Fővárosi Lapok 1885. augusztus (180-205. szám)

1885-08-04 / 182. szám

1170 — — együtt. A budai körök részéről szintén ígérik a párt­­fogolást. Makó és társai mindenesetre nagy érdemet fognak szerezni a budai várszínház ősz-téli évszakára, ha a mostani terhes két hónapot derekasan kiállják. A francia vendégek tiszteletére díszelőadást tervez­nek: Delibes »Chatour kastély«-ával s az »Ezres bankó« és »Eleven ördög« egy-egy felvonásával. * A tornász­szövetség központi választmánya a drezdai botrány ügyében ülést tartott dr. Vetsey István alelnök vezetése alatt. Kihallgatta Bockel­­berget, ki többi közt elmondá, hogy a »Dresdener Journal« már az ünnepély előtt »ördögöknek« nevezé a magyarokat. Elbeszélését jegyzőkönyvbe foglalták s kisebb bizottságot küldtek ki véleményadás végett, hogy a több rendbeli sértés következtében mint kel­lene eljárni. E bizottság tagjai: Hegedűs Sándor, Kun Gyula, Zsigray Pál és Medrey Zsigmond. * A könyvkereskedők közgyűlése vasárnap délelőtt volt a Frohner-féle teremben. Nem felelt meg a várakozásnak. Vidékről alig jelent meg három tag, a kiállításra szívesen meghívott osztrák könyv­kereskedők pedig egészen elmaradtak. Egy nappal előbb érkezett meg tölüik az értesítés, hogy nem jönek, mert köztük nagy a röstség s kicsiny az összetartozó­­ság érzéke. Erősen hathatott ez az elnöklő Aigner Lajosra, kinek megnyitója csupa panasz volt. A tespe­­dést a kor jellegének nyilvánítá, holott nem az, ha­nem az épp a baj, hogy a törekvő korban a könyv­piacot tespedésre kárhoztatja a magyar közönség pár­tolás-hiánya, holott a nemzeti haladás erős csorbát kap, ha a jó könyveknek nincs kelete. A kiállítás sem hozott a könyvkereskedőknek jobb napokat, mert — mint az elnök mondá — még kevesebb könyvet adnak el most, mint más években. Teljesen igaz és szer­fölött sajnos az, a­mit kimondott, hogy »a magyar embernél jó esztendőben a könyv az utolsó, a minek megszerzésére gondol, a rossz esztendőben pedig a legelső, a miben takarékoskodik.« A könyveket most szebben állítják ki, mint eddig, de ez nem a kiadók jövedelmét, hanem csak költségeket szaporítja. Pa­naszként hangzott az is, hogy az akadémia és egyébb társulatok könyvkiadásai és a sok hírlap is a könyv­piac jövedelmét vonják el a könyvkiadóktól. Baj to­vábbá, hogy az oly nagy cégek, mint az »Atheneaum«, »Franklin«, Légrádiak nem lépnek az egyletbe, így aztán nem boldogulhat eléggé az egylet. De végre is törekedni kell! A titkári jelentés szerint: 179 a ta­gok létszáma, a pénztárnoki szerint: a lefolyt évi bevétel 1513 frt 50 kr. s a kiadás 857 frt 66 kr. volt. A közgyűlés a következő indítványokat fogadta el: a választmány a »Csak szorosan« (magyarosabb volna: »Vállvetve«) egylet tagjaival tervet dolgozzék ki általános magyar könyvkereskedői alap létesíté­sére ; könyvkereskedői könyvtár alapítását foganato­sítsa, gyűjtést indítva rá s a rendezésre az egyleti pénzből száz forintot használhatva fel; szólittassanak föl az ország kiadói s könyvárusai, hogy egyleti ta­gokká legyenek s az egylet lépjen szoros­ viszonyba az osztrák könyvkereskedőkkel, nem tekintve azt, hogy a kiállításra nem jöttek le, noha fogadásukra és kalauzolásukra készen állt a bizottság. Az egyleti tagok ezúttal nem tartottak lakomát, mint tavaly. Nem volt ok rá, hogy örvendezzenek. * Miss Cora első előadását sokan nézték az ál­latkertben. Az ily hajmeresztő mutatványt nagyon szereti a vasárnapi mulató közönség. A nagy, gömbö­lyű vas ketrecben hat kifejlett oroszlán van s midőn a katonai zene fölharsan, a merész állatszeliditőnő vékony pálcával lép közéjük. A sivatag rab királyai mozognak, de Miss Cora nem tart tőlük: vas pálcával bősziti őket. A mint aztán fel vannak ingerelve, a miss mezőn rájuk néz, kis ostorkával egy párt suhint, az oroszlánok köréje gyűlnek, mint a macskák, s né­melyik az ölébe, másik a vállára hajtja sörényes fejét. Ő rájuk ül, oly nyugodtan mint egy divánra. Majd felmászatja őket a rostélyra, majd akadályokon, tüzes karikákon ugratja őket át. Aztán oda tartja kövér karját a legnagyobb oroszlán szájába, végig húzva azt a fogain. Sőt a fejét is bedugja a torkába. Majd a »vad«-ak orra alatt röppentyűt sziporkáztat el s pisz­­tolylyal lődöz rájuk. A közönség borzong. De nincs baj. Miss Cora pláne az egyikkel meg is csókoltatja magát. A vadászat bengáli tűz mellett szintén ide­gekre ható látvány. Zajosan tapsolták a merész Miss-t, ki e hatalmas állatokból olyan engedelmes macská­kat tudott csinálni. Mutatványai sok bámulóra talál­hatnak. A kíváncsiság nagy vonzó erő, és rendesen háládatos, mert megvan majd minden emberben. * A szegény beteg gyermekek nyomorának enyhítésére alakult egylet elhatározta, hogy novem­ber hóban megkezdi jótékony működését. A kitűzött emberbaráti cél már eddig is sok előkelő tagot to­borzott, de kívánatos volna, hogy az egylet minél szé­lesebb körben találjon támogatásra. A tagsági díj csak három forint s a­kik az egyletbe akarnak lépni, ebbeli szándékukat Kriegner György gyógyszerésznél (Mú­­zeum­ körút) jelenthetik be. Legújabban Csávolszky Lajos képviselő s lapszerkesztő lépett kétszáz forint­tal az alapító tagok sorába. Gróf Brunswick Gézáné, herceg Cantacuzene Theoné, Haas Adolf és neje pár­tolói illetményekkel segíték elő az egylet céljait. Hass Adolf azon kívül ötven forintot adott a beren­dezési költségekre is. * Rövid hírek. Az erdélyi közművelődési egylet javára, a Jókai kézírásaiért múlt hét végéig 325 frt 13 kr folyt be a »Nemzet«-nél.­­ A nemzeti színház első őszi újdonsága Jókai Mór »Fekete gyé­mántok« című színműve lesz, melynek főbb szerepeit Nagy Imre, Márkus Emilia asszony, Ujházy, Nádai és Felekiné asszony fogják játszani; a »Cigány báró«-t pedig hír szerint az operaházban adják elő, mert egész opera lett belőle; míg a »Könyves Kálmán«-t ősszel a bécsi burgszinház készül bemutatni.­­ A belügy­miniszter nem hagyta helyben a Hunyadi-téren 15.000 frt költséggel építendő vásárcsarnok terveit, mert a főváros nem jelölt ki elég biztos fedezeti alapot. — A magyarországi bútor­iparosok e hó 20-án az iparegyesület helyiségében értekezletet tartanak s délután a kiállítást tekintik meg. — A magán­­hivatalnokok körének küldöttsége vasárnap diszes, albumszerü üdvözlő iratot nyújta­tt Burchhard Kon­­rádnak, mint kinevezett főrendi házi tagnak. — A budai szépirodalmi kör e hó 14-dikén este a medve­utcai községi iskolában felolvasó ülést tart, többi közt P. Juhász Ödön arról olvas, hogyan élt Shakspeare Londonban. — Az orthodox hitközség Budapesten gyász-istentiszteletet fog tartani Sir M. Montefiore- ért. — A redoute nagy termében a tükrök melletti nagy ablakokat stilszerü függönyökkel fogják ellátni. Ko­­zilek F. kárpitos szállítja, darabját 2150 írtért. — A közúti vaspálya júliusban 1.265,158 személyt szállí­tott s 141,849 frt 51 krt vett be. — A magyar iskola-egyletnek, mely a cégeket nyelvünk haszná­latára hívta fel, a Neuschlosz Ödön és Marcel cég száz forintot küldött, kijelentve, hogy felhívás nélkül is használja a magyar nyelvet üzleti összeköttetései­ben. — A »Sokol« cseh zenekar az Erzsébet téren tartott hangversenyének rá eső jövedelméből (300 frt.) ötvenet a lipótvárosi kisdedóvó intézetnek adott. — A főváros adópénztáraiban júliusban 338,487 frt 21 kr folyt be. — A Svábhegyről panaszkodnak, hogy a fogaskerekű pálya mozdonyainak nem lévén füst­­fogójuk, a szikrák nagyon hullnak szerteszét s vasár­nap az »Adalak« közelében háromszor is meggyujták az avar füvet.­­ A bécsi utcában levő Schle­chta-ház oly rossz állapotba jutott a mellette épülő Haris-ház mély alapásása miatt, hogy a kocsi közlekedést meg kellett ott szüntetni, mig alapfalait meg nem erősitik; továbbá a földszintről az Árvas céget s az emeleten a Posner Károly Lajos irodáit kiköltözteték belőle. — Barás Miska köszönő levelet külde a »Per Lloyd« szerkesztőségének, mint a melynek közvetítésével szerződtették Biarritz francia fürdőbe; jól megy ott a dolguk, mert szívesen hallgatják zenéjüket. — Az alaguton a múlt hóban 172,160 gyalogos és 25,191 kocsi közlekedett s ezek után 6075 frt 19 kr vámjö­vedelem folyt be.— Vasúton tegnapelőtt 4676 sze­mély érkezett a fővárosba s 4707-en utaztak el. — Az alsó Duna-rakparton özv. Richterné szül. Reitter Anna 75 éves asszony öngyilkos szándékból a Duná­ba ugrott, de kimentették; fiainak mostoha bánás­módja keserité el annyira. — A sütök és molnárok gőzmalmának tűzkára 55.000 frt., nem lehetetlen, hogy a tűz gyújtogatásból keletkezett. * Időjelzés: A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban változó, közben napos időt várhatni, helyenkint esővel. Utána Lehóczky Tivadar lépett a fölolvasó asz­talhoz, »Beregmegyei bronz-gyűjteményé«-t ismer­tetve. Be akarta mutatni a gyűjteményt is, de az a vasúton késik s ezért csupán két tárgygyal foglalko­zott behatóbban. Az egyik egy bronz­gyűrű, me­lyet a múlt év tavaszán a galíciai határ mentén, Lá­zárpatakon találtak. Tulajdonosa azt hiszi: Krisztus előtti negyedik századból való. A másik tárgy egy buzogány, melyre véletlenül bukkantak rá Beregszász környékén. Sajátságos idomú, gömbölyű, s hat kiálló éles cikkre van osztva s huszonnégy dekagramm ne­héz. Azért nevezetes, mert bronz­kori régiségek­kel együtt találták s igy eldönti a kérdést, hogy az akkori népek szintén fegyverül használták a buzo­gányt. A felolvasást a szakférfiak nagy érdekkel hall­gatták s végül megéljenezték. Dr. Lipta Vilmos volt a harmadik felolvasó. Fej­tegetésének tárgyául »A keszthelyvidéki bronz-gyüj­­temény«-t választotta. Hat évi kutatásainak eredmé­nyét ismertette. Keszthelyen, Dobogón, Páhokon és Fenéken több mint négyezer sirt ásott föl s fáradsá­gát vas, bronz, ezüst és arany régiségek jutalmazták. E tárgyakról érdekesen beszélt s fölhivta rájok a szaktársak figyelmét. Ivánffy Imrének »A mosonymegyei avarkori maradványokról« szóló dolgozata következett aztán. Az idő rövidsége miatt, csak kivonatosan mutatta be. A leletekből s részben az ősi helynevekből bizony­gatta, hogy a megyét hajdanában pogány avarok lakták. Ötödiknek dr. Sötér Ágost ült a fölolvasó asz­talhoz. »A szentpéteri és nemesvölgyi temetőd­ben rejtett tárgyakat ismertette. Egy év óta foly a kutatás, 146 sirt ástak föl s kétezernél több tárgyat találtak. Tiszta aranyból csupán egy női fülbevaló díszítményei készültek. A sirok mélysége fél métertől két méterig változik. Csecsebecséket s érdekes­ tárgya­kat leginkább a mélyekben találtak, mi arra mutat, hogy az őslakóknál csak gazdag ember juthatott mé­lyebb sírba. A csontvázak nagyon hiányosak, de a ko­ponyák mongol típusra vallanak. Az ősnépnek hin­nie kellett a túlvilágban, mert halottjai mellé, kiket koporsó nélkül temetett el, ételt is rakott, h útra valónak. Wosinszky Móré volt az utolsó felolvasás »kő­kori telep Tolna megyében« cím alatt. Értekezése fo­lyamán több régiséget is bemutatott s kivált a vilá­gításra használt edények keltettek érdeklődést. Mire a felolvasás véget ért, túl voltak a déli órán. Együtt mentek a Dreher-féle kiállítási vendég­lőbe, hol vig hangulatban kelték el az ebédet, de nem mondtak egyetlen toastot sem. A régészek tehát ezút­tal megtagadták a régi magyar szokást. Ebéd után testületileg megtekinték a Lanfranconi-féle gazdag gyűjteményt s a Herman Ottó halászati kiállítását. Ma kilenc órakor folytatják az ülést. De már egy órával előbb összegyűlnek a zenepavilonban, hol dr. Czobor Béla fogja magyarázni a régiség-kiállítást. Az elnöki széket ma dr. Rómer Flóris apátkanonok foglalja el, üdvözlő beszédet mondva. A programmon öt fölolvasás van. Dr. Ortvay Tivadartól: Észrevételek a »zsarnok-gyilkosok címén ismert ó-görög szobor­­csoport felállításához:« Téglás Gábortól: »A római bányászatról Erdélyben;« dr. Réthy Lászlótól: »Dácia nemzetiségi viszonyairól a rómaiság idején;« s König Páltól »Mithras-emlékekről a dévai múzeumban.« Tizenkét órakor társas ebéd lesz a részvényserfőző ki­állítási vendéglőjében. Délután három órára a népipari gyűjtemény, a bosnyák pavilion, a horvát s a keleti kiállítás megtekintése van kitűzve. — A régészeti kongresszus. Tegnap délelőtt tíz órakor nyílt meg s az első ülés harmadfél órát vett igénybe. A kiállítási­­zene­­pavillonban, hol az üléseket tartják, már a meg­nyitás előtt is nagy volt az élénkség. Dr. Czobor Béla mutatta be az anthropológiai és régészeti kiállítást. Na­gyon sok tudós nézte a tárgyakat. Köztök elismert tekintélyek s a régészetnek szerényebb művelői: ta­nárok, hivatalnokok, vidéki tudós társulatok tagjai, az ország minden vidékéről. Hogy olyan nagy számmal jelentek meg, örven­detesen mutatja: milyen lendületnek indult a hazai régészet. Híveinek úgy­szólván ez az első találkozása. Kilenc évvel ezelőtt tartottak ugyan Budapesten nemzetközi régészeti kongresszust, de akkor legin­kább idegenek vettek benne részt, a hazai erőknek mellékes szerep jutott. Pulszky Ferenc, ki mellett dr. Rómer Flóris és Lenhossek Károly ültek mint társelnökök, meg­nyitó beszédében röviden, de jellemző adatok elősoro­­lásával vázolták a régészeti tudomány jelen állását. Rámutatott a külföld élénk munkásságára, fölhívta a tagok figyelmét a közel időben tartandó külföldi tu­dós gyűlésekre s aztán hangsúlyozta, hogy a kutató régész milyen gazdag talajra találhat hazánkban. Megéljenezték. Aztán következtek a felolvasások. Egyfolytában hatot hallgattak végig. Az első ifjú Kulinyi Miklós értekezése volt »Az árvamegyei régészeti emlékek­ről.« A megyében jóformán csak most kezdődtek meg a kutatások, de már­is sok érdekes lelet került napvi­lágra. A felolvasó csak általánosságban jellemezte a kutatások eredményét, de még korainak találja követ­keztetések vonásába bocsátkozni. a Kiállítás: József főherceg tegnap is d. e. 11 óra után künn volt a kiállításon, Graeff Ede lovassági tábornokkal; az iparcsarnokban megnézte az üvegnemüeket, a szű­röket, ruhákat, rajt-munkákat­ vett, mint rendesen szokott, öt darab sorsjegyet, aztán Pohlnál ebédelt s délután megnézett egy pár pavillont, köztük az egés­­ségügyit. A meghívott nagyobb városok közül Debrecen volt az első, mely kiránduló társaságot alakít, már 160 polgár írta alá részvétét . Simonffy polgármester vasárnap itt járt, hogy intézkedéseket tegyen, egy­szersmind alkudozást kezdett a Dobos-féle vendéglő épületére, melyet a debreceni nagyerdőben e kedvelt kiránduló helyen állítnának föl. A török szultán Abdul Hamid, nagy érdeklődést tanúsít kiállításunk iránt. Küldetett is magának két nagy virágtartót, a Fischer gyors hírre vergődő ma­jolika-gyárából. A török nagyvezír: Said pasa, ki szeptemberben lesz fővárosunk vendége, szintén je­lentést fog tenni kiállításunkról a szultánnak. Csanádmegyei tanítók, mintegy harmincöten tanulmányozzák most a kiállítást. Juhász György makói tanító vezetése mellett jöttek s az érsekutcai iskolában vannak elszállásolva. Fővárosi kollegáik kalauzolása mellett, vasárnap megtekinték a múzeu­mot, a »Ruscher«-féle vendéglőben ebédeltek, aztán Margitszigetre rándultak. Tegnap a kiállításon tölték a napot s színházban az estét.

Next