Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)

1884-12-18 / 297. szám

fedezné. Herman Ottó, Madarász nézetében osztozva, szintén megengedhetetlennek nyilvánítá az újabb ezer frt. követelését s megtámadta a bizottság végzésének ama részét is, mely szerint ha a kérvényezők le nem teszik az újabb ezer irtót, akkor a bizottság a meg­levő adatok alapján fog ítélni, tiltakozik az ellen, hogy a bizottság elégtelen adat alapján ítéljen. Tisza Kálmán kormányelnök megjegyzi, hogy az egész a házszabályok kérdése. Ha a házszabályok intézkednének, hogy a letett ezer forint elégtelen­sége esetén többet is lehet követelni, akkor ki le­hetne mondani, hogy a­ki ennek eleget nem tesz, an­nak kérvénye figyelembe nem vétetik. Madarász Jó­zsef helyesen állította fel a kérdést s a kormányelnök is abban a nézetben van, hogy a házszabályok szerint újabb biztosíték nem követelhető; a bizonyság hatá­rozatának ez a része tehát mellőzendő. Minden oldalon zajos helyeslés kísérte a kor­mányelnök szavait s Péchy Tamás elnök ily értelem­ben mondta ki a határozatot, megjegyezve, hogy a pótvizsgálat költségei a ház pénztárából fedezendők. A pótvizsgálattal megbízott Lázár Ernő képvi­selő ezután a ház előtt letette az esküt. Következett a napirend: a közlekedési minisz­térium költségvetésének tárgyalása. Herman Ottó a hydrográfiai intézet szervezése érdekében szólalt föl, mert a minisztérium most gyűj­­tet ugyan meteorológiai adatokat, de nincs a­ki fel­dolgozza; a hydrográfiai intézet feladata volna kiku­tatni és megállapítani folyamaink időnkénti nagy meg­­duzzadásának okait. Thaly Kálmán ugyanily érte­lemben szólalt föl. Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter a többség élénk helyeslése közt felelő, hogy ő is érdek­lődik a tudományok iránt, fontosságot tulajdonít a hydrográfiai adatoknak, de lehetetlen évekig várnunk, míg a gyűjtendő adatokból hazánk összes hydrográfiai viszonyaira biztos következtetést lehet vonni. Máról holnapra a legkényesebb vízszabályozási kérdéseket kell megoldanunk s a miniszter elsorolta a Tisza, Kőrös, Maros mentén végrehajtott munkálatokat, me­lyek megmentették a pár évvel ezelőtt menthetetlen­nek mondott tájakat, hol most a biztosság érzete visszatért, a föld értéke emelkedik. Bármennyire tisz­telje is tehát a tudomány viszonyait, a hydrográfiai adatok gyűjtését a most rögtön megoldandó kérdé­sekre nem tartja aktuális értékűeknek. A minisztérium gyűjtet adatokat s az országos kiállításon igen jelen­tékeny munkákat fog bemutatni, de a tudományos feldolgozást inkább az akadémia feladatának tartja. Az illető tételt aztán megszavazták. Az ezután következő tételeknél Orbán Balázs és Lapp Elek a kőutak és a közmunkaügy rendezése érdekében szólal­tak fel, Almássy Sándor az 1849-ben a magyarok ál­tal fölégetett tisza­füredi híd fölépítését sürgette, Olay Lajos pedig a baja-bezdáni csatornánál előfordult visz­­szaélésekre hívta föl a miniszter figyelmét, ki ígérte is ezek megvizsgálását. Ernuszt Kelemen, üdvözölve a miniszter tevékenységét a vizek szabályozása körül, a Mura folyóra hívta fel figyelmét, Boros Bálint pedig az árvizektől súlyosan látogatott Szatmár megye érde­kében szólalt fel, mire báró Kemény miniszter kilá­tásba helyezte is a segélyt. Kiss Albert határozati ja­vaslatot adott be, hogy a szatmármegyei sürgős párt­munkálatokra hatvanezer ft helyett százezer ft szavaz­tassák meg; e fölött hosszabb aprólékos vita folyt s Kiss végre visszavonta javaslatát. Még a posta tételé­nél szólalt fel Orbán Balázs, aztán másnapra halasz­tották a tárgyalást. Báró Nyáry Jenő főrendiházi jegyző áthozta a főrendek üzenetét, hogy az indemnityt megszavazták. Végül báró Kemény Gábor miniszter felelt Al­mássy Sándor interpellációjára a fiumei vasúti tari­fák iránt, kijelentve, hogy az ez ügyben megjelent közlemények nem helyesek, a miniszter a tarifáknál nem önkénykedik, mert különben az interpelláló bi­zonyosan vád alá helyezését kérné. (Csanády Sándor: Ha ő nem, hát én! Nagy derültség.) Megjegyzi végre a miniszter, hogy Trieszt és Fiume fejlődése nem áll egymással ellentétben. A választ Almássy Sándor is, a ház is tudo­másul vették. Vidék. ** Aradon a gyoroki csángók javára rendezett hangverseny kitűnően sikerült. A város közön­ségének szine-java jelent meg s a Krispin-féle terem egészen megtelt. A műsor zenei része a legkényesebb ízlést is kielégíthette. Rubinstein szonátáját, melynek fuvola-részét Kövér Gábor írta át, vele együtt Weisz Sándorné asszony adta elő zongorán szabatosan, gon­dos színezéssel. Ugyanők később Goldmark szonátá­jának két tételét adták elő,­­ a közönség mindkét szám után zajosan megtapsolta és ismételten kihívta a kitűnő zenészeket. Kövér Gáborné úrnő érzésteljes énekével nagy tetszést aratott. Tapssal fogadták s dalai után mindaddig nem szűnt a tetszés zaja, míg még két dallal meg nem toldta a svéd éneket és az áriát Rubinstein »Démon«-jából. Stampfl Béla Schu­bert-Liszt »Divertissement hongroise«-át játszotta zongorán szép technikával. Közben két felolvasás volt: Rozsnyay Mátyás »Jóczik Jónás futásáét adta elő Tompától, dr. Mülek Lajos pedig Sümeginek »A csángó telep«-ről szóló leírását. Összesen 376 frt 30 kr folyt be, melyből a kiadások levonása után 335 frt 30 krt adtak át a gyoroki csángó-bizottságnak. ** Makóról írják, hogy a város és megye tár­sadalmi élete olyan élénk mostanában, mint régen volt. Sok felé tartanak sikerült vadászatokat, melye­ken a megye szine-java szokott összegyűlni. Mulato­zás közben aztán sok jó eszmét pendítenek meg s ezek megvalósítására rendesen akadnak buzgó férfiak. A hazafias mozgalmakban a megye főispánja, Lono­­vics József szintén dicséretes jó példával jár elől. Jó részben neki köszönhető, hogy a csanád megyei régé­szeti és történelmi társulat már közel áll a megvalósu­láshoz. A gyűlés, mely a megalakulást kimondotta s az alapszabályok elkészítésére bizottságot küldött ki, nagy lelkesedéssel fogadta a főispán megnyitó beszédét, mely emelkedett hangon fejtegette az alakítandó egylet ha­zafias céljait. Köszönetet mondott értte s megkérték őt, hogy maradjon továbbra is a mozgalom élén. Elv­ben elhatározták, hogy megh­atják a megye monográ­fiáját s a költségeket valószínűleg pótadó útján fogják fedezni. Nem kevésbbé buzgólkodnak a makói állandó színház ügyén is. A városi szintigy-gyámolító egylet reméli, hogy törekvéseit siker fogja koszorúzni. A ka­szinó, mely az értelmiségnek rendes találkozó helye, szintén elhatározta, hogy a szinház-alap javára a tél folyamán több felolvasó estét fog tartani. A megyei élénkségben nem csekély része van annak is, hogy a mezőgazdasági viszonyok a jövő évre gazdag ter­méssel kecsegtetnek s a kereskedelmi forgalom ellen sem lehet panasz. ** Hymen: Pécsett Bonyhádi József föld­­birtokos e napokban vezette oltárhoz Kucsenics Ilona kisasszonyt, Kucsenics Henrik nyugalmazott törzs­orvos leányát; ugyanott Herczenberger Gyula gazda­tiszt eljegyezte Mikics Mariska kisasszonyt. A R­a­d­­ványban Mészáros Elek kolbásai földbirtokos jegyet váltott Rácz Anna kisasszonynyal. — Kar­cagon Fülöp Jakab szolnoki postatiszt Weisz Betti kisasszonynyal, Weisz Zsigmond kereskedő leányával. — Má­go­cson Hoffmann Zsigmond tabi kereskedő Honig Eszter kisasszonynyal, özv. Honig Adolfné asszony leányával. — Debrecenben Szabó Lajos holnap tartja esküvőjét Göltl Anna kisasszonynyal, Göltl Nándor gyógyszerész kedves leányával. — K­ó­­cs­o­n Somogyi József debreceni fiatal polgár elje­gyezte Trázsi Ida kisasszonyt. — Szegeden Balogh József számtiszt jegyet váltott Bakos Gizella kis­­asszonynyal. ** Balassa-Gyarmaton a női dalkör és férfi­­dalegylet a napokban jól sikerült közös hangver­senyt rendezett. A szabatos előadásokat, melyek közül főleg a magyar népdal-egyvelegek tetszettek, víg tánc követte. A hölgyek között voltak: Bánhidy Mariska és Lujza, Dévény Janka és Etelka, Dömök Erzsébet és Lujza, Frideczky Mariska, Hell Auguszta, Kasza Gizella, Kövér Mariska, Lévay Berta, Luby Gabriella, Márkus Anna, Mártonfalvay Irma (Szi­­rákról), Pethes Ilonka, Streit Emma, Újhelyi Sarika kisasszonyok, továbbá Adorján Lőrincné, Baintner Ottóné, Bakó Istvánná, Balázs Ferencné, Balázs Jó­­zsefné, özv. Chikán Mihályné, Debreczeni Mártonná, Elbeniczky Flórné, Fenyvessy Arnoldné (a női dal­kör alelnöke), Garam Jenőné, Hanzély Mártonná, Herepey Károlyné, Karlik Jánosné, Paczolay Imré­­né, Piroth Károlyné, Szabó Sándorné, Szabó Vil­­mosné, Scitovszky Jánosné, Újhelyi Boldizsárné asz­­szonyok sat. ** Az anillai bánya­szerencsétlenség ügyében folytatott vizsgálat kideríti, hogy a tüzet már csü­törtökön délután észrevették a nagy égésszagról. Az égésszag terjedése következtében figyelmeztették a bányászokat, hogy hagyjanak fel a munkával. Leg­nagyobb részük meg is tette ezt, de a Kübeck-tárná­­ban dolgozó 75 munkás közül csak 29-et mentettek meg, a többi 47-et a kifejlődő széngáz megfojta. A tűz egy elhagyott tárnában keletkezett a szénpornak gondatlanságból történt meggyuladása által. A sze­rencsétlenül járt munkások családjai közt 2000 frtot osztanak ki. A temetéseknél a közönség nagy töme­gekben vett részt, a részvét általános. ** Halálozások. Losoncon a múlt héten el­hunyt jeszenői Jeszenszky István nyugalmazott tanár, élete 56 ik évében ; gyászlapot az állami főgymnázium tanári kara adott ki. — V­a­j­á­n­b­a­n meghalt Fekés­­házy József, Ungmegye volt főszolgabirája, tiszti fő­ügyésze és törvényszéki ülnöke, a megyei élet veterán bajnoka, élete 78-dik évében; özvegye szül. csabai Dókus Terézia, öt gyermeke, számos unokája és nagy rokonság gyászolja. — Lőcsén elhunyt Fellner Fe­renc közös hadseregbeli százados. — Ungvártt Evva Anna okleveles tanítónő, a budapesti népszín­ház igazgatójának nővére, 18 éves korában; temetése nagy részvét közt ment végbe s a dalegylet gyászéne­ket zengett a ravatalnál és a temetőben is. —Pé­csett hosszas szenvedés után meghalt özv. dezséri 1919 . Országh Józsefné szül. Orbán Lujza asszony, ki több héttel ezelőtt öngyilkossági kísérletet tett, ötvenkét évet élt. — Kökényesen, Mármarosmegyében, e napokban hunyt el bilkei Gorzó Dénes görög kath. esperes-plébános, 69 éves.— Pápán özv. Miklós Józsefné szül. Tamássy Lidia asszony. —Vesz­prémben özv. Knan Mártonné szül. Rudi Borbála asszony, 84 éves. — Oravicán meghalt Gráf Ar­nold, az osztrák-magyar állam vasúti társaság gőzmal­mának igazgatója. — Temesvárit Tauszig Adolf kereskedő, 61 éves és Gasser Radován hivatalnok, 22 éves. ** Vidéki hírek. Deésen az állandó színház építésére alakult bizottság hat pályázó közül Czakó és Hirschfeld kolozsvári építőmesterekkel kötötte meg a szerződést. — Pancsován »Gromon-egylet« cím­mel magyar nyelvterjesztő egylet van alakulóban. — Debrecenben az első magyar biztosító társaság fő­ügynökségének tisztviselői családias ünnepet rendez­tek Koncz Elek cégjegyző századnegyedes jubileuma alkalmából; ugyanott az izraelita betegsegélyző nő­egylet a napokban sikerült jelmez­bált rendezett. — Csernovics-Sim­ándon, Aradmegyében, a Bittó Ist­ván birtokát Löwinger Sándor aradi lakos vette meg 72.400 forintért. — Nagy-Becskereken polgármes­ternek Kulifay Lajost és főjegyzőnek Krstics Jánost egyhangúlag ismét megválasztották, míg rendőrka­pitány az eddigi Nédics helyett Andrássy Mihály me­gyei volt­ aljegyző lett. — Szegeden özv. Habelné Gombötő Rózás asszony Szibériából levelet kapott, melyben négy évvel ezelőt eltűnt Katica leánya azt írja, hogy fél év óta boldog menyecske Szibériában. — Dunaföldvártt Benács János postamester és fia, Aurél, kiket pénztári hiány miatt felfüggesztettek állá­saiktól, öngyilkosokká lettek; a fiú magára lőtt s szörnyet halt, az apa kést ragadott s halálos szúrást ejtett magán. — Aranyos-Mardthon a barsmegyei kaszinó egylet jövő vasárnap saját helyiségeiben műked­velő előadást rendez; két kis vígjáték fog színre ke­rülni, a női szerepekben Szeidl Mariska, Vénus Margit, Máriássy Sarolta és Jenes Hana urhöl­­gyekkel.­­ A vallási türelem két szép példájáról érkezett a vidékről hir. T.­Szentmiklós ref. lelkésze , Vaday Ferenc eltemetett egy zsidó asszonyt, mivel a rabbi beteg volt, Pankotán pedig Magyari Alajos apátplébános megható gyászbeszédet mondott Lilien­­berg József zsidó emberbarát hamvai fölött. — Sipkd község biráját, Mihálkát, a ki vagyonos gazda volt s a népnél nagy tekintélyben állott, ismeretlen tettes orozva meggyilkolta; a biró a korcsmában ült s az ablakon át gyilkos golyó találta. Ausztriai hirek, *** „Harold“, Wildenbruch Ernő díjjal koszo­­ruzott tragédiája zajos külső sikerrel került színre a burgszínházban. A szerzőt is gyakran hívták, de a földszint hidegen fogadta a művet. A szomorújáték, melynek tárgya az angolszász Harold bukása és a normann Vilmos győzelme, bécsi lapok szerint téves feltételekből téves következményeket von és kápráz­tató fogásokkal igyekszik a hallgatót elámítani, kö­vetelően lép fel, bár költészeti tekintetben nincs ér­téke. A tragikai főindok teljesen el van hibázva és e hiba már a harmadik felvonásban tönkre teszi a mű­vet, noha színpadi tekintetben a negyedik a leghatá­sosabb. Az előadás igen jó volt, főleg Robert (címsze­rep), Barsescu K. a. (Adél) és Hübner (Wilfried) tűntek ki. *** Ausztriai hírek. A burgszínházban felelevenítik Holberg dán vígjátékírónak ott előadott két művét »A politikus csizmadiáit és az »Elátko­zott herceg«-et. — Az „an der Wien“ színházban szombaton kerül először színre Czibulka operetteje a »Pünkösd Flórencben.« — A bécsi kávéháztulajdo­nosok a jövő évben meg akarják ünnepelni az ottani első kávéház megnyitásának kétszázados jubileumát.— A villamos kiállításnak Bécsben 54,143 frt deficitje volt, a bevétel 350,894 frt, a kiadás 405,057 frt lévén. — A bécsi Carl-szinházban a rendőrség kedden, az előző napi tűzveszély miatt, betiltotta az előadást. — A cseh földhitelintézet zavarai következtében újabban Roubitschek Jakab vasgyáros-cég is fizetés­­képtelen lett s jövő évi március végéig moratóriu­mot kért; maga a földhitelintézet, hír szerint, tegnap már bejelentette a csődöt. — Morvaosztravban a herceg Salm-féle kőszénbányában gázrobbanás történt, hárman m°ghaltak, nyolcan megsebesültek. — A »Giro- und Kassenverein« bécsi pénztárában mint­egy kétszázezer forintnyi hiányt fedeztek fel és Paldey irodafőnököt letartóztatták. Külföld. *** A „La société de Vienne“ című cikksoro­zat, mely a madame Adam párisi folyóiratában meg­indult, már előre is sokat foglalkoztatta a társaságot. A szalonokban mindenütt beszéltek róla s a műről kiszivárgó hírek kivált Bécsben nagyon fokozták az érdeklődést. Beszélték, hogy maga madame Adam

Next