Fővárosi Lapok 1882. december (276-301. szám)

1882-12-02 / 277. szám

András »Tár­házi« ötszakaszú, víg szabású játékát. Dugonics 1770-ben irta e zsöngéjét s érdekes olvasni, hogy milyen volt akkor a magyar vígjáték »gyermek­­gagyogása«. A műnek természetesen csak irodalom­­történeti értéke van. * A jogászbál rendező bizottsága végleg meg­alakult. Tagjai a következők: Elnök gróf Andrássy Sándor, alelnökök Takácsy Sándor és báró Bánhidy István, pénztárnok Lakatb István, ellenőr Boda De­zső, jegyzők Bittó Aurél és Ragályi Ferenc; tagok: Balázs Béla, Baross Ferenc, Békássy István, gr. Beth­len Miklós, Blaskovich Bertalan, Blaskovich Elemér, Brezovay László, Csapó Loránd, gróf Esterházy Dénes, Földváry László, Latinovics Géza, Nagy Mihály, Or­­kényi Ede, Patay József, Perisics Zoltán, Rácz Géza, Radvánszky György, Rakovszky Géza, báró Rauch Pál, Rudnyánszky László, Samassa Tivadar, Szabó József,, gróf Szapáry László, Szemere György, Ta­­mássy Árpád, gróf Teleki László, gr. Teleki Sándor, Toldy Géza, Tóth József, Vadnay Béla, Vidovich Ferenc és gr. Zichy Nándor. A bál január 13-dikán lesz. A bizottság Berkes Lajos kedvelt zenekarát fo­gadta meg, mely ezúttal játszik először jogászbálon. A bizottság a bál jövedelmének arányában, jelentős összeget fog adni a birlapírók segélyegyesületének is. Házi­asszonynak Tisza Kálmánné úrnőt kérik föl. * A természettudományi társulat tegnapi es­télyén dr. Szabó József értekezett az amerikai Egye­sült­ Államok természeti viszonyairól. Ismertette az Egyesült­ Államok hegy-, folyam- és tórendszerét, az atlanti és a csöndes óceánok nevezetességeit és a partjaikon elterülő vulkáni szigetsort. Ezután áttért a fensíkok és erdők ismertetésére. Hosszasabban vá­zolta a Niagara-zuhatagot, melynél három napot idő­zött s mely, úgy­mond, minden képzeletet felülmúló nagyszerűség. Végezetül összehasonlította a nemes érc termést Amerika egyes államai közt, úgyszintén az egész világ arany és ezüs­t termő államai közt vont párhuzamot; az Egyesült­ Államok valamennyi közt messze kimagaslanak. A hallgatóság élénken megélje­nezte az érdekes előadást. * »Keleti testvéreink« címmel László Mihály 85 lapra terjedő füzetet adott ki, melyet mindenki nagy érdekkel, de egyszersmind elszomorodva fog ol­vasni. A bukovinai magyarok és a moldvai csángók szomorú sorsát tárja fel megdöbbentő adatokkal s a magyar olvasó szive elszorul, ha megtudja, mint pusz­tulnak véreink a tőszomszédságunkban s nem segítünk rajtok. Sokszor fölmerült már ez a kérdés, de jámbor óhajtásoknál tovább soha sem jutottunk, máig sem akadt e fontos ügynek erélyes felkarolója. László Mi­hály szomorító részletekkel adja elő a külföldre került magyarság sorsát. Moldvaországban régente félmillió csángó élt, ma már csak ötven-hatvanezerről szól az oláh statisztika s számuk folyton fogy, a legerősza­kosabb eszközökkel oláhosítják őket. A bukovinai hét magyar faluból is kettő már teljesen elvesztette ma­gyarságát, a többi még küzd nemzetisége mellett. Bukovinában úgy mint Moldvaországban hivatalos jelszó: pusztítani a magyarságot. Sikerülni is fog, ha segély nem érkezik, első­sorban magyar iskolák alak­jában. A moldvai magyarság legfőbb veszedelme az olasz pap ; a­hol ilyen van, ott menthetetlenül végbe megy az eloláhosodás. László Mihály röpirata méltó az elolvasásra s az ügy maga méltó volna, hogy végre erélyesen fölk­aroltassék. * Télre kezd fordulni az idő. Olyan ólomszimű az ég, mint erős havazás előtt szokott lenni. Ezenkint fagy s ha még nagyobb hideg áll be, a most folyó lo­vas vadászatoknak hamar véget vethet. A korcsolyá­zóknak akkor kezdődik majd a víg világ. Már­is so­kan néznek ki a városligetbe: vájjon fagy-e egy kicsit. De még csak a tó szélén látható egy kis vékonyka jégréteg. A jégpálya korlátjai azonban már fel van­nak állítva. A Széchenyi-szigeten pedig a mestersé­ges vízesés készült el, a margitszigetinek mintájára. A korcsolyacsarnokkal szemben áll a nyers termés­kőből épített fal, melyen, ha a vezetőcsöveket lerak­ják, az artézi kút fölösleges vize fog lezuhogni. A Széchenyi és Nádor-szigetek új vashídjai már egészen készek. Mindeniket négy-négy háromágas lámpa fog­ja világítani esténkint. Oszlopos vázák pedig díszí­téséül fognak szolgálni. * A központi Fröbel-nőegylet, gyermekkertjei és képzőintézete javára, e hó 9-én a redoute éttermei­ben táncvigalommal egybekötött kedélyes polgári es­télyt rendez. A rendezés élén gr. Batthyány Ödönné elnök s Rosenzweig-Saphir Sarolta alelnök állnak. A rendező bizottság tagjai: Bornemissza Zoltán, Csuka Lajos, Feleki Andor, Gerenday József, Grimm Gábor, Hamza Géza, Ifj. Magyar László, Mészáros Ferenc, Nagy Livius, Oláh Elemér, Pálffy Viktor és Streit­mann Gyula. Belépti jegyek válthatók: az egyleti választmányi és a rendező bizottság tagjainál. A mu­latság kezdete 8 órakor lesz. Belépti- és vacsorajegy ára két forint, este a pénztárnál harmadfél forint. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hírlapilag közölnek. * Arany Jánosnak Petőfihez irt leveleit Maj­­láth Béla, a nemzeti múzeum könyvtárnoka, az »Egyet­értésiben közli és ismerteti. Sok érdekes adatot tu­dunk meg e levelekből. Többi közt azt is, h­ogy 1848-ban a nagyszalontaiak bizalma Arany Jánost is fölléptette képviselőjelöltnek, de a főispán oda vitte a dolgot, hogy megbukott s Toperczer kir. táblai bírót választották meg. Arany nem búsult ezen, mert a megválasztott képviselő — mint akkor írta — derék, képzett ember, de annál inkább sajnálta azt, hogy a jó népet kortes­kedésekkel rontják. * A mérnök- és építész-egylet az általa meg­indítandó műszaki könyvkiadó vállalat ügyében kör­levelet küldött szét az ország technikusaihoz, melyben támogatásukat kéri. Célja a vállalatnak a magyar mű­egyetemi hallgatóknak s később mérnököknek és épí­tészeknek oly munkákat adni, melyekből saját anya­nyelvükön meríthessék ismereteiket. A most megindí­tandó első sorozat tervezésénél különösen arra fektetik a súlyt, hogy a főszakok a világirodalom egy-egy kitűnő műve által legyenek benne képviselve, így az eredeti műveknél sokkal olcsóbb kis magyar kézi könyvtára le­het majd a szakembereknek, minőre mindenkinek, de főleg a vidéken lakó mérnököknek van nagy szükségök. A különféle szakbeli kitűnőbb munkák kiválogatására és az első sorozatban való egyesítésére okul szolgált az is, hogy ez majdan alapja legyen egy önállóan fej­lődhető magyar műszaki irodalomnak, mely anyagul szolgáljon a magyar műnyelv megteremtéséhez s a műszaki nyelv magyar szótárának megalkotásához. Az első sorozatba öt mű van felvéve: N­. de Lagrene »Folyamszabályozás«-a, William John Macquorn Rankine-től »A mérnöki tudomány kézikönyve,« Germano Wanderley-től »Az építési szerkesztéstan kézikönyve«, A. Debauve-tól »A közutak, s Uhland TE­­H-től »A gyakorlati gépszerkesztő kézikönyve.« Ez öt évi sorozatot az illetők tíz fíz évi hozzájárulás­sal szerezhetik meg s az aláírók december 15-ikéig jelentkezhetnek. * Gépkötési tanfolyamot nyit a nőiparegylet iskolája. Keresetképes munkásnőket kíván ez után is nevelni. Eleintén tiz-tizenkét növendéket vesz föl, olyanokat, kik a tizennegyedik életévet betöltők s a gépkötést kereset céljából kívánják megtanulni. Kötő­gépeket egy helybeli gyáros fog átengedni az egylet­nek, ki aztán a kiképzett munkásnőket alkalmazni is fogja gyárában. A tanfolyam ingyenes lesz. A felvé­teleknél előnyt adnak oly növendékeknek, kik egy gép fele árát lefizetni képesek. Az egylet szorgalmas sze­gény növendékek közt jutalmul két gépet fele részben ingyen fog adni. * A koronaörválasztó ülésen sok érdekes ma­gán­beszélgetés történt. Midőn gr. Andrássy Gyula, ki mióta megszűnt magyar kormányelnök lenni, nem volt a terem földszintjén, a miniszteri székek mögött foglalt helyet, egy képviselő megjegyzi: »Jobb szeret­ném excellenciádat állandóan egy lépéssel elébb látni!« mire a gróf mosolyogva felelte: »Abból már nem lesz semmi.« — Csanády Sándor meg Schlauch szatmári püspökkel beszélgetvén nyájasan és hosszasan, egy gonosz nyelvű képviselő megjegyezte: »Csanády bá­tyánk alkalmasint most beszéli meg az áttérés mód­jait, mert rösteli, hogy egy hitet vall a hitehagyott Tiszával.«­­ A mint Pálfy Móric gróf, az egykor budai kormányzó, belépett s leült, nem messze tőle Németh Berci beszélte szomszédainak: »Tudott ám az egy-egy élcet is csinálni, példáúl mikor Rakovicon együtt mulattunk Mednyánszky Dénesnél s én épp a gróf feleségével tour de main-eztem a francia négyes­ben, azt az észrevételt tette: Lám, nem rég én becsu­­kattam, hogy egy kicsit megtáncoltassam, most meg ő táncoltatja az én feleségemet!« * Halálozás. Hüttl Tivadar porcellán-keres­­kedő neje, születet Bayer Fanni asszony elhunyt 34­ éves korában. A gyászeset széles körben okozott mély részvétet, mert a boldogult igen derék fiatal nő volt, férje pedig a legtiszteltebb kereskedők egyike s abban is példakép, hogy Németországból eredve, mi­után Magyarországot választó honának, kötelességé­nek tartá oly jól megtanulni magyarul, hogy a leg­­szabatosabban beszéli és írja nyelvünket. Korán el­veszített nejének temetése ma d. u. 3. órakor lesz. E temetés miatt a lipótvárosi körnek mára tervezett családi estélyét későbbre halaszták. * Ügyvédi szerepet vállalt Huszár Imre egyik lapunkban. Védelmébe vette Bertha Sándor hazánk­fiát, kinek Párisban színre kerülő dalművének ügyét a »Főv. Lapok« párisi tárcaírója úgy emlegette, mint »nemzeti ügy«-et, a­mi ellen »egy vén zenész« felszó­lalt szintén a mi lapunkban. Ha nem tetszette felszó­lalás Huszár Imrének, jogában állt az ellen írni, s ír­hatott volna akár a »Fővárosi Lapok«-ban is, mely­nek szintén munkatársa. Mert azt láthatta, hogy mi egyformán helyet adtunk annak a párisi tárcának, mely Huszár Imre szerint is »talán a kellőnél kissé melegebb szubjektív lelkesedéssel irt a dologról«, meg a felszólalásnak, mely skrupulust fejezett ki. De az nincs jogában Huszár Imrének, hogy oly valamit fog­jon a felszólalásra, a­mi teljességgel nincs benne. A »vén zenész« teljességgel nem ócsárolta előre a művet, nem is ellensége Bertha Sándornak, (noha nem is lehet barátja a nemzeti színházban produkált magyar zenéjének?) ő csupán óvatosságra intett, hogy ne csi­náljanak nagy hűhót és »nemzeti ügy«-et oly dalmű­ből, melynek értéke vagy értéktelensége csak az elő­adás után ítélhető meg. Szóval, a »szalmaláng« sorsá­tól inte azokat, kik hamar felgyújtották a tömjént. * Katrincák. A Kuntz és Mössner koronaher­ceg­ utcai üzletében igen szép katrincák láthatók, me­lyeket Rejtő Sándor ipari felügyelő hozott magával a békés­csabai szövő­műhelyből. Sok úri nőnek annyira megtetszettek e csinos katrincák, hogy vettek belőlük. Rendelhetők különben mindig Bartóky Lászlónénál, ki e szépen haladó szövőiskola buzgó felügyelője. * Citera-hangverseny: Sturm Ferenc és Kittel Frigyes citeraművészek holnap (vasárnap) a zeneked­velők egyletének termében tánccal egybekötött hang­versenyt rendeznek. A hangversenyben közreműköd­nek Molnár Antal és Gollovitz Gizella k. a. mint ven­dégek , továbbá Labes B., Helly B., Strassenreiter J. és Sturm M. urhölgyek; Darvas J., Munich E., Schmidt A., és Tausch L. urak. * Felhívás a vörös­kereszt-egylet IV. kerületi fiókjának tagjaihoz. A magyar szent korona országai vörös-kereszt-egyletének nyereménykölcsönéből 114 darab sorsjegy alpári — egyenkint 5 frtjával — a központi igazgatóság által a IV. kerületi fiókegylet tagjai részére fentartatván, a t. tagok felhivatnak, hogy a­mennyiben e sorsjegyekből óhajtanának, ebbeli szándékukat december 6-ig akár szóval, akár levél­ben alálírottnál (ferenciek bazárja, országos ipar­egyesület) bejelenteni méltóztassanak. A sorsolás 51 éven át , kezdetben évenkint három, később két húzással történik. A főnyeremény az első húzásnál 120,000 frt, később 50,000 frt. A sorsolás igen elő­nyös tervezete az elnökségnél megtekinthető. Eöry- Farkas Kálmán al­elnök. * Fegyelmi ügyek. Szák József hevesi kir. já­­rásbirót még a bíróságok szervezésekor kinevezték, de azóta nem fejtett ki számbavehető munkásságot. Fel­­szóliták, hogy kérje nyugdíjaztatását, de vonakodott. Ennélfogva a királyi ügyészség fegyelmi vizsgálatot indított ellene, mint ki testileg és szellemileg egy­aránt képtelen megfelelni hivatalos kötelességének. A kir. ítélő­tábla el is rendelte még szeptemberben nyug­díjaztatását, de ő felebbezett. A Kúria azonban hely­benhagyta a nyugdíjaztatási ítéletet. A kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa pedig két vádlottra mondott ki teg­nap rosszulási ítéletet. Egyik Günther Viktor nyitrai törvényszéki aljegyző és oly hanyagon dolgozott, hogy noha negyedfél hónap alatt csak hat napon volt tanácsjegyzőül alkalmazva, mégis húsz ügyben csak kilenc jegyzőkönyvet készített el s azokat is későn mutatta be. A másik: Bartheldy Antal gyöngyösi aljá­­rásbiró, a­ki egy bűnügyben kihallgatta a tanukat, de vallomásukat nem irta be a jegyzőkönyvbe, hanem üres papirt tett át a kir. ügyészséghez s ilyesmi máskor is megesett rajta. * Rövid hírek. A nőképző-egylet élite-bálja január 23-dikán lesz az »Európa« termében. — A budavári Mátyás-templomban a szentély és az alsó templomrész építését már befejezték; most az oszlop­fejeket faragják; az építő bizottság ma ülést tart s többi közt megtekinti a kisérletkép elhelyezett festett üveg ablakokat. — Diszküldöttség jó ma Nyitrame­­gyéből b. Majthényi László főispánnak átnyújtani a jegyzőkönyvi kivonatot, melyben a megye megörökíti ottani működésének emlékét; tiszteletökre a főispán díszebédet ad az »Angol királynő« termében. — A Harmonia zongoratermében, holnap d. e. 11-kor lesz az első matinéé, melyen zenei újdonságokat mutatnak be, mint halljuk, keringőket Végh Jánostól, sat. — A holnapi vadász-akadályversenyre hét lovat nevez­tek, még pedig gróf Batthyány Elemér, gróf Eszter­­házy Miklós, báró Dewitz Otto, Ellinger lovag és báró Offermann egyet-egyet, b. Bánffy György pedig kettőt. — A lipótvárosi jótékony egylet oly örvendetes pár­tolásban részesül, hogy holnap, vasárnap, már három­száz szegény iskolás gyermeket fog téli ruhával el­látni.­­ A képviselőház közgazdasági bizottsága csütörtökön az angol királynőhöz címzett vendéglőben búcsú­bankettet rendezett báró Kemény Gábor mi­niszter tiszteletére s­­űrűn éltették a volt­ és az új földmivelési minisztert; a bizottság beteg elnöke le­vélben fejezte ki jó kívánságait. — Az írói és művé­szi körben ma, szombaton, társas estély lesz. •— Az iparegyesületben Hoitsy Pál a Jupiter csillagról tartott csütörtökön előadást, elmondva többek közt, hogy akkor nevezték el »magyar csillag«-nak, mikor minden nép választott magának egy csillagot. — A népszínházban tegnap került ismét színre »Lili,« melyet Tihanyi betegsége miatt kellett levenni a mű­sorról. — A jogász ifjúság országos egyesülete ma, szombaton tartja ismerkedési estélyét a redoute első­emeleti termében. — A koronaőr fölesketésénél a mérsékelt ellenzék részéről senki sem jelent meg, a szélső balról négyen: Csávolszky Lajos, Hollósy Ká­roly, Sárközy Aurél és Meszlényi Lajos.— Az eszlári ügyben, miután Havas Imre királyi ügyész a teen­dők viteléről lemondott, egyelőre nincs ügyész s e miatt a dadai holttest újabb megvizsgálását elhalasz­tották e ha­t­dikére.­­ A zeneakadémia egyik végzett növendéke Bécsbe utazott, hol szerzeményei figyelmet keltettek, úgy hogy Brahms azonnal tanítványai so­rába fogadta. — A csendőrség harmadik és negye- XI20

Next