Fővárosi Lapok 1888. október (271-301. szám)
1888-10-14 / 284. szám
zsidónő«. — A népszínházban: okt. 15-én »Az uzsai gyöngy«, 16-án »Kisvárosi hírességek«, 17-én »Az uzsai gyöngy«, 18-án »Kisvárosi hírességek«, 19-én »A suhanc«, 20-án »Kisvárosi hírességek«, 21-én »Az uzsai gyöngy«. * A meiningeni színtársulat ma a »Téli regé«-t Shakespeare regényes színművét adja elő. Már a megelőző vendégszereplés alatt fényes kiállítással mutatták be ezt a regés színművet és most felújiták a kiállítást. Játszanak ez este Teller, Weiser, Lindner k. a. is. A darabot holnap és holnapután ismétlik. * »Cseress Gábor.« Prém József ily című kétkötetes társadalmi regénye megjelent Robicsek Zsigmond kiadásában. Először a »Pesti Napló« tárcája közté. A művet, mely a Kisfaludy- Társaság tavalyi regénypályázatán a bíráló bizottság elismerő dicséretében részesült, szerzője Zichy Antalnak, a közélet kitűnő bajnokának ajánlotta. Ismertetve lesz tüzetesen lapunk tárcájában s igy most csak megjelenését említjük. * A népszínházban Abonyi Lajos új népszínműve, »Magduska öröksége«, e hó 26-án kerül színre. Rossi Ernesto és olasz társasága január második felében fog itt vendégszerepelni. Az olasz tragikus »Hamlet«, »Otthello«, »Kean« és »XI. Lajos« címszerepében lép fel. Sarah Bernhardt négy előadására a bérelt helyek e héten válthatók ki. A színház e héten új másodrendezőt kap Szalóki Elek személyében, aki azelőtt a nemzeti színháznál és Szegeden működött hasonló minőségben. * Perotti Gyula,, operánk kedvelt tenoristája novemberben Amerikába hajóz babérokat és dollárokat szerezni. Legközelebb elbúcsúzik a budapestiektől, kik hangjának, énekének és játékának (legutóbb az »Otelló«-ban) mindenha méltánylói valónak. Huszonöt éve már, hogy Perotti az énekesi pályán működik és tíz éve tagja operánknak, Budapestre esik színpadi fellépteinek fele, sőt művészeti pályafutását a pesti német színházban kezdte 1864—65-ben. Perotti eredetileg karmesternek készült. Berlinben tanult, ahol észrevették szép hangját s az énekesi pályát ajánlották neki. Berlinben és Olaszországban képezte tehát hangját a legjobb mestereknél és 1863-ban Boroszlóban lépett először a színpadra. A következő évben már Pesten tapsolták. Aztán szerepelt Németország, Olaszország, Dél- Amerika, Törökország, Anglia, Spanyolország és Oroszország főbb színpadain. Budapesten 1878 óta törte a téli saisont, ki-kirándulva a német színpadokra. Huszonöt év alatt 92 különböző szerepet tanult be német, olasz és magyar nyelvben. Fellépteinek száma 1585. Legtöbbször (122-szer) a »Troubadour«-t »Faust«-ot (84), Raoulta »Hugonották«ban (80), sat. énekelte. Mint »Hunyadi László«-t 30-szor tapsolták. Tizenöt szerepben itt lépett fel először és tíz operában tanulta meg és énekelte a szöveget magyarul, köztük: »Sába királynőjé«-ben, Az alak felpattanva, a körülállók kacajára, imigyen válaszol: — Van-e kérem viseltes ruhája eladó? Az e fajta tolakodás ellen még a lóvonat sem védhet meg bennünket, (ami Berlinben széles kiterjedésű,) mert a hirdetési cédulák osztogatója ott is fölkeres. Nagynehezen a színház kapujához érve, elénk áll a »Theater-Welt«-et árusító s ettől csak úgy menekülhetünk meg, ha a kínált számot megveszszük. A amerikai hírlapok azzal a hírrel lepték meg a színházlátogató világot, hogy egy élelm°s cukrász «édességből ivópapírhoz hasonló lapokat készít, melyre olvasztott csokoládéval nyomják a szinlapot, s a közönség előadás után a szinlapot, a darabbal, szerzővel és színészszel egyetemben, elnyeli ! A »Theater-AVélt« szerint ez újítással Berlinben is még e saisonban kísérletet fognak tenni! Berlinben tizenöt szinlap integet hivogatólag az utcai hirdető oszlopokról. Mindamellett a színi viszonyok nem nagyon virítnak. Egy a napokban megjelent röpirat panaszos,hangon szólal fel, a közönség és a színház ellen. Állítja, hogy Berlinben nincsen igazi színházlátogató közönség, nincs igazi ■érdek maga a művészet iránt, s a színház és a műveltebb osztály előtt pusztán »luxus« kérdés. Harden, a röpirat szerzője szerint, a premiere-ek közönsége a plutokrácia tagjaiból tel ki, kik a börze titkaiban sokkal jártasabbak, mint a művészetéiben, így aztán a színházak is a pénzt és nem a művészeti szempontokat tartják szem előtt. A röpirat egyedül a Barnay színházát veszi ki, ki népszínházat akar teremteni a szó nemes értelmében, s a polgárság előkelő részéhez fordul s nem veszi tekintetbe a plutokrácia blazirt ízlését. Gróf Hochbergről, a »Schauspielhaus« és az Opera intendánsáról az írja Harden, hogy bureaukratikus intézményt csinált Berlin két első színpadjából s kiállításos darabok előadása által oda sülyeszté, hogy azok többé nem a költők eszményeit szolgálják. Ebben a tekintetben tehát a világvárossá lett Berlin nem tudta megőrizni régi jó hagyományát. »Hunyadi László«-ban, »Tannhäuser«-ben, »Lahor király«-ban, »Pál és Virginiá«-ban, »Merlin«-ben. * A tanáregyleti »Közlöny« idei második (októberi) füzetében három nagyobb önálló dolgozat van. Csóka Károly azt ismerteti, mikor kezdtek hivatalos esküt kívánni a tanártól s mik voltak az első eskü-minták. Lázár István didaktikai fejtegetést közöl »Horatius olvasásáról« , Tafferner Béla pedig a rajztanítás köréből értekezik. Három hazai s egy külföldi munka bírálati ismertetése következik utánok Molnár Sándor, Suppan Vilmos, Kolacskovszky Szilárd és Schürger Ferenc tollából. Majd szakfolyóiratok tartalmi ismertetése, közoktatási szemle, dr. Fináczy Ernő tollából egy francia internátus szervezetének érdekes ismertetése s kisebb közlemények zárják be a füzetet. * A szabadkai színházban jól fogadták Csóka Sándor színtársulatát. Pedig alig egy-két tagját ismerték. A bemutató előadás a »Csók« volt. Ebben Kovács Lajos (Sever), H. Szabó Ilka asszony (Blanda) Breznai (Sobrinus), Fóris (Fidelio) és Nyárai (Carlo) nyerték meg a közönség tetszését. A népszínmű személyzetéből (a »Felhő Klári«-ban) leginkább Juhász baritonistát és Ledofszki Mariska énekesnőt, az operette-ből (Koldusdiák és »Rip van Winkle«) kivülök Rácz Gy. tenoristát tapsolták leginkább. A társulat tagjai még H. Fratta Vilma énekesnő, Demidor jellemszinész sat. A bérlet első előadása, a »Vasember« gyenge volt s igy a mű sem tett kedvező benyomást. * Apróbb hírek. A budai szinkör elnyeréséért folyamodott Krecsányi Ignác színigazgató, kérve az 1500 frt szubvenció felemelését 4000 írtra, továbbá világítás javítását, a nézőtér kifestését és az ülések kényelmesebbé tételét. — »Szenttornyai emlék« című hallgató magyar jelent meg Rácz Páltól, Justh Zsigmondnak ajánlva; ára 75 kr. s Táborszky Nándor zenemű-kereskedésében kapható. — Újpesten jól látogatják Polgár Gyula társulatának előadásait.— Sátoralja-Ujhelyben telt házak mellett játszik Halmai Imrének nem rég alakult színtársulata. — Debrecenben tetszett »Az egér«, melynek két főszerepét Kacér Nina k. a. (Mártha) és Péchy adták. * A népszínház igazgatósága következő darabokat nem fogadta el előadásra : »Az ördög útja ;« »A férj mint nevelő;« »Fang adós;« »Cserélt boldogság ;« »El Amerikába;« »Jegy ajándék;« »A testvérgyilkos;« »Ütik a vasat;« »A dorozsmai szélmalom;« »A csábító;« »Albérlet;« »A régi nóta ;« »Rablóvilág;« »A vén bakter.« A szerzők kézirataikat naponkint déli 12 és 1 óra közt vehetik át a népszínház titkári hivatalában. nak igazgatója s egy ízben a színháznak is volt intendánsa. E mellett buzgó és jó tanár s kiváló kriminalista, itt számos jogtudományi értekezést s »Polgári törvénykönyv«-et is adott ki. Mindez adatok igazolják, hogy tanári ünnepük nem csupán az egyetemé volt, hanem az egész város értelmiségéé. Lázár Béla:M — 2088 — Három jó tanárról. (Dr. G.) »Kincses« Kolozsvár — ahogy régen hívták — megcsappant ugyan anyagi kincsekben, de szellemiekben nincs hiány. A főváros után nincs városa az országnak, hol annyi értelmi erő működnék együtt. Ennek oka a sok tanintézet, a számos egylet, meg az, hogy ott van a második egyetem. Ez egyetemen most is három derék tanár századnegyedes jubileumát tarthatták meg egyszerre. Századnegyed nem nagy idő ugyan egy pályán, megérheti igen sok, aki kitartással áll meg a maga helyén ; de itt oly férfiakról van szó, kik a tanári pálya mellett más téren is sokat tettek, használtak, alkottak. Ezért ünnepük nem csupán egyetemi, hanem egyszersmind városi ünnepély. Dr. Berde Áron, ki akadémikus s volt szerkesztő is (a hatvanas években a »Kolozsvári Közlöny«-é.) hajlott kora dacára is fürge egyéniség. Az ötvenes években Belgium, Francia- és Angolország iskoláit kereste föl, hogy jól megismerje. Irt »Légtünemény tan«- s egy elterjedt gazdasági munkájával: »Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson, pályadíjat is nyert. Magának is jól berendezett gazdasága van, mert nemcsak az elmélet, hanem egyszersmind a gyakorlat embere. A tanszékről a nemzetgazdaság elveit hirdeti. Legelső rektora ő volt a második egyetemnek. Az unitáriusok főgondnokukat tisztelik benne. Dr. Haller Károlynak sokat köszönhet Kolozsvár, melynek évekig polgármestere volt. A minek ő az élére állt, az rendesen gyökeret vert. Tevékenységét bizonyítják a sétatéri egylet, torna-vivő intézet, szépítési és lövő egyletek, meg az E. M. K. E. Mint tanár, régebben a kolozsmonostori gazdasági intézetben tanítá a gazdasági tudományokat. Irt több tankönyvet, értekezést, bírálatot s egy közel ezer paragrafusú osztrák magánjogot. Előadásai élénkek s megesik, hogy olykor az óráján tudományos eszmecsere támad hallgatói és a tanár közt. Igen rokonszenves férfi. Dr. Groisz Gusztáv pedig a város egyik legnépszerűbb alakja. Több mint húsz éve tagja a törvényhatóságnak, melynek gyűlésein majd minden fontosabb ügyhöz alaposan szokott szólni. Mint védő is ki szokott tűnni s a kath. statusgyűlésnek szintén tekintélyes tagja. A kolozsvári takarékpénztár Fővárosi hírek. * Az őszi lóversenyek hetedik és utolsó napja lesz ma. Több jelentékeny díj és érdekes futam maradt még e napra is. Összesen hat verseny lesz, még pedig: államdíj, 2000 frank, olyan két és három éves lovaknak, (franciák kizárásával) melyek, eladó-versenyt nem számítva, ezer frtos versenyt még nem nyertek, a második ló a tétek és bánatok összegét nyeri, 18 nevezés; kladrubi dij, 2000 frt, kétéves belföldi lovaknak, 12 név.; októberi handicap, 3000 frt, három éves és idősb lovaknak, (franciák kizárásával), melyek tavaly és ez idén bármely versenyben, kivéve az eladóversenyt, első vagy második helyre jutottak, 15 név.; 5000 frankos államdíj, minden három éves és idősb kontinentális anyalónak, francia lovak kizárásával, 5 név.; claiming stakes, lOOO frt, kétéves és idősb kontinentális lovaknak, franciák kizárásával, 7 név.; végül akadály verseny, handicap, 1000 frt a nyerőnek, 200 frt a másodiknak, 4 név. A futtatás délután 2 óra 15 perckor kezdődik. * Tisztelgés. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszternél tegnap délelőtt egyesek és küldöttségek ismét számosan tisztelegtek. Köztük Jakabffy Imre krassó-szörényi főispán, Josipovics Géza orsz. képviselő, Szász Károly ref. püspök s Kalmár Endre a kegyesrendiek tartományi főnöke. A budapesti szepesi jótékonyegylet tíz tagú küldöttségét Andaházy László képviselő vezette, a miniszter jóindulatába ajánlva ez egyletet. Gróf Csáky Albin meghatva felelte, hogy Szepesből távoznia mily nehezére esett s hogy gondjai közt sem fog soha megfeledkezni Szepesről és a szepesiekről. Éljenzéssel fogadták e szavakat a küldöttek, kikkel a miniszter egyenként kezet fogott. A tanfelügyelők, számszerűit huszonketten, az ország számos megyeiből, fél egykor járultak a miniszter elé. Tóth József fejezte ki érzületüket, ígérve, hogy mint a magyar nemzeti kultúra szerény munkásai, mint a magyar állameszme megszilárdításának igaz tényezői szívvel, lélekkel mindig ez ügyet fogják buzgón szolgálni s kérte a miniszter jóindulatát. A miniszter azt felelte, hogy a magyar közoktatásügyet, valamint a tanfelügyelői intézményt európai szinvonalra igyekszik emelni, mindenben a lényegre fog szorítkozni, mellőzve a sok terhes irka-firkát. Zajos éljennel fogadták e szavakat a tanfelügyelők, kik aztán Szalay Imre osztálytanácsoshoz mentek, kifejezni gyászukat Trefort elhúnyta fölött. Majd Klösz termében lefényképeztették magukat s társas ebédre a »Hungáriá«-ba gyűltek. Utána a miniszternél tisztelegtek még a papnevelő intézet elöljárósága Márkus József intézeti kormányzóval ; a festészeti női tanfolyam tanárai Lotz Károlylyal; a Zirzen Janka intézetének küldöttsége az igazgatónővel s a polgári iskolai tanító egyesület küldöttsége Hahóty Sándorral. Az idegenek forgalmának emelése érdekében alakult bizottság tegnap Kamermayer Károly polgármester elnöklete alatt tartott ülést. Elsősorban a Konstantinápolyból e hó 27-én érkező török társaság fogadásának kérdésével foglalkoztak s abban állapodtak meg, hogy a hatóság hivatalos részvétele mellőzhető, de tekintettel a szíves fogadásra, melyben a magyar kirándulók Konstantinápolyban részesültek, a bizottság is viszonozni kívánja a szívességet egy a vendégek tiszteletére rendezendő társas összejövetelen. Összeállítanak egy kis útmutatót is, melynek török nyelvre való fordítását Munir bej budapesti török, főkonzul vállalta el; köszönetet szavaztak neki. Örömmel vették tudomásul, hogy a Budapestről készült nagy látképek, melyek Európa főbb városaiban alkalmas helyeken vannak kifüggesztve, máris éreztetik hatásukat az idegenforgalom emelkedésében. A statisztikai hivatalt megkérik, gyűjtse össze a budapesti idegenforgalomra vonatkozó adatokat. *^Jubiláris lakomák. Vértesi Arnold írónk tiszteletére ma este 8 órakor az írói és művészi körben társas lakoma lesz. Vértesi a Petőfitársaság ülésére feljött Debrecenből és maga fogja felolvasni ezredik novelláját. Nádai Ferenc 25 évi színészi jubileuma alkalmából pedig jövő szerdán, az előadás után lesz lakoma a »Hungáriá«-ban. Egy teríték ára negyedfél forint s előjegyzéseket elfogadnak Újházinál és Nagy Imrénél, a nemzeti színházban. * Egyházi ájtatosságok. A szervita-rendiek ünnepélyességeit bevezető istentiszteletnél tegnap Hiesz Bonifác, a rend priorja, pontifikáits dr. Wolafka Nándor papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő tartott szentbeszédet. A ma, vasárnap, délelőtt tartandó díszmisén Márkus Gyula praelátus apátkanonok, hétfőn Palásthy Pál esztergomi föld