Fővárosi Lapok, 1885. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

1885-03-13 / 60. szám

Melléklet a »Fővárosi Lapok« 00. számához. Most a költő egymás mellé sorozza ezeket a költemé­nyeket, külön nyújtván ugyanazon egy hangulat szü­lötteit. Ezzel a költő használt magának, mert az a kö­rülmény, hogy egy egész köteten keresztül mindig ugyanazzal az alaphanggal,­­ugyanarról a tárgyról majdnem­ énekelve, nem csak unalmassá nem válik, hanem ellenkezőleg folytonos, sőt egyre fokozóbó gyö­nyört nyújt: — érzéseinek bőségéről és múzsájának nem közönséges erejéről tanúskodik. " Örömmel követjük költőnket a Kárpátok bal­zsamos levegőjébe, vele szeretjük meg, vele csodáljuk a természetet, mely egyaránt magához vonz, midőn viharát zúdítja le a bércek fenyveseire s midőn virág mosolyával, madár dalával, égnek ragyogásával bájol el. Lelkünkhöz szól a költő, midőn megállva egy sziklaormon, a természet ellenállhatatlan fenségének szemléletébe merül s kebléből a gyermeki szeretet, a természettel való nemes rokonság forró hangjai tör­nek elő; és midőn kedvesével bolyongván a csöndes magaslatokon érzelmei az eszményies szerelem olvadó dalában testesülnek meg, szivünkben támaszt föl rég elfelejtett, vagy még nem sejtett indulatokat; midőn pedig egészen belevont a maga gondolatkörébe, nem törődünk többé a körülöttünk nyüzsgők vásári zajával, hanem elvonulva a költőietlen környezettől, egyedül a magasabb eszményi lét örömeinek élünk. A könyvben mélyebb értelmű reflexiók, eleven leírások, szerelmi epedések s a szabadság dicsőítése váltják föl egymást; a nyelv mindenütt a tartalomnak megfelelő, a forma jól van megválasztva s a verselés szabatos. Ki kell itt emelnünk különösen a költő ama jó tulajdonságát, hogy költeményét mindig ott fejezi be, hol az eszmei emelkedés tetőpontját érte; ennél tovább nem nyújtja, bármennyire csábítja is néha erre maga a tárgy. Ennek eredménye azután, hogy versei többnyire rövidek, de annál hatásosabbak. Azokra nézve, a­mit e kötetről mondottunk, mint bizonyítékra magára a könyvre hivatkozhatnánk legjobban ; mindazáltal mégis kiemeljük itt a »Vihar után«­, »Harangszó«, »Ha a kemény«, »A sztrecnsói romok« című költeményeket, továbbá a »Jer édes« című bájos idillt, melyben a költő rőzséből rakott tűz mellé pihen le kedvesével és fölhívja a legszebb imára, a természet kebelén imádni a »szerelem száműzött istenét.« Mutatványul ide iktatjuk a kötetből a »Hogy torlanak föl« címü költeményt: Hogy torlanak föl egymás tetejére A gránit kockák, tömbök, oszlopok, Míg végül a kevély fej égig érve, Szól: »Felhő szomszéd, én Lomnic vagyok!« És mint igyekszik le a sziklaforrás, Fönn csattogtatva gyors lépéseit, Mig elsimul alant a vad vizomlás : »Szép róna, Tarpatak testvéred itt!« (Örökre ekként küzdenek magasba Kemény kősziklák, uralkodni fenn, Szünetlen igy lett vizek zuhatagja, Eltűnni a völgyek mélységiben. Azok virágos bölcsőből sietve, Kivívott céljok büszke sivatag. Ezek indulnak felhőben születve, S a völgy virágos ágyán nyugszanak. Azt hisszük e négy versszakból álló kép maga is elegendő annak bizonyítására, hogy Bartók Lajos igazi költő. Fővárosi hírek. * A képzőművészeti társulat választmánya teg­nap este 6 órakor a műcsarnokban ülést tartott, me­lyen Keleti Gusztáv azt indítványozta, hogy miután Ipolyi Arnold püspök, mint a társulat elnöke a leg­utóbbi közgyűlést megnyitó beszédében az igazgató­ság és választmány múlt évi ügykezeléséről kedvezőt­len bírálatot mondott, ez ellen úgy a választmány, mint az igazgatóság nyilatkozzék. Az indítványt 28 szóval 2 ellenében elfogadták. A nyilatkozat szövegét a hétfői ülésben fogják megállapítani. Az ülés alatt érkezett Ipolyi Arnold püspök levele, melyben tu­datja, hogy az elnökségről lemond. * A Klotild-szeretetház hangversenye iránt, mely ma este lesz a redouteban, igen nagy az érdeklő­dés. Teljes műsora ez: dal a »Figaro lakodalmá«-ból, Mozarttól, énekli Nádainé asszony: »Air d’église«. Stradellától, gordonkán előadja Rosé E.; szavalat, előadja Pulszkyné­ Márkus Emilia asszony; dalok a »Dalnok útja« ciklusból, gróf Zichy Gézától, énekli Broulik Ferenc; Serenade du Savoyard«, Rovertől, gordonkán előadja Rosé E.; dal a »Herodias«-ból, Massenettől, énekli Bignio Lajos; változatok a »Ko­rona gyémántjai«-ból, énekli Nádainé asszony; ma­gyar népdalok, zongorán, cigányzene-kísérettel elő­adja báró Bánffy György. A jegyek nagy része már tegnap elfogyott. * Egy érdemes tanférfiú: dr. Say Móric tankerületi főigazgató meghalt. Erőteljes, munkabíró, vidám kedélyű ember volt s életének rövid betegség vetett váratlan végett. Mint a főváros bizottsági tagja, hétfőn még részt vett a tanácsnok választó közgyűlés­ben, de onnan már betegen tért haza. Mikor környe­zetének aggódó pillantásait látta, tréfásan mondá: »No! Csináltassátok meg a koporsót!« Akkor még senki sem sejté, ő maga legkevésbbé, mily szomorú jóslat rejlik e szavakban Másnap fel is kelt ágyából és sürgős hivatalos teendőbe fogott, de hirtelen rosz­­szul lett, le kellett fektetni, szelleme elhomályosult. Tegnapra virradó éjjel örökre kialudt. Vasárnap dél­után a városligetben sétált s valószínűleg meg­­hütötte magát, mert régi fülfájdalma ismét je­lentkezni kezdett. Nem méltatta kellő figyelem­re, a gyuladás befelé terjedt s a rohamosan fej­lődő agyhártyagyuladás megölte. A főváros tár­saskörei kedvelt alakot, a tanügy jeles harcost, a tudomány avatott mívelőt vesztettek benne, kiben a fővárosi, a tanárvizsgáló s a felsőbb álamhivatalno­­kokat vizsgáló bizottságok, továbbá a természettudo­mányi társulat, honvédegylet, tanáregylet s más tudo­mányos és társadalmi egyletek választmányai egy-egy buzgó tagot gyászolnak. Levelező tagja volt az aka­démiának is. A királyi kegy két ízben kereste föl ki­tüntetéssel. Királyi tanácsos és a Ferenc­ József-rend lovagja volt. A tanári pályára 1858-ban lépett, mint a pesti egyetem vegytani tanársegéde. Öt év múlva póttanárnak nevezték ki a vízivárosi állami főreális­kolában. Innen kezdve teljes huszonöt évet töltött ez intézet szolgálatában, melynek 1870-ben igazgatója lett. Csak tavaly vált meg tőle, mikor az újonnan szervezett pestvidéki főigazgatói állást nyerte el. Mi­kor ez iskola még német tannyelvű volt, a Say befo­lyásának sikerült kivinnie, hogy a magyar nyelv a tanrendben több órát kapjon. Az alkotmány helyreál­­lával rá bízták az intézet magyarrá alakításának mun­káját, melyet az akkori igazgató, az idegen szárma­zású, de ma már jó magyar dr. Schenzl Guidó mellett mint aligazgató végezett. Dr. Say sokoldalú elfoglalt­sága mellett is élénken érdeklődött a közügyek min­den ága iránt s nagyobb külföldi utazásokat tett. Bár nőtelen maradt, keble mindig nyitva állt a szelidebb érzelmeknek. Kitűnő testvér, önfeláldozó barát s mél­tányos főnök volt. Ötvenöt évet élt, maradandó emlé­ket, pár ezer hálás tanítványt és sok tisztelőt hagyott maga után. A vízivárosi reáliskola tanárai most ké­szültek ünnepélyesen búcsúzni tőle. Elkészítették mellszobrát s arcképét is. A búcsú szomorú lesz s örökre szól. Az iskola épületéből ma délután négy órakor hű­lt tetemeit kisérik az örök nyugalom he­lyére. Mélyebb gyászt két testvér ölt utána. Say Győző honvéd-ezredes és özv. Száky Dénesné, szül. Say Thekla úrnő. A nővért Komáromból távirati utón hív­ták a fővárosba s az elhunytat még életben találta.­­ A Szent-István társulat új alapszabályait a választmány tegnapi ülésén tárgyalták. A régi alap­szabályokon tett módosításokat a bibornok herceg­prímás már jóváhagyta s a választmány tegnap szin­tén elfogadta, de még némi módosításokat ajánlott. A végleg szövegezett tervezetet a közgyűlés elé fog­ják terjeszteni. Megállapították tegnap a közgyűlés programmját is, aztán a tavalyi számadásokra nézve megadták a fölmentvényt a bizottságnak és a pénz­tárnoknak. Több új tagot is vettek föl, adományokat jelentettek s a pénztárnok előterjesztő kimutatását, mely szerint ez év elejétől tegnapig a bevétel 17,886 frt. 81 kr. volt, a kiadás pedig 16,420 frt. 68 kr. A vatikáni okmánytárra újabban dr. Schuster Konstan­tin kassai püspök ajándékozott 100 ftot. * A Mária Dorottya-egylet e hó 25-én délelőtt tizenegy órakor tartja alakuló közgyűlését. Az elnöki megnyitó beszéd és a bizottsági jelentések után napi­renden lesz az alapszabályok megerősítése s az elő­készítő bizottság számadásainak megvizsgálása Az egyletnek tudvalevőleg az az üdvös célja, hogy tanító­nők számára menedékházat létesítsen. A védnökséget Mária Dorottya főhercegnő, József főherceg leánya vállalta el. * Személyi hírek: Turolla Emma k. a., a királyi operaház jeles művésznője, a császári és királyi kamarai énekesnői címet nyerte. — Dr. L­e­c­h­­ner János tiszteletbeli kanonok és líceumi tanár a pécsi székesegyházi káptalanhoz mesterkanonokká, Huber János pécsvárad-kerületi alesperes és nádasdi lelkész pedig ugyanoda tiszteletbeli kanonokká ne­veztetett ki. — Gróf Bethlen Pál, az erdélyi arisztokrácia kiváló tagja, jegyet váltott Tisza Jolán kisasszonynyal, Tisza László országos képvi­selő leányával. — Er­edits Ferenc szombathelyi ügyvéd, a közügyek terén szerzett érdemei elismeré­séül, királyi tanácsosi címet kapott. — Báró P­od­or­a­n­i­c­z­k­y Frigyes intendáns személyesen aján­lotta fel tegnap páholyát Liszt Ferencnek, az Erkel »István király« című dalműve holnapi előadására s az ősz mester örömmel ígérte meg, hogy meg­hallgatja az előadást. — Báró Pongrácz E­m­i­l, ki e napokban a pénzügyi közigazgatási bíróság tagjává neveztetett ki, ez idén üli meg negyedszázados írói jubileumát, mert fiatal éveiben főkép a szépirodalomnak volt szorgalmas mivelője. — Dr. Török Aurél jövő szerdán a természettudo­mányi társulat ülésén felolvasást tart »az emberi ter­metről.« — Becsághy Miksa fővárosi ügyvéd. 1849-diki honvéd százados és az első budapesti hon­védegylet választmányi tagja, meghalt s ma, pénte­ken délután négy órakor temetik a józsef téri 7. számú házból. • * Választó­ közgyűlése volt tegnap is a főváros törvényhatósági bizottságának. Főjegyzőt választottak, árvaszéki ülnököt és egy tagot a közmunkatanácsba. Ráth Károly főpolgármester délután fél hatkor hirdette ki az eredményt, mely szerint beadatott összesen 208 szavazat s megválasztatott: főjegyzővé Márkus József 202, árvaszéki ülnökké Unger Jenő szintén 202 sza­vazattal, a közmunkatanács tagjává pedig báró Hoch­meister Frigyes 105 szavazattal 91 ellen, melyet dr. Gebhardt Lajos kapott. Márkus József és Unger Jenő azonnal fölesküdtek s a főpolgármester melegen üdvözölte őket; az uj főjegyző felelt a gyűlés élénk éljenzései közt. Jövő hétfőn másod- és harmadosztályú jegyzőket választanak. * A kiállítási tárgyak beküldése tárgyában az országos bizottság azt határozta, hogy egyes kiállítók­nak indokolt kérelmére a lehetőség határáig halasz­tást enged. A helyi bizottság figyelmezteti az érdekelt kiállítókat, hogy ha a tárgyakat vasárnapra nem volná­nak képesek beküldeni, forduljanak halasztásért akár közvetlen az országos, akár a helyi bizottsághoz. A kérelmet rövid levélben indokolni is kell. A kiállítás iparoktatási csoportjának végrehajtó bizottsága szin­tén érdekes határozatokat hozott. Megalakította az előbíráló bizottságot s me­gengedte, hogy olyan inté­zetek, melyeknek tárgyai részint iparoktatási, részint általános oktatásügyi érdekesek, együttesen állítsák ki gyűjteményeiket. Még­pedig abban a csoportban, melybe a tárgyak többsége tartozik. Egyszersmind megbízták Suppan Vilmost, hogy az iparoktatási cso­portról speciális katalógust is írjon, képet nyújtva benne a hazai iparoktatás jelen állásáról is. * A budai várszínházban tegnapelőtt este »Az erdő szépé«-t, Feuillet Oktávnak e ma is hatásos drá­máját adták elő, Laczkó Aranka k. a. fölléptével. Volt más föllépés is, melyre a színlap nem figyelmezteté külön a közönséget, mely azonban a nélkül is észre vette és méltányolta. Az igazgató fia, Feleki Pál, ki a színi­iskola növendéke volt, ezúttal mutatta be ma­gát jelentős­ szerepben, Didier Pál festész szerepé­ben. Kitűnő művészpár sarja lévén, a szépszámú kö­zönség érdeklődést tanúsított e föllépés iránt. A csinos, sugár alakú, rokonszenves hangú ifjút mindjárt első jelenése után élénken megtapsolta és kihívta, s később is buzdítá, hogy szorgalmas tanulással, odaadó buzgalommal igyekezzék díszére válni a szép névnek, melyet a művészet terén annyira kitűnt szüleitől örö­költ. A közönség érdekkel nézte az egész előadást, noha egy negyed tizenegyig tartott, s a szereplőket: Balog Etel és Laczkó Aranka kisasszonyokat, Szir­mait, Benedek Gyulát, Makót, Rétheyt és Fenyvesit minden felvonás után ki-kitapsolta. * A magyar dalcsarnok terveit Sólymosi Elek bemutatta a fővárosnak A hetes bizottság jóvá­hagyta a terveket és átküldte a közmunkatanácsnak, mely tegnap szintén elfogadta. A dalcsarnokot a do­hány­ utca 4. sz. ház udvarán állítják föl páholyokkal, de különben szabad téren. A kiállítás idejére a csar­nok már megnyílik. * A március 15-iki ünnep programmját az egyetemi ifjúság már végleg megállapította. Mint az előző évek hasonló ünnepe, két részből fog állani. Délután három órakor, az egyetem­ téren kezdődik. Krook Károly joghallgató el fogja szavalni Ábrányi Emilnek alkalmi költeményét, melynek címe »Már­cius 15-ike« ; legifjabb Szász Károly alkalmi beszédet tart és Takács Ádám joghallgató a »Talpra magyar«-t szavalja. Aztán az egyetemi dalegylet éneke követke­zik. Az ifjúság aztán a disz-zászló alá sorakozik s az egyetem- és kigyó-utcákon, továbbá a városháztéren át az eskütérre, a Petőfi-szobor elé vonul. Itt Ra­­kovszky Géza joghallgató mond alkalmi beszédet s ének fejezi be az ünnepet. * A városligeti hattyú-szigeten, melynek ta­vát egészen kitisztították, díszes cukrászatot fognak a kiállítás idejére felállítani. Szakértőkből álló bizott­ság tegnap vizsgálta meg a szigetet és tűzte ki a cukrászat helyét. Innen a tóra gyönyörű kilátás fog nyílni, melynek szépségét még emeli az, hogy a tavon valószínűleg csónakok is fognak közlekedni.­­ Ugya­naz a bizottság megállapította a jegyárusító bódék helyét is. * Estélyek. Az írók és művészek hétfőn tartják meg a Liszt Ferenc tiszteletére tervezett estélyt. Csak a kör tagjai és meghívott vendégek vehetnek részt s a jegyek mától fogva vehetők át a kör helyi­ségében. Az estély hangversenynyel kezdődik, melyet lakoma követ. — A lipótvárosi polgári kör vasárnap rendez estélyt díszelnökének, f­orvát Boldizsárnak tiszteletére, a »Tigris«-vendéglőben. Egy teríték ára öt forint s szalonöltözet van előírva. * Mulatságok. A főváros tánc­kedvét nem za­varja az, hogy a naptár szerint a nagyböjt vége felé járunk. Társulatokban s a jótékonyság örve alatt még mindig egymást érik a kisebb mulatságok. Most egy­♦ 398

Next