Fővárosi Lapok 1889. március (59-88. szám)

1889-03-23 / 81. szám

»In te Domine« című soprán solora, karral, énekli Vincze L. Offertoriumra, Ebner »O salutaris hostia« című kara. Hétfőn, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, délelőtt 10 órakor Haydn nagy d-moll misé­jét adják elő. A magánrészeket éneklik: Vincze Laura, Kovalcsik Anna, Keller A. és Jaszinger J. Betétek: gradualéra, Schaller »Pater noster« című kara; offertoriumra, Cherubini »Ave Máriá«-ra, elő­adja Lenhossek Tini k. a. * Változások a kormányban. Fabiny Teo­­f­i­l, a beteg igazságügyminiszter, tegnapelőtt forma­­szerint benyújtotta lemondását. Mint már néhány nappal ezelőtt hírlett, Fabiny Teofil lemondását ő felsége alkalmasint el is fogadja, mert Fabiny hosz­­szabb időre kénytelen lesz minden erőfeszítő munkás­ságtól tartózkodni. Változás lesz a belügyminiszté­rium vezetésében is, mert báró Orczy Béla, kinek Bécsben az ő felsége személye melletti minisztériu­mot is vezetnie kell, nem tartózkodhatik folyvást Bu­dapesten s maga ismételten kérte, hogy a belügymi­nisztérium vezetésétől mentsék föl. Ez most valószí­nűleg meg fog történni, a belügyi tárca azonban is­mét csak ideiglenes vezetőt kap Baross Gábor közlekedésügyi miniszter személyében s e változást a hivatalos lap már legközelebbi száma közölni fogja. Az újabb ideiglenesség oka az, hogy Tisza Kálmán kormányelnök a pénzügyi tárcát, melyet most vezet, nem szándékozik állandóan megtartani s ismét átveszi a belügyminisztérium vezetését, ha az új pénzügyminiszter ki lesz nevezve. Kombináció van még ezeken kívül sok, más tárcákról is, de egyelőre nem igen látszanak megbízhatóknak. * Lengyelek ünnepe. A budapesti lengyel­egylet május hó 5-dikére kitűzött zászlószentelési ünnepe, valószínűleg kis nemzeti ünnepélyességgé fogja magát kinőni. Már­is mintegy 3 — 400 krakói és lem­­bergi lengyel jelentette be az ünnepélyen való meg­jelenését s ezenkívül több akadémiai és torna-egylet fog testületileg Budapestre rándulni. A zászlóanyai tisztet Sapieha hercegnő vállalta el. * Az egyetemes ref. konvent tegnap Kun Bertalan püspök és Vály János főgondnok elnöklete alatt folytatta tanácskozásait a ref. főgimnáziumban. Bőthy Zsigmond olvasta fel a közalapi bizottság terjedelmes jelentését. Körülbelül 2000 írttal folyt be kevesebb az egyházi közalapi adóból, a minek oka amaz új intézkedés, hogy ezentúl az egy­házi év helyett a polgári év fog használtatni. Az át­meneti intézkedések következménye a domesztika hanyatlása az erdélyi egyházkerületben is. Ennek kapcsán Szász Domonkos, Kovács Albert, gróf Tisza Lajos, Kerkápolyi Károly és mások felszólalása után elhatározták, hogy ezentúl félévenként kimutatást kell a püspökök elé terjeszteni a hátralékok­­r­ó­l. A Jordán-alapnál gróf Degenfeld József indít­ványozta, hogy azt külön kezeljék. Beöthy Zsig­mond javaslatára az alap kezelésének tanulmá­nyozására, a földhitel-intézettel való egyezkedésre s az alapító­levél megtekintésére albizottságot küld­tek ki. * Személyi hírek. Gróf Kálnoky Gusz­táv közös külügyminiszter Bécsből tegnap reggel fővárosunkba érkezett s délelőtt kihallgatáson volt a királynál; a nap folyamán pedig Tisza Kálmán kormányelnökkel is értekezett. — Fabiny Teofil igazságügyminiszter már annyira jobban van, hogy fölkelhetett az ágyból. — Herman Ottó betegen fekszik ugyan, de állapota nem aggasztó; tegnap számosan tudakozódtak hogylétéről s megnyugtató választ kaptak. — Chlaudy lovag udvari fő­ uti­­marsall tegnap Budapestre érkezett. * A majolika-festéssel hölgyeink közül szá­mosan foglalkoznak, részint időtöltésből, részint kenyérkeresetből. — Alkalmas mintáknak nincsenek valami nagy bőviben, mert külföldről többnyire csak német, legfeljebb francia díszítésű mintákat kaphat­nak. A magyar s a keleti stíleket ott mellőzik, vagy ritkán használják fel. Most Dubovszky Gyula rajz­tanár és Langer Ede s társa helybeli kőnyomdász szövetkeztek a hiány pótlására. Minta­lapokat adnak ki. Eddig két lap jelent meg. Az elsőn tíz élénk színben cifra persa minta, a másodikon tulipá­nos, szegfűs, sujtásos magyar minta látható világos színekben. Mindegyik mintához adnak egy körvonal­­nyomatot is. * Uj fürdő Aquincum romjai közt. A messze­­földön hires budai fürdők száma legközelebb szapo­rodik még egygyel. Aquincum területén ugyanis, 800 lépésnyire a kiásott amfiteátrumtól és a római für­dők maradványaitól 15—20 meleg forrás, mindegyik fatörzs vastagságú, bugyog ki a földből s egy holdnyi területű szép azúrkék tóba egyesül. E források vize télen-nyáron 28° C, meleg. Télen nem fagy be, hanem kénszagu, meleg gőzöket bocsát föl. A forrástó napi mennyisége 168.000 liter, tehát oly bőséges, hogy patak alakjában folyik le a Dunába. E forrástó szol­gáltatta a régi római fürdők vizét s a patak partján meg is vannak a vízvezeték romjai. E forrásokat a környéken lakó nép sűrűn kereste föl s csúzos ba­jok ellen a legjobb sikerrel használta. Most e forrást a Ringer J. fővárosi polgár tulajdona, a ki kényelmes fürdőt építtet e helyre még az idén. A tavat kabi­nok fogják övezni, úgy hogy nyáron a szabadban is lehessen fürödni, természetesen külön a hölgyeknek s külön a férfiaknak. Ezenkívül Kunfalvy és Rohoska építészek tervei szerint a forrástó körül emeletes ház épül fürdővendégek számára. Lesz nyári étkező- és táncterem s többféle mulató helyiség egy 15 holdnyi hűvös, régi park közepén. A kényelmes köz­lekedésre a szt.-endrei vicinális vasút szolgál. A fürdő építése már nagyban folyik s az uj kiránduló hely még az idén megnyílik. * A Roh­onczy-affaire. A képviselőház men­telmi bizottsága tegnap ülést tartott, melyben meg­állapodott amaz eljárásra nézve, melyet a Rohonczy ügyben a kihallgatásoknál követni fog. A bizottság zárt ülésekben fogja a kihallgatásokat eszközölni s a nyilatkozatokat a ház elé terjesztendő jelentésével kapcsolatosan fogja nyilvánosságra hozni. A bizott­ság mai ülésére megidézte kihallgatás végett Ro­­honczyt, ki fogja továbbá hallgatni a jelentkezés sorrendje szerint Ivánka Imre, gróf Andrássy Manó, Tisza István, Orbán Balázs és Vécsey Endre képvi­selőket. A bizottság ez ügyben Dániel Gábort válasz­totta előadójává. * A porcellán­ gyártásról tartott tegnap elő­adást dr. Wartha Vince a természettudományi­társaság fölolvasó ülésén, folytatva előadásai sorzatát a keramikai termékekről. Európában legelőször 1695-ben kezdték utánozni a khinai parcellánt St. Cloudban, Franciaországban. Ez utánzatok azonban nagyon messze elmaradtak az eredetiektől, így ha akkoriban vékony porcellánt akartak előállítani, a vastagra égetett edényeket utóbb vékonyra esztergá­­lyozták, vagy pedig a lágyra égetett porcelánt utóbb, ha keménynyé akarták alakítani, vékony üveg réteggel vonták be. E lágy porcellán tartotta magát 1735-ig,a­mikor aztán elkezdték a meiseniektől ellesett keményebb porcellán gyártását. A porcellánkészítést Meisenben 1710-ben kezdték, Bécsben 1720-ban, Ber­linben 1750-ben, Pétervárott 1756-ban Chantilly-ben 1735-ben. A sevres-i világhirű gyárat 1740-ben alapí­tották a Du­ Bois testvérek s 1760-ban az állam vette át; ugyanott 1774-ben kezdték a valódi kemény porcel­lánt készíteni. Angolországban 1752 óta gyártják az u. n. csont-porcellánt, a mely fehérség és keménység dolgában semmi másnak nem enged s az is igen nagy elő­nye, hogy könnyen diszíthető, mert aránylag alacsony hőmérséklet mellett készül. De viszont van egy nagy hátránya, az hogy az elkészítés után nem igen állja ki a meleget, úgy, hogy sokszor már a meleg tea bele­­töltésekor megreped az angol gyártmányú csésze. A fogyasztó közönség, a többek közt, azt is kívánja, hogy a porcellán felszíne hólyagtól mentes legyen, ez pedig elérhetetlen kívánság, mert ha a porcellánt 6—8 szoros nagyítással is nézzük, már rajta szám­talan apró hólyagocskát látunk, a­mik a porcellán anyagában volt s az égetéskor szabadulni igyekvő légrészecskék feszítőmunkájának eredményei. Wartha Vince azután kísérletileg is bemutatta a porcellán­­ aranyozás módját s megmutatta több tárgygyal azt is, hogy miként készítették régente csiszolással az aranyozást, így megismertette az összes diszítés­­módokat s számos igen szép példányt mutatott be a khinai, japáni, francia, angol és német gyártmányok­ból, a­mely példányok részben a műegyetem, részben az iparművészeti múzeum tulajdonát képezik. A nagy számú közönség, a­melynek többségét hölgyek képezték, zajosan megéljenezte a jeles tudóst az él­vezetes előadásért. Wartha Vince a jövő heti befejező előadáson az üveggyártást fogja ismertetni. * Helyes határozat. Sok port vert fel az a terv, mely szerint a Rókus-kórház helyett építendő új kórház az új vásártérre épüljön. A középítési bi­zottság tegnapi ülésén Csepreghy János az összes józsefvárosi bizottsági tagok nevében kérte, hogy a főváros e legnagyobb terét ne építsék be, az új kór­házat pedig tegyék a központi pályaház vagy a ló­vásártér közelébe. Haberhauer tanácsos, mint előadó nem ellenezte ezt, Gebhardt Lajos t. főorvos feltéte­lesen szintén hozzá­járult. A bizottság tehát kimondta, hogy az új vásártért közterületi jellegétől megfosz­tani nem kívánja. * A mérnök- és építész-egylet vízépítési szak­osztálya ma és hétfőn, a fővárosi végleges vízmű­­tanulmányozására kirándulást rendez. Ma a pesti és budai vízművet tekintik meg, az egylet helyi­ségében találkozva délután 3 órakor. Hétfőn kirán­dulnak a dunakeszi határban tervezett szivattyú­telep helyére, délután fél 3 kor indulva az egyleti helyi­ségből. * Az ideiglenes vízmű szőnyegre került a középítési bizottság tegnapi ülésén. Az ülés elején Szabó F. interpellációt is intézett a középítési igaz­gatóhoz, meg van-e győződve arról, hogy a most ki­viendő ideiglenes mesterséges vízmű minden körül­mény közt képes lesz naponta 25.000 köbméter tiszta és jó vizet szolgáltatni még akkor is, ha a Duna vize zavaros és iszapos ? Ha erre egész határozott vá­laszt nem tudna adni, nem volna-e célszerűbb e fél­millió költekezéssel most az utolsó pillanatban fel­hagyni és teljes erővel neki­fogni a végleges vízmű­nek ? Az ideiglenes mesterséges szűrők terveit és költségvetését Kun Gyula tanácsos terjesztette elő- A költségek összesen tehát 511,000 frtra rúgnak s a mesterséges szűrők évi üzem­költsége 44,400 frt. A kisebb bizottság, mely e terveket a napokban szak­szerűen fölülbírálta, megjegyzi, hogy a Duna za­varossága esetén az előirányzott 25.000 köbmé­ternél kisebb mennyiséget fog szolgáltatni a vízmű. Lechner Lajos középítési igazgató, válaszolva Szabó interpellációjára, kijelente, hogy ő is jobb szeretne azonnal hozzá­fogni a végleges vízműhöz, de gyorsabb segítségre van szükség. Ha a Duna zavaros lesz vagy lassan kell szűrni s akkor csak 20,000 köbmé­ter vizet kapunk a mesterség szűrökből vagy szűrünk közönséges gyorsasággal s akkor a viz nem lesz egé­szen tiszta. Tolnay Lajos sürgette az építkezést bármibe kerüljön, mert a kérdés égető, a városrészekben szerte uralkodik a hagymáz. Gerlóczy alpolgármester szerint arról nem is lehet szó, hogy a terveket végrehajtsák-e vagy sem, mert ez túlhaladott álláspont. A költségeket az alapozás munkája növeli nevezetesebben. Ily óriási kalamitás mellett, a­mi a várost minduntalan éri, nem szabad késni az építéssel; ha epidémiák jönnek, száz­ezreket kell költeni, a­mi a jó víz mellett elkerül­­tetik. A végleges vízművet a szőnyegen forgó terv­vel ne zavarjuk össze, mert annak még a tervei sem készek. Szabó M. F. ismétli, hogy a tervnek nagy hibája, hogy ülepedő medencék nincsenek fölvéve benne s igy ha a Duna zavaros lesz, a szűr­őréteg három nap alatt eliszapodik. Ezért nem igen bízik az egészben. Többek felszólalása után a bizott­ság kijelentette, hogy a bemutatott tervek ellen ész­revétele nincsen s csak azok minél gyorsabban való kivitelét óhajtja.­­ A pesti kereskedelmi bank tegnap tartotta 46-dik évi közgyűlését, Kósa Lajos elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentést, mely minden ágban virág­zást konstatált, Lánczy Leo terjesztette elő. A múlt év tiszta nyeresége 956, 668 frt 88 kr, miből részvé­­nyenként 50 frt osztalékot fizetnek. Megemlékeztek Weisz B. F. igazgatósági tag elhuny­táról s az igaz­gatóságnak, az elért fényes eredményért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. * Robbanás egy lőpormalomban. Ó-Budán a Prohászka-féle lőpormalomban tegnap délelőtt rob­banás történt. Becsey Márton munkás a lőporterem­hez vezető folyosón a szigorú rendelet dacára pipára gyújtott és az égő gyufát elég vigyázatlanul elvetette. A tüzes üszők meggyujtotta a folyosón elszórt lőport és az nagy durranással felrobbant. Becsey megsebe­sült, de magában az épületben nem esett kár. * Rövid hírek. Az írók és művészek társasága e­ső 31-én, vasárnap, délután 3 órakor tartja tisztújító rendes évi közgyűlését. — A belügyminiszter megerősí­tette a hódmező­vásárhelyi »Jótét« ref. egyházi segély­egylet alapszabályait. — A japáni méltóságok, kik most európai tanulmányúton járnak : gróf Jagamata Aritonió belügyminiszter, Arakana császári udvari tanácsos, Hi­­rassa és Nakamura ezredesek és Kaki törzsorvos, leg­közelebb Magyarországba is ellátogatnak, még pedig nemcsak Budapestre, hanem a vidékre is. A 2000 jegy ára nem folyt be a kalika-bál rendezőségéhez, melynek igy ugyancsak bajos a bál anyagi eredményével tisz­tába jutni. — Az erzsébetvárosi polgári kör ma este saját helyiségeiben hangversenynyel és tombolával egybekö­tött táncvigalmat rendez. — A budapesti bíróságok tagjai szintén folyamodnak a képviselőházhoz fizetés­emelé­sért. — A józsefvárosi kör e hó 30-án délután hat óra­kor tartja rendes évi közgyűlését, a kör dísztermében. — A zerge-utcai főreáliskola Petőfi-önképzőköre ma dél­után fél hatkor az intézet nagytermében ünnepélyt ren­dez, melyen szavalatok, ének- és zenei előadások lesz­nek, végül pedig előadják Madách­­Ember tragédiájáé­ból a forradalmi jelenetet; vendégeket szívesen látnak.­­ A budapesti törvényszék tegnap öt-öt napi államfog­házra ítélte Both Leó és Hoffmann Arthur ügyvédse­gédeket, kik 1886-ban (!) kardpárbajra álltak ki; egy polgári biztos megakadályozta a párbajt gyors közbe­­léptével; a biróság nem sietett valami nagyon az elinté­­zézéssel. — Az akácfa-utcában Brindmann Rikhard érc­öntő csonkálival megmérgezte magát s meg is halt. — 1­­­ 597 — A tüntetések. Tegnap voltaképen már csak a tüntetések utó­bajairól lehetett szó. Ifjabb tüntetés nem volt, ré­szint mert a rendőrség igen széleskörű intézkedése­ket tett, részint mert igen jó segítséget kapott a majdnem egész nap zuhogott esőben, mely miatt a kiváncsiaknak sem volt semmi kedvük az utcán áll­dogálni. De leginkább hatott a megelőző napon még késő este rögtönzött tüntetés drasztikus vége, mikor a függetlenségi párti kör előtt összegyűlt tömeg, nem hallgatva a rendőrség intésére, egyszerre csak azt vette észre, hogy minden oldalról lovas­rendőrök veszik körül. Ekkor már futottak volna s lett sikoltozás, menekülés, de a rendőrök vagy nyolc­van embert körülfogtak és bekísértek a főkapitány­sághoz. Ekkor történt, hogy a függetlenségi párti körből több képviselő hevesen lekiáltott a rendőrökre, egyik rendőr pedig állítólag fölkiáltott, hogy csukják

Next