Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)

1882-04-19 / 89. szám

nyékét, Jókai és Mikszáth Kálmán rajzokat, Teleki Sándor pedig visszaemlékezéseket, Vértesi Arnold novellát mutatnak be. Gróf Zichy Géza is olvas­tán fel költeményt, ha akkorára visszatérhet wiesbadeni útjáról. Az ülést a színházban tartják, másnap kirán­dulnak a hortobágyi pusztára s még az este vissza­indulnak a fővárosba. * Minisztereink közül csak két szál maradt itthon : Pauler Tivadar és Ordódy Pál. A többi: Ti­sza K., gróf Szapáry, b. Orczy Béla, Trefort, Szende Béla s báró Kemény Gábor mind Bécsben vannak a delegáción, ha ugyan egyik vagy másik vissza nem tért az éjjel. Mert ő excellenciáik nagyon gyorsan jönnek mennek. B. Bedekovics Béla miniszter azonban Zágráb­ból, hol a fiumei országos bizottság választása került szőnyegre, tegnapelőtt este haza érkezett s igy most »tres faciunt collegium.« * A rendőrségnél panaszt tett a gróf Andrássy Aladár házfelügyelője. Ugyanis a napokban este fél tízkor a grófi palotából kifelé hajtott hintónak úgy neki hajtott egy bérkocsis, hogy a hintó elejét betörte. Benn báró Inkey Nandine k. a. ült, kísérőjével, de az ijedtségen kívül más bajok — szerencsére — nem esett. * Cigány prímás kaland­jai. E napokban került haza Oroszországból Czakos György jónevű cigány­prímás. Több mint egy éve, hogy tizennégy tagból álló bandájával és szép reményekkel Oroszországba ment hangversenyezni. Eleinte jól is folytak dolgai, még a cár előtt is játszott, de aztán rossz világ állott be a cárok birodalmában. A nihilisták megölték II. Sán­dor cárt s bombájuk szétrobbanta a Czakos ban­dája szép reményeit is. A kormány hat heti or­szágos gyászt rendelt, hat hétig tilos volt min­den nyilvános vigalom és előadás. Czakosék addigi keresményükből val­hogy megéltek e hat hétig, de mikor már péntek fogytán volt, a kormány újabb hat héttel toldotta meg a gyász idejét. Ezt már nem­­bírták kiböjtölni, a banda feloszlott, csak a prímás és a cimbalmos maradtak együtt. Kettősben játszottak s eljutottak Moszkvába, hol meglehetősen folyt a dol­guk. Egy este előkelő kereskedő hívta meg őket, hogy estély­t játszanak, játszottak is, de úgy látszik, nihi­listákat mulattattak, mert egyszerre katonaság lepte meg a házat, e­lfogta az egész társaságot s vele­­ két magyar cigányt is. Czakost és társát azonban két hét múlva szabadon bocsátottak. Éppen ekkor tört ki Mosz­­vában is a zsidóüldözés, egy szét napon az utcán bé­késen ballagó két muzsikust nagy néptömeg ma­gával ragadta s Czakos golyótól találva rogyott össze. Kórházba vitték s mikor onnan kikerült, társát már nem találta többé. Ekkor Czakos, összehegedülvén néhány rubelt, szintén megindult haza felé. Meg is érkezett szerencsésen s nem igen vágyódik többé orosz földre.* A hajléktalanok menh­elye, ejó emberbaráti intézet, örvendetes részvéttel találkozik sok körben. Adnak rá koronkint főranguak és vagyonos polgárok egyaránt. Közelebb száz-száz forintot adtak: özv. gr. Károlyi Györgyné, gr. Károlyi Gyuláné, Leipziger Jenny, Fuchs Gusztáv, Fuchs Rudolf, Gschwindt Mi­hály, Leipziger Vilmos; ötven-ötven forintot: gróf Károlyi Gyuláné, gr. Károlyi Sándorné, gr. Pálffy Pálné, b. Kochmeister, Rebly Adolf, Pfeffer Ignác, Rósa Lajos, Stephani Lajos, Harkányi Frigyes, Hoff­mann József, Schöpfer S. G.; kisebb összegekkel is voltak adakozók. * Könyvek, füzetek. A Révai-testvérek nagy buzgalmat fejtenek ki irodalmunknak új kiadások által való gazdagítása körül. Legújabban ismét több értékes eredeti és fordított művet adtak ki, me­lyek méltók az olvasó közönség pártolására. Ezek: »Egy modern apostol,« eredeti regény két kö­tetben, ifj. Ábrányi Kornéltól, ki e művében egy áb­rándos népboldogító bajait és kijózanodását ecseteli; ára a két kötetnek két forint. — »A miniszter,« párisi regény Clarette Gyulától, kinek ez elbeszélése az újabb francia regényirodalom egyik legszebb, legérté­kesebb terméke s lefordítását örömmel fogadhatjuk; a fordítás, Fái J. Béla tollából, a legjobbak közül való. A két vastag kötet ára három forint. — »N i­­n o n h o z,« kisebb rajzok és elbeszélések Zola Emil­től. E rajzok Zolának még ama korából valók, mikor nem merült még el teljesen a vastag realizmusban s kedves, költői vonásokkal ecsetelt. A két kötetnyi gyűjteményből a magyar fordító egy kötetre valót vá­logatott ki, ára egy forint. — A »Századok« ápri­lisi füzete élén közli gróf Széchen Antalnak és Ipolyi Arnold püspöknek bírálati jelentéseit a Bay Honn­ur­­hölgy által kitűzött jutalomra érkezett pályaművekről. A bírálatokat követi az egyik koszorúzott pályamű, Lánczy Gyulának »Széchényi kalocsai érsek s a ma­gyar nemzeti politika« című dolgozata. Marczali Hen­rik »Magyar történeti források a külföldi levéltárak­ban« címmel közöl értekezést, Tagányi Károly »Szol­­gagyőr«-ről értekezik, Weber Samu pedig »Nagy és kis házak jogvisszonyai a Szepességen« című kisebb cikkben a szepesi német telepekről ad elő érdekes ada­tokat. Könyvbirálatok s kisebb vegyes közlések fejezik be a tartalmas füzetet. — Barta László budapesti kerületi jegyzőnek »A községjegyzői intéz­mény története Magyarországon« című művéből megjelent a harmadik kötet, melylyel a munka be is van fejezve. E befejező kötet a városi és falusi jegyzők társadalmi állását, fizetését vázolja a múltban, az 1848. utáni viszonyaikat, a községi jegyzők moz­galmait az újabb időkben, s a nemzeti életben oly fon­tos tényezőkép szereplő községi jegyzők érdekében itt meleg sorokkal végződik. A teljes mű ára három forint. — A »Természettudományi Köz­löny« áprilisi füzete »A szegedi magyar ház« című értekezést közöl dr. Fodor Józseftől, hat ábrával, ér­dekesen tüntetve fel az újjá épülő Szeged alsóbb osz­tályai számára épülő házakat. Ugyanő füzet még dr. Örley Lászlótól és Lengyel Istvántól közöl szakszerű értekezleteket. — A »Népszerű orvosi tanács­­a­d­ó« vagy »Házi Lexikon« című vállalatból, melyet dr. Ziffer Károly i­­s Mehner Vilmos ad ki, meg­jelentek a 20—22-dik számú füzetek, számos illusztrá­cióval ; ára egynek-egynek harminc krajcár. — A »Magyar-francia szakácskönyv«-ből pedig, melyet szintén Mehner Vilmos ad ki, a 15—17-diki füzetek jelentek meg, mindegyik külön mellékletű színes képpel; ára egy-egy füzetnek harminc krajcár. — Aigner Lajos kiadásában uj füzetes mű indult meg »Uj magyar Athenás« címmel, Sz. Kiss Károly szerkesztése mellett. Ujabbkori magyar pro­testáns egyházi írók életrajza gyűjteményét tartal­mazza s az első füzet »Ács Károly «-tól »Bodola Sá­­muel«-ig terjed és Ballagi Mór arcképével van díszít­ve. — A »Magyar Könyvtár« című vállalat­ból újabb füzet jelent meg, mely Győry Vilmos által összeválogatott népdalokat tartalmaz, ára 15 kr. * Rövid hírek. A Tábitha-nőegylet ma (szerdán) d. u. 4 órakor tartja közgyűlését szokott he­lyiségében az evang. gimnázium épületében. — Bu­da is az első Frőbel nevelési nőegylet a Frőbel születé­sének századik, a saját fennállásának pedig tizedik év­fordulóját azzal ünnepli meg,hogy 22-én a »Fácán« ter­mében hangversenynyel összekötött táncvigalmat ren­dez. — A német-ajkuak népgyűlését, mely a »Schul­verein« ellen fog tiltakozni, e hó 30-re tervezik. — Grill Károly könyvkereskedésében Rudnyánszky Gyulától egy kötet lírai költemény jelent meg. — Budán hétfőn délután jég is esett, mig Pesten csak áprilisi zápor volt. — A dé­li vasút sínjén egy emberi holttestet találtak; feje el volt szakítva a testtől s igy valószínű, hogy egy vonat robogott át rajta ; ruhája szerint paraszt lehe­tett ; holttestét bevitték a kórházba; zsebében 22 ft 41 krt s 180 ftos váltót találtak.­­ A protestáns iparos­képző egylet, mint a hétfői közgyűlésen be­jelenték, jelenleg száz ifjat taníttat, alaptőkéje 4592 fő, könyvtára hatszáz kötetből áll; a gyűlés köszönetet szavazott az egylet jótevőinek s elnökké Győry Vil­most, titkárrá Falvay Antalt, pénztárnokká Beliczay Bélát választotta meg.­­ A budapesti tornaegylet­nek e hó 22-re tervezett disztornázása közbejött aka­dályok miatt elmarad. — Az írói jog rendezéséről dr. Kovács Gyula budapesti ügyvéd »Mi a jogunk s milyen legyen a törvényünk az írói és művészi munka védelmében« címmel egy kis füzetkét adott ki, mely­ben behatóan fejtegeti az e fontos kérdésnél szem előtt tartandó elveket s különösen a hazai jogfejlődést is, kimutatva, hogy régibb királyi rendeletek már nálunk is védelmezték a szerzői jogot.— A budai színkörben Bogyó Alajos színtársulata május elsején kezdi meg előadásait. — A műcsarnokban e hó 29-én nyitják meg a képárucsarnokot. — A sugárúton a közokta­tásügyi minisztérium még ez idén kétemeletes palotát építtet az állami tanítónő-képző intézet tőszomszéd­ságában, szintén ez intézet céljaira. — Az országos iparegyesület igazgatósága csütörtökön délután tart­ja alakuló ülését az egylet helyiségeiben. — Az egye­temen az orvosi gyakorlati szigorlatokat május 20- tól június 15-ig tartják. — A fenyitószék Korzselitz D. L. újpesti takarékpénztári volt­ könyvvezetőt, ki az intézet pecsétjét 19,600 frtnyi hamis váltók készíté­sére használta, magánokiratok hamisítása miatt há­rom évi fegyházra ítélte, beszámítva kilenc havi vizsgálati fogságát; az elítélt azt vallotta, hogy pénzét, becsületét őrületes módon ellutrizta.­­ A budapesti ügyvédi kamra fegyelmi bírósága az ügyvédség gyakorlásától való elmozdításra ítélte Ottlik Gyula ügyvédet, ki tisztességes fizetésű szolgá­lat igérésével kauciót csalt ki egy szegény embertől s a kicsalt összeget aztán megtartotta.­­ Szerencsét­lenség történt tegnap az üllői­ uti klinika építésénél; az állvány egy korhadt gerendája ketté tört s az áll­ványról öt munkás lezuhant, mintegy hatvan lábnyi magasságból; egyikök, Stein Péter, szörnyet halt, a többi súlyosan megsérült; a rendőrség azonnal vizs­gálatot indított meg. Vidék. ** Pozsonyban Trefort Ágost minisztert teg­napelőtt délben tüntető üdvözletekkel fogadták. A pályaudvarban megjelent gróf Eszterházy főispán, to­vábbá a polgármester, számos tanár és tanító s a pol­gárok egész sokasága, hogy a város országos képvise­lőjét és vendégét bekísérjék. A miniszter délután több házat tekintett meg szülésznői iskola felállítása vé­gett , s végül elhatározta, hogy a Pálffy-kertben új épületet emeltet. Este százteritékü banker volt, me­lyen Trefort Ágost egy felköszöntőben a harmadik magyar egyetem kérdését is érinté, de határozottan egy várost sem említett, a­hol azt a kormány fölállít­­tatja. ** Mármaros-Szigeten, mint azt a Kárpát-egy­let keleti osztálya egy közelebbi ülésén elhatározta, augusztus hó 14-én háziipar kiállítást rendez három megye, úgymint Mármaros, Ugocsa és Szatmár ter­mékeiből. Lónyay János főispán meleg szavakban emelte ki ily kiállítás nagy fontosságát és mivelődési hatását. A kiállításra már folynak az előkészületek s arra a bécsi tourista egylet is elmegy. Ugyanakkor Bustyaházán az országos erdészeti egylet faproduktu­­mokból kiállítást rendez. ** Hymen. Csik Tapolcán hétfőn volt a Csaky András székelyudvarhelyi kir. főmérnök eskü­vője Lázár Lujza kisasszonnyal, a csikmegyei főispán kedves leányával, ki jótékonycélú hangversenyekben többször énekelt s »csikmegyei csalogány«-nak nevezte el a közszeretet. — Borzáson Gyárfás Károly er­délyi földbirtokos és Baranyai Irma k. a. tegnap tartot­ták meg esküvőjüket. — Veszprémben Bezerédy Iván földbirtokos máj. 6-án vezeti oltárhoz Szentirmay Gizela kisasszonyt, özvegy Szentirmay Józsefné úrnő leányát. — Kis­szálláson jövő hó elején lesz Jedlicska Erzsike k. a. esküvője Bezsek György fiumei kir. tengerészeti számtiszttel. — Győrött Polczer Emilia kisasszonyt nőül vette Guttmann Frigyes hi­­módi gazdatiszt. — Szentesen dr. Reisz Soma fiatal orvos eljegyezte Pollák Ilonka kisasszonyt, dr. Pollák Sándor városi főorvos leányát. — Déván Neugeboren Gusztáv csendőr-őrnagy a múlt napokban nőül vette Zelinkó Leopoldina özvegyasszonyt; hu­szonöt éve szeretik egymást, de a kauciót nem tudták letenni, mig most a királyi kegy elengedte nekik; nagy közönség gyűlt esküvőjükre s Szőts Sándor lelkész eskető beszéde mindenkit meghatott. ** Nagykibindáról Írja levelezőnk: a magyar­ság nagyon fölháborodott Tamássy József vendégsze­replő színész eljárása miatt. Csekélyes vén a múlt vasár­nap (17­ dikán) este elég szép számmal megjelent magyar közönséget, (mely ott t­e­l­j­e­s számmal sem sok,) megtagadta a föllépést. Mikor többi közt a »Ki­­kindai Közlöny« egyik szerkesztője kérte, hogy tekintse a magyarság ügyét, vállat vont és azt felelte: »Mi közöm ahhoz ?« A magyarság annál inkább sajnálta ez esetet, mert a szerbek közül is többen váltottak jegyet, főleg a Tamássy iránt való érdeklődésnél fogva. A kikindai jóindulatú magyarság nem érdemelte meg ezt az elbánást. De még a Hubay társasága sem, mely pedig jobb sorsra méltó, s most nem igen számíthat többé pártolásra. ** Marosvásárhelyet vasárnap ünnepélyesen, a hatóságok, testületek számos tagjának részvétele mel­lett ment végbe az országos kórház fölavatása, az ez alkalomból oda utazott Grósz belügyminisztériumi osztálytanácsos elnöklete alatt. Az ünnepélyt délelőtt tizenegy órakor Kovács Ferencz apátplébános nyi­totta meg, teljes ornátusban végezvén az épület föl­szentelését s beszédet mondván a kórház hivatásáról. Aztán Tolnay Lajos ref. lelkész mondott szép beszé­det és áldást, végül pedig Knöpfler Vilmos, a kór­házi bizottság buzgó elnöke, kinek nagy része van az emberbaráti intézet létrehozatalában, előadta az in­tézet történetét 1804-től mostanig. Az ünnepély kez­detén a dalegylet a himnusz, befejezésül pedig a szó­zatot énekelte. A díszes épület, melynek berendezése fölött a kormány képviselője teljes megelégedését fejezte ki, másfélszáz ágyra van berendezve. A felava­tási ünnepély után Knöpfler Vilmosnál volt negyven terítékű diszebéd. ** Gyászrovat. Nagybányáról gyászla­pot kaptunk, mely özvegy Agricola Adolfné, szü­letett Scheffer Katalin asszonynak, 52 éves korában történt elhunytét jelenti; mélyen megszomorodott édes anyja s egy fiú, három lánygyermeke, menye (Szongoth Hana)­s veje (ifj. Husovszky József) adták ki elhunytáról a szomorú jelentést. — Vaszaron elhunyt Kolozsváry Ferenc plébános és címzetes ka­nok. — Veszprémben Bartusek János a szabad­ságharc egykori honvédje, később sótiszt és postames­ter. — Hódmezővásárhelyen Csók Mózes agg ügyvéd s egykor a város főjegyzője. — Kis-Aron Kenyeresi Sámuel ref. lelkész s egyházmegyei pénz­tárnok. — Debrecenben Gáli Mihály ügyvéd el­hunyt, élete 36-dik évében, szülei és testvérei mély bánatára. — G­y a­­­u n terebesi Dénes Elek meghalt 60 éves korában; tiz évig volt a város jegyzője, tizen­négyig bírája s huszonháromig postakezelő tisztje. ** Pestmegye és Kecskemét városa tanügyé­­ről érdekes adatokban bővelkedő jelentést állított össze Tóth József tanfelügyelő. A megyében Kecs­kemét szab. kir. várossal együtt 210 község van s ezek­ben összesen 471 iskola. Csupán egy községnek, Táz­­lárnak nincs iskolája, de intézkedés történt, hogy ott is még ez évben fölállítsák az iskolát. A tanköteles gyermekek száma 95,467. Az iskolák közül a legtöbb: 385, felekezeti jellegű; állami iskola van 10, községi 69, magániskola 7; a felekezetiek közt ismét római — 566 ■■■■■■ —

Next