Fővárosi Lapok 1882. május (100-123. szám)

1882-05-09 / 106. szám

Melléklet a „Filv­írosi Lapok“ 106. számához, a munkának minden kis árnyalatát oly jól kiemeli. A közön­ség zajosan fejezte ki köszönetét az élvezetért. A zárszót Komócsy József tarta, meleg köszönettel Debrecen szíves vendéglátásáért. Délután két órakor a »Bika« fogadóban rendezett lakomában vagy harmadfélszázan vettek részt s nem csak honvédtisztek, hanem a közös hadseregbeliek is részt vettek benne, ezredesekkel. Nagyon jó magyar étrend volt. A pol­gármester éltette elő­ször is a királyi családot, Révész Bálint a Petőfi­ Társaságot, gr. Vay Dániel Jókait és gróf Teleki Sánd­ort, Jókai pedig Debrecen városát. Szavai melegen fejezték ki a kitüntetésekért érzett köszönetét, de e szavak mögött mintegy ki lehetett érezni azt az igazmondást is, hogy az írót nem csak éljenezni kell, ha­nem venni, olvasni műveit. Említi, hogy egyszer egy apa legkisebb fiacskája, ama kérdésre: mi szeretne leginkább lenni?, azt felelte : »penzionátus generális« ; a mai világban azt felelhette volna: »meghalt költő«, mert azt ércbe öntik s elmondhatja magáról, hogy biztos állásom van. Ez elmésség­­ben, mely élénk derültséget keltett, keserű igazság van, melyet nem ártott hangoztatni az örömünnep al­kalmával sem. Komó­csy a polgármestert, Szathmáry Károly Révészt, Váradi Antal és Neugebauer a nőket, Bartók Jókait a költőt, éltették. Gróf Csáky lovas alezredes az­­igazi honvédekre, kik szelle­mi fegyverekkel hódítanak, az Írókra­ emelte poharát, mire Jókai a valódi honvédeket s a monarchia egész véderejét éltette szellemes toastban, mely szintén élénk éljenzést idé­zett elő. Sok toast volt még — ki győzné előszámlálni. Ebéd alatt tenyérnyi széles kard járt kézről kézre; valaha a Petőfié volt, most a Rickl-család tulajdona. Este fényes bál volt s a rendezés élén a lelkes gróf Bethlenné Mikó Róza úrnő állott. A díszes termek szoron­gásig megteltek, a tánc vígan folyt, a vendégek jól mulat­tak. E bálról fogunk még részletesebben is írni, mert most csak futólag említhettük meg. Tegnap délelőtt kilenc órakor, a házra, melyben Petőfi 1844-ben lakott, ott írva »Boldogtalan voltam tel­jes életemben« című költeményét, emléktáblát helyeztek föl. Boross kőfaragó dij nélkül készíté el, a költő iránti ke­gyeletből. A szoba, melyben a költő didergett, s mely ma már nagyon át van alakítva, Orlai Soma képéről ismeretes. Udvarra néz. Az emléktábla leleplezésénél Komócsy tartott beszédet, kiemelve a szép kegyeletet, mely a költő emléke iránt Debrecenben él. Tíz órakor a vendégek a főiskolát látogatták meg, hol a tanuló ifjúság éljenzéssel, Tóth Ferenc akadémiai igazgató pedig üdvözlő beszéddel fogadta őket. Válaszában Jókai kívánta, hogy e főiskola mindig kiapadhatatlan kincs­tára legyen a tudományosságnak és nemzeti művelődésnek. A vendégek megnézték a könyvtárt, énektermet, múzeumot, hallgatták a nagy kántus szép énekét. Délután a külső gaz­dasági tanintézet meglátogatása volt, mely a két napos ün­nepély programmját befejezte, hogy csak a búcsúzás szives­­sége legyen hátra. Fővárosi h­írek. * A király ő felsége tegnap délelőtt magánki­hallgatáson fogadta gróf Kálnoky külügyminisztert, azután nyilvános kihallgatást adott. Mintegy százan jelentek meg audienciára s többnyire főbb rangú ka­tonák s kitüntetést nyert polgári egyének, kik köszö­­netöket fejeztek ki. Ott voltak többek közt Dulánszky és Sztojkovics püspökök, Tisza Lajos szegedi királyi biztos, gróf Forgách Antal, Horváth Gyula képviselő, gróf Gyürky, báró Perényi, gróf Kbuen-Hédervári fő­ispán, Horváth altábornagy és sok kérvényező, kik közt feltűnt egy óriás termetű vak dragonyos kapitány, kit neje vezetett be az elfogadó terembe. A kihallga­tás délelőtti tiz órától tizenkettőig tartott.­­ A ki­rályné ő felsége tegnap kevéssel tizenkét óra előtt kétfogatu nyitott hintóban gr. Festetich Mária udvar­­hölgy és Szuesz kormánytanácsos kíséretében kikocsi­­zott s egészen váratlanul meglátogatta a paulai apáca­nővérek felügyelete alatt álló gyermek-menedékhelyet. A főnöknő s az apácák fogadták és vezették körül az intézetben s ő felsége mintegy félóráig időzött, tüzete­sen megtekintve a tiszta, barátságos helyiségeket s meg­­megállva, nyájas szavakat intézve a gyermekekhez. Távozásakor a királyasszony teljes megelégedését fe­jezte ki s megígérte, hogy az intézetet pártfogásában fogja részesíteni. * Az akadémia tegnapi ülésén, Ipolyi Ar­nold püspök elnöklete alatt, Kozma Ferenc levelező tag tartotta székfoglalóját, »Mythologiai elemek a székely népköltészetben és népéletben« címmel. Előre bocsátván az ősi mythologiai nézetek ismeretének szükségességét, ismerteté a székelyek hagyományait az óriások, tündérek és boszorkányok felől. Az óriáso­kat illetőleg összehasonlításokat tett a székely és főkép a germán felfogás közt; a germán mythosban hősök irtják ki az óriásokat, a mieinknek az istenekkel való küzdelméről nincs semmi hagyomány. A magyar »óriás« nevet az értekező az »ur«, »urias« szavakból származtatja. Elsorolja a magyar és más mythologiák óriásai közti különbségeket a testalkatra, sőt, nézve, aztán áttér a tündérekre. Mig az óriásokban az utódok az őskori férfierő emlékét őrizték, a tündéri hitképzet-­­ ben a női szépség és kedélyi élet eszményét őrizték s ha az óriásnak isteni erőt tulajdonítottak, mellette a tün­dérnek istennői tulajdonságokat adtak. A székely nép­hagyományban ilyen tündér Fruzsina vagy Furusina, a háromszéki Furus pataktól. A boszorkányság a tün­dérélet alsóbb neme volt. Ez értekezést tetszéssel fo­gadták s Vámbéri Ármin örömét is fejezte ki, mert a felolvasó által említett mythologiai alakok a magya­rokkal rokon keleti népek hitében ma is élnek. Máso­dik felolvasó Gyárfás István volt, ki a jászkunok ősi nyelvéről és nemzetségéről értekezett, azt fejtegetvén, hogy a jászkunok tiszta magyarok, sohasem is beszél­tek más nyelvet. A­kik azt állítják, hogy a jászkunok török vagy tatár nyelvűek és nemzetiségűek voltak, az értekező szerint, ezt nem képesek alaposan bebizonyí­tani. A felolvasó cáfolta az ellenpárti tudósok érveit s tetszés közt bizonyító saját álláspontja helyességét. * „Méhek“ címmel irodalmunk és felsőbb bírói karunk érdemes veteránja, Tóth Lőrinc egy kötetnyi epigrammát adott ki. Az ősz szerző, mint tudvalevő, ez idén üli meg írói munkásságának félszázados jubi­leumát s a Kisfaludy-társaság jövő vasárnap rendez ünnepélyt veterán tagja tiszteletére. A félszázados év­forduló alkalmából adta a szerző sajtó alá e verseit, melyek mint rövid előszavában megjegyzi, nagyrészt régibb dolgozatok s azért is látnak napvilágot, hogy a distichonok zengése, melyre szép magyar nyelvünk mindenek felett alkalmatos, a divatos alakok által ne szoríttassék ki egészen irodalmunkból. A díszesen kiál­lított kötet mintegy ötszáz epigrammot, xéniát, apró életképet és szatírát tartalmaz »Falra hányt borsók«, »Fény és árnyképek«, »Nőkről s nőkhez«, «Csalánok« »Emlékek« »1848 előtt és 1848 után«, s »A házi tűzhelyből« főcímek alatt csoportosítva. Találó és, szabatos forma jellemzik e sikerült dolgozatokat, me­lyekhez a szerző jegyzeteket is csatolt, hogy érthetővé tegye az olyanokat is, melyek régebben történt esemé­nyekre vonatkoznak. * A Holnapi udvari bált nagy fénynyel tartják meg. A vigalom, melynél Berkes Lajos népzenekara s egy katonai zenekar felváltva fognak játszani, esti nyolc órakor kezdődik s ez alkalomra Bécsből is több udvari méltóság rándult le fővárosunkba. Előtáncos gróf Andrássy Tivadar lesz; pálcás urak, Erdődy Ist­ván és Szapáry István grófok mint pálcanagyok veze­tése mellett, A­ndrássy Sándor, Károlyi László, Pálffy Rudolf, Esterházy Dénes grófok, b. Gerliczy Ferenc és Justh Zsigmond. A magyar testőrség és az arciére gárda Bécsből szintén lejön szolgálattételre. A meg­hívók, melyeket szombaton küldtek szét, fehér bris­­tol papírra vannak nyomva, arany és fekete szegél­lyel s tudatják, hogy a hölgyek kerek ruhában jelen­nek meg ékszerrel, a férfiak díszegyenruhában vagy díszöltönyben, a katonatisztek tábori öv nélkül; a nagy rendjelek szalagjai ezúttal nem viseltetnek a kabát fölött. Az udvari gyász ez alkalomból letétetik. * Az elhunyt Asbóth­ Lajos honvédtábornok gyászszertartása ma délután lesz. Koporsóját Budá­ról áthozzák a Deák téren lévő evang. templomba s ott öt órakor imát mondanak fölötte. Aztán Lugos­ra viszik eltemetni. A régi honvédek közül számosan jelennek meg, megadva a végtisztességet a veteránnak, ki már 1821-ben vértes hadnagy, 1843-ig kapitány volt, a szabadságharcban pedig tábornok és a másod­­osztályú érdemjel tulajdonosa lett. Moórnál s a rákosi csatározásoknál igen kitűnt, Buda ostrománál a »vár­kapu« elleni műveleteket ő vezette, Perednél pedig makacs küzdelem után, zászlóval kezében, győzelmet aratott. Államfogoly hét évig volt. Öreg napjaiban később szomorúság érte. Mikor 1861-ben befogták, ő lévén külföldről kiszemelve a tervezett fölkelés kato­nai vezetőjének, mivel négy havi fogság után szaba­don bocsátották, gyanú támadt ellene. Pedig gyors szabadulásának titka abból áll, hogy gr. Pálffy Mór helytartó egykor tiszttársa és barátja volt. Ez hárita el tőle a szigort. E gyanú emlegetése miatt párbajra hívott ki egy szerkesztőt, ki azonban visszavonás ut­ján adott az öregnek elégtételt. Utolsó éveiben kegy­­díjat húzott, mint volt katonatiszt. * Jókai dolgozó szobáját a stáció-utcai ház­ban, melyet nem sokára lebontanak, Pállik Béla kép­írónk szombaton délután, (midőn a házi­gazda már Debrecenben volt,­ lefényképeztette. E fénykép után olajfestményt fog készíteni az írók és művészek köre részére, a genialis regényírót íróasztala mellett festve le, a mint ír kékszegélyű szürke bő ruhájában. Jókai ülni fog e képhez, mely őszre elkészül. * Személyi hírek. A k­i­r­á­l­y csak péntekig, a királyné e hó 16-ig marad fővárosunkban, aztán Schönbrunnba utazik, onnan pedig junius második fe­lében Ischlbe. — A trónörökös pár budapesti látogatásáról még nincs biztos hir és kétséges, váj­jon ő fenségeik ezúttal eljönnek-e fővárosunkba. — Haynald Lajos bibornok húszezer forintos alapítványt tett a vörös­kereszt-egylet javára s ez ösz­­szeget júliusban fizeti ki. — Rudolf hercegről újra írják, hogy ősztől fogva valószínűleg Budán fog lakni, mint dandárparancsnok. — Fürstenberg Teréz grófnő, a királyné udvarhölgye, élénken érdeklődik a könyvészeti kiállítás iránt, szombaton délelőtt másod­ízben láto­gatta meg s Ráth György kiállítási elnök vezetése m­ellett három órán át nézegette a kiválóbb érdekű műveket. — Dulánszky Nándor pécsi püspök vasárnap d. e. tíz órakor avatta fel, nagy papi segédlettel az uj apátot: Freibergert, az egyetemi templomban. — Herceg Hohenlohe főudvar­mester és báró Orczy Béla miniszter vasárnap Bécs­ből fővárosunkba érkeztek. — Tisza Kálmán kormányelnök tegnap d. e. 11-kor látogatást tett gróf Kálnoky külügyminiszternél s hosszasabban értekezett vele. — Pulszky Ferenc és leánya vasárnap este érkeztek haza Olaszországból.— Sztojkovics Ar­­z­é­n gör. keleti szerb püspök tegnapelőtt kihallgatá­son volt Tisza Kálmán kormányelnöknél, kivel este óra hosszáig értekezett; hir szerint bizalmas termé­szetű utasításokat kapott a miniszterelnöktől s tegnap utazott el a Karlovicon e hó 14-én megnyitandó szerb kongresszusra. — Gróf Andrássy Aladár a sportünnepek alkalmából fényes estélyt ad. — S­z­a­­badhegyi Sándor kolozsvári m. királyi jószág­­igazgató királyi tanácsosi címet nyert. — Dr. Ha­lász Géza képviselő újra kapott egy arcképet Kossuth Lajostól, melyet ennek Ferenc fia rajzonnal készített; az aláírások közt van egy idézet Lucanus­­ból is: »a szomorú öregség, a múltra gondolva s a jövő­től félve, sirt.« — Hegyi Aranka k. a. közelebb Zomborba megy négy vendégjátékra, a Csóka Sándor társulatához. — Kállay Béni osztályfőnök s Gö­­möry Sándor és Kapossy üdv. titkárok jöttek le Bu­dára a külügyminiszterrel, ki a »Stöckl«-épületben van szállva. — Dr. Kafka, Németország egyik leg­­hiresb homeopathája, pár napra Budapestre jött s az »Európá«-ba szállt. — Jekelfalussy Józsefné szül. Szalay Mária asszony vasárnap fővárosunkban meghalt, élete 56-dik évében s ma, kedden, délután fél öt órakor temetik a krisztinavárosi Attila­ utca 47. számú házából; férjén, gyermekein és unokáin kivül több rokon­ család gyászolja elhunytát. * A budavári udvari ebédben az urhölgyek közül, Klotild főhercegnőn s a két palotahölgy, Fes­tetics és Fürstenberg grófnőkön kívül, következők vet­tek részt: Tisza Kálmánná, gr. Andrássy Gyuláné és Aladárné, gr. Károlyi Sándorné, b. Inkey Nándorné, özv. gr. Pálffy Pálné, gr. Zichy Pálné. Az úrnők na­­gyobbára feketében, egy pár hamuszin selyemben, je­lentek meg a würtembergi hercegnőért viselt udvari gyász miatt. A meghívottak közül gr. Andrássy Ma­­nóné és gr. Szapáry Gyuláné nem jelenhettek meg, mivel a fővárostól távol voltak. Vasárnap d. u. hat órakor a király ő felsége adott nagy ebédet a főváros­ban lévő tábornokok és ezredesek részére. E miatt ő felsége már öt órakor eltávozott a lóversenyről Buda­várába. Jelen volt az ebédnél a vasárnap reggel megérkezett külügyminiszter, gr. Kálnoky Gusztáv is, lovas tábornoki egyenruhában, K. Edelsheim Gyulay főhadparancsnok, Graef altábornagy, Fougner norvég lovasszázados. Tegnap, hétfőn huszonhét vendég volt hivatalos a király asztalához, jórészt magyar főméltó­ságok, köztük Haynald bibornok-érsek, Trefort, báró Orczy, Pauler, Ordódy, báró Kemény és Szende Béla miniszterek, Zichy Ferenc, Bánffy Miklós, Szapáry István grófok, továbbá herceg Hohenlohe és b. Nopcsa főudvarmesterek s több főrangú katona, úgyszintén a szolgálatban levő parancsőrtiszt. Ebéd után ő felsége cerclet tartott s fél hétkor visszavonult lakosztályába. * A pesti első bölcsőde-egylet tegnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését, gróf Károlyi Sándorné úrnő elnöklete alatt, a régi városháza ta­nácstermében. Az évi jelentés szerint, az egyesület két bölcsödét tart fenn: egyikét a Terézvárosban, másikát a Józsefvárosban. A Tabánban még e nyár folyamán létesítik a harmadikat. A két bölcsödében tavaly 10,145 írt 52 kv költséggel 658 gyermek 41,370 ápolási napon át gondoztatott s az egésségi viszonyok mind a két bölcsödében a járványok dacára oly kedvezők vol­tak, hogy a bölcsődéket betegségek miatt egy napra sem kellett bezárni. Az egylet a bölcsőde-épületeken kivűl 87,482 frt tőkével rendelkezik. * Díszes ezüst serleget nyújtottak át a lóte­nyésztési társulat igazgatóságának legutóbbi ülésén gróf Esterházy Miklósnak. A gróf a társulat meg­alapítása és felvirágoztatása körül rendkívüli érdeme­ket szerzett s ez emlék által a társulat elismerését kívánta nyilvánítani. A gróf szívesen fogadta a meg­emlékezést. Ugyanez ülésen elhatározták, hogy az őszi lóversenyek idején újra rendeznek lódijazást, ki­állítást, sorsjátékot és ügető versenyt, az utóbbira tíz­ezer frankot tűzve ki jutalmaiul. Gróf Esterházy el­nök ez alkalomból tüzetesebben kifejti, hogy az ügető sport terjedése következtében mily intézkedések vol­nának teendők ügető faj lovak tenyésztése végett. * Nemzeti színházi tagok pünkösd szombat­ján (27-én) Székesfehérvártt fognak játszani, gróf Zichy Jenő meghívása következtében. »A bagdadi hercegnő«-t adják elő Helvey Laura k. a., Náday, Nagy Imre, Vízvári, Hetényi és Pintér. * A képzőművészeti társulat köréből. Azon magánértekezleten, mely szombaton estve Keleti Gusztáv helyettes igazgató lakásán tartatott s mely­ben Ipolyi püspök elnöklete alatt Tisza Lajos, Harkányi Frigyes, Barabás Miklós, Zichy Antal, gróf Teleky Géza s a választmánynak nagyobb számú­­tekintélyes művész- és műpártoló tagja lett — 669 —

Next