Fővárosi Lapok, 1887. március (24. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-29 / 87. szám

Munition, Allarm, Bayonet, nem is németek, hanem franciák. (Szalay Imre közbeszél: A német nyelv sze­génysége miatt!« Derültség.) A miniszter megen­gedi ezt is, (derültség,) de hozzá teszi, hogy midőn a hadsereg egységes vezénylete ki van mondva, szük­séges, hogy a seregben legyen egy nyelv érintkezési kapcsul. Nem volna az állam érdeke: a hadseregbe bevinni a bábeli zavart. A honvédségnél is a törzs­tisztnek kell tudni németül, mert esetleg közreműköd­­hetik a hadsereggel s igy a főbb tiszteknél szükséges a német nyelv tudása. Saját fiainknak eshetnék ká­rára, ha nem így volna. Midőn a miniszter azt mondta az ifjaknak, hogy a kizárólag magyar nyelvű tiszti vizsgálat kieszközlésére lépéseket tenni nem mer, ak­kor ezt azért mondta, mert a fiatalság kérhet, csele­kedhet hévvel, nem gondolva sem a következmény­nyel, sem a felelősséggel, valamint a bujtogatók sem gondolnak. (Zaj, jobbról helyeslés. Madarász József: »A magyar nyelv kérése bujtogatás ?« Jobbról: »Nem csak azt kérték.« A miniszter folytatja.) Bujtogatókat említve, nem a levegőbe beszélt. A fiatalság ugyanis meg volt elégedve a válasszal, köszönte azt, míg har­madnap múlva megkezdődött a harc. (Zaj a balolda­lon, ügy van­, jobbról.) Ez is mutatja, hogy vannak bujtogatók. (Kik? — a szélső balról.) Azok ki­­puhatolása a rendőrség dolga, nem a minisz­teré. (Tetszés a jobb oldalon.) Ha önök a válasz­tás előtt nagy szavakkal élnek, ám legyen, de nem gondolnak a felelősséggel. (Mozgás.) Ha azt mondá: nem »meri« indítványozni, a­mit kérnek, úgy érté, hogy érett, megfontoló ember nem megy a szél­malomnak, hanem számít a létező viszonyokkal, a fe­lelősséggel, (helyeslés jobbról), s csak azt meri tenni, a mi lehető s az állam érdekében eredményre vezet. (Helyeslés jobbról.) Ily értelemben mondá a »nem merem« szókat, mert azt nem teheti fel róla senki, hogy meggyőződését föl és lefelé ne merné kimondani (Helyeslés jobbról.) Tette és teszi ezt mindig. A­ki nem akarja megérteni, azt nem győzné meg Demos­thenes sem, ha kikelne sírjából. Ő pedig nem De­mosthenes. (Derültség.) Olyan ész nélküli megjegy­zést pedig, hogy a­ki németül nem tud, nem is müveit ember, ne tegyenek fel róla. A sok millió olasz, angol francia nem tud németül, pedig müveit. Ily átalános­­ságot ki mondana. Mondta azt, hogy a mi viszonyaink közt megkívánható művelt embertől, hogy idegen nyelveket is tudjon, németet, franciát, s mivel a tiszt­nek műveltnek kell lenni, nem eshetik nehezére a né­met nyelvnek félig meddig való elsajátítása. De egyes szavakat kiragadni, elferdilni könnyű mesterség ! »Tisza Kálmán szokta tenni!« — kiáltá közbe valaki balról. S ép ekkor lépett be Tisza Kálmán a terembe s a jobboldal zajosan megéljenzé. Nem tudta, miért él­­jenzik s meg kellett magyarázni az okot. A honvédelmi miniszter Hoitsyhoz szólva tilta­kozott az ellen, mintha azt mondta volna az ifjaknak, hogy a német nyelv a hadsereg egyedeli kapcsa. Érint­kezési kapocsnak mondá­s ez egészen más. Jelekkel az ellenség előtt nem lehet beszélni. A különféle nyelvű katonák a német szó által értik meg egymást. Azt, a­mit Meszlényi Lajos kíván, hogy a németül nem tudó önkénytesek a honvédséghez osztassanak, nem teheti, mert a törvény másként intézkedik s nem is lehet el­vonni a hadseregtől tiszteknek való művelt elemeket. E tekintetben a törvényhez kell szabni magunkat s azzal ellenkezőt a miniszter nem mer inditványozni. (Jobbról hosszas éljenzés.) Meszlényi Lajos nem volt megelégedve a válasz­szák Hallotta abban az osztrák tábornokot, de nem a honvédelmi minisztert. ( Felzúdulás jobbról.) Maga is tagja lévén a hadseregnek, midőn esküje miatt segitnie kellett Bosnia elfoglalásában, mondhatna sokat, de tapintatlan volna ez időben azt hangoztatni. De azt a vádat visszautasítja, hogy az ifjúság, a nemzet világa, reménye, bujtogatásra hallgatna. (Helyeslés balról.) A kormányelnök is emeli, terjeszti a magyar nyelvet, de nem bujtogatásra hallgatva. Ha nem kívánják a német nyelv tökéletes tudását, akkor 27 csongrádi önkéntes közül mért utasítottak vissza 26-ot a német nyelv nem tudása miatt ? A­mi a műszavakat illeti, egyet, a »schwarz-gelb«-et, a túloldal mindig tetszés­sel fogad. (Felzúdulás jobbról.) A soknyelvűség nem akadály a győzelemben. Budavárát hétféle vezényszó mellett foglalták vissza. Különben a válasz ..eszébe juttatja a német verset: »Was ist der Miniszter? Das Geld friszt­er. Was er sagt, vergiszt­er, Das ist der Miniszter.« (Derültség. A második ellenzéki szónok tegnap, ki a német szó ellen vitázva, német verset idéz.) Meszlényi a választ nem vette tudomásul. A többség azonban tudomásul vette. Elnök kijelente, hogy ma, kedden d. u. egykor lesz ülés. Választanak egy tagot (Porubszky Jenő helyett) a mentelmi bizottságba s az ellátási törvényt harmadik felolvasásban szavazzák meg. Főrendi ház. A főrendek délelőtt tizenegy órakor ültek össze. Volt ezúttal köztök kilenc fiatal mágnás népfölkelői tisztjelölti egyenruhában. A napi­rend első tárgya mentelmi ügy volt. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy a Luka-Ivánka­­féle párbajnál segédkép szerepelt gr. Batthyány Ele­mér mentelmi jogát a ház függeszsze föl. Gr. Cziráky Béla ezt ellenezte, bemutatva a párbaj-jegyzőkönyvet, mely szerint gr. Batthyány megkísérelte a felek kibékítését, őt tehát a büntető kódex fölmenti. Hasonló értelemben szólt báró Maj­­thényi László, ki úgy véli, hogy ilyen esetben a Ház mint járg Ítél s a mentelmi bizottság sem javasolta volna a kiadatást, ha kezei közt lett volna a gr. Czi­ráky által felmutatott jegyzőkönyv. Schlauch Lőrinc püspök ellenkezőleg a bizott­sági javaslat mellett szólt. Ha a párbajt büntető tör­vény­szakaszokat szigorúan végrehajtanák, megszűn­nék a párbajmánia ,de ha a törvényhozók maguk von­ják ki a párbajozókat a felelősség alól, lehetet­len a törvény végrehajtása. Báró Simony­i Lajos szintén a kiadás mellett szólt, mert a bíróság megke­resésében nincs zaklatás és nem a parlament feladata azt megbírálni, büntetés alá esik-e vagy sem a tény, melyért egyik tagja kikéretik. A szavazásnál 27 szóval 25 ellen elvetették a bizottsági javaslatot s megtagadták dr. Batthyány Elemér mentelmi jogának felfüggesztését. Ezután vita nélkül elfogadták az 1886-diki kö­zösügyi költségekre és a katonai rendkívüli szükség­letekre kívánt póthitelekről szóló javaslatokat. A legközelebbi ülés jövő csütörtökön d. e. 11 órakor lesz. 629 Fővárosi hírek. * A királyné a Szeretetházban. Erzsébet ki­rályné ő felsége tegnap Mailáth Sarolta udvarhölgy kíséretében meglátogatta a Klotild-szeretetházat. Dél­után fél kettőkor, permetező esőben érkezett nyitott kocsiban az intézetbe, hol gróf Andrássy Gyuláné úrnő és Weisz B. Ferenc elnökök és Szőts András igazgató fogadták. Ő felsége bejárta az intézet összes helyiségeit, élénk érdeklődéssel kérdezősködve kelet­kezéséről, viszonyairól s gróf Andrássy Gyuláné úrnő adta meg a fölvilágosításokat; a mindenütt uralkodó tisztaság és rend kellemesen érinté a királyasszonyt. A növendékek »Isten hozta!« üdvözlettel fogadták s ő felsége, miután Szőts András a tanítási viszonyokról fölvilágosítást adott, több gyermekhez intézett kérdé­seket, tetszéssel hallgatva a bátor és szabatos felele­teket s ismételten kifejezve megelégedését. Mikor ő felsége a gyermekek tanulmányairól értesitteté magát, gr. Andrássy Gyuláné úrnő engedélyt kért, hogy a nö­vendékek énekelhessenek s a gyermekek aztán az igaz­gató vezénylete mellett szép összhangban énekelték el a királyné egyik kedvenc dalát,a »Loreley«-t. »Szép össz­hangban és pontos taktusban énekelnek a kis­fiuk,­ jegyzé meg a királyné. Az ablakon kitekintve dicsérte az intézet szép fekvését s végül beírta nevét a vendég­könyvbe. E célra Weisz B. Ferenc elnök aranytollat nyújtott át, megemlítve, hogy ő felsége ugyanő tollal irta be nevét ezelőtt tizenhat évvel az Erzsébet-leány­­árvaház vendégkönyvébe s ő azóta e tollat ereklyéül őrzi. Gr. Andrássy Gyuláné úrnő még átnyujtá az in­tézeti értesítő egy példányát s ő felsége aztán, teljes megelégedésének kifejezése mellett, a növendékek él­jenzése közt távozott. * Alapítvány. Minden nemes ügy bőkezű tá­mogatója , a köztiszteletű R­ö­k­h Szilárd a buda­pesti gyermekmenhely egyletnél harmadfél ezer forintos alapítványt tett. Gróf Károlyi Sándorné egyleti elnöknő, a menhely többi elöljárója által is aláírt meleg köszönő iratot intézett az alapítványért. Úgy hallottuk, hogy emléktáblára is följegyzik azt, az egylet istvántelki iparos és kertészképző intézeté­ben, hála jeléül és a jók buzdításául. * Naissy Amadéé, ki évekkel ezelőtt egyete­münkön és nyilvános conference-okban a francia nyelvről és irodalomról tartott érdekes előadásokat s viszont irodalmunkat bemutatta a francia közönség­nek, jelenleg fővárosunkban időz. Saissy most mint a francia kereskedelmi miniszter megbízottja működik az 1889-iki világkiállítás érdekében. Budapesten ezúttal rövid ideig fog tartózkodni. * Elkésett kitüntetés. Érdekes levél érkezett a napokban az akadémia főtitkári hivatalához az észak-amerikai Iowa állam, Sioux városából. A levél február hó 14-én kelt s az ottani »Northwestern Literary and Historical Society« tudatja benne, hogy F­ogarassy Jánost, a jeles magyar nyelvészt »nagy tudománya elismeréséül és érdemes nyelvészeti munkái méltánylásául« egyhangúlag tiszteleti tagjá­nak választotta. Egyszersmind fölkéri az akadémiát, hogy Fogarassy arcképét megküldeni szíveskedjék. A jó amerikaiaknak ez a kitüntetése, fájdalom, egy kissé el­késett, amennyiben nyelvtudósunk, Fogarassy János, még 1878-ban meghalt. E szerint kilenc évnél több idő kellett arra, hogy a boldogultról az amerikai tu­dományos világ tudomást szerezzen s viszont kilenc év nem volt elegendő arra, hogy halálának hite az Egyesült­ Államokig eljusson. * Személyi hírek. Erzsébet királyné ő felsége száz forintot ajándékozott az országos nőképző egyletnek, a rendezendő tavaszi vásár alkalmából. — Tisza Kálmán kormányelnök mint pénzügymi­niszter tegnap a magyar hitelbank által képviselt konzorciummal megkötötte az egyezményt a kincstár részére szükséges nagyobb kölcsön iránt. — Gróf Zichy Géza apai aggodalma, mint örömmel érte­sülünk, már jó részben megszűnt, mert kedves lányá­nak emésztő lázai megszűntek s dr. Widerhoffer bécsi üdv. orvos megnyugtatta a szülőket, hogy kedves, ki­váló tehetségű lánykájuk nem sokára teljesen fölgyó­­gyúl; a grófnak számtalan tisztelője örömmel fogja olvasni a jó hirt. — Matlekovits Sándor ke­reskedelmi állami államtitkár legközebb Bécsbe uta­zik, a romániai meghatalmazottakkal folytatandó vámtárgyalásokra. — Visi Imre orsz. képviselő lesz a budepest-józsefvárosi kerület szabadelvű pártjá­nak képviselőjelöltje a jövő választásnál s ez ügyben ma este tartanak választói értekezletet. — B­a­r­­­a József orsz. képviselő és visontai lelkész vasárnap nagy közönség előtt tartott egyházi beszédet a Kálvin­­téri ref. templomban; hir szerint, pályázik a ceglédi lelkészi állomásra. * Szalon. Batthyán­y-S­trattmann her­cegné nagy ebédet s utána estélyt adott a múlt éjjel. A hercegasszony, kinek háza sok évig volt egyike London szellemi központjainak, mostanában csak pár hetett töltött a fővárosban s a tegnap déli vonattal utazott vissza körmendi kastélyába. A bucsú-estélyen jelen voltak: gr. Tisza Lajos, Trefort miniszter, gróf Pejacsevich Márk és neje, Barrington angol főkonzul, báró Gemmingen őrnagy és neje, gr. fü­idtné szül. Inkey Nandine baronesse, Pejachevich Katinka és Jolán comtessek, gr. Rüdt kamarás, Justh Zsigmond, b. Gerliczy Ferenc és neje, b. Fejérváry, gr. Széchenyi Géza, Rohonczy Gedeon és mások. A társaság éjfélig volt együtt. * A mágnások és képviselők, kik a lovassági népfölkelők tanfolyamát végzik, tegnap délután na­gyobb gyakorlatot tartottak a Rákoson.Ezúttal századot alakíttattak velük a hiányzó számot honvéd-huszár legénységgel pótolták. A gyakorlatot Henneberg al­tábornagy lovassági felügyelő vezette. Nézésére nagy­számú és előkelő közönség rándult ki. Lóháton, polgári ruhában ott volt báró Edelsheim-Gyulay nyug. lovas­sági tábornok is. A sikerült gyakorlat után a lovas tisztjelöltek ének szó mellett vonultak be az üllői­ útra. * A leghosszabb nevű egylet, a­­budapest­­józsefvárosi második tankerületi szegény tanulókat segélyező egyesülete derekasan működött a lefolyt esztendőben. Az évi közgyűlésen, mely Hegedűs Sán­dor orsz. képviselő elnöklete alatt számos tag jelenlé­tében folyt le, Vörös Kálmán titkár olvasta fel a vá­lasztmány jelentését, mely számot adott a történtek­ről. A választmány a lefolyt évben kisebb bizottságot küldött ki a segélyek célszerű kiosztási módjának megállapítása végett s e bizottság Viola Imréné úrnő előterjesztése alapján a kiadásokat czélszerűen beoszt­ván, az egylet nem kevesebb mint 267 gyermeket lá­tott el ruhával. Az egyleti vagyon 6071 frt, a tavalyi kiadás 1199 1/2 frt, volt, alapító tag van 212, rendes tag 205. A gyűlés helyeslőleg vette tudomásul a je­lentést, aztán elnökké újra Hegedűs Sándort válasz­totta, alelnökök Bulyovszky Lilla úrnő és Tarone Nándor lettek, gondnok Viola Imréné úrnő, titkár Vörös Kálmán, pénztárnok Kraemer Géza. Végül még jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak az elnöknek és a tisztikarnak, buzgó működésökért. * A népfölkelői tiszti aspiránsok ügyében újabb érdekes fordulat állott be. A honvédelmi mi­niszter ugyanis értesítette a fővárosi katonai ügyosz­tályt, hogy a nem katonák közül csupán azoknak az aspiránsoknak jelentkezéseit veszi tekintetbe, a­kik a második összeírásnál képesítésüket okmányilag is be­igazolták. A­kik ezt elmulasztották, azokra többé semmi körülmények között nem reflektál. A volt­ ka­tonák azonban, kik először jelentkeztek, akár jelentek meg a második összeírásnál, akár nem, számba jönnek még abban az esetben is, ha kvalifikációjukat nem igazolták be. Tiszti rangra azonban csak akkor tart­hatnak igényt, ha mostani megfelelő képesítések mellett elbocsátó levelükből kitűnik, hogy katonái tényleges szolgálatuk alatt legalább a káplárságig felvitték. Ellenkező esetben a köznépfelkelők sorába jutnak. * A budai lövészegylet derekasan buzog a népfelkelési intézmény érdekében. Nem csak hogy tanfolyamot nyitott a népfölkelőknek s összes helyi­ségeit fölajánlotta a népfölkelő-tiszti tanfolyamok céljaira, hanem vasárnapi közgyűlése is sokat foglal­kozott a népfölkeléssel. Mint jelentés, Szávoszt Al­fonz, az egylet tagja, jeles röpiratot bocsátott közre, melyben szól a lövész-egylet tagjaiból alakítandó nép­fölkelő csapat szervezéséről. A röpiratot megküldték a király ő felségének, a trónörökösnek, valamint a főhercegeknek, kik elismeréssel nyilatkoztak a mun­káról. A közgyűlés azon kívü­l elhatározta, hogy fel­szólítják a hazai testvéregyleteket, ajánlják föl helyi­ségeiket és szakismereteiket a népfölkelők kiképzé­sére. A honvédelmi miniszterrel feliratilag közüik e határozatot. A jelentés beszámolt az egyes adomá­nyokról. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a közgyűlés a volt választmánynak megadta a fölment-

Next