Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)
1884-12-18 / 297. szám
fedezné. Herman Ottó, Madarász nézetében osztozva, szintén megengedhetetlennek nyilvánítá az újabb ezer frt. követelését s megtámadta a bizottság végzésének ama részét is, mely szerint ha a kérvényezők le nem teszik az újabb ezer irtót, akkor a bizottság a meglevő adatok alapján fog ítélni, tiltakozik az ellen, hogy a bizottság elégtelen adat alapján ítéljen. Tisza Kálmán kormányelnök megjegyzi, hogy az egész a házszabályok kérdése. Ha a házszabályok intézkednének, hogy a letett ezer forint elégtelensége esetén többet is lehet követelni, akkor ki lehetne mondani, hogy aki ennek eleget nem tesz, annak kérvénye figyelembe nem vétetik. Madarász József helyesen állította fel a kérdést s a kormányelnök is abban a nézetben van, hogy a házszabályok szerint újabb biztosíték nem követelhető; a bizonyság határozatának ez a része tehát mellőzendő. Minden oldalon zajos helyeslés kísérte a kormányelnök szavait s Péchy Tamás elnök ily értelemben mondta ki a határozatot, megjegyezve, hogy a pótvizsgálat költségei a ház pénztárából fedezendők. A pótvizsgálattal megbízott Lázár Ernő képviselő ezután a ház előtt letette az esküt. Következett a napirend: a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalása. Herman Ottó a hydrográfiai intézet szervezése érdekében szólalt föl, mert a minisztérium most gyűjtet ugyan meteorológiai adatokat, de nincs aki feldolgozza; a hydrográfiai intézet feladata volna kikutatni és megállapítani folyamaink időnkénti nagy megduzzadásának okait. Thaly Kálmán ugyanily értelemben szólalt föl. Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter a többség élénk helyeslése közt felelő, hogy ő is érdeklődik a tudományok iránt, fontosságot tulajdonít a hydrográfiai adatoknak, de lehetetlen évekig várnunk, míg a gyűjtendő adatokból hazánk összes hydrográfiai viszonyaira biztos következtetést lehet vonni. Máról holnapra a legkényesebb vízszabályozási kérdéseket kell megoldanunk s a miniszter elsorolta a Tisza, Kőrös, Maros mentén végrehajtott munkálatokat, melyek megmentették a pár évvel ezelőtt menthetetlennek mondott tájakat, hol most a biztosság érzete visszatért, a föld értéke emelkedik. Bármennyire tisztelje is tehát a tudomány viszonyait, a hydrográfiai adatok gyűjtését a most rögtön megoldandó kérdésekre nem tartja aktuális értékűeknek. A minisztérium gyűjtet adatokat s az országos kiállításon igen jelentékeny munkákat fog bemutatni, de a tudományos feldolgozást inkább az akadémia feladatának tartja. Az illető tételt aztán megszavazták. Az ezután következő tételeknél Orbán Balázs és Lapp Elek a kőutak és a közmunkaügy rendezése érdekében szólaltak fel, Almássy Sándor az 1849-ben a magyarok által fölégetett tiszafüredi híd fölépítését sürgette, Olay Lajos pedig a baja-bezdáni csatornánál előfordult viszszaélésekre hívta föl a miniszter figyelmét, ki ígérte is ezek megvizsgálását. Ernuszt Kelemen, üdvözölve a miniszter tevékenységét a vizek szabályozása körül, a Mura folyóra hívta fel figyelmét, Boros Bálint pedig az árvizektől súlyosan látogatott Szatmár megye érdekében szólalt fel, mire báró Kemény miniszter kilátásba helyezte is a segélyt. Kiss Albert határozati javaslatot adott be, hogy a szatmármegyei sürgős pártmunkálatokra hatvanezer ft helyett százezer ft szavaztassák meg; e fölött hosszabb aprólékos vita folyt s Kiss végre visszavonta javaslatát. Még a posta tételénél szólalt fel Orbán Balázs, aztán másnapra halasztották a tárgyalást. Báró Nyáry Jenő főrendiházi jegyző áthozta a főrendek üzenetét, hogy az indemnityt megszavazták. Végül báró Kemény Gábor miniszter felelt Almássy Sándor interpellációjára a fiumei vasúti tarifák iránt, kijelentve, hogy az ez ügyben megjelent közlemények nem helyesek, a miniszter a tarifáknál nem önkénykedik, mert különben az interpelláló bizonyosan vád alá helyezését kérné. (Csanády Sándor: Ha ő nem, hát én! Nagy derültség.) Megjegyzi végre a miniszter, hogy Trieszt és Fiume fejlődése nem áll egymással ellentétben. A választ Almássy Sándor is, a ház is tudomásul vették. Vidék. ** Aradon a gyoroki csángók javára rendezett hangverseny kitűnően sikerült. A város közönségének szine-java jelent meg s a Krispin-féle terem egészen megtelt. A műsor zenei része a legkényesebb ízlést is kielégíthette. Rubinstein szonátáját, melynek fuvola-részét Kövér Gábor írta át, vele együtt Weisz Sándorné asszony adta elő zongorán szabatosan, gondos színezéssel. Ugyanők később Goldmark szonátájának két tételét adták elő, a közönség mindkét szám után zajosan megtapsolta és ismételten kihívta a kitűnő zenészeket. Kövér Gáborné úrnő érzésteljes énekével nagy tetszést aratott. Tapssal fogadták s dalai után mindaddig nem szűnt a tetszés zaja, míg még két dallal meg nem toldta a svéd éneket és az áriát Rubinstein »Démon«-jából. Stampfl Béla Schubert-Liszt »Divertissement hongroise«-át játszotta zongorán szép technikával. Közben két felolvasás volt: Rozsnyay Mátyás »Jóczik Jónás futásáét adta elő Tompától, dr. Mülek Lajos pedig Sümeginek »A csángó telep«-ről szóló leírását. Összesen 376 frt 30 kr folyt be, melyből a kiadások levonása után 335 frt 30 krt adtak át a gyoroki csángó-bizottságnak. ** Makóról írják, hogy a város és megye társadalmi élete olyan élénk mostanában, mint régen volt. Sok felé tartanak sikerült vadászatokat, melyeken a megye szine-java szokott összegyűlni. Mulatozás közben aztán sok jó eszmét pendítenek meg s ezek megvalósítására rendesen akadnak buzgó férfiak. A hazafias mozgalmakban a megye főispánja, Lonovics József szintén dicséretes jó példával jár elől. Jó részben neki köszönhető, hogy a csanád megyei régészeti és történelmi társulat már közel áll a megvalósuláshoz. A gyűlés, mely a megalakulást kimondotta s az alapszabályok elkészítésére bizottságot küldött ki, nagy lelkesedéssel fogadta a főispán megnyitó beszédét, mely emelkedett hangon fejtegette az alakítandó egylet hazafias céljait. Köszönetet mondott értte s megkérték őt, hogy maradjon továbbra is a mozgalom élén. Elvben elhatározták, hogy meghatják a megye monográfiáját s a költségeket valószínűleg pótadó útján fogják fedezni. Nem kevésbbé buzgólkodnak a makói állandó színház ügyén is. A városi szintigy-gyámolító egylet reméli, hogy törekvéseit siker fogja koszorúzni. A kaszinó, mely az értelmiségnek rendes találkozó helye, szintén elhatározta, hogy a szinház-alap javára a tél folyamán több felolvasó estét fog tartani. A megyei élénkségben nem csekély része van annak is, hogy a mezőgazdasági viszonyok a jövő évre gazdag terméssel kecsegtetnek s a kereskedelmi forgalom ellen sem lehet panasz. ** Hymen: Pécsett Bonyhádi József földbirtokos e napokban vezette oltárhoz Kucsenics Ilona kisasszonyt, Kucsenics Henrik nyugalmazott törzsorvos leányát; ugyanott Herczenberger Gyula gazdatiszt eljegyezte Mikics Mariska kisasszonyt. A Radványban Mészáros Elek kolbásai földbirtokos jegyet váltott Rácz Anna kisasszonynyal. — Karcagon Fülöp Jakab szolnoki postatiszt Weisz Betti kisasszonynyal, Weisz Zsigmond kereskedő leányával. — Mágocson Hoffmann Zsigmond tabi kereskedő Honig Eszter kisasszonynyal, özv. Honig Adolfné asszony leányával. — Debrecenben Szabó Lajos holnap tartja esküvőjét Göltl Anna kisasszonynyal, Göltl Nándor gyógyszerész kedves leányával. — Kócson Somogyi József debreceni fiatal polgár eljegyezte Trázsi Ida kisasszonyt. — Szegeden Balogh József számtiszt jegyet váltott Bakos Gizella kisasszonynyal. ** Balassa-Gyarmaton a női dalkör és férfidalegylet a napokban jól sikerült közös hangversenyt rendezett. A szabatos előadásokat, melyek közül főleg a magyar népdal-egyvelegek tetszettek, víg tánc követte. A hölgyek között voltak: Bánhidy Mariska és Lujza, Dévény Janka és Etelka, Dömök Erzsébet és Lujza, Frideczky Mariska, Hell Auguszta, Kasza Gizella, Kövér Mariska, Lévay Berta, Luby Gabriella, Márkus Anna, Mártonfalvay Irma (Szirákról), Pethes Ilonka, Streit Emma, Újhelyi Sarika kisasszonyok, továbbá Adorján Lőrincné, Baintner Ottóné, Bakó Istvánná, Balázs Ferencné, Balázs Józsefné, özv. Chikán Mihályné, Debreczeni Mártonná, Elbeniczky Flórné, Fenyvessy Arnoldné (a női dalkör alelnöke), Garam Jenőné, Hanzély Mártonná, Herepey Károlyné, Karlik Jánosné, Paczolay Imréné, Piroth Károlyné, Szabó Sándorné, Szabó Vilmosné, Scitovszky Jánosné, Újhelyi Boldizsárné aszszonyok sat. ** Az anillai bányaszerencsétlenség ügyében folytatott vizsgálat kideríti, hogy a tüzet már csütörtökön délután észrevették a nagy égésszagról. Az égésszag terjedése következtében figyelmeztették a bányászokat, hogy hagyjanak fel a munkával. Legnagyobb részük meg is tette ezt, de a Kübeck-tárnában dolgozó 75 munkás közül csak 29-et mentettek meg, a többi 47-et a kifejlődő széngáz megfojta. A tűz egy elhagyott tárnában keletkezett a szénpornak gondatlanságból történt meggyuladása által. A szerencsétlenül járt munkások családjai közt 2000 frtot osztanak ki. A temetéseknél a közönség nagy tömegekben vett részt, a részvét általános. ** Halálozások. Losoncon a múlt héten elhunyt jeszenői Jeszenszky István nyugalmazott tanár, élete 56 ik évében ; gyászlapot az állami főgymnázium tanári kara adott ki. — Vajánban meghalt Fekésházy József, Ungmegye volt főszolgabirája, tiszti főügyésze és törvényszéki ülnöke, a megyei élet veterán bajnoka, élete 78-dik évében; özvegye szül. csabai Dókus Terézia, öt gyermeke, számos unokája és nagy rokonság gyászolja. — Lőcsén elhunyt Fellner Ferenc közös hadseregbeli százados. — Ungvártt Evva Anna okleveles tanítónő, a budapesti népszínház igazgatójának nővére, 18 éves korában; temetése nagy részvét közt ment végbe s a dalegylet gyászéneket zengett a ravatalnál és a temetőben is. —Pécsett hosszas szenvedés után meghalt özv. dezséri 1919 . Országh Józsefné szül. Orbán Lujza asszony, ki több héttel ezelőtt öngyilkossági kísérletet tett, ötvenkét évet élt. — Kökényesen, Mármarosmegyében, e napokban hunyt el bilkei Gorzó Dénes görög kath. esperes-plébános, 69 éves.— Pápán özv. Miklós Józsefné szül. Tamássy Lidia asszony. —Veszprémben özv. Knan Mártonné szül. Rudi Borbála asszony, 84 éves. — Oravicán meghalt Gráf Arnold, az osztrák-magyar állam vasúti társaság gőzmalmának igazgatója. — Temesvárit Tauszig Adolf kereskedő, 61 éves és Gasser Radován hivatalnok, 22 éves. ** Vidéki hírek. Deésen az állandó színház építésére alakult bizottság hat pályázó közül Czakó és Hirschfeld kolozsvári építőmesterekkel kötötte meg a szerződést. — Pancsován »Gromon-egylet« címmel magyar nyelvterjesztő egylet van alakulóban. — Debrecenben az első magyar biztosító társaság főügynökségének tisztviselői családias ünnepet rendeztek Koncz Elek cégjegyző századnegyedes jubileuma alkalmából; ugyanott az izraelita betegsegélyző nőegylet a napokban sikerült jelmezbált rendezett. — Csernovics-Simándon, Aradmegyében, a Bittó István birtokát Löwinger Sándor aradi lakos vette meg 72.400 forintért. — Nagy-Becskereken polgármesternek Kulifay Lajost és főjegyzőnek Krstics Jánost egyhangúlag ismét megválasztották, míg rendőrkapitány az eddigi Nédics helyett Andrássy Mihály megyei volt aljegyző lett. — Szegeden özv. Habelné Gombötő Rózás asszony Szibériából levelet kapott, melyben négy évvel ezelőt eltűnt Katica leánya azt írja, hogy fél év óta boldog menyecske Szibériában. — Dunaföldvártt Benács János postamester és fia, Aurél, kiket pénztári hiány miatt felfüggesztettek állásaiktól, öngyilkosokká lettek; a fiú magára lőtt s szörnyet halt, az apa kést ragadott s halálos szúrást ejtett magán. — Aranyos-Mardthon a barsmegyei kaszinó egylet jövő vasárnap saját helyiségeiben műkedvelő előadást rendez; két kis vígjáték fog színre kerülni, a női szerepekben Szeidl Mariska, Vénus Margit, Máriássy Sarolta és Jenes Hana urhölgyekkel. A vallási türelem két szép példájáról érkezett a vidékről hir. T.Szentmiklós ref. lelkésze , Vaday Ferenc eltemetett egy zsidó asszonyt, mivel a rabbi beteg volt, Pankotán pedig Magyari Alajos apátplébános megható gyászbeszédet mondott Lilienberg József zsidó emberbarát hamvai fölött. — Sipkd község biráját, Mihálkát, a ki vagyonos gazda volt s a népnél nagy tekintélyben állott, ismeretlen tettes orozva meggyilkolta; a biró a korcsmában ült s az ablakon át gyilkos golyó találta. Ausztriai hirek, *** „Harold“, Wildenbruch Ernő díjjal koszoruzott tragédiája zajos külső sikerrel került színre a burgszínházban. A szerzőt is gyakran hívták, de a földszint hidegen fogadta a művet. A szomorújáték, melynek tárgya az angolszász Harold bukása és a normann Vilmos győzelme, bécsi lapok szerint téves feltételekből téves következményeket von és kápráztató fogásokkal igyekszik a hallgatót elámítani, követelően lép fel, bár költészeti tekintetben nincs értéke. A tragikai főindok teljesen el van hibázva és e hiba már a harmadik felvonásban tönkre teszi a művet, noha színpadi tekintetben a negyedik a leghatásosabb. Az előadás igen jó volt, főleg Robert (címszerep), Barsescu K. a. (Adél) és Hübner (Wilfried) tűntek ki. *** Ausztriai hírek. A burgszínházban felelevenítik Holberg dán vígjátékírónak ott előadott két művét »A politikus csizmadiáit és az »Elátkozott herceg«-et. — Az „an der Wien“ színházban szombaton kerül először színre Czibulka operetteje a »Pünkösd Flórencben.« — A bécsi kávéháztulajdonosok a jövő évben meg akarják ünnepelni az ottani első kávéház megnyitásának kétszázados jubileumát.— A villamos kiállításnak Bécsben 54,143 frt deficitje volt, a bevétel 350,894 frt, a kiadás 405,057 frt lévén. — A bécsi Carl-szinházban a rendőrség kedden, az előző napi tűzveszély miatt, betiltotta az előadást. — A cseh földhitelintézet zavarai következtében újabban Roubitschek Jakab vasgyáros-cég is fizetésképtelen lett s jövő évi március végéig moratóriumot kért; maga a földhitelintézet, hír szerint, tegnap már bejelentette a csődöt. — Morvaosztravban a herceg Salm-féle kőszénbányában gázrobbanás történt, hárman m°ghaltak, nyolcan megsebesültek. — A »Giro- und Kassenverein« bécsi pénztárában mintegy kétszázezer forintnyi hiányt fedeztek fel és Paldey irodafőnököt letartóztatták. Külföld. *** A „La société de Vienne“ című cikksorozat, mely a madame Adam párisi folyóiratában megindult, már előre is sokat foglalkoztatta a társaságot. A szalonokban mindenütt beszéltek róla s a műről kiszivárgó hírek kivált Bécsben nagyon fokozták az érdeklődést. Beszélték, hogy maga madame Adam