. városra esik s ezek közt természetesen Budapest áll legelől. Fővárosunkban 276 egylet van, 123,938 taggal, hét millió ftot meghaladó vagyonnal s harmadfél millió ftnyi évi bevétellel. Utána Pozsony, Kolozsvár, Debrecen, Szeged sat. sorakoznak. A megyék közt elől járnak Bács és Pest, leghátul vannak Tolna, Ugocsa, Liptó, Árva. Az alföld magyar megyéi, melyeknek népessége kevés, de nagy községekben lakik, az első helyeket foglalják el, az erdélyi szász vidékeken is számos egylet virágzik, ellenben a tótság, oláhság lakta tájakon nagyon csekély az egyleti élet. Míg külföldön egyes falvakban is működnek már különféle célú egyletek, a magyar egyletek még nem igen terjeszkedtek túl a városokon. A 3995 egylet összesen 889 község közt oszlik szét, mivel pedig hazánkban 888 szabad királyi s rendezett tanácsú város és nagyközség (azelőtt mezőváros) van, tehát az egyleti székhelyek száma ezekkel egészen összeesik s 12,123 olyan község létezik, melyben semmiféle egylet sincs. Az országos átlagot véve, 3446 lélekre esik egy-egy egylet, mig Ausztriában már minden 1835 lélekre. Kimutatásunk tizenhat főbb csoportra osztja fel az egyleteket s az egyes részletekről szóló adatok a legérdekesebbek és legtanulságosabbak. Fölemlítünk közülök néhányat. Tudományos és irodalmi társulat van összesen ötvenkilenc. Ausztriában hasonló célú egylet van 269, tehát e téren messze Ausztria mögött maradunk; mgjegyzendő azonban, hogy Ausztriában a széthúzó partikularizmus az irodalom és tudomány terén is érvényesül, míg nálunk e téren erős központosítás uralkodik. A legfőbb egyletek a fővárosban vannak : akadémia, Kisfaludy-társaság, természettudományi, földrajzi, földtani társulatok, Szent István társulatat, melyek az egész országra kiterjesztik működésöket. A tudományos társulatokban a magyar elem az egyedül uralkodó ; az irodalmiaknál kevésbbé kedvező az eredmény s négy társulat működik idegen nyelv és nemzetiség ápolására; ez utóbbiak közt legtekintélyesebb az újvidéki »Matica srbska«, melynek 423 tagja és nyolcvanhatezer főnyi vagyona van. Az ungvári Szent Bazil-társulat és a nagyszebeni román egylet szintén idegen nyelvet szolgálnak. Az összes tudományos és irodalmi társulatoknak 26,430 tagjuk van, 2,863,203 ft. vagyonuk és 423,546 ft. bevételük. Szomorúak a művészeti egyletekről szóló adatok. Az egész országban van mindössze négy egylet, összesen 3,278 taggal, 435,757 ft. vagyonnal s 58,727 ft. bevétellel. Az első helyet természetesen az országos képzőművészeti társulat foglalja el, melynek viszonyai a legutóbbi időben kedvezőbbre fordultak ugyan, de általában e téren nagy a hátramaradottságunk. Ausztriának huszonegy műegylete van. — A zene sem részesült eddig nálunk valami nagy figyelemben. Mindössze két egylet működik a magasabb zenei fejlődés terjesztésére. Kisebb körű zeneegylet van húsz. Fontos helyet foglalnak egyleteink sorában a jótékony egyletek, melyeknek száma összesen 225 (Ausztriában van 190), a tagok száma 43,095, a vagyon 2,267.096 ft, a bevétel 485,137 ft., a kiadás 433,630 ft. E téren a nők uralkodnak. A 225 egylet közül 148 nőegylet, de a 64 általános jótékony egylet éltető lelkét is a nők képezik, csupán a szigorúan elzárkózó 13 szabadkőmives páholy tagjai állanak kizárólag férfiakból. A 148 nőegyletnek 25,325 tagja van s 253,088 ft. bevétel fölött rendelkezik; legrégibb a pesti nőegylet, mely 1817-ben alakult; ezt követte 1818- ban a budai. Jelentékenyek a pozsonyi, kolozsvári nőegyletek. A huszonöt szab. kir. város közül Versec az egyetlen, melynek nincs nőegylete. A szintén jótékonysággal foglalkozó szabadkőmives páholyoknak összesen 2025 tagjuk és huszonhét ezer ft. bevételük van; a legelső páholy 1867-ben Nagyváradon alakult; legnépesebb a magyarországi Jánosrendi nagy páholy, ezer taggal; legnagyobb bevétele (tizezer ft) a skót szertartási »Nagy oriens«-nek van. A jótékony egyletekkel sok esetben szoros kapcsolatban állanak a nevelő és oktató egyletek, melyek árvaházakat, gyermekkerteket, kisdedóvókat sat. tartanak fenn. E téren még nagyon sok a teendő. A kisded-nevelésnek hazánkban még annyira elhanyagolt ügyét aránylag kevés egylet karolta még fel. Fröbel-féle egylet mindössze tizenöt van, 1641 taggal s Budapesten kívül Kassa, Kolozsvár, Sopron városok és a Szepesség bírnak ily intézetekkel. Kisdedóvóegylet sincs több negyvenhatnál, ami ez intézmény rendkívüli fontosság mellett annál inkább meglepő, mert közel ötven esztendeje, hogy ez irányban a mozgalom megindult. A huszonöt szab. kir. város közül csak hétben van Kisdedóvó-intézet. Nőképző egylet tizenegy működik, köztük több tekintélyes egylet, mint Budapesten az országos nőképző, a nőipar egylet, a gazdasszonyegylet, mely árvaházában egyúttal nagyobb leányiskolás tart fenn sat. A felnőttek oktatását célzó egyletek nem tudtak elterjedni, mindössze három van. Kettő Budapesten, egy Pápán. Nem eléggé számosak az önsegélyző egyletek sem, melyeknek feladatuk a munkás osztály segélyzése öregség, betegség stb. esetén. Mindössze 535 ily egylet működik 241,997 taggal, míg Ausztriának 2454 ily egylete van. A kiházasító egyletek, melyek szegény sorsú leányoknak egy kis hozományt biztosítanak, nem tudnak elterjedni; csak ötöt sorol elő a kimutatás. Annál számosabbak a társas egyletek, melyek kaszinó, olvasókör polgári kör, népkör sat. címek alatt működnek. Számuk nem kevesebb mint 964, összesen 89,725 taggal 1,055,666 ft. vagyonnal s 694,101 ft. évi bevétellel. Széchenyi szava tehát nem hangzott hiába. Más kérdés persze : vájjon e kaszinók, kivévén a derék kivételeket, megfelelnek-e a Széchenyi előtt lebegett célnak, igazi előmozdítói-e a mivelődésnek , nem-e sokszor kortestanyák, játékbarlangok s pipázó mokrakörök, hol országos politikát csinálnak s elvonják az iparost, gazdát, hasznosabb munkájától. Sajnos, csak nagyon kevés kaszinónak van könyvtára s művészeti, irodalmi ügyek pártolásánál vajmi kevéssé érezhető létezésük. Terünk nem engedi, hogy részletesen felsoroljuk mind a többi egyletcsoportokat, melyek némelyike főleg csak szakköröket érdekel. Van pl. 82 gazdasági, 19 vízszabályzó, 42 kereskedelmi, 43 vallásos célú egylet, feltűnően kevés : mindössze 3 a termelő és csak 12 a fogyasztási szövetkezet, míg a hajdani céhek helyét 1275 ipartársulat foglalta el, mi nagyon kevés és annál kevesebb, mert van ipartársulat, melynek mindössze három tagja és hat ft. bevétele van ! Tűzoltó-egylet 246 működik az országban, athletikai egylet három, csónakázó 5, korcsolyázó 20, vadászegylet 13, lövészegylet 82, tornaegylet 15, dalegylet 125, műkedvelőegylet 6 stb. A nagy szorgalommal összeállított mű adatainak egybegyűjtése óta ismét történt haladás egyleti életünk mezején s nevezetesen a vörös kereszt egylet számos fiókjaival, több mint húszezer tagjával egy újabb kimutatásban már számot fog tenni. De befejezésül mégis csak azt mondhatjuk, hogy bár az egyleti tevékenység terén már szép eredményeket mutathatunk fel, még nagyon sok tenni való van hátra. * »Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban«. Összeállították dr. Vargha Gyula és Kanitz József. Kiadta az orsz. statisztikai hivatal. Vidék. ** Sopronban a gróf Zichy Géza hangversenye, mint már említettük april 6 dikán lesz a kaszinó nagy termében. A jegyek három nap alatt mind elkeltek... A műsor ez: »Liszt Ferenchez« Vörösmarty Mihály ódája, szavalja Szigethy Sándor; »Magyarok istene« Liszttől és »Magyar ábránd« saját szerzemény, előadja gróf Zichy Géza; »Il pesido,« nagy ária Bethoventől, énekli Carina Anna k. a.; három kis zongora-tanulmány, saját szerzemény, a »Rémkirály« Schuberttől, előadja gróf Zichy Géza; két dal Liszttől: »Szerelmi kéjben« és »Loreley,« énekli Carina Anna k. a.; »Rákóczi« szinfonikus dolgozat Liszttől, előadják Liszt Ferenc és gróf Zichy Géza. Előadás után bankett lesz a kaszinó elsőemeleti éttermeiben. Másnap, ápril 7-dikén kirándulás lesz Doborjánba, hol Liszt szülőházát a »soproni irodalmi és művészeti kör« márvány emléktáblával fogja föl.