Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)
1884-12-09 / 289. szám
lefoglalták s bár a zenekar helyét is megnyitották a közönségnek, mégis sokan azok közül, akik meg akartak jelenni, nem kaptak jegyet. A budapesti egyetem s a nagyváradi akadémia ifjúsága küldöttségileg képviseltette magát. A hangversenyt az egyetemi dalkar nyitotta meg, nagy tetszés közt, hatással adva elő a Szőllősy Attila »Honfidal« című szerzeményét s néhány népdalt. Azután Bodor Géza vetett »Visszatekintés«t a kör tízéves múltjára. Hosszantartó taps hangzott, mikor Bognár Vilma asszony, aki tíz év óta nem énekelt Kolozsvárit, a színpadon megjelent. Ophélia nagy áriáját, Gounod néhány kisebb darabját , aztán kisebb népdalokat adott elő. Iskolázott hangja, mely különösen a felső regiszterekben biztos, továbbá sikerült piánói egészen elragadták a közönséget. Hasonló lelkesedés kísérte a Rigó Anna kisaszszony zongorajátékát. Ügyes technikával s költői hévvel adta elő a Meyerbeer »Korcsolyatáncá«-nak Lisztféle átiratát. A közönség hatszor is kitapsolta. A következő szám szavalat volt. Malonyay Dezső adott elő egy sikerült magánjelenetet. Az ünnepélyt műkedvelői előadás fejezte be. Színre került Dumas Sándor »Felhívás keringőre« című egyfelvonásos vígjátéka, melyet a műkedvelők sikerülten játsztak el. A közönség buzdító tapsaiból minden szereplőnek jutott rész, de legtöbb a nőknek: Verzár Mariska, M. Papp Ilona és Gombos Ilona kisasszonyoknak. Előadás után az ifjúság a »Nemzeti szálló« éttermében a budapesti s nagyváradi ifjak tiszteletére lakomát rendezett. Mintegy ötvenen gyűltek össze, kedélyesen mulattak, sok toastot mondtak a vendégekre, műkedvelőkre, hölgyekre az egyetértésről és hazafiságról. Zenéről az öreg Salamon jó bandája gondoskodott s a társaság csak az éjféli órákban oszlott szét. ** Főrangú pártfogók. A körmendi jótékony nőegyletnek herceg Batthyány-Strattmann Ödönné úrnő 200 irtot küldött, midőn az egylet védnökévé megválasztották. Ez annál örvendetesebb, mert az ajándékozó még nem is ismerte az egylet viszonyait. A másik pártfogó özv. gr. Sigray Fülöpné szül. b. Auguszt Klára úrnő, ki az egylet rendes tagjai közé lépett. Az egylet elnöknője, Babos Kálmánné asszony meleg hangú sorokban mondott nyilvános köszönetet a főrangú hölgyeknek. ** Hymen. Vingán Temesmegyében, a napokban vezette oltárhoz Mészáros Antal kikindai törvényszéki tisztviselő és földbirtokos FrohmannMahid kisasszonyt. Násznagyok voltak: Frohmann Ödön vingai járásbiró és Jámbor Gyula műegyetemi titkár Budapestről. Az esküvőt kedélyes nászlakoma követte, jó magyar szokás szerint kivilágos kivirradtig. — Győrött Horváth János petőfalvi ev. lelkész eljegyezte Hofhammer Ilona kisasszonyt. — Gyulafehérvárit Glaser Károly nagyszebeni lakos Oppenheimer Leontina kisasszonyt. — Kecskeméten dr. Koricsánszky János, az állami minta szőlőtelep igazgatója, jegyet váltott Adler Rózsa kisasszonynyal, Adler Károly ottani tekintélyes kereskedő leányával. Kürtösön Kliment Lajos korponai evang. lelkész eljegyezte Rafanidesz Aranka kisasszonyt, a kürtösi ev. lelkész leányát. — Kralovánban Schreier Adolf nagykereskedő eljegyezte Steinberger Malvina kisaszszonyt, Steinberger Gyula debreceni mérnök fogadott leányát. ** Esztergomból lapunk tudósítója utólag még néhány adattal járul az ünnepélyhez, melyet ott közelebb Bellovits Ferenc reáliskolai tanárnak és a dalkedvelők egyesülete igazgatójának tiszteletére rendeztek. Bellovits már több mint negyedszázad óta fáradhatatlanul működik a város társaséletének emelésén s úgyszólván minden jóravaló szellemi mozgalomnak kezdeményezője volt. Az esztergomi dalegyletet országos versenyeken számos diadalra vezette, az egész újabb nemzedéket jóformán ő oktatta a zenében és kitűnő tanítványok hirdetik mesteri képességét. Öcscse, Bellovits Imre, a fővárosban harcol, szűnni nem akaró tevékenységgel harcol a zeneművészetért. Nem a szokásos jubileumra készült az esztergomi közönség, hanem régtől érzett hálájának akart kifejezést adni, midőn jelesét a kis ünnepélylyel meglepte. Esztergom színe-java gyűlt össze a dal és zenekedvelők egylete helyiségében és Niedermann Pál üdvözlő beszéde mellett leleplezték Bellovits Ferencnek, egyik jó barátja Blaha Károly festő által készített sikerült arcképét, azután átadták az ezer frtos Bösendorfer zongorát, melylyel Esztergom egész közönsége kívánt kedveskedni. Az ünnepelt a meglepetéstől alig birt szóhoz jutni s csak könyei tolmácsolták érzelmeit. Az ünnepélyességek után a férfikar és a zenekar több csinos darabot adott elő, a nagyszámú közönség pedig felköszöntésekkel fűszerezett vidám vacsora mellett egész éjfélig együtt maradt. A valódi érdem méltatása volt a sikerült ünnepély. ** Szászvároson a fillér-egyesület legutóbbi estélyén igen jó hangulat uralkodott. A műsor érdekesen volt összeállítva. A kis Dósa Kálmán Schuberttól és Webertől adott elő hegedűn szép darabokat s ügyes játékával sok tapsot aratott. Menini Ferencné, asszony Lecocq »Kék madár« című operettejéből énekelte a legendát lágy, olvadékony hangon, hatással. Csűrös Pál segédtanár Petőfi »Bolond Istókját olvasta fel. Végül Farkas Gizella és Grün Jozefa kisasszonyok játszottak zongorán négy kézzels számukat ismételniük kellett. ** Halálozások: Kenesén, Veszprém megyében e hó 3-án elhunyt Jánosiné asszony, élete 62-dik évében. A ritka jó anya három jeles fiút nevelt a hazának, kiknek egyike Jánosi Ágoston veszprémi kanonok ismert költő és műfordító, Milton »Elveszett paradicsom«-ának fordítója. Hat kis unoka is gyászolja elhunytak — Esztergomban meghalt Pór Sándor primási uradalmi pénztárnok, élete 46-dik évében. Özvegye szül. Vanke Amália asszony, továbbá testvére Pór Antal pozsonyi kanonok gyászolják. — Fiumében nagy részvét mellett, katonai pompával ment végbe Pichler József sorhajókapitánynak s a tengerészeti akadémia parancsnokának temetése. A ravatalt számos koszorú díszitő, köztök Lipót toszkánai nagyhercegé s a temetésnél jelen volt báró Steineck altábornagy, a tengerészet főparancsnoka is, ki Bécsből a gyásztisztességre utazott Fiumébe. A Nagy-Becskereken e napokban elhunyt Plechl Antal megyebizottsági tag és városi képviselő, a közügyek tevékeny előmozdítója, élete 47-dik évében; ugyanott meghalt Raskovics Teofán,az egyházi énekkar elnöke, közszeretetben állott férfiú, kit nagy részvét közt temettek el. — Alcsuthon a múlt héten elhunyt, Ritzinger Károly, a főhercegi uradalom tiszttartója. Temetésénél jelen volt a főhercegi család is, József főherceg pedig Kis Jenőről küldött koszorút elhunyt derék főtisztjének. — Halá sz T elk iben meghalt Pokomándy Sándor kiérdemült postamester, az arany érdemkereszt tulajdonosa, élete 63-dik évében. — Aradon Rácz Ferenc ügyvéd, 34 éves; ugyanott Biszterszky Gyula mérnök, 50 éves. — Kis-Jenőn Borsos Szabó Károly aljárásbiró, 62 éves; özvegye szül. Kirilovics Berta asszony és nagy számú család gyászolja.— Rimaszombaton meghalt Marton Kálmán, a rima-murányi vasmű-társaság nyugalmazott jogtanácsosa, 57 éves. ** Vidéki hirek. Gömörmegyéből az hir van elterjedve, hogy Rudolf trónörökös a Coburg herceg garami birtokára készül medve-vadászatra. — Szabadkán Iványi István főgimnatanár a város történetének első részét már sajtó alá rendezi. — Csetneken Szontagh Andor földbirtokos két aranyat tűzött ki arra a kérdésre, mikép lehet a tót ajkú népiskolában legsikeresebben tanítani a magyar nyelvet; a pályaművek jövő évi ápril. 1-éig küldendők Nagy-Rőcére Rőczey István, gömörmegyei ált. tanitó-egylet elnökéhez. — Debrecen városának jövő évi költségvetése 735.900 frt bevételt és 733.325 frt kiadást tüntet fel, a többlet tehát 2574 frt. — Győrött sikerrel került színre az »Eleven ördög«, Konti József eredeti operetteje.—Kassán a gazd.tanintézet önképző köre Sissovich Károly tanár elnöklete alatt tartotta alakuló és tisztújító közgyűlését; elnök Zirák János alelnök Pöschel Béla lett. — Tompán egy 117 éves asszony, Labainé-Budai Ilona hunyt el, ki állítólag halála előtti napon gyalog ment Szabadkára. — A brennbergi kőszénbányában, Sopron mellett, a napokban tűz támadt, még pedig gyújtogatás által; egy bányász megfulladt. 1865 Ausztriai hirek. *** Lipót főherceg állapotában veszélyes fordulat állott be. Az orvosok aggódva lesik a betegség lefolyását. A főherceg vasárnap fölvette az utolsó kénést s életereje azóta makacs küzdelmet folytat a megsemmisüléssel. Rajner főherceg szombat óta beteg testvére ágyánál időzik s vasárnap a többi testvért, Ernő, Zsigmond és Henrik főhercegeket is táviratilag hívták oda. A haldokló főherceg nőtelen ember. Életét a hadsereg emelésére szentelte s e téren sok érdemet szerzett. Már évek óta visszavonultan él. Egyetlen örömét a bornsteini kastély képezte, melyben az év jó részét tölteni szokta. Késő ősszel szokott Bécsbe költözni, hol csak ritkán lehetett őt látni. A kastélyt évek előtt a Hansen tervei szerint restauráltatta , terjedelmes parkjának taván kis gőzhajót járatott. Két év előtt elhatározta, hogy megiratja kastélyának s vidékének monográfiáját. A díszmóből már két kötet jelent meg s ezeket a főherceg ingyen küldte meg valamennyi kül- és belföldi tudományos egyletnek. *** Cseh ünnepélyek. A prágai cseh akadémia szombaton ünnepélyes ülést tartott fennállásának századik évfordulója alkalmából. Jelen voltak a helytartó, hg. Schwarzenberg bibornok, a hatóságok, számos külföldi testület képviselői és nagy közönség. A magyar akadémiát dr. Beöthy Zsolt képviselte. Jirecek elnök mondta az ünnepi beszédet, melyet zajos tetszéssel fogadtak. Sok üdvözlő távirat érkezett, köztük egy a közoktatásügyi minisztertől is. A jubileum alkalmából egy névtelen jóltevő 20,000 irtot adott tudományos célokra. A brünni cseh színházat gr. Schönborn helytartó, gr. Vetter tartományi főnök, az ott időző cseh képviselők és nagy közönség jelenlétében nyitották meg. Koralsz »Magelona« című nemzeti drámáját adták elő Sklenarz-Mala asszonynyal, mint vendéggel. A drámát alkalmi prológ előzte meg. A függöny legördültekor az ifjú csehek nevében dr. Stransky ezüst babérkoszorút nyújtott át a prágai vendégművésznőnek, míg az ó-cseh bizottság csak az első felvonás végén adta át koszorúját. Emiatt heves összeszólalkozás támadt köztük. *** Grün Anasztáz gráci emlékszobrának mintáját Kundmann bécsi tanár már elkészítette. A minta a költőt és államférfit, mint szellemes parlamenti szónokot ábrázolja. A művésznek kitűnően sikerült vissszaadni az előkelő modort, az arcvonások élénk, gondolkodó kifejezését, melyek gr. Auersperg kiváló jelentőségét azonnal elárulják. A szobrot életnagyságban fogják fehér márványban kidolgozni és kékes márvány talapzatra állítani. *** Új betegség okoz most fejtörést Ausztriában. Nem csak orvosok foglalkoznak vele, hanem rövid időn a reichsrathban is napirendre fog kerülni a kérdés, miként lehetne a komoly dajnak elejét venni. »Gyöngyházbetegség« a neve, hasonlít a rheumához s leginkább a kezeket s lábakat bénítja meg. Különösen Csehország északi kerületeiben terjed veszedelmesen, hol a gyöngyház esztergályozását háziipar gyanánt űzik s a betegek is leginkább ez iparág fiatal munkásai közül kerülnek ki Dr. Jelinek bécsi orvos a napokban érdekes felolvasást tartott róla s azt mondta, hogy a baj valószínűleg onnan származik, hogy a munkások beszívják a gyöngyház port. Vannak azonban orvosok, kik azt hiszik, hogy a betegség kifejlődésére a kezek s lábak megerőltető munkájának is nagy befolyása van. A kérdés különben szakkörökben komoly tanulmány tárgyát képezi. *** Ausztriai hírek Az udvari operában új balletre készülnek, mely a bécsi keringő történetét fogja bemutatni. — „Görög tűz“ című új vígjátékot fogadott el a burgszínház előadásra, Justinus Oszkártól. — Gróf Stockau Frigyes morvaországi nagybirtokos, a közélet egyik tevékeny szereplője, Bécsben meghalt; Budapesten is sokszor volt s egyik leánya ifj. gróf Esterházy Móricnak, a másik Baltazzi Arisztidnek a hitvese. Az osztrák magyar bank szabadalma megújításának egyik feltételéül, bécsi hírek szerint, a magyar kormány azt is tűzte ki, hogy magyar bíróság előtt is lehessen a bank ellen pert indítani olyan esetekben, melyek eddig a bécsi törvényszéknek voltak fentartva. — Erdősi Eugénia kisaszszonyt, a népszínház volt énekesnőjét, ki most Németországban szerepel, az an der Wien-színház igazgatója szerződéssel kinálta meg. — Hennersdorfban a mult héten halt meg egy Müller Ferenc nevű veterán, ki már a lipcsei nagy csatában harcolt. 100 évet és tizedfél hónapot élt s 96 éves koráig mint napszámos kereste kenyerét. Külföld. *** A Holberg-ünnepély általános érdeklődés közt folyt le Kopenhágában. A nyilvános és magánépületben nemzeti lobogódísz lengett. A kir. színház előtt álló Holberg-szobrot virágok és koszorúk bobták. A színház személyzete virágfüzérrel övezte a talapzatot, a költő fejére pedig babérkoszorút tett. Az iskolák, törvényszékek, kereskedések szüneteltek. Az egyetemi ünnepélyre a dísztermet szépen felékesítették. A házfal előtt állt a költőnek ifj. Bissen által mintázott szobra, a falakat pedig Holbergre vonatkozó képek és felírások díszítették. Az egyetem tanári kara, valamennyi miniszter, az országgyűlés két kamarájának elnökei, K. Beck Frijs svéd-norvég követ, számos katonai, egyházi és polgári méltóság jelent meg. A király, Vilmos és János hercegekkel és nagy kísérettel szintén ott volt. Megérkezésekor kezdetét vette az ünnepély. Az egyetemi dalegylet elénekelte Hartmann és Mailing ünnepi kantátáját, melynek magánrészeit színházi tagok adták elő. Majd dr. Holm történettanár mondta el kitűnő beszédét, behatóan méltatva Holberg működését. Az ünnepély Richardt kantátájának eléneklésével ért véget. *** A flamand irodalom föllendülése mindinkább magára vonja a belga és hollandi irodalmi körök figyelmét. Most jelent meg a Willems-alapítvány legújabb évkönyve s feltűnést okoz, mert az adatok hosszú sorát közli arról, mikép támadt új életre egy már szinte elfelejtett nyelv és irodalom. E század első felében Willems, Conscience és Suellaart voltak azok,akik a flamand nyelv érdekében emelték fel szavukat és példájuk lelkes utánzókra talált. Élénk törekvésük a népszellem minden ágára kihatott, a szépirodalom, költészet, tudomány és művészet terén jelentékeny eredményeket mutathat fel. A népnevelés nemzeti alapokon fekszik s a felnőttek sincsenek már szellemi táplálék híján. A flamand sajtó, mely 1840 körül néhány vidéki lapocskában tengette életét s csak a legalsóbb néprétegekre szorult, a falusi magányból a társaság nagy mezejére lépett és hatalommá nőtte ki magát. A szép gondolat, a flamand irodalom érdekeit a közéletre is kiterjeszteni, oly átalakulást idézett elő, mely