Fővárosi Lapok 1883. június (126-151. szám)

1883-06-26 / 147. szám

érkezni, magáénak fog vallani. Linktmann eladta, hogy nem ezer frtot, hanem kétszázat ígért. Egy napon ugyanis kire terjedt, hogy látták Esztert a szentmihályi csárda felé menni; a tanú, ki látta a saktereket a templomból kijönni s a vádat alaptalannak tudta, már előbb egész hétig ke­reste a leányt a Hegyalján; mikor tehát hallotta, hogy Esztert látták, Solymosinénak azt mondta, hogy kétszáz frtot kap, ha rögtön jelenti, mihelyt a leány hazatér. Solymosiné, szembe állíttatván Lichtmannal, lényegében megerősíté en­nek vallomását, de azt mondta, hogy Lichtmann ezer frtot ígért. A következő tanú, Einhorn Józsefné, azt vallotta, hogy eszlári asszonyokkal beszélve, ő is mondta, hogy ha Eszter megkerülne, a zsidók boldoggá tehetnék Solymosinét, férjhez is adhatná a leányát. Láposi Julianna tanú azt vallotta, hogy Esztert el­tűnése napján délután egy órakor látta, mikor Zsófival be­szélt és szomorú volt. Az ülés végén ismét izgalmasabb lett a tárgyalás. Bakó Ignác pandúr, ki Scharf Móricot Recsky csendbiztos­hoz kísérte, azt adta elő, hogy jelen volt a fiú első kihall­gatásánál ; szerinte, a fiú kezdetben nem akart semmit val­lani, csak mikor Recsky azt mondta neki, hogy: »apád már megvallotta, hogy meggyilkolták a leányt«, akkor kiáltott fel a fiú : »Nem apám tette, hanem a többiek«, és aztán el­mondta: Recsky három tanú jelenlétében vallatta a fiút. Végül Péczely Kálmán írnokot hallgatták ki. Ez előadta, hogy a vizsgálóbíró őt rendelte Scharf Móric fel­ügyeletére, mikor a fiút Recsky csendbiztoshoz küldték ; ő látta a fiú habozását Eszláron s azért Nagyfaluban lefek­véskor lelkére beszélt, valljon igazat s a fiú azt mondta neki, hogy Eszláron azért nem mert vallani, mivel félt, hogy a zsidók megölik, apja felakasztja. Erre Scharf József felugrott és rákiáltott Péczelyre:­­ — Ez tanította meg fiamat! Szeyfert keresztkérdései, mint egy távirat jelenti, megzavarták Péczelyt, ki végre nem tudott felelni. Heu­­mann védő konstatálta, hogy Péczely hazudta azt, hogy Móric ismerte Esztert. A tegnapi ülés folyamán Friedmann ismét felszólalt Bary jelenléte ellen s ezúttal sikerrel is, mert Bary végre elhagyta a termet. V­idék. ** Lőcsén járt a napokban Jókai Mór, hová, mint már emlitettük, közelebb megírandó regényéhez tanulmányokat ment tenni. Pénteken érkezett a vá­rosba Farkasfal­vár­ól, hol Wieland iglói képviselő ven­dége volt. A főispán a megyeházán levő lakását bo­csátotta a koszorús költő rendelkezésére. Jókai kevés­sel megérkezése után többek társaságában kiment a bástyára, hogy a város környékét megtekintse s egyes szebb pontjait lerajzolja. Azután a városházára ment, hol Szőnyei Kálmán polgárnagy bemutatta neki a városi tisztikart s dr. Demkó Kálmán főreáltanodai tanár, ki évek óta foglalkozik a városi levéltár rende­zésével, átadta neki a »Lőcsei fehér asszonyra«-ra (ez lesz a regény time) vonatkozó csekély adatokat. Jókai a város százados épületei közül többet lerajzolt, kü­lönösen melyekhez történelmi hagyományok fűződnek, mert szándéka, hogy regénye sajátkezű rajzaival le­gyen ellátva. Délután két órakor a megyeház termé­ben 70 terítékű ebéd volt, melyen Sáros megye főis­pánja s Berzeviczy Albert orsz. képviselő is megjelent. A számos pohárköszöntő közül Berzeviczyé volt a legsikerültebb és legszebb. A lakomát az »Eötvös-kör« rendezte, s ugyanez este díszelőadást rendezett a szín­házban. Színre kerültek: a »Kukk­-prédikácziók« című vígjáték és a »Végrendelet« című kis operette. Ezeket megelőzte a lőcsei dalkör által előadott kar: Huber K. »Nemzeti zászló«-ja. Az előadást Jókai egészen végig nézte s a nagyszámú közönséggel együtt sokat tapsolt a műkedvelőknek, és a dalkörnek. A színi elő­adás után az »Eötvös kör«-ben látogatott táncestély volt Jókai tiszteletére. Oda vonult a katona-zenekar kíséretében megjelent fáklyás­ menet is, mely alkalom­mal a polgármester mondott üdvözlő beszédet. Jókai feleletében a haza, nemzetiség és szabadság hármas tényezőjét kötötte különösen az ifjabb nemzedék szí­vére. Szombaton Mindszentre ment Jókai a főispán­hoz és Szepeshelyre a püspökhöz. Vasárnap pedig, a dobsinai jégbarlangot útba ejtve, megérkezett gróf Andrássy Manó betléri kastélyába. A gróf két ebé­det rendezett a regényíró tiszteletére; egyiket kas­télyában, a másikat a krasznahorkai várban. Mindkét ebédre számosan voltak hivatalosak a környékről. ** Nyíregyházán a szünet, mely vasárnap az eszlári per tárgyalásában beállott, nem csillapította a hangulatot. A tárgyalás eddigi menete s főkép a szom­baton történtek következtében ideges izgatott­ság uralkodik, főkép az értelmiség köreiben, mind az antiszemiták, mind a filosemiták közt, mint a fölzavart méhkas, nyugtalanul zsong, haragszik az egész város s a legellentétesebb hírek szárnyalnak. A szombati tárgyalás végén fölmerült új mozzanatról a következőket jelentik: Tisza-Eszláron pénteken Cse­res Andrásné és Grossberg Leóné összepöröltek egy liba, más hír szerint egy malac fölött, mely a másik­nak udvarára tévedt. Mind akettő nyelves asszony s a szóváltásról mihamar átmentek tettlegességekre, söp­rűvel verekedtek, mig az odacsődült nép szét nem vá­lasztotta őket. Cseresné ekkor e szavakkal távozott: »Várj csak, majd rád is kerül még a sor, te adtad át a dadai hulla ruháját.« A biró helyettese ezt hallván, azt sejté, hogy Grossbergerné tud valamit az Eszter dolgáról. Jelentést tett a Nyíregyházán tanukép idő­zött bírónak, ki viszont közölte az ügyet Baryval; ez Zoltán alispánnal, Ónodyval és Verhovayval érteke­zett, aztán jelentették Korniss törvényszéki elnöknek, ki azonban nem osztozott vérmes felfogásukban és csak bizalmas küldetéssel bízta meg Baryt, hogy mint a viszonyokkal ismerős ember, a hely­színen lehető­leg feltűnés nélkül tájékozódjék. óvatosságból hír sze­rint még azt is hozzátette, hogy semmit se tegyen hi­vatalosan, nehogy olyan feltűnés legyen a vége, mint a Scharf Móric elleni »merénylet«-nek. Bary azonban egészen máskép fogta fel a dolgot s rögtön mint vizs­gálóbíró lépett fel. A déli órákban, mikor a tárgya­lást, mint rendesen, rövid időre felfüggesztették, Bary a vendéglőben egy asztalnál ült Szeyffert köz­vádlóval, de nem szólt neki semmit, hanem mikor az ülés újra megnyílt, a közvádló hivatalos értesítést kapott Bary­­tól, ki ezalatt az alispán által rendelkezésére adott csendőrökkel már el is utazott Eszlárra. Ennek híre háborította fel a főügyészi helyettest annyira, hogy a nyílt ülésben oly erélyesen lépett fel, mint egyik tu­dósító írja, a főügyészi helyettes azon esetre, ha a törvényszék nem vonta volna vissza a Bary kiküldeté­sére vonatkozó elnöki intézkedést, azonnal fegyelmi följelentést tett volna Korniss elnök ellen, ki ekkér nem vezethette volna tovább a tárgyalást. A törvény­szék azonban kimondta, hogy Bary visszahívandó s a Visszahívó,parancsot lovas küldött vitte utána, de nem érte utól. Bary délután három órakor érkezett Esz­lárra, azonnal annak rendje szerint hozzáfogott a vizs­­gálathoz. Cseres Andrásnét maga elé hivatta, Gross­­bergnét pedig két fegyveres csendőrrel kísértette elő. A zsidó lakosság közt, melyből nagyrészt csak az asz­­szonyok és gyerekek voltak otthon, (a férfiak mint tanuk Nyíregyházára vannak beidézve) szörnyű ijede­lem tört ki, mikor látták, hogy bár a törvényszék már tárgyalja az ügyet, a rettegett Bary újra megjelent és újra vizsgál. A két asszonyt újra hallgatta ki, négy szem­közt. Cseresné hír szerint azt vallotta, hogy Solymosi Eszter eltűnése napján Grossbergné este jajgatva mondá: »Istenem, mit is cselekedtünk!«, a dadai tetem kifogása előtti napon pedig Grossberg ráparancsolt feleségére, hogy egy kis batyuba kötött ruhaneműt vigyen át a Tiszán és adja át az ott vára­kozó zsidónak. Cseresné jelen volt, mikor ez történt. Bary aztán visszaküldte Grossbergnét lakására, s meg­parancsolta neki, hogy a házból kimenni ne merjen; a ház előtt két csendőrt állíttatott, kik még a Gross­berg boltjába sem eresztettek be senkit, hanem közve­títik a pénz és áruk átadását. A lovas küldött, kit a visszahívó parancscsal Bary után küldtek, este hét órakor érkezett Eszlárra s Bary aztán félbeszakí­totta a vizsgálatot, melyet Jármy Jenő szolgabiró folytat. Eszlár valóságos ostromállapotban van, csend­őrök tartják megszállva s minden idegent kiutasíta­nak. Egy budapesti zsidóbarát lap rajzolóját, Sümegi Vilmost, szuronyos csendőrök kísértek ki Eszlárról. Bary még éjjel indult vissza Nyíregyházára, hová vasárnap hajnalban Ónody Géza társaságában érke­zett meg. A nyíregyházai ügyvédek közül vasárnap a keresztyének, Krúdy Gyula egybehívására, értekezle­tet tartottak, melynek célja volt, hogy Szeyffert köz­vádló magatartását rosszalják s az igazságügyi mi­nisztertől Szeyffert visszahívását kérjék. Korniss el­nöknek túlságosan engedékeny eljárását is élesen bí­rálták s végre abban állapodtak meg, hogy hírlapi nyilatkozatot adnak ki. Hire terjedt annak is, hogy az a magas­ rangú katonatiszt, kinek a tanukkal való érintkezése ellen Friedmann védő ügyvéd felszólalt, e miatt Friedmannt párbajra hívta ki, de ez a hír nem bizonyult valónak. Sokféle hír kering Barcza Dániel debreceni rendbiztosról is; a védő ügyvédek sokat várnak tőle, mert Barcza állítólag jó viszonyban állt Henter nyíregyházai várnagygyal s tudomása van arról, mit követtek el Scharf Móriccal. Az antiszemi­ták meg azt mondják már előre is: »ez lesz az első hamis tanú.» A vádlottak most már kissé megnyu­godtak és bíznak fölmentésekben. Scharf József azt mondta Eötvösnek: »Nem kapom én vissza többé fia­mat, de ha mégis valaha hozzám kerülne, emberré tudnám még tenni.« Buxbaum, mikor Eötvös meg­rótta Móric leköpéséért, azt felelte: »Nem haragszom én, csak meg akartam mutatni a törvényszéknek, hogy nem vagyok megijedve.« ** Pozsonynak királyné vendége volt tegnap. Délelőtt tízkor érkezett oda a spanyol királyné, fivé­rével Frigyes főherceggel, Izabella főhercegnővel s ennek három fivérével. Csupán családi látogatást té­vén, a hivatalos fogadtatást mellőztetni kérte s csak gr. Herberstein főudvarmester volt künn a pályaud­varban, ki a királynénak és főhercegnőnek szép bok­­rokat nyujta át, s a városi hatóság részéről Kocse­­huba kapitány, kit Frigyes főherceg bemutatott a ki­rálynénak. Aztán a főherceg palotájába hajtattak, hol gr. Esterházy István főispánt fogadták. Délután négy órakor ebéd volt, mialatt a katonai zenekar a spanyol himnuszt is eljátszotta. Este a királyné visszautazott Bécsbe. ** Miskolcon az orvos- és gyógyszerész-egylet múlt héten megünnepelte dr. F­o­r­ty Károly vete­rán orvos arany-jubileumát. Sokan jelentek meg a városháza nagy termében, hol dr. Popper Ala­jos egyleti elnök melegen üdvözli a küldöttség által meghívott veterán orvost, éljenzés közt nyújtva át neki a díszokmányt, mely szerint az egylet holtiglani tiszteleti elnökévé választák meg. Aztán dr. Sassy Já­nos titkár olvasta föl az ünnepeltnek életrajzát, el­mondva, hogy Budán 1809 dec. 22-én született, orvos­tudorrá a pesti egyetemen 1833. jan.21-én avattatott föl s 1835 óta Miskolcon működik, sok érdemet szerezve­ a város, megye, a társadalom buzgó szolgálatában. A derék férfiú meghatottan köszöné meg a kitüntetést, ajánlva magát továbbra is kartársai és a közönség jó indulatába. Este lakoma is volt számosak részvételé­vel. Sokan köszönték föl az érdemes férfiút s egyik kartársa azt is megemlité, hogy 1848-ban Schwechat­­nál ezerkétszáz borsodi nemzetőrnek volt kedves or­vosa. Éltették szeretett nejét és gyermekeit is, kiknek egyike, Forty Róza k. a., a lakoma alatt szép népda­lokat is énekelt, zongora mellett. ** A székely földön mindenfelé egész lelkese­déssel fogadták József főherceget. Szombaton délután Gyergyó-Szentmiklósra érkezett, hol lovas bandé­riummal, díszkapuval, a házak fellobogózásával vár­ták, a tűzoltó egylet tisztelgett, Ferenczy István fő­bíró üdvözlő beszédet mondott, este pedig kivilágítás volt. Vasárnap Csik-Szeredára s este a csik­tusnáji fürdőbe utazott a főherceg. ** Hymen. Királyházán b. Perényi Pet­ronella úrnőt íha egy hete vezette oltárhoz dr. Fekés­­házy Gyula ügyvéd. — Komlóson a Komlóssy Ma­riska k. a. esküvője e napokban volt Budaházy Zsig­­mond homoki földbirtokossal. — Csepelyben Vékey Erzsi kisasszonyt nőül vette Sziklay Lajos kincstári erdész. — Pancsován Diomelly Jenny kisasszonyt eljegyezte Grivicsics törzskari kapitány Temesvárról; Stolcz Ilona kisasszonyt, az állami fő­erdész lányát pedig Zsembery János, a pancsovai viz­­mentesítő társulat hivatalnoka. — Székesfehér­várit Farnadi Irma kisasszonyt eljegyezte Geb­hard Bódog városi aljegyző. — Aradon Telecsány Hermin k. a. esküvője e napokban volt Adamovich Mik­lós temesvári kereskedővel. — Fels­ő-E­őrön Galba Lajos kir. aljárásbiró jegyet váltott Laky Vilma kis­asszonynyal. — K­ő­r­ö­s-T­a­r­j­á­n­o­n Janka Erzsébet k. a. jegyben jár Ellenes Péter atyási ó-hitű lelkészszel. — Pécsett vizeki Tallián Marcsa k. a. több nap óta Pavelka Károly vasúti mérnök menyasszonya. — V á r p á 1 o t á­n Steiner Franciska kisasszonyt nőül vette Szauer Ármin veszprémi kereskedő. ** Gyászesetek egész sora érte a Foktőn la­kott Varajti családot, mint a »Függetlenség«-nek írják. A család hatvan éves feje, Varajti József vagy tíz nap előtt halt meg szélhűdésben. Ugyanaz nap egy három éves unokája is a himlő áldozatául esett. Harmadnapra e gyermek anyja, (a családfő lánya) halt meg. Pár nap múlva a családfő 35 éves fiát gá­zolták agyon megbokrosodott lovai. Ennek testvére két évvel ezelőtt a kocsiról leesve halt szörnyet. Oly megdöbbentő halmaza a csapásoknak, hogy majdnem hihetetlen. ** Halálozások. Körmendről gyászlapot kaptunk, mely Forster Gizelának, Forster Béla hon­védőrnagy 17 éves, kedves leányának kimúl­tát jelenti; a szülők bánatában az elhunytnak öt testvére oszto­zik. — Aradon elhúnyt Rochel Antal, Rochel Já­nosnak húsz éves fia. — Nagyváradon Eger La­jos, csokaji körjegyző, ki a szabadságharcban honvéd­százados volt. — Rozsnyón Lakatos Andrásné szül. Karlovszky Róza asszony elhalálozott, 57 éves korában. — Magasiban elhúnyt özv. Berzsenyi Pálné asszony, 74 éves. — Székesfehérvárit özv. Heisz Jánosné szül. Lentz Juliánna asszony, 85 éves. — K­a­s­s­á­n egy százöt éves asszony halt meg, özvegy Grün Teréz, ki halála előtt kevéssel még jó kedvvel végezte a kisebb háziasszonyi dolgokat; hét élő gyermeke, 42 unokája, 49 dédunokája s egy ük­unokája maradt. ** Vidéki hírek. Aradon »Családi költemé­nyek« címmel verskötet jelent meg, Városy Mihály­­­tól, ki a saját családját és hozzá közel állókat érintő események alkalmára irta e verseket; ára egy forint. — A besztercebányai tankerület főigazgatójává Klamarik János besztercebányai kath. gimnáziumi igazgató neveztetett ki. — Debrecenben a nőegylet által rendezett májusi ünnep összes bevétele 3760 frt 39 kr volt, kiadása 2505 frt 45 kr.,a tiszta jövedelem tehát 1254 frt 94 kr. — Nagyváradon e héten Be­regi Kornélia k. a., aztán Fáy Szeréna k. a., a nem­zeti színház tagja, fognak vendégszerepelni. — Ara­don a vértanúk szobrának bizottsága e napokban tárgyalta a Huszár Adolf szobrász ama ajánlatát, hogy a szobor négy lábbal magasabb legyen, mint ed­dig tervezték; ez 18—23,000 frtnyi költségtöbbletet okozna az eredetileg előirányzott 93,000 frton felül s a bizottság, mielőtt határozna, részletes költségvetést kér a művésztől. — Siófokra e napokban egy Szabó 953

Next