Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)
1882-04-19 / 89. szám
nyékét, Jókai és Mikszáth Kálmán rajzokat, Teleki Sándor pedig visszaemlékezéseket, Vértesi Arnold novellát mutatnak be. Gróf Zichy Géza is olvastán fel költeményt, ha akkorára visszatérhet wiesbadeni útjáról. Az ülést a színházban tartják, másnap kirándulnak a hortobágyi pusztára s még az este visszaindulnak a fővárosba. * Minisztereink közül csak két szál maradt itthon : Pauler Tivadar és Ordódy Pál. A többi: Tisza K., gróf Szapáry, b. Orczy Béla, Trefort, Szende Béla s báró Kemény Gábor mind Bécsben vannak a delegáción, ha ugyan egyik vagy másik vissza nem tért az éjjel. Mert ő excellenciáik nagyon gyorsan jönnek mennek. B. Bedekovics Béla miniszter azonban Zágrábból, hol a fiumei országos bizottság választása került szőnyegre, tegnapelőtt este haza érkezett s igy most »tres faciunt collegium.« * A rendőrségnél panaszt tett a gróf Andrássy Aladár házfelügyelője. Ugyanis a napokban este fél tízkor a grófi palotából kifelé hajtott hintónak úgy neki hajtott egy bérkocsis, hogy a hintó elejét betörte. Benn báró Inkey Nandine k. a. ült, kísérőjével, de az ijedtségen kívül más bajok — szerencsére — nem esett. * Cigány prímás kalandjai. E napokban került haza Oroszországból Czakos György jónevű cigányprímás. Több mint egy éve, hogy tizennégy tagból álló bandájával és szép reményekkel Oroszországba ment hangversenyezni. Eleinte jól is folytak dolgai, még a cár előtt is játszott, de aztán rossz világ állott be a cárok birodalmában. A nihilisták megölték II. Sándor cárt s bombájuk szétrobbanta a Czakos bandája szép reményeit is. A kormány hat heti országos gyászt rendelt, hat hétig tilos volt minden nyilvános vigalom és előadás. Czakosék addigi keresményükből valhogy megéltek e hat hétig, de mikor már péntek fogytán volt, a kormány újabb hat héttel toldotta meg a gyász idejét. Ezt már nembírták kiböjtölni, a banda feloszlott, csak a prímás és a cimbalmos maradtak együtt. Kettősben játszottak s eljutottak Moszkvába, hol meglehetősen folyt a dolguk. Egy este előkelő kereskedő hívta meg őket, hogy estélyt játszanak, játszottak is, de úgy látszik, nihilistákat mulattattak, mert egyszerre katonaság lepte meg a házat, elfogta az egész társaságot s vele két magyar cigányt is. Czakost és társát azonban két hét múlva szabadon bocsátottak. Éppen ekkor tört ki Moszvában is a zsidóüldözés, egy szét napon az utcán békésen ballagó két muzsikust nagy néptömeg magával ragadta s Czakos golyótól találva rogyott össze. Kórházba vitték s mikor onnan kikerült, társát már nem találta többé. Ekkor Czakos, összehegedülvén néhány rubelt, szintén megindult haza felé. Meg is érkezett szerencsésen s nem igen vágyódik többé orosz földre.* A hajléktalanok menhelye, ejó emberbaráti intézet, örvendetes részvéttel találkozik sok körben. Adnak rá koronkint főranguak és vagyonos polgárok egyaránt. Közelebb száz-száz forintot adtak: özv. gr. Károlyi Györgyné, gr. Károlyi Gyuláné, Leipziger Jenny, Fuchs Gusztáv, Fuchs Rudolf, Gschwindt Mihály, Leipziger Vilmos; ötven-ötven forintot: gróf Károlyi Gyuláné, gr. Károlyi Sándorné, gr. Pálffy Pálné, b. Kochmeister, Rebly Adolf, Pfeffer Ignác, Rósa Lajos, Stephani Lajos, Harkányi Frigyes, Hoffmann József, Schöpfer S. G.; kisebb összegekkel is voltak adakozók. * Könyvek, füzetek. A Révai-testvérek nagy buzgalmat fejtenek ki irodalmunknak új kiadások által való gazdagítása körül. Legújabban ismét több értékes eredeti és fordított művet adtak ki, melyek méltók az olvasó közönség pártolására. Ezek: »Egy modern apostol,« eredeti regény két kötetben, ifj. Ábrányi Kornéltól, ki e művében egy ábrándos népboldogító bajait és kijózanodását ecseteli; ára a két kötetnek két forint. — »A miniszter,« párisi regény Clarette Gyulától, kinek ez elbeszélése az újabb francia regényirodalom egyik legszebb, legértékesebb terméke s lefordítását örömmel fogadhatjuk; a fordítás, Fái J. Béla tollából, a legjobbak közül való. A két vastag kötet ára három forint. — »N in o n h o z,« kisebb rajzok és elbeszélések Zola Emiltől. E rajzok Zolának még ama korából valók, mikor nem merült még el teljesen a vastag realizmusban s kedves, költői vonásokkal ecsetelt. A két kötetnyi gyűjteményből a magyar fordító egy kötetre valót válogatott ki, ára egy forint. — A »Századok« áprilisi füzete élén közli gróf Széchen Antalnak és Ipolyi Arnold püspöknek bírálati jelentéseit a Bay Honnurhölgy által kitűzött jutalomra érkezett pályaművekről. A bírálatokat követi az egyik koszorúzott pályamű, Lánczy Gyulának »Széchényi kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika« című dolgozata. Marczali Henrik »Magyar történeti források a külföldi levéltárakban« címmel közöl értekezést, Tagányi Károly »Szolgagyőr«-ről értekezik, Weber Samu pedig »Nagy és kis házak jogvisszonyai a Szepességen« című kisebb cikkben a szepesi német telepekről ad elő érdekes adatokat. Könyvbirálatok s kisebb vegyes közlések fejezik be a tartalmas füzetet. — Barta László budapesti kerületi jegyzőnek »A községjegyzői intézmény története Magyarországon« című művéből megjelent a harmadik kötet, melylyel a munka be is van fejezve. E befejező kötet a városi és falusi jegyzők társadalmi állását, fizetését vázolja a múltban, az 1848. utáni viszonyaikat, a községi jegyzők mozgalmait az újabb időkben, s a nemzeti életben oly fontos tényezőkép szereplő községi jegyzők érdekében itt meleg sorokkal végződik. A teljes mű ára három forint. — A »Természettudományi Közlöny« áprilisi füzete »A szegedi magyar ház« című értekezést közöl dr. Fodor Józseftől, hat ábrával, érdekesen tüntetve fel az újjá épülő Szeged alsóbb osztályai számára épülő házakat. Ugyanő füzet még dr. Örley Lászlótól és Lengyel Istvántól közöl szakszerű értekezleteket. — A »Népszerű orvosi tanácsadó« vagy »Házi Lexikon« című vállalatból, melyet dr. Ziffer Károly is Mehner Vilmos ad ki, megjelentek a 20—22-dik számú füzetek, számos illusztrációval ; ára egynek-egynek harminc krajcár. — A »Magyar-francia szakácskönyv«-ből pedig, melyet szintén Mehner Vilmos ad ki, a 15—17-diki füzetek jelentek meg, mindegyik külön mellékletű színes képpel; ára egy-egy füzetnek harminc krajcár. — Aigner Lajos kiadásában uj füzetes mű indult meg »Uj magyar Athenás« címmel, Sz. Kiss Károly szerkesztése mellett. Ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajza gyűjteményét tartalmazza s az első füzet »Ács Károly «-tól »Bodola Sámuel«-ig terjed és Ballagi Mór arcképével van díszítve. — A »Magyar Könyvtár« című vállalatból újabb füzet jelent meg, mely Győry Vilmos által összeválogatott népdalokat tartalmaz, ára 15 kr. * Rövid hírek. A Tábitha-nőegylet ma (szerdán) d. u. 4 órakor tartja közgyűlését szokott helyiségében az evang. gimnázium épületében. — Buda is az első Frőbel nevelési nőegylet a Frőbel születésének századik, a saját fennállásának pedig tizedik évfordulóját azzal ünnepli meg,hogy 22-én a »Fácán« termében hangversenynyel összekötött táncvigalmat rendez. — A német-ajkuak népgyűlését, mely a »Schulverein« ellen fog tiltakozni, e hó 30-re tervezik. — Grill Károly könyvkereskedésében Rudnyánszky Gyulától egy kötet lírai költemény jelent meg. — Budán hétfőn délután jég is esett, mig Pesten csak áprilisi zápor volt. — A déli vasút sínjén egy emberi holttestet találtak; feje el volt szakítva a testtől s igy valószínű, hogy egy vonat robogott át rajta ; ruhája szerint paraszt lehetett ; holttestét bevitték a kórházba; zsebében 22 ft 41 krt s 180 ftos váltót találtak. A protestáns iparosképző egylet, mint a hétfői közgyűlésen bejelenték, jelenleg száz ifjat taníttat, alaptőkéje 4592 fő, könyvtára hatszáz kötetből áll; a gyűlés köszönetet szavazott az egylet jótevőinek s elnökké Győry Vilmost, titkárrá Falvay Antalt, pénztárnokká Beliczay Bélát választotta meg. A budapesti tornaegyletnek e hó 22-re tervezett disztornázása közbejött akadályok miatt elmarad. — Az írói jog rendezéséről dr. Kovács Gyula budapesti ügyvéd »Mi a jogunk s milyen legyen a törvényünk az írói és művészi munka védelmében« címmel egy kis füzetkét adott ki, melyben behatóan fejtegeti az e fontos kérdésnél szem előtt tartandó elveket s különösen a hazai jogfejlődést is, kimutatva, hogy régibb királyi rendeletek már nálunk is védelmezték a szerzői jogot.— A budai színkörben Bogyó Alajos színtársulata május elsején kezdi meg előadásait. — A műcsarnokban e hó 29-én nyitják meg a képárucsarnokot. — A sugárúton a közoktatásügyi minisztérium még ez idén kétemeletes palotát építtet az állami tanítónő-képző intézet tőszomszédságában, szintén ez intézet céljaira. — Az országos iparegyesület igazgatósága csütörtökön délután tartja alakuló ülését az egylet helyiségeiben. — Az egyetemen az orvosi gyakorlati szigorlatokat május 20- tól június 15-ig tartják. — A fenyitószék Korzselitz D. L. újpesti takarékpénztári volt könyvvezetőt, ki az intézet pecsétjét 19,600 frtnyi hamis váltók készítésére használta, magánokiratok hamisítása miatt három évi fegyházra ítélte, beszámítva kilenc havi vizsgálati fogságát; az elítélt azt vallotta, hogy pénzét, becsületét őrületes módon ellutrizta. A budapesti ügyvédi kamra fegyelmi bírósága az ügyvédség gyakorlásától való elmozdításra ítélte Ottlik Gyula ügyvédet, ki tisztességes fizetésű szolgálat igérésével kauciót csalt ki egy szegény embertől s a kicsalt összeget aztán megtartotta. Szerencsétlenség történt tegnap az üllői uti klinika építésénél; az állvány egy korhadt gerendája ketté tört s az állványról öt munkás lezuhant, mintegy hatvan lábnyi magasságból; egyikök, Stein Péter, szörnyet halt, a többi súlyosan megsérült; a rendőrség azonnal vizsgálatot indított meg. Vidék. ** Pozsonyban Trefort Ágost minisztert tegnapelőtt délben tüntető üdvözletekkel fogadták. A pályaudvarban megjelent gróf Eszterházy főispán, továbbá a polgármester, számos tanár és tanító s a polgárok egész sokasága, hogy a város országos képviselőjét és vendégét bekísérjék. A miniszter délután több házat tekintett meg szülésznői iskola felállítása végett , s végül elhatározta, hogy a Pálffy-kertben új épületet emeltet. Este százteritékü banker volt, melyen Trefort Ágost egy felköszöntőben a harmadik magyar egyetem kérdését is érinté, de határozottan egy várost sem említett, ahol azt a kormány fölállíttatja. ** Mármaros-Szigeten, mint azt a Kárpát-egylet keleti osztálya egy közelebbi ülésén elhatározta, augusztus hó 14-én háziipar kiállítást rendez három megye, úgymint Mármaros, Ugocsa és Szatmár termékeiből. Lónyay János főispán meleg szavakban emelte ki ily kiállítás nagy fontosságát és mivelődési hatását. A kiállításra már folynak az előkészületek s arra a bécsi tourista egylet is elmegy. Ugyanakkor Bustyaházán az országos erdészeti egylet faproduktumokból kiállítást rendez. ** Hymen. Csik Tapolcán hétfőn volt a Csaky András székelyudvarhelyi kir. főmérnök esküvője Lázár Lujza kisasszonnyal, a csikmegyei főispán kedves leányával, ki jótékonycélú hangversenyekben többször énekelt s »csikmegyei csalogány«-nak nevezte el a közszeretet. — Borzáson Gyárfás Károly erdélyi földbirtokos és Baranyai Irma k. a. tegnap tartották meg esküvőjüket. — Veszprémben Bezerédy Iván földbirtokos máj. 6-án vezeti oltárhoz Szentirmay Gizela kisasszonyt, özvegy Szentirmay Józsefné úrnő leányát. — Kisszálláson jövő hó elején lesz Jedlicska Erzsike k. a. esküvője Bezsek György fiumei kir. tengerészeti számtiszttel. — Győrött Polczer Emilia kisasszonyt nőül vette Guttmann Frigyes himódi gazdatiszt. — Szentesen dr. Reisz Soma fiatal orvos eljegyezte Pollák Ilonka kisasszonyt, dr. Pollák Sándor városi főorvos leányát. — Déván Neugeboren Gusztáv csendőr-őrnagy a múlt napokban nőül vette Zelinkó Leopoldina özvegyasszonyt; huszonöt éve szeretik egymást, de a kauciót nem tudták letenni, mig most a királyi kegy elengedte nekik; nagy közönség gyűlt esküvőjükre s Szőts Sándor lelkész eskető beszéde mindenkit meghatott. ** Nagykibindáról Írja levelezőnk: a magyarság nagyon fölháborodott Tamássy József vendégszereplő színész eljárása miatt. Csekélyes vén a múlt vasárnap (17 dikán) este elég szép számmal megjelent magyar közönséget, (mely ott teljes számmal sem sok,) megtagadta a föllépést. Mikor többi közt a »Kikindai Közlöny« egyik szerkesztője kérte, hogy tekintse a magyarság ügyét, vállat vont és azt felelte: »Mi közöm ahhoz ?« A magyarság annál inkább sajnálta ez esetet, mert a szerbek közül is többen váltottak jegyet, főleg a Tamássy iránt való érdeklődésnél fogva. A kikindai jóindulatú magyarság nem érdemelte meg ezt az elbánást. De még a Hubay társasága sem, mely pedig jobb sorsra méltó, s most nem igen számíthat többé pártolásra. ** Marosvásárhelyet vasárnap ünnepélyesen, a hatóságok, testületek számos tagjának részvétele mellett ment végbe az országos kórház fölavatása, az ez alkalomból oda utazott Grósz belügyminisztériumi osztálytanácsos elnöklete alatt. Az ünnepélyt délelőtt tizenegy órakor Kovács Ferencz apátplébános nyitotta meg, teljes ornátusban végezvén az épület fölszentelését s beszédet mondván a kórház hivatásáról. Aztán Tolnay Lajos ref. lelkész mondott szép beszédet és áldást, végül pedig Knöpfler Vilmos, a kórházi bizottság buzgó elnöke, kinek nagy része van az emberbaráti intézet létrehozatalában, előadta az intézet történetét 1804-től mostanig. Az ünnepély kezdetén a dalegylet a himnusz, befejezésül pedig a szózatot énekelte. A díszes épület, melynek berendezése fölött a kormány képviselője teljes megelégedését fejezte ki, másfélszáz ágyra van berendezve. A felavatási ünnepély után Knöpfler Vilmosnál volt negyven terítékű diszebéd. ** Gyászrovat. Nagybányáról gyászlapot kaptunk, mely özvegy Agricola Adolfné, született Scheffer Katalin asszonynak, 52 éves korában történt elhunytét jelenti; mélyen megszomorodott édes anyja s egy fiú, három lánygyermeke, menye (Szongoth Hana)s veje (ifj. Husovszky József) adták ki elhunytáról a szomorú jelentést. — Vaszaron elhunyt Kolozsváry Ferenc plébános és címzetes kanok. — Veszprémben Bartusek János a szabadságharc egykori honvédje, később sótiszt és postamester. — Hódmezővásárhelyen Csók Mózes agg ügyvéd s egykor a város főjegyzője. — Kis-Aron Kenyeresi Sámuel ref. lelkész s egyházmegyei pénztárnok. — Debrecenben Gáli Mihály ügyvéd elhunyt, élete 36-dik évében, szülei és testvérei mély bánatára. — Gy au n terebesi Dénes Elek meghalt 60 éves korában; tiz évig volt a város jegyzője, tizennégyig bírája s huszonháromig postakezelő tisztje. ** Pestmegye és Kecskemét városa tanügyéről érdekes adatokban bővelkedő jelentést állított össze Tóth József tanfelügyelő. A megyében Kecskemét szab. kir. várossal együtt 210 község van s ezekben összesen 471 iskola. Csupán egy községnek, Tázlárnak nincs iskolája, de intézkedés történt, hogy ott is még ez évben fölállítsák az iskolát. A tanköteles gyermekek száma 95,467. Az iskolák közül a legtöbb: 385, felekezeti jellegű; állami iskola van 10, községi 69, magániskola 7; a felekezetiek közt ismét római — 566 ■■■■■■ —