Fővárosi Lapok 1888. október (271-301. szám)

1888-10-14 / 284. szám

zsidónő«. — A népszínházban: okt. 15-én »Az uzsai gyöngy«, 16-án »Kisvárosi hírességek«, 17-én »Az uzsai gyöngy«, 18-án »Kisvárosi hírességek«, 19-én »A suhanc«, 20-án »Kisvárosi hírességek«, 21-én »Az uzsai gyöngy«. * A meiningeni színtársulat ma a »Téli regé«-t Shakespeare regényes színművét adja elő. Már a megelőző vendégszereplés alatt fényes kiállí­tással mutatták be ezt a regés színművet és most fel­­újiták a kiállítást. Játszanak ez este Teller, Weiser, Lindner k. a. is. A darabot holnap és holnapután ismétlik. * »Cseress Gábor.« Prém József ily című kétkötetes társadalmi regénye megjelent Ro­­bicsek Zsigmond kiadásában. Először a »Pesti Napló« tárcája közté. A­ művet, mely a Kisfaludy- Társaság tavalyi regénypályázatán a bíráló bizott­ság elismerő dicséretében részesült, szerzője Zichy Antalnak, a közélet kitűnő bajnokának ajánlotta. Ismertetve lesz tüzetesen lapunk tárcájában s igy most csak megjelenését említjük. * A népszínházban Abonyi Lajos új népszín­műve, »Magduska öröksége«, e hó 26-án kerül színre. Rossi Ernesto és olasz társasága január máso­dik felében fog itt vendégszerepelni. Az olasz tragi­kus »Hamlet«, »Otthello«, »Kean« és »XI. Lajos« címszerepében lép fel. Sarah Bernhardt négy előadására a bérelt helyek e héten válthatók ki. A színház e héten új másod­rendezőt kap Szalóki Elek személyében, a­ki azelőtt a nemzeti színháznál és Sze­geden működött hasonló minőségben. * Perotti Gyula,, operánk kedvelt tenoristája novemberben Amerikába hajóz babérokat és dollá­rokat szerezni. Legközelebb elbúcsúzik a budapes­tiektől, kik hangjának, énekének és játékának (leg­utóbb az »Otelló«-ban) mindenha méltánylói való­­nak. Huszonöt éve már, hogy Perotti az énekesi pá­lyán működik és tíz éve tagja operánknak, Buda­pestre esik színpadi fellépteinek fele, sőt művészeti pályafutását a pesti német színházban kezdte 1864—65-ben. Perotti eredetileg karmesternek ké­szült. Berlinben tanult, a­hol észrevették szép hang­ját s az énekesi pályát ajánlották neki. Berlinben és Olaszországban képezte tehát hangját a legjobb mestereknél és 1863-ban Boroszlóban lépett először a színpadra. A következő évben már Pesten tapsol­ták. Aztán szerepelt Németország, Olaszország, Dél- Amerika, Törökország, Anglia, Spanyolország és Oroszország főbb színpadain. Budapesten 1878 óta törte a téli saisont, ki-kirándulva a német színpa­dokra. Huszonöt év alatt 92 különböző szerepet ta­nult be német, olasz és magyar nyelvben. Felléptei­nek száma 1585. Legtöbbször (122-szer) a »Trou­badour«-t »Faust«-ot (84), Raoulta »Hugonották«­­ban (80), sat. énekelte. Mint »Hunyadi László«-t 30-szor tapsolták. Tizenöt szerepben itt lépett fel először és tíz operában tanulta meg és énekelte a szöveget magyarul, köztük: »Sába királynőjé«-ben, Az alak felpattanva, a körülállók kacajára, imigyen válaszol: — Van-e kérem viseltes ruhája eladó? Az e fajta tolakodás ellen még a lóvonat sem védhet meg bennünket, (a­mi Berlinben széles kiter­jedésű,) mert a hirdetési cédulák osztogatója ott is fölkeres. Nagynehezen a színház kapujához érve, elénk áll a »Theater-Welt«-et árusító s ettől csak úgy menekülhetünk meg, ha a kínált számot megvesz­­szük. A amerikai hírlapok azzal a hírrel lepték meg a színházlátogató világot, hogy egy élelm°s cukrász «édességből ivópapírhoz hasonló lapokat készít, melyre olvasztott csokoládéval nyomják a szinlapot, s a kö­zönség előadás után a szinlapot, a darabbal, szerzővel és színészszel egyetemben, elnyeli ! A »Theater-AVélt« szerint ez újítással Berlinben is még e saisonban kí­sérletet fognak tenni! Berlinben tizenöt szinlap integet hivogatólag az utcai hirdető oszlopokról. Mindamellett a színi viszonyok nem nagyon virítnak. Egy a napokban megjelent röpirat panaszos,hangon szólal fel, a kö­zönség és a színház ellen. Állítja, hogy Berlinben nincsen igazi színházlátogató közönség, nincs igazi ■érdek maga a művészet iránt, s a színház és a mű­veltebb osztály előtt pusztán »luxus« kérdés. Harden, a röpirat szerzője szerint, a premiere-ek közönsége a plutokrácia tagjaiból tel ki, kik a börze titkaiban sokkal jártasabbak, mint a művészetéiben, így aztán a színházak is a pénzt és nem a művészeti szempon­tokat tartják szem előtt. A röpirat egyedül a Barnay színházát veszi ki, ki népszínházat akar teremteni a szó nemes értelmében, s a polgárság előkelő részéhez for­dul s nem veszi tekintetbe a plutokrácia blazirt ízlé­sét. Gróf Hochbergről, a »Schauspielhaus« és az Opera intendánsáról az írja Harden, hogy bureaukra­­tikus intézményt csinált Berlin két első színpadjából s kiállításos darabok előadása által oda sülyeszté, hogy azok többé nem a költők eszményeit szolgálják. Ebben a tekintetben tehát a világvárossá lett Berlin nem tudta megőrizni régi jó hagyományát. »Hunyadi László«-ban, »Tannhäuser«-ben, »Lahor király«-ban, »Pál és Virginiá«-ban, »Merlin«-ben. * A tanáregyleti »Közlöny« idei második (októberi) füzetében három nagyobb önálló dolgozat van. Csóka Károly azt ismerteti, mikor kezdtek hi­vatalos esküt kívánni a tanártól s mik voltak az első eskü-minták. Lázár István didaktikai fejtegetést kö­zöl »Horatius olvasásáról« , Tafferner Béla pedig a rajztanítás köréből értekezik. Három hazai s egy külföldi munka bírálati ismertetése következik utá­­nok Molnár Sándor, Suppan Vilmos, Kolacskovszky Szilárd és Schürger Ferenc tollából. Majd szakfolyó­iratok tartalmi ismertetése, közoktatási szemle, dr. Fináczy Ernő tollából egy francia internátus szerve­zetének érdekes ismertetése s kisebb közlemények zárják be a füzetet. * A szabadkai színházban jól fogadták Csóka Sándor színtársulatát. Pedig alig egy-két tagját ismerték. A bemutató előadás a »Csók« volt. Ebben Kovács Lajos (Sever), H. Szabó Ilka asszony (Blanda) Breznai (Sobrinus), Fóris (Fidelio) és Nyárai (Carlo) nyerték meg a közönség tetszését. A népszínmű személyzetéből (a »Felhő Klári«-ban) leginkább Juhász baritonistát és Ledofszki Mariska énekesnőt, az operette-ből (Koldusdiák és »Rip van Winkle«) kivülök Rácz Gy. tenoristát tapsolták leginkább. A társulat tagjai még H. Fratta Vilma énekesnő, Demidor jellemszinész sat. A bérlet első előadása, a »Vasember« gyenge volt s igy a mű sem tett kedvező benyomást. * Apróbb hírek. A budai szinkör elnye­réséért folyamodott Krecsányi Ignác színigazgató, kérve az 1500 frt szubvenció felemelését 4000 írtra, továbbá világítás javítását, a nézőtér kifestését és az ülések kényelmesebbé tételét. — »Szenttornyai emlék« című hallgató magyar jelent meg Rácz Pál­tól, Justh Zsigmondnak ajánlva; ára 75 kr. s Tá­­borszky Nándor zenemű-kereskedésében kapható. — Újpesten jól látogatják Polgár Gyula társulatá­nak előadásait.— Sátor­alj­a-Ujh­elybe­n telt házak mellett játszik Halmai Imrének nem rég ala­kult színtársulata. — Debrecenben tetszett »Az egér«, melynek két főszerepét Kacér Nina k. a. (Mártha) és Péchy adták. * A népszínház igazgatósága következő darabokat nem fogadta el előadásra : »Az ördög útja ;« »A férj mint nevelő;« »Fan­g adós;« »Cserélt boldogság ;« »El Amerikába;« »Jegy ajándék;« »A testvérgyilkos;« »Ütik a vasat;« »A dorozsmai szélmalom;« »A csá­bító;« »Albérlet;« »A régi nóta ;« »Rablóvilág;« »A vén bakter.« A szerzők kézirataikat naponkint déli 12 és 1 óra közt vehetik át a népszínház titkári­ hiva­talában. nak igazgatója s egy ízben a színháznak is volt in­tendánsa. E mellett buzgó és jó tanár s kiváló krimi­­nalista, itt számos jogtudományi értekezést s »Pol­gári törvénykönyv«-et is adott ki. Mindez adatok igazolják, hogy tanári ünnepük nem csupán az egyetemé volt, hanem az egész város értelmiségéé. Lázár Béla:M — 2088 — Három jó tanárról. (Dr. G.) »Kincses« Kolozsvár — ahogy régen hívták — megcsappant ugyan anyagi kincsekben, de szellemiekben nincs hiány. A főváros után nincs vá­rosa az országnak, hol annyi értelmi erő működnék együtt. Ennek oka a sok tanintézet, a számos egylet, meg az, hogy ott van a második egyetem. Ez egyetemen most is három derék tanár századnegyedes jubileumát tarthatták meg egyszerre. Századnegyed nem nagy idő ugyan egy pályán, meg­érheti igen sok, a­ki kitartással áll meg a maga he­lyén ; de itt oly férfiakról van szó, kik a tanári pálya mellett más téren is sokat tettek, használtak, alkot­tak. Ezért ünnepük nem csupán egyetemi, hanem egyszersmind városi ünnepély. Dr. Berde Áron, ki akadémikus s volt szer­kesztő is (a hatvanas években a »Kolozsvári Köz­­löny«-é.) hajlott kora dacára is fürge egyéniség. Az ötvenes években Belgium, Francia- és Angolország iskoláit kereste föl, hogy jól megismerje. Irt »Lég­tünemény tan«-­ s egy elterjedt gazdasági munkájá­val: »Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jus­son­, pályadíjat is nyert. Magának is jól berendezett gazdasága van, mert nemcsak az elmélet, hanem egyszersmind a gyakorlat embere. A tanszékről a nemzetgazdaság elveit hirdeti. Legelső rektora ő volt a második egyetemnek. Az unitáriusok főgondno­kukat tisztelik benne. Dr. Haller Károlynak­ sokat köszönhet Kolozs­vár, melynek évekig polgármestere volt. A minek ő az élére állt, az rendesen gyökeret vert. Tevékeny­ségét bizonyítják a sétatéri egylet, torna-vivő intézet, szépítési és lövő egyletek, meg az E. M. K. E. Mint tanár, régebben a kolozsmonostori gazdasági inté­zetben tanítá a gazdasági tudományokat. Irt több tankönyvet, értekezést, bírálatot s egy közel ezer paragrafusú osztrák magánjogot. Előadásai élénkek s megesik, hogy olykor az óráján tudományos eszme­csere támad hallgatói és a tanár közt. Igen rokon­szenves férfi. Dr. Groisz Gusztáv pedig a város egyik legnép­szerűbb alakja. Több mint húsz éve tagja a törvény­­hatóságnak, melynek gyűlésein majd minden fonto­sabb ügyhöz alaposan szokott szólni. Mint védő is ki szokott tűnni s a kath. statusgyűlésnek szin­tén tekintélyes tagja. A kolozsvári takarékpénztár­ Főv­árosi hírek. * Az őszi lóversenyek hetedik és utolsó napja lesz ma. Több jelentékeny díj és érdekes futam ma­radt még e napra is. Összesen hat verseny lesz, még pedig: államdíj, 2000 frank, olyan két és három éves lovaknak, (franciák kizárásával) melyek, eladó-ver­senyt nem számítva, ezer frtos versenyt még nem nyertek, a második ló a tétek és bánatok összegét nyeri, 18 nevezés; kladrubi dij, 2000 frt, kétéves belföldi lovaknak, 12 név.; októberi handicap, 3000 frt, három éves és idősb lovaknak, (franciák kizárá­sával), melyek tavaly és ez idén bármely versenyben, kivéve az eladó­versenyt, első vagy második helyre ju­tottak, 15 név.; 5000 frankos államdíj, minden há­rom éves és idősb kontinentális anyalónak, francia lovak kizárásával, 5 név.; claiming stakes, lOOO frt, kétéves és idősb kontinentális lovaknak, franciák ki­zárásával, 7 név.; végül akadály verseny, handicap, 1000 frt a nyerőnek, 200 frt a másodiknak, 4 név. A futtatás délután 2 óra 15 perckor kezdődik. * Tisztelgés. Gróf Csáky Albin közokta­tásügyi miniszternél tegnap délelőtt egyesek és kül­döttségek ismét számosan tisztelegtek. Köztük Ja­­kabffy Imre krassó-szörényi főispán, Josipovics Géza orsz. képviselő, Szász Károly ref. püspök s Kalmár Endre a kegyesrendiek tartományi főnöke. A buda­pesti szepesi jótékonyegylet tíz tagú kül­döttségét Andaházy László képviselő vezette, a mi­niszter jóindulatába ajánlva ez egyletet. Gróf Csáky Albin meghatva felelte, hogy Szepesből távoznia mily nehezére esett s hogy gondjai közt sem fog soha megfeledkezni Szepesről és a szepesiekről. Éljenzéssel fogadták e szavakat a küldöttek, kikkel a miniszter egyenként kezet fogott. A tanfelügyelők, szám­szerűit huszonketten, az ország számos megyeiből, fél egykor járultak a miniszter elé. Tóth József fejezte ki érzületüket, ígérve, hogy mint a magyar nemzeti kultúra szerény munkásai, mint a magyar állam­eszme megszilárdításának igaz tényezői szívvel, lélek­kel mindig ez ügyet fogják buzgón szolgálni s kérte a miniszter jó­indulatát. A miniszter azt felelte, hogy a magyar közoktatásügyet, valamint a tanfelügyelői intézményt európai szinvonalra igyekszik emelni, mindenben a lényegre fog szorítkozni, mellőzve a sok terhes irka-firkát. Zajos éljennel fogadták e szavakat a tanfelügyelők, kik aztán Szalay Imre osztálytaná­csoshoz mentek, kifejezni gyászukat Trefort elhúnyta fölött. Majd Klösz termében lefényképeztették ma­gukat s társas ebédre a »Hungáriá«-ba gyűltek. Utána a miniszternél tisztelegtek még a papnevelő intézet elöljárósága Márkus József intézeti kormány­zóval ; a festészeti női tanfolyam tanárai Lotz Ká­­rolylyal; a Zirzen Janka intézetének küldöttsége az igazgatónővel s a polgári iskolai tanító egyesület kül­döttsége Hahóty Sándorral.­­ Az idegenek forgalmának emelése érdekében alakult bizottság tegnap Kamermayer Károly pol­gármester elnöklete alatt tartott ülést. Első­sorban a Konstantinápolyból e hó 27-én érkező török tár­saság fogadásának kérdésével foglalkoztak s abban állapodtak meg, hogy a hatóság hivatalos részvétele mellőzhető, de tekintettel a szíves fogadásra, melyben a magyar kirándulók Konstantinápolyban részesül­tek, a bizottság is viszonozni kívánja a szívességet egy a vendégek tiszteletére rendezendő társas össze­jövetelen. Összeállítanak egy kis útmutatót is, mely­nek török nyelvre való fordítását Munir bej bu­dapesti török, főkonzul vállalta el; köszönetet sza­vaztak neki. Örömmel vették tudomásul, hogy a Bu­dapestről készült nagy látképek, melyek Európa főbb városaiban alkalmas helyeken vannak kifüg­gesztve, már­is éreztetik hatásukat az idegen­forga­lom emelkedésében. A statisztikai hivatalt megkérik, gyűjtse össze a budapesti idegen­forgalomra vonat­kozó adatokat. *^Jubiláris lakomák. Vértesi Arnold írónk tiszteletére ma este 8 órakor az írói és mű­vészi körben társas lakoma lesz. Vértesi a Petőfi­­társaság ülésére feljött Debrecenből és maga fogja felolvasni ezredik novelláját.­­ Nádai Ferenc 25 évi színészi jubileuma alkalmából pedig jövő szer­dán, az előadás után lesz lakoma a »Hungáriá«-ban. Egy teríték ára negyedfél forint s előjegyzéseket el­fogadnak Újházinál és Nagy Imrénél, a nemzeti szín­házban. * Egyházi ájtatosságok. A szervita-ren­diek ünnepélyességeit bevezető istentiszteletnél tegnap Hiesz Bonifác, a rend priorja, pontifikáit­s dr. Wolafka Nándor papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő tartott szentbeszédet. A ma, vasárnap, dél­előtt tartandó díszmisén Márkus Gyula praelátus apátkanonok, hétfőn Palásthy Pál esztergomi föld

Next