Fővárosi Lapok 1881. december (274-298. szám)

1881-12-30 / 297. szám

várost éri s a nép szorgalmának és a vezetők buzgal­mának köszönhető. ** Déván a hunyadmegyei nőegylet, újonnan épített iskolahelyiségeinek alaptőkéje javára, kará­csony hétfőjén közvacsorát rendezett. A nők versenyző buzgósággal állították elő a vacsora étlapját s telje­sítők a fölszolgálás fáradságos tisztét. Déva és a környék legszebb leányaiból ötvenen működtek. A jól sikerült estélyt tánc követte.A jövedelem önkény­­tes adományokkal együtt 500 ft. körül van. ** Hymen: Nagyváradról Írják: Har­­mathy Károly árvaszéki ülnök eljegyezte Ferenczy Laura kisasszonyt. — Szegeden Lengyel Vilma kisasszonynyal jegyet váltott dr. Goldschmidt György közkórházi orvos.— Ugyanott Wolf Jozefa kis­asszonyt, gőzhajózási kapitány lányát, Darvasy Ká­roly fővárosi iparos j­egyezte el. — Bácsföldváron Weninger Apollónia k. a.­­terménykereskedő lánya) s Faragó Ferenc tapolyai tanár kézfogója a napokban ment végbe. — Belényesen Rojthy Irén kisasz­­szonyt január 7-dikén vezeti oltárhoz Boglutz István. Bánffi-Hunyadon Ágh Róza kisasszony, Ágh Ferenc ügyvéd kedves leánya, jegyben jár Nagy Mik­lós szindi birtokossal. — Sopronyban Lenek Mór, alsó-lendvai bérlő eljegyezte Pachhofer Karolina kisasszonyt. ** Zemplénből Írják lapunknak: a Ring-szin­­ház áldozatai közt Zemplén megye Hoporty községé­ből is van két derék magyar fiú. Nevek: Pozsga Miklós és Juhász Miklós. Besorozott huszárok voltak. ** Gyöngyösön egy nagyszerű amerikai örök­ség képezi a napi beszéd tárgyát. San­ Franciscoban nem igen rég halt meg egy Leitersdorfer nevű egyén, állítólag harmincöt millió dollárnyi örökség hátraha­gyásával. Örökösei pedig Magyarországon vannak s Gyöngyösön vasárnap értekezletet tartottak a roppant örökség megszerzése végett. A nagy családi tanács dr. Steinitzer Pált választotta jegyzővé s meghatalmazta az örökségi ügy vezetésével. ** Szegeden Réh János volt­ polgármester ön­­gyilkossága mély részvétet keltett. Mint említettük, kínos és gyógyíthatatlan szívbaja volt, mely már egy éve ágyba szegté. Testi szenvedéseihez az utóbbi idő­ben nagy mérvű búskomorság s életuntság­ is járult; lelkibeteg len s a külvilágtól elzárva, szomorú ma­gányban csak önfeláldozó neje adhatott neki némi vigaszt és megnyugvást. Öngyilkossági szándéka, mint a »Függetlenség« írja, már régebben meg volt érve benne. Egy barátjának, ki vigasztalni próbálta, kese­rűen monda: »Hagyd el, komám, csak az ólom segít­het már az én bajomon.« A pisztolyt, melylyel kará­csony éjjelén véget vetett életének, ott rejtegette vánkosa alatt; de szörnyű tettét nem vihette véghez, mert folyvást virrasztottak körülte. Hozzátartozói fél­tették. A végzetes éjjel is neje felöltözve ült ágya közelében. Már egy óra is elmúlt s a beteg még nem hunyta be szemét. Ekkor felült ágyában s kérte nejét: menjen szobájába, pihenjen, mert másnap ünnep lesz. Hitvese csak hosszas kérésre engedett s a mikor ki­ment , a férj újra szivére köté, hogy okvetetlenül feküd­jék le, mert ez éjjel már semmire sem lesz szüksége. A nő távozott, de öt percre rá a cseléd nyitott be a betegszobába. »Lefeküdt az asszony ?«—kérdé az ősz ember; s midőn a cseléd »igen«-nel válaszolt, újra kérdé: »Elaludt? Nézd meg, csakugyan alszik-e?« Háborgó lelke e végső tusában is óvatos igyekezett lenni. A cseléd távozott s ekkor Réh János gyorsan elővette pisztolyát, vastag szőrkendőbe takart, hogy a durranást elfojtsa, aztán melléhez irányta a csövet, csattanás hallatszott s a gyilkos golyó szétzúzta a be­teg elkínzott szívét. Mire a cseléd visszajött, gazdáját már élettelenül, vértől elborítva találta ágyán. A bor­zasztó látványra felsikoltott s összehívta a háznépet. Neje orvosért küldött, de minden segély késő volt. ** Gyászrovat. Német-Kereszturon ka­rácsony szombatján meghalt Krasznay Pálné szül. Szóval Auguszta asszony, Krasznay Pál honvédezre­des neje, élete 36-dik évében. —L. Volgáne na­pokban elhunyt Újhelyi Jakab munkács-egyházmegyei címzetes kanonok és nyugalmazott lelkész; köztiszte­letben állott pap és lelkes hazafi volt, mit akkor is bebizonyított, mikor a szabadságharc végeztével az abszolút kormány lefoglalván a báró Luzsénszky szécs­­kereszturi birtokát, miután az oroszok a levéltárt el­égették volt, egyedül Újhelyinek volt bátorsága tanukép megjelenni és kijelenteni, hogy az a báróné birtoka; mikor pedig a fiskus gúnyosan kérdé, talán még más birtokát is tudja a bárónak, azt felelé: »Igen, van, a mennyekben, mert igaz becsületes ember, jó keresztyén és jó hazafi volt«. — Szamosujvártrehó 25-én halt meg idősb­b Simay Tivadar városi képviselő, egy­házi helyettes gondnok s a kereskedő társaságnak több éven át elnöke; nyolcvankét évet élt s Szamos­­ujvár egyik legtiszteltebb polgára volt. — Zombor­­ban a mult hét végén elhunyt Maximovics Vazul nyugalmazott dragonyos főhadnagy, ki köztiszteletben állott; nagybátyja volt Maximovics országgyűlési kép­viselőnek. — Debrecenből özv. Tüdős Jánosné szül. Gyulai Klára asszonynak, Tüdős János főiskolai tanár édes anyjának, 80 éves korában történt kimúl­­tát jelentik. 1787 ** Vidéki hirek. Temesmegye tegnapi köz­gyűlése fényes bizalmi nyilatkozatban adott elégtételt az alaptalanul rágalmazott Rácz Athanász alispánnak. — Nagyváradon az Orsolya szüzek fejedelemasz­­szonya, mater Petronella, e napokban ülte meg foga­dalma letételének félszázados jubileumát. — Szál­kán, Hont megyében közelebb éjjel feltörték a köz­jegyző irodáját és elégették a Szalka városára vonat­kozó telekkönyvi és kataszteri iveket; a telekkönyvet épen most alakítják át s úgy látszik, ez adott okot a gonosz tettre. — Nyitrán már a jövő évben megnyí­lik a megye által alapított gyermekmenház, miután a kormány jóváhagyta az illető határozatokat; az inté­zet számára már vettek is házat. —Hódmező-Vásár­­helyet a Budapesten fennálló hódmezővásárhelyi ifjú­sági kör saját pénztára gyarapítására január 7-én a a kaszinó helyiségében zártkörű táncestélyt rendez. — Egerben Csillagh Mór »A legszebb asszony könyve« című verskötetre adott ki előfizetési felhívást; ára egy forint s a pénz Lévai F. nyomdatulajdonoshoz Egerbe küldendő. — Pozsonyban január második hetére vár­ják Széll Kálmán látogatását. — Pilis evang. tem­plomának báró Nyáry Gyula díszes márvány keresz­telő medencét csináltatott karácsonyi ajándékul. — Háziason a múlt héten orkán dühöngött, mely a ha­jókban és azok rakományaiban sok kárt tett. — Po­­zsonymegyének van egy Ravasz Dezső nevű dijnoka, ki a megyében 339 fttal, Nyitrában 297 fttal virilista s mint volt főhadnagy nyugdíjat is húz, de azért buz­gón dijnokoskodik, mert munka nélkül nem tud el­lenni.­­ Körmöcbányán egy Karl Antosch nevű városi cseh karmester karácsonyi hangversenyt rende­zett s mikor a műsor egyetlenegy magyar dalára került a sor, kijelenté, hogy ő nem vezényel magyar nótát; elmaradt tehát; e boldogtalan cseh muzsikus, mint írják, ezúttal csak eszköz volt néhány idegen ajkú állami hivatalnok kezében. Ausztriai h­írek. *** Brugsch pasa, a hírneves egyptolog, szer­dán a bécsi tudományos klub meghívása következté­ben rendkívül érdekes felolvasást tartott Bécsben az Egyptomban legújabban talált ókori sírokról. Az elő­adást igen fényes közönség hallgatta, közte Rainer főherceg, Hohenzollern és Reusz hercegek családj­uk­kal, Schmerling lovag s az arisztokrácia, az írói és tu­dományos világ számos kitűnősége. Brugsch érdekesen adta elő a régi egyptomi királyok temetkezési módját; eleinte tudvalevőleg gúlákba, később sziklákba vájt katakombákba temetkeztek. Ez utóbbiak közül hu­szonöt ismeretes, de mind üres, mert részint maguk az egyptomiak, részint később az arabok fosztották ki. E nyáron az európai sajtót bejárta az a hír, hogy Egyptomban rendkívüli leletre bukkantak, több király múmiájára. Brugsch pasa megerősíté e hírt és részle­tesen elmondta körülményeit. Két arab testvér civako­­dása következtében megtudták, hogy bizonyos helyen számos ősrégi koporsó és más tárgy fekszik. Rögtön meginditák a kutatást és csakugyan a régiségek oly tömegét találták, hogy egy nagy gőzhajó alig bírta befogadni. Nevezetesen találtak harminckilenc mú­miát s ezek közt van kilenc király, hét királyné, négy herceg és hét hercegnő; a többinek kiléte még nincs meghatározva. A királyok közt van Egyptom egyik leghatalmasabb uralkodója Thotmas, ki Krisztus előtt 1600. körül élt. A másféle tárgyak ezrei számá­ra Bulakban, hol az egyptomi muzeum van, külön épületet kell emelni s a tudósoknak esztendőkre lesz tárgyuk érdekes tanulmányokra. *** A claque-vezér halála. A Ring-szinházban elveszettek közt volt, mint annak idején említettük, a budapesti születésű Szam­ek Henrik is, ki ott a claque vezére volt. Mint a megmenekültek közül többen most beszélik, Szarnék részben jószívűsége, részben elbiza­­kodása miatt veszett oda. A színháznak minden zugát jól ismerte s mikor a tűz kiütött, az első emeleti dísz­termen keresztül sötétben is kijutott az erkélyre. Mikor itt a mentőponyvára ugráltak az emberek, Sza­rnek nem igyekezett menekülni, hanem ellenkezőleg több ízben visszatért az épületbe s a sötét folyosókon, lépcsőkön tévelygők közül többeket kivezetett az er­kélyre s igy megmentette őket. Egyszer ismét vissza­ment az égő házba s az erkélyen egy ismerősének azt mondta, hogy elmegy egészen a karzatig, elhozza a téli kabátját, melyet az ajtó közelében akasztott egy szögre. Le akarták beszélni, de ő azt felelte, hogy nem eshe­­tik baja, mert ismeri a házat, »mint az üres zsebét.« Bement s nem tért vissza többé. Valószínű, hogy őt is a füst fojtotta meg. *** Herceg és uzsorás. A bécsi pénzkölcsön­zők­amaz osztályában, mely könnyen élő nagyuraknak pénzt mindig nagy készséggel és nagy kamatra ad, szörnyű panique tört ki. A felső körökben nagy sze­repet játszó R. herceg már jó ideje körmei közé került a bécsi uzsorás konzorciumnak, mely addig zsarolta a herceget, mig végre a herceg már nem volt »jó«. Pedig a hercegnek még mindig kellett pénz, de most a konzorcium azt szabta feltételül, hogy a váltó­kat a hercegnek Berlinben élő dúsgazdag unokatest­vére is írja alá. Az előzékeny rokon még többet is tett : kiállított a saját nevére szóló váltót másfélszáz­ezer ft erejéig. Mielőtt fizetésre került volna a sor, az uzsorások bemutatták a váltót a hercegnek, ki ekkor látta, hogy idegen kézzel ez van rá írva: »fize­tendő Bécsben.« A herceg ezt hamisításnak nyilvá­­nitá s csakugyan az volt, mert az uzsorás konzorcium ezzel a porosz uzsoratörvény szigorát akarta elkerülni. Per támadt, az osztrák törvényszék a váltót hamisnak nyilvánitá s ezt a legfőbb itélőszék is megerősité. A herceg a végső ítélet előtt százezer ftót ajánlott fel a hitelezőknek, de ezek az egész összeget kívánták s most nem kapnak semmit, hacsak nem a herceg ke­gyelméből. *** Trientben e napokban érdekes értekezlet volt. Tirolból, a Salzkammergutból, Bajorországból, Lombardiából és Velencéből gyűltek ott össze a jelen­tékenyebb vendégfogadók tulajdonosai és bérlői, hogy megállapíthassák az utakat és módokat, mikép lehetne a touristákat, kiknek túlnyomóan nagyobb része még mindig csak Svájc felé tart, Tirolba s a lombardiai tavak felé csábítani. Az idegenek kényelme, az árak mérsékelt kiszabása, pontosság, előzékenység s más efféle vendéglői kívánalmak teljesítése mellett még sokféle külön módokon is törik a fejeket az idegenek lebilincselése végett s formaszerű szövetkezetet alakí­tanak, melynek minden tagja kötelezi magát a szabály­zat szigorú megtartására. A touristák örülhetnek rajta. *** Ausztriai hírek. Munkácsy Mihálynak a Krisztus Pilátus előtt című híres festményét tegnap állították ki a bécsi művészházban, hol este villámvi­­lágítás mellett is látható lesz, egészen február 15-ig,­ azután tudvalevőleg Budapestre hozzák. — A bécsi művészház őszi kiállításából öt hét alatt hetven fest­ményt vettek meg. — A burgszinház átalakítási mun­kálatai már folynak s nemcsak minden ajtót, kijárást tágítanak, hanem a karzatra külön vaslépcsőt emelnek, mely egyenesen a szabadba vezet. — Gerard Emil történelmi festő Bécsben tegnapelőtt meghalt, negyven­­három éves korában; Franciaországban, Dijon­­ban született. — A királyné valószínűleg csak február hóban utazik el Angliába, mert jelen akar lenni a bécsi iparosok táncvigalmán. — A trón­örökös-pár kedden végig nézte az udvari operában »Antigone« előadását. — A bécsi színházakat az utóbbi napokban már jobban látogatták, úgy hogy az igazgatók valószínűleg elállnak ama tervüktől, hogy a városhoz szubvencióért folyamodjanak. — Nagy könyvárverés lesz Bécsben a jövő év novemberében, Bretzner J. és társa rendezik, s mintegy 200,000 kötet jut eladásra ; egyelőre azonban csak 1800, na­­gyobbára két-háromszáz év előtti, művet árvereznek el. — Lembergben dr. Goldmann tartománygyűlési kép­viselő kezdeményezésére bizottság alakult, mely a varsói üldözött zsidók javára gyűjtést rendez. — Ra­­guzából írják, hogy a Kovacsevics bandájából több rabló önkényt jelentkezett a gackói hatóságnál s azo­kat Mostarba vezették; maga Kovacsevics néhány emberével Krivoscsie határán bebocsátást kért, a lakosok azonban elutasították. Külföld. *** Sarah Bernhardt Moszkvában hét nap alatt tízszer játszott, mert az esti előadásokon kívül három jótékonycélú matinéén is föllépett. Utolsó előadásául »Georges hercegnő« volt kitűzve, de mielőtt a függönyt felhúzták, a rendező a zsúfolt háznak ki­jelenté, hogy a művésznő veszélyesen megbetegedett, az előadást nem tartják meg s a pénzt mindenkinek visszaadják. A közönség zajongva távozott. Ezalatt Sarah Bernhardt a színpadon vért hányt, eszméletét veszté s nagy óvatossággal, fejjel lefelé tartva, vitték lakására, nehogy szélhűdés érte. Két óra múlva azon­ban már jobban érze magát, azonnal rendeletet is adott az utazásra s az orvos tiltakozása mit sem hasz­nált. Ingatag léptekkel közeledett a művésznő a vag­yon felé s tisztelőinek, kik sorfalat képeztek, moso­lyogva mondá: »Le coupé est mon repos.« Moszkvá­ban a közönség elragadtatása nem volt egyhangú: a­kik franciául tudnak, magasztalták, míg a többiek Jedotova asszonyt, a moszkvai drámai színésznőt, föléje helyezték. *** Világ folyása. A bukaresti sajtó megelé­­déssel veszi tudomásul az Ausztria-Magyar­­ország és Románia közti konfliktus elintézését s az el­lenzéki lapok hangsúlyozzák, hogy a kormány fölösle­gesen szerzett magának megaláztatást. A kormány teg­nap terjeszte a kamrák elé a jövő évi budgetet, mely há­romszázezer franknyi fölösleget mutat. Az államadós­ság kamataira negyvenöt, a hadseregre huszonhat millió frank van előirányozva.­­ A porta és Gö­rögország közt újabb vitás kérdés merült fel. A porta ugyanis az átengedett területek ama lakóit, kik még az átengedés előtt Kis-Ázsiába költöztek, saját alattvalóinak tartja, a görög kormány pedig tiltako­zott ez ellen. Mindkét fél a nagyhatalmakhoz inté­zendő jegyzékben adja elő érveit.— Ejub khán, az afgán lázadók megvert vezére, Khaff perzsa városba érkezett s Teheránba megy. — Az egyptomi a­l-­király január hóban látomást tesz a szultánnál.

Next